Békésmegyei közlöny, 1913 (40. évfolyam) január-június • 4-51. szám

1913-05-25 / 41. szám

Békéscsaba 1Q13 május 18. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 3 kiszállani Gerendásra rendelés céljából Igaz, hogy Csabát a mulasztás vádja nem terheli, mert mindent elkövetett a gerendásiak ebbeli óhajának teljesítésére. Külön tanyai orvosi állást akart rendszeresíteni. A beszerzett adatok alapján azonban ez olyan óriási költségbe került volna, hogy nem birta volna el a község. Egyrészt a megfelelő orvosi lakás emésztett volna fel nagy összeget, másrészt nagy fizetést kellett volna adni az orvosnak. És még ilyen körülmények között is kétséges volt, hogy vájjon kapott volna-e a község orvost a mai nagy orvoshiány idején ? Hiszen tudjuk, hogy a megye népes nagy községei is milyen nehezen kapnak orvosokat a belterületre is. Gyakran évekig kell orvos nélkül szűkölködniük. Az orvosok a városokat keresik, ott telepszenek le inkább, községekbe, különösen pedig pusztára nem szívesen mennek. Ezzel tisztában vannak a gerendási elégületlenek is. Ennek dacára számos aláírással olyan értelmű kérvényt nyújtottak be a belügyminiszterhez, hogy engedje meg Oerendás önálló nagyközséggé való átalakulását. A kérvényben hivatkoznak Gerendás jelentékeny népességére, nagy kiterjedésére, a Csabától való távolságra és főként arra, hogy Csaba becsapta őket, nem adta meg, amiket igért, főként pedig az orvosi ellátást nem reformálta. A gerendásiak a kérvényt az alantas fóramok megkerülésével közvetlenül nyújtották be a belügyminiszterhez, aki természetesen nem hozott azonnal döntést, hanem leküldötte a kérvényt a vármegyéhez további eljárás céljából. Most tehát Csabának ismét sarkára kell állania, ha meg akarja gátolni Gerendás elszakadását. A miniszterhez intézendő felterjesztésben ki kell fejteni, hogy az önálló községgé való alakulást csak egy örökké elégedetlen frakció akarja, a nagy többség távol áll az akciótól, amelynek esetleges sikere csak nagy terhet róna a gerendásiak vállára. Mert akkor jóval nagyobb adót kellene fizetniök, mint most és helyzetük semmivel se lenne előnyösebb. Közigazgatási kirendeltségük úgyis van már, amely elintézi községi ügyeiket. És ez nekik elég. Önállósítás esetén egész tisztikart, elöljáróságot kell tartamok és fizetniök. Aztán az orvoskérdés. Ne higyjék a gerendásiak, hogy ha faluvá lesznek, csakúgy repülnek oda az orvosok. Ha olyan rendezett nagy községek, mint Körösladány, Köröstarcsa, Békésszentandrás csak évekig tartó várakozás után, mindenféle előnyök ígérgetésével tudnak csak orvosra szert tenni, hogy remélheti Gerendás azt, hogy azonnal kap orvost! Nagyon vérmes reményüek azok az atyafiak, akik az önállósítás mellett kardoskodnak. De a belügyminiszternek nem lehet megengednie Gerendás önállósítását azért sem, mert ez az elszakadás nagy veszteséget jelentene Csabára nézve. Ez a város rohamos fejlődésnek indult, erőforrásainak tehát inkább a szaporítására van szükség, mint kevesbitésére. Gerendás elszakadása jóval visszazökkentené Csabát a fejlődés utján, ezt psdig bün volna a kormányzatnak előmozdítani. Az elégedetlen gerendásiakat nem izgatja más, mint az orvoskérdés. Ha erre a jelenleginél kielégítőbb megoldást keres ős talál a képviselőtestület, bizonyára el is hallgatnak és nem fognak ilyen utópisztikus álmokkal előállani, amelyeknek a netaláni teljesülése csak rájuk nézve volna a leghátrányosabb. Pár szó a gyulai városháza golyók, égett a mező. Félelmetesen nagyszerű látvány volt a tűzben hullámzó kalásztenger, amely mint egy végeláthatatlan vörös fátyol zizegett a szélben. A huszároknak is vissza kelleti huzódniok és magukkal vitték a szép fiatal leány holttestét, kosarát, borát. Amikor aztán megpihentek, kardjukkal sirt ástak a hős markotányosnőnek és gyászdalt énekelve, beietemették a megcsonkított leányt. Rózsika sírjára nem tűzhettek keresztet, de ott volt az elesett huszár törött kardja, azt tűzték melléje, aztán egy kihűlt ágyúgolyót tettek rá sírkőnek. — Jertek barátaim halotti torra, — szólt könnyeit törülve Rózsika vőlegénye, aztán sorra adogatta köztük a leányka boros csuioráját. Az italtól sirva vigadó hangulatba jöttek. Körülülték a frissen hantolt sirt, aztán elénekelték fölötte Rózsika kedvenc nótáit. A kürtösök is odajöttek s mivel Rózsika legjobban szerette az ébresztő méla-akkordjait, a trombitások mély érzéssel, panaszos sírással elfújták fölötte az ébresztő mólabus dallamát. Hanem a szegény kis Rózsika nem pattant fel többé, nem szaladt végig a puszta földön alvó századok előtt és nem kiáltotta csengő nevetéssel: — Ti lusták, még se keltek? Nem halljátok az ébresztő hangját?! Rózsika már csendesen pihent a jó puha anyaföldben, amelyet jobban szeretett az édesanyjánál is, akitől bucsu nélkül ment el, hogy a honvédek szenvedéseit enyhítse, felvidítsa őket, ha busulnak, megkacagtassa őket, ha vidámak. Sokszor verőfónnyó varázsolta köztük a komor hangulatot és dalolva ment értük a halálba. És hány ilyen névtelen hősnője volt a szabadságharcnak 1 A sasokkal repültek a galambok is a dicsőség vérmezője fölött. — Gyulai levél. — Kaptuk és minden kommentár nélkül közöljük az alábbi szerkesztőségünkhöz érkezett cikket: Régóta vajúdó közérdekű kérdés nyer megoldást a gyulai városháza kibővítése által. Ez a munkálat még a folyó évben kivitelre fog kerülni. Ugy értesülünk, hogy a tervezéssel megbízott gyulai építőmesterek a napokban számoltak be munkájuk eredményéről a képviselőtestület kebeléből e célra alakított bizottságnak, amely a terveket kivitelre alkalmasnak találván, a tervezőket a további teendőkkel is megbízta. A bemutatott tervek szerint a jelenlegi városház homlokzata tetszetősebb külsőt fog nyerni s egyszersmind az udvar két oldalán két szárnyépület épül, mely lenyúlik a Körösp°rtig. A régi épület keleti részén levő kapu helyett egy gyalogjáró ut lesz, mely a Városház-utcát a Körös-parttal fogja összekötni. A kapu mellett a régi épületre tűzoltó torony épül azzal a hivatással, hogy a tüzőri szolgálatot tökéletesebbé tegye. Az igy 300—350000 korona költséggel kibővített városházban az összes városi hivatalok elhelyezhetők lesznek. Az ügyes-bajos közönség ós tisztviselők szempontjából örülünk a kérdés dűlőre jutásának. De örömünk nem teljes, belevegyül egy bántó, elégületlen akkord. Ugy érezzük, mintha a bemutatott tervek szerinti ópitkezis a város érdekét nem minden irányban elógitenó ki. Ez az építkezés a várost nem fogja egy lépéssel sem előbbre vinni: ez csak egy szükséges rossz, a helyzettel való megalkuvás. Mi szeretnénk a régi épület mellé még utcai frontot ragasztani azzal a célzattal, hogy amikor a város pénzével egy közvetlen hasznot nem* hozó épületet létesítünk, szolgáljon legalább ez az épület a város szépségének emelésére, — ha már a közvagyon egy tekintélyes összegét egy kamatot nem hozó ingatlanba fektetjük, legyen ez a befektetés olyan, hogy az éveken át I veszendőbe menő kamatok egykor mégis megtérüljenek az ingatlan értékének tetemes emelkedése révén, — ha már a tarthatatlan állapotok mindenképen arra kényszerítenek, hogy építsünk, építsünk ugy, hogy az épületnek minél nagyobb legyeu a kereskedelmi értéke. Képzeljük el, mennyivel szegényebb lenne az Erdélyi Sándor-ut, ha a törvényszéket egy negyven méter utcai fronttal biró telekre szorították volna és milyen lenne a törvényszéki épület ?.. . Nem sokkal szebb, mint a mostani városháza. Természetesen mi szidnók azokat, akik ehez hozzájárultak. Ilyen megérdemelt korholásban lesz részünk nekünk is, ha megengedjük, hogy szük udvarra szoruljon az az épület, mely hivatva van a várost ép ugy emelni, mint ahogy emeli a város szépségét a törvényszéki palota. És vájjon miért mondanánk le erről a sokkal előnyösebb és szebb megoldásról ? . . . Ha ceruzát veszünk a kezünkbe és egy kis számitást csinálunk, arra az eredményre jutunk, hogy az utcai fronton való építkezés épen nem drágább, mint az udvari szárnyak létesítése, mert a telekvételre szükséges összeg az építési tőke apadása folytán megtérül. Ugyanis nem kell lebontanunk a kapu feletti részt, sőt a kapualjat is zárt helyiségekké alakithatjuk; nem kell a köröspart közelébe mennünk és ott igen mély alapokba temetni a pénzt, hanem jó talajon alapozhatunk. E mellett sikerülhet szerencsésebb alaprajzi megoldást találnunk, kevesebb sötét helyiséggel és ennek folyományaként kevesebb uj localitással. Kötelességünknek akarunk megfelelni, mikor ezeket a dolgokat az utolsó órában a közönség eló visszük ós kérdezzük: Mikor szolgáljuk jobban a város jelen és jövő érdekét: akkor-e, ha a mielőbbi megvalósulás érdekében szabad folyást engedünk az udvari megoldásnak, vagy pedig akkor, ha felfogva az utcai front meghosszabbításában rejlő kereskedelmi, városfejlődési ós repre zentácionális előnyöket, uj vágányokra tereljük a kérdést és kimondjuk, hogy a város érdekét legjobban az a megoldás szolgálja, mely az emelendő uj épületrészeket a régi épület mellé, az utcára helyezi és ezzel szép épüleiben szegény városunkat lényegesen csinosítja — kimondjuk, hogy ez a megoldás a helyiségek gondos és takarékos elrendezése, a bontásoknak minimumra redukálása ós a külső kiképzésnek monumentális egyszerűséggel való tervezése esetén többe sem kerül. Még azt a szerény megjegyzést füzzük az ügyhöz: hogy a költségek apasztása azáltal is elérhető volna, ha a rendőrség az épületből kihelyeztetnék. Ez a hivatal ugyanis már a legközelebb jövőben államosítva lesz, vagyis nem fog a városi hivatalokhoz tartozni. Nincs tehát indokolva, miért költsön a város ennek a hivatalnak az elhelyezésére, mikor annak egy külön állami rendőrpalotában való elhelyezése sokkal kívánatosabb ós a városra is előnyösebb. Ezek után a városatyák és szakemberek teendője következik, akiket arra kérünk, hogy tervezéseikben ós határozatukban helyezkedjenek a dolgok magaslatára Ennek a városnak nem adatott meg, hogy egyik óv mulasztását nagy összegekkel ós nagy szerencsével a következő óv helyrehozhassa; ennek a városnak minden követ okos előrelátással és bölcs megfontolással kell elhelyezni, hogy a haladás utján megmaradhasson, ennek a városnak csekély anyagi ereje csak nagy szellemi gazdaság mellett képes hatalmas munkára izmosodni. Egy gyulai. A Békésmegyei Altalános Szerdán délelőtt tartotta a Békésvármegyei Tanitóegyesület Békéscsabán a városháza nagytermében rendes évi közgyűlését. Az egyesületi élet iránt nagy most a tanitóság érdeklődése. A fizetósrendezósi törvény most már szentesítve van, az iskolák államosítása az érdeklődés központja. A közgyűlésen igen élénk volt a hangulat. A legnagyobb érdeklődést C z a b á n Samu nagyszénási tanitó indítványa váltotta ki. Az indítványozó igen jeles szónoki készséggel bir és megokoló beszédében nagyon is éreztette, hogy az ellene elrendelt fegyelmi nagyon bántja és ez még több polgári szókimondásra serkenti. Czabán beszéde után nagyon is megcsappant a hallgatóság. A közgyűlésről tudósításunk a következő : A közgyűlést megelőző napon délután 2 órakor az áll. elemi iskolában kiváló bór- és lithiumos c gyógyforráto * fcély«§taj«knál, kfozvénynél, cak«rtota«<égiél, v§rhe**séi. mimtéd & Wt«

ré

>l tzmitit tanrtjalaál titUt hatáaa. Tsmssnte nmsvte smiyaTfc. I6HVLTIS ÁCOST Y. rc igazgató bizottsági gyűlést tartott az egyesület. Itt a Tanítók Háza szobaalapitványainál megüresedett két alapítvány helyet töltötték be ós a közgyűlésen tárgyalandó indítványokat vitatták meg. iüSte ismerkedési összejövetel volt a Próféta vendéglőben. Szerdán reggel a vármegye minden községéből sereglettek a tanítók a városháza felé. Uhrin Károly elnök fél 9 órakor nyitotta meg az előórtekezletet, melyen a gyűlés tárgysorozata végleg megállapítást nyert, továbbá pénztárvizsgáló ós jelölő bizottságok küldettek ki. Pont 9 órakor nyitotta meg az elnök az igen látogatott közgyűlést, melyen M i k 1 e r Sándor tanfelügyelő, dr. Horváth Dezső s. tanfelügyelő, Zsilinszky Endre dr. és Kiss László főszolgabiró vettek részt. A csabai egyes egyházak papjaikkal képviseltették magukat a gyűlésen. Elnök megnyitó beszédében rámutatott mindarra, ami a tanítókat a múltban foglalkoztatta. Sajnálja, hogy a tanítói fizetésrendezóssel nem teljesültek a tanitóság reményei. Kéri a kartársakat, hogy ez a munkakedvet ne lohaszsza le, hanem bízzanak továbbra is egy jobb időben. Üdvözölte a vendégeket és a megjelent tagokat. A békéscsabai Rudolf-főgimnázium átirata, melyben a tanítókat melegen üdvözli, örömmel szolgált tudomásul. P e t z József egyesületi főjegyző felolvasta jelentését az egyesület évi működéséről, melyben mozaikszerűen összevonta mindazt, amit a megyei tanitóság ez óv alatt a népnevelés terén tett. Az egyes járáskörök működését vázolva, kiemelte azt a tevékenységet, melyet a tanítók a tanítás gyakorlati módszerének javítása érdekében kifejtettek. Majd elparentálta az elhalt kartársakat. Jelenleg az egyesületnek 309 rendes tagja van. A főjegyző jelentése végén indítványozza, hogy kérje meg az egyesület az Országos Szövetséget, hogy a tanítói nyugdíjügy revízióját szorgalmazza. A jelentés révén kimondotta a közgyűlés, hogy a tanitóság szívesen foglalkozik az analfabéták tanításával, csakhogy a tiszteletdíj 200 koronánál kevesebb ne legyen. Az analfabéták tanítására az Országos Közművelődési Tanács kérte fel a tanítókat. Miután a szeghalmi járáskör kevés tagjaira való tekintettel kellő munkásságot kifejteni nem tud, a békési járáskörhöz csatolták. M a z u r e k Ferenc gyulai állami iskolai tanitó a „Kisegítő iskolák"-ról értekezett igen érdekesen. Előadó ezen a téren nagy szakértelmet árult el. Ez a téma élénk vitára nyújtott alkalmat, mert a kisegítő iskolákra égető szükség van, amely iskolákban a gyenge tehetségű tanulók nyernének megfelelő tanítást és nevelést szaktanító és orvos felügyelete mellett. P a u 1 o v i c s József orosházi állami elemi iskolai igazgató-tanító az „Eötvös-alap" uj alapszabályait ismertette, kérve, hogy a kartársak saját jól felfogott érdekükben lépjenek be az alap kötelékeibe. Azután a Magyarországi Tanítóegyesületek Országos Szövetségébe választotta meg a kiküldendő képviselőket a közgyűlés. A közgyűlés az indítványok során S z o t y o r i István gyomai tanitó olyan értelmű indítványát, hogy betegsegélyző intézetet és üditő telepeket létesítsen a tanitóság, tudomásul vette. Czabán Samu nagyszénási áll. tanitó indítványa, hogy tudniillik az egész népoktatási törvény revidiáltassék, uj alapra fektessék, a tanítók pragmatikája, a tanítók minősítése változtassák meg : nagyon élénkké tette a közgyűlést. Ezen indítványt a benyújtó hoszl szabb, tartalmas beszéddel indokolta , meg, melyet a közgyűlés feszült figyelemmel hallgatott. Az indítvány röviden ez volt: 1. A népoktatás az egész vonalon j államosítandó. 2. A felekezeti hittan az iskolából az egyházak körébe utalandó. A népiskolában világi tanítók által általános emberi erkölcstan tanítandó. 3. Az iskolába való járás szigorúan keresztülviendő. A tankötelezettség 8 évessé, teljesen ingyenessé teendő. 4. A tanítóképzés is teljesen államosítandó. 5. A pragmatika megalkotásában sarkalatos elvnek tekinti a tanitó polgári jogainak biztosítását. Az indítvány második pontja nagy vihart támasztott és az elnök többek kérése folytán e pont el- vagy el nem fogadása fölött titkos szavazást rendelt el. A szavazás eredménye az volt, hogy 63-an Czabán indítványát teljes egészében, 41-en pedig az igazgató-bizoiiság