Békésmegyei közlöny, 1913 (40. évfolyam) január-június • 4-51. szám

1913-04-24 / 32. szám

24 BÉKÉSMEGYE! KÖZLÖNY Békéscsaba 1913 április 20 jesztések kapcsán jelentést tett a gazdssági cselédtörvényen bizottságilag tett módosításokról. A bizottság alapos, a mezőgazdasági üzemre vonatkozólag fontos módosításokat ajánlott. Igy a ga?dasági cselédnél a téli hónapok után való távoznatás megakadályozása céljából nemcsak 1—2 napi, hanem 3 havi elzárást és pénzbüntetést hoz javaslatba. A katonai fegyvergyakorlatra bevonult cselédnek a béréből mi sem vonható le. Az utóbbi időben ez a fegyvergyakorlat már 3—4 hónapja tart. Igy ez a gazdai kötelezettség helyesebben megjelölendő, még pedig hogy a járandóság csak az évi rendes fegyvergyakorlatra vonatkozzék. A cselédnek adoga tott kukorica földdel is ugy van a gazda, hogy annak megmunkálását a cseléd akkor eszközli, mikor akarja, nem pedig a családja tagja által. Tehát e paragrafusba beveendő az is, hogy munkáltassa. Morvay Mihály ajánlotta még, hogy határozzák meg a kukorica föld járandósági értékét, mert január—április negyedben a cseléd e tekintetben semmi munkát nem teljesített. B e 1 i c z e y Gíza ugiyvéli, hogy a súlyt a büntető eljárást szigorítására kell fektetni, de egyben oda kell törekedni, hogy a cselédsorsot megkedveltessék. A bajt a kevés cseléd okozza. A választmány a bizottság javaslatát egyhangúlag elfogadta ós azt a földmivelésjgyi miniszterhez terjeszti fel. A vármegyei főispán átirata kapcsán az érdemes cselédek és mezőgazdasági munkások jutalmazására a választmány az elnökség javaslatára 6—6 cselédet és munkást ajánl, kiknek mindegyike a vármegye területén 20—30 éve áll egy gazdánál szolgálatban. A csikólegeiő-ügyével már többször foglalkozott a választmány. Most újból leirt ez ügyben a földmivelósügyi miniszter. B e 1 i c z e y Géza felemlíti, hogy a csikólegelőül felajánlották a Csatlóslegelőt. K o h n Dávid a lótenyésztés érdekében nagyon fontosnak tartja e kérdést, azonban a Csatlós legelő alig használható tovább két hétnél. Ajánlja hogy az egyesület lépjen érintkezésbe Gyula városával, mert annak a Benedeki földvótelből van e célra alkalmas területe. Szathmáry Élek és G a 1 g ó c y Géza a benedeni földből csikólege.'őül a Dajkakert melletti fövényesi részt tartják megfelelőnek. Az elnökség, az indítványozóval egyetemben el fognak járni ez ügyben. A gyulai pénzügyigazgatóság megkeresésére az egyesület egy bizottságot küldött ki, mely a vármegye területére megállapította a katasztrális holdnyi fö d jövedelmét, adókivetés szempontjából. Előterjesztésében azt mondja az egyesület, hogy teljesítette a pénzügyigazgatóság kérelmét, de jövedelmi adókivetés szempontjából helyesebbnek tartja a régi kataszteri alapot. A bizottság a föld katasztrális hold jövedelmét igy állapította mig: Kor. Kor. Békéscsaba üjkigyós Bekós M.-Berény Köröstarcsa Gyoma Endrőd Szarvas Kondoros Öcsöd O.'osháza 25-35 P.-Föld vár 25-35 16—35 Tótkomlós 25—35 20-32 B. Simson 22—30 20-35 Sz.-Tornya 25-30 20-32 Csorvás 25-30 16-30 Gyula 20-35 20—32 Kétegyháza 18-30 22—32 Duboz 23—32 25—32 Szeghalom 18—30 16-30 Vésztő 15-26 25-35 K.-Ladány 25-30 ugy vélik, hogy a kivánt tagsági dij akasztja meg az ilyen szervezést. Hosszabb eszmecsere után Széchenyi Antal gróf indítványozza, keresse meg az elnökség a megyében már létező gazdaköröket, hogy milyen tagsági dijakat szednek és milyen az áüáspontjuk a gazdaköröknek ilyetén szervezése tekintetében. Az indítványt elfogadta az igazgatóválasztmány s ezzel az ülés befejezést is nyert. Nagyszénás 20-30 F.-Gyarmat 18-20 A vármegye aispánja a mezei egerek köte'ezö irtására óhajt szabályrendeletet alkotni. Adatok szolgáltatását kérte az egyesülettő

1, mely megkérdezett több tekintélyes gazdát, de célravezető eljárást egyik sem tudott javasolni. Az augusztus hónapban Galántán tartandó motoros szántógépverseny részvételére annak idején felhívást intéz az elnökség a gazdatársakhoz. A földmivelésügyi miniszter az ez évben tartandó szarvasmarhadijazásra 2000 koronát utalványozott, a lódijazásra szintén fog utalványozni. — A választmány elhatározta, hogy Szarvason aug. 20-án, Békésen pedig szept. 14 én rendez állatdijazást. A csabai kaszinó megkereste házigazdáját, az egyesületet, hogy a kaszinó helyiségét a billiárd-szobából kiágazó nyári helyiséggel bővítse. Tervet is nyújtott be, amely szerint az építkezés 2320 koronába kerülne, ennek az összegnek 11%-át fizetné bár gyanánt. Többen: B e 1 i c z ey Géza, Fábry Károly, Pfeiffer István szólaltak fel, mindegyik a kérelem teljesítése, részben a bérszerződés meghosszabbítása mellett. Végül ugy határoztak, hogy az elnökség fog egy szilárdabban épült helyiségre tervet készíttetni s ha ahhoz a kaszinó hozzájárul, akkor az épitkezós teljesíthető. Az Omge az egész országban a gazdasági egyesületeknek egyöntetű alapszabályzatát óhajija megvalósítani, ehhez való hozzájárulását kérte a békésmegyeitől is. B e 1 i c z e y Géza ismertette az alapszabály-tervezetet s azt a mezőgazdaságra nagyon üdvösnek és igen fon' tosnak tartja. A jelenlegi szervezet szerint az egyesület nem tud intenzivebb munkát kifejteri, mert tagjai közé nem tartoznak a kisgazdák. Az uj alapszabályok a községekben gazdakörök szervezését teszi kötelezővé. Ezek évi 5 kor. fizetnének s ezért helyiséget, fűtés*, világítást, lapokat kapnának. Pártoló tagjai lennének az egyesületnek ós a gazdasági egyesület választmányába és közgyűlésére megbízottakat delegálnának. Oiyan mezőgazdasági kamara rendszer ) lenne ez> A rendes tagok évi 10 korona ; tagdijat fizetnének. S e r 1 y Kálmán, Morvay Mihály Szarvasiak az „urak" ellen. Presbyterium-választá.s meg lepetésekkel. Ugy lá szik, hogy Csabának, legalább ezen a környéken sok követője akad. De sajuop, nem a jóban, hanem a rosszban. Mindenki tudja, hogy Csabán még 3 évvel ezelőtt is milyen feldúltak, áldatlanok voltak a társadalmi viszonyok. Csaba társadalma két pírlra szakadt, amely pártok a szószoros értelmében halálos ellenségei voltak egymásnak. Hogy mennyire halálosak, megmutatta az az országos, sőt világszenzációvá lett nagy tragédia, amelynek áldozata a parasztkirály lett. Örömmel jegyezhetjük meg, hogy ujabb időben C^aba hatalmas lépéseket tett a társadalmi bíke felé. Azok, akik ezelőtt vadgyülölettel ós megvetéssel néztek egymásra, most szépen, higgadtan tanácskoznak a város ügyeiről, nem pártszempontok kezdenek halni, hanem a komoly, tartalmas érvek, egyszóval Csaba polgársága kezd eggyé lenni e város szeretetében és jövőjének, haladásának nagy munkájában. Dacára egyre fejlődő békés együtt működésnek, a közelmúlt Csabájának a példája egyes községekben csak most kezd igazán hatni, egyes konkolyhintők most kezdenek különbséget tenni „urak" és „parasztok" között. Ez az ellenségeskedést, ugyancsak a közelmúlt Csabájának a példájára k zdik belevinni már az egyházba. Elszomorító példáját mutatta ennek a szarvasi ág. ev. egyház is a legutóbbi presbiterválasztás alkalmával. A földraiveléssel foglalkozó egyháztagok mindent elkövettek arra nézve, hogy az intelligens elemnek a presbitériumba való bejutását megakadályozzák. És az agitáció sikerült is, amenynyiben olyan egyének maradtak kisebbségben a választáson, mint B e n k a Gyula, Haviár Dániel és Mocskonyi József főgimnáziumi igazgató. Mind a hárman Szarvas oszlopos f^rfiai közé A zene aesztetikája. Irta: Söhoppenhauer Arthur. Az operánál sokkal tisztább zene, élvezetet nyújt az énekelt mise, melynek nagyobbrészt érthetetlen szavai, avagy véges végig ismételt halleluják, glória, eleison, amen stb. puszta solfoggiává válnak, amelyben a zene, a csupán az egyházi jelleget tartva meg, szabadon mozog ós nem csorbittatik meg saját terén mindenféle bajokkal, mint az operában, ugy hogy itt akadálytalanul kifejtheti összes erőit. S nem csúszik a földön, mint a protestáns egyházi zene, a maga nyomott puri án, vagy methodis^tikus jeliemevel, mely hü képe a protestáns erkölcsnek, hanem szabadon ós nagy szárnyalással fenn lebeg, akár egy szeráf. Csak a miso és a szimfónia adnak zavartalan, teljes zenei élvezetet, mig az operában a zene az unalmas darabbal és ennek álköltészetével nyomorú tan kinlódik és a reá rótt teherrel boldogulni iparkodik, — akárhogyan, c3ak sikerű jön. A gunycs lekicsinylés, mellyel a nagy Rossini o

;ykor a szöveget kezelte, ha nem is dicsérendő, de legalább igazán zenei. E yáltalán a nagy op?ra, mivel már három órányi hosszúságával zenei fogékonyságunkat mindinkább eltompítja — s közben egy rendszerint igen unalmas cselekedet csigamozduiatai türelmünket próbára teszik: magában véve ós lényegileg is untató természetű, amit c-akis az egyes produkcikó tökéletes kiválósága tehet jóvá. Azért ebből a fajából egyedül a mestermüvek élvezhetők és minden közepes elvetendő. Arra is kellene törekednie, hogy az operát mindinkább összébbvonják és kivonatolják és igy lehetőleg egyfelvonásos legyen és egy óráig tartson, a i dolgot átérezve, Rómában az én időm- ' ben arra a rossz kibúvóra találtak, hogy a teatro delia Valiéban egy opera ós egy vígjáték felvonásait felváltva adták elő. Az opera legfeljebb két óráig tartson, a dráma ellenben három óráig. Mert a drámához szükséges figyelmesség ós szellemi feszültség tovább tart, sokkal kevésbbé feszíti meg figyelmünket, mint a folytonos zene, amely a végén idegkinzá^sá lesz — ezért az opera utolsó felvonása most szabály szerint a hallgatók gyötrése ós még inkább az énekesekké ós zenészeké. E szerint azt hihetnők, hogy itt egy nagy gyülekezetet látunk, mely az önsanyargatás vé ett egybegyűlt, a dolgot kitartással követi a végig, amely után már régen mindanik hallgató sóhajtott — a szökevények kivételével. Az ouvertura a zene jellegét és az események folyását jelezve, az operára készítsen elő, de annak nem szabad nagyon nyíltan és világosan történnie, hanem uey, amint álomban látjuk a történendőket. A vaudevi le oly emberekhez hasonlítandó, ki a zsibvásáron vett ruhákban feszit; minden egyes darabot már viselt valaki, akinek számára készült és akihez mérve volt; azt is látni, hogy nem tartóinak egybe. Ehhez hasonnemü — tisztességes emberek kabátjairól levágott rongyokból összefoltozott harlekinzubbony — a potpourri, igazi zenei alávalóság, amelyet a rendőrségnek el kellene tiltania. A zene a szép egyik igen elkülönített fajtája. Csak az időt ismeri, minthogy az idő közvetlen feltétele, de semmit sem ab ból, ami az időben történik. A zene nem az érzékvilágban való jobb öntudat hatásainak ábrázolása, mint egyéb művészetek, hanem maga egyike azon hatásoknak. Amint a természet ós építő művészet szemlélete, a zene is elragad a ; szubjektivitásunktól, de többet tesz: I pozitive hat (amit, mint mondottam, { azok is tesznek.) Ha az egész öntudatunkat egy golyóhoz hasonlítjuk, akkor a zene talán a legrövidebb, a középponthoz legközelebbi sugarak mozgása, mik a felülről tekintve (mint a hosszú sugarak részei) különben sokkal lassabban mozognak. Annyi bizonyos, hogy legközvetlenebbül indítja meg a jobb öntudatot, de egyúttal legtávolabbra esik a tapasztalatitól.) . . . Szegényes és szűkölködő minden tudomány és utja cél nélküli! De a filozófia elhagyja azt ós átpártol a művészetekhez. Itt azzá lesz, mint a művészetek mind, gazdaggá és megelégedetté. íme a zenész, hogy űzi diadalmasan művészetét, amely megelégedettségét ő reá is árasztja ! Marad e itt még kötség és aggodalom ? A maga módja szerint fejezi ki a világot és megfejt minden talányt. Itt nincsen másra való végnólküli vonatkozásás, mely, mint a tudományban, mindent hiábavalóvá tesz. Tovább nem kívánkozik az ember, minden megvan, célt ért. Megelégedett teijes mértékben ez a művészet ós a világ meg van benne teljesen ismételve és kifejezve. Ő a legelső, a legkirályibb művészet. Azzá lenni, ami a zene, minden művészet célja . . . Nem tagadható, ho*y más művészet nincsen oly közvetlenül a célnál, nem oly egész minden egyes részében, nem oly örökké gazdag és teljesen megelégedett mint a zene. Azért is esik legtávolabbra tőlünk, siralmas állapotunktól hid nem vezet át hozzá és szenvedésünk, törekvésünk örökké idegen előtte. Ugy jön és tűnik el, akár egy álom s bennünket itt hagy siralmas állapotukban. Fordította: Bogáti Adolf. tartoznak, akiket nemcsak Szarvas ismer, hanem az egész vármegye, mert előkelő pozíciót foglalnak el a vármegye közéletében is. Benka Gyula a szarvasi főgimnázium nyugalmazott igazgatója országos nevű ember, aki a szarvasi főgimnáziumot a vidék legjobb hirü középiskolái közé emelte, akinek Szarvas kulturális haladása terén elévülhetetlen érdemei vannak. Hát annyira megváltozott Szarvason a világ, hogy még ő is eltudta veszíteni az egyháztagok zömének szimpátiáját ? Hasonlóképen csodálatos, hogy Haviár Dániel is kisebbségben maradt. Haviár hosszabb ideig volt országgyűlési képviselője Szarvasnak. De ugyancsak hosszabb ideig volt egyházmegyei felügyelő is. Azt, akit ezelőtt az egyházmegyei felügyelői méltóságra is érdemesnek tar ottak, most még egyszerű presbiterségre se méltó ? Aztán nem tudjuk elképzelni, hogy micsoda kifogásuk lehetett az egyháztagoknak a "főgimnázium nagyérdemű igazgatója, Mocskonyi József ellen is. Mindez annak a jele, hogy Szarvas kispolgársága veszedelmes változáson ment keresztül, amely ha elfajul, Szarvas olyan állapotoknak lesz a türője és szenvedője, mint amilyenek Csabán uralkodtak a közelmúltban. A község érdekében is nagyon helyes volna, ha a népre hatni tudó, vele jó viszonyban levő intelligens emberek megértetnék vele e régi latin közmondást: „Concordia parvae res crescunt, discordia maximae dilabuntur". Talán most még nem késő ! . . . A gyulai és dobozi erdőirtás. A megyei erdészeti albizottság ülése. Lapunkban sokszor foglalkoztunk a gjulai és dobozi erdőirtás ügyével. A megye úgyis kevés számú erdejének kiirtására az akciót a békésiek kezdték, akik a fásmelléki erdő elpusztítását akarták mindenképen. A fölöttes hatóságok, igen helyesen, mindent elkövettek a békésiek erdőirtási kedvének leloha*z'ására, különféle akadályokat gördítettek a kiirtás elé, de az erdőgyülölő békésiek állhatatosan r gaszkodtak kíván >águUhoz. Végül a fö d nivelésügyi miniszter a^t a feladatot szabta eléjük, ho;y máshol vásároljanak megfelelő erdőterületet. A békésiek ettől se riadtak vissza és hamarosan vásárollak másik erdőt Hunyadmegyében. A békésiek sikeren felbuzdultak a dobozi volt úrbéresek ós a gyulaiak is. Repültí k mind a kát helyről az instánciák a földmivelósügyi miniszterhez. A doboziak kívánsága hamar teljesítésre is talált, amennyiben a miniszter ugyan olyan feltételt szabott eléjük, mint a békésiek elé. A doboziak ekkor szintén vásároltak Biharmegyében megfelelő területet. Nehezebben ment ám az irtási ügy a gyu aiaknak. A földmivelésügyi miniszter arra való tekintettel, hogy Békésmegye a gyu'ai városerdő kiirtása után úgyszólván erdő lenül marad: sehog.ysem akarta az irtást megengedni. Mivel a békésiek és doboziak megmutatták, hogy más vidéken könnyű szerezni erdőt, annak a feltételnek a teljesítés i nem ütközik nehézségbe: a minisítei a gyulaiaknak csak azzal a feltétellel akarta megengedni a városerdő kiirtását, ha a váro3 határának másik részen ugyanolyan nagyságú erdőt telepítenek. Ennek a feltételnek a teljesítése már nehéz, illetve lehetetlen is vo t, mert Gyula talaja egyáltalában nem alkalmas erdőtelepítésre. A városerdő kiirtására is az-rt van szükség, mert nem fejiődik egyáltalában. Erre való tekintettel kérte a város a földmivelésügyi minisztert, hogy mentse fel e feltétel teljesítése alól. És csudálatosképpen a miniszter engedékennyé vált, mert megengedte a varoserdő kiirtását anélkül, hogy Gyulának másik erdőt kellene telepítenie. A gyulai és dobozi erdő irtása ügyében az erdészeli albizottság a mult héten Ambrus Sándor alispán elnöklésével ismét ülést tartott, amelyen megjelent K o 1 o s s y Gyula nagyváradi erdőfelügyelő is, akinek fennhatósága alá a békésmegyei erdők is taríoznak. Az ülésen Gyula városának két kérelmét tárgyalta a bizottság. Az egyik kérése Gyula városának oda irányult, hogy a bizottság mentse fel a városerdő üzemtervének elkészítése alól, ne kelljen nékie az erre vonatkozó térkó-