Békésmegyei közlöny, 1913 (40. évfolyam) január-június • 4-51. szám
1913-01-30 / 9. szám
Békéscsaba. 1913 január 12 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 5 vagy a barakokba, nem várja befűtött meleg szoba, hanem csak a nagy rideg termek, amelyekben ha van is kályha, csak azért van, hogy valami kis illúziót keltsen a melegről, de meleget bizony vajmi keveset ad. A hadseregnél minden ki van decigrammokig számítva. Meg van állapítva, hogy egy-egy katonára ennyi, meg ennyi decigramm;; fa esik, úgyhogy egy szakasznak a járandóságát egy 5 esztendős gyerek is elbírja, Lehet hogy több is valamivel, de még az a több is kevés. Tessék aztán azzal a néhány darab fával egy óriási hodályt befűteni! Ilyen körülmények között nem lehet csodálkozni azon, ha a katonák fáznak és ha felébred bennük az ősi időkből fennmaradt katonai szokás és éjszakánként egy kis faszerző körutat tesznek. Mindenfelé nagy a panasz, hogy a katonák lopják a fákat. Debrecenben például a szó szoros értelmében ho záfogtak a katonák a régi híres Nagyerdő irtásához, szintén azért, mert fáznak a favázas barakonban és nem kapnak fát. Emiatt valósággal konfliktus támadt a város és a katonaság között. A hidegebb idők beállta óta Csabán is észrevették, hogy a pályaudvaron levő fával megrakott tehenvaggonokat éjszakánként ugyancsak megdézsmálják. Az éjjeli őr látta egyszer-ketszer, hogy a katonák az állomás éjszakai látogatói. Az állomásfőnök jelentést tett erről a rendőrségnek, amely nagy eréllyel látott sozzá a nyomvzáshoz. A mult hót közepén egyik éjjel L a c z ó János rendőr állott lesben az állomás mellett. Éjfél után a sötétségből látta kibontakozni a karavánt, körülbelül 15—20 baka loholt a pályaudvartól a kaszárnya felé. Mindegyik vállán volt egy-két hasábfa. Laczó rendőr elébük állott és rájok kiáltott: — Hova viszik azt a fát? Durva káromkodáa volt a felelet ós fenyegetőleg közeledtek hozzá a katonák : - Vigyázz, rendőr, hordd el magad ! Mert itt hagyod a fogad 1 Laczó kénytelen volt szolgálati revolverét elővenni ós az/al védekezni a támadó katonák ellen, akik attól mégis megrökönyödtek ós elfutottak, be a kaszárnyába. Az éjjeli őr utánuk ment a szaladó katonáknak, sőt be akart menni a kaszárnyába is, hogy jelentést tegyen az ügyeletes tisztnek, de az őrség nem eresztette be. Hja, katonáóknál van összetartás. Másnap Horváth István rendőrfőbiztos 9 rendőrrel jelent meg az állomásnál, de nem történt semmi. Akkor este nem tettek látogatást a katonák a pályaudvaron. Több eredménnyel járt a nyomozás 24-én pénteken. Akkor ismét Laczó János rendőr állott lesbe, de közelében voltak Kitka János ós Surin András rendőrök is, hogy szükség esetén segítségére lehessenek. Este 7 órakor megpillantottak három bakát, akik mind a harman fát vittek. Laczó rájuk szólott, de azok rá se hederítettek, hanem futásnak eredtek. Ekkor Laczó két rendőrtársával űzőbe vette őket és sikerűit elcsipniök az egyiket C z i p ó János személyében, aki 5 hasáb fát cipelt. A baka meg volt rémülve, mikor megfogták, mert azt hitte, hogy rendőrök kísérik be a kaszárnyába. Pedig hát nem csináltak vele semmi különöset, csak a nevét ós az oldalfegyvere számát jegyezték fel, aztán elbocsátották. A rendőrség a lopási esetet bejelentette a zászlóaljparancsnokságnak. A további nyomozás megállapította, hogy a katonák óriási mennyiségű fát loptak el az állomásról, mert e.-aknem minden éjjel 15—20 ember ment fáért. A Máv.-nak és magánosoknak is, ezzel tetemes kárt okoztak. A parancsnokság bizonyosan meg fogja f nyiteni a fatolvajokat, de még jobban tenné, ha több fával, melegebb szobaval látná el őket. Hiszen a katonák is emberek ^s, különösen a tartalékosok, már egy kis kényelemhez is hozzászoktak ebben a komisz cibil életben . . . Ezzel kapcsolatban még egy katonadologra akarjuk felhívni különösen a pótkeret-zászlóalj parancsnokának figyelmét. A szabadságra menő tarta'ékosok ugyanis százavál jelennek meg az állomáson, a jegypénztár előtt, úgyhogy az utazóközönség miattuk nem képes a pénztárhoz férni. Emiatt nagy a zúgolódás ós panasz. A parancsnokság megtehetné, hogy az elutazó szabadságosokkal egy vagy két altisztet küldene ki, akik megváltanák számukra a jegyeket ós utjukra bocsátanák. Ezt a csekélységet már megtehetné a parancsnokság az utazó polgárságért. i Miket tárgyal az esküdtszék ? Ot bűnügy ismertetése. Mint már megírtuk, a februári esküdtszéki ciklus február 3-án, hétfőn veszi kezdetét. Röviden már volt alkalmunk jelezni a tárgyalás alá kerülő bünügyaket is. Ez alkalommal azokat bővebben ismertetjük. Nagyobbszabásu, szenzációsabb bünügy egy sincs közöttük. Kisebb kaliberűek, de jellegüknél fogva mégsem szakbiróság, hanem esküdtszék elé valók. Az öt bünügy a következő : Február 3. Gvilkosság bűntettével van vádolva T o t k a István 19 éves béres legény, aki báró Springer Máriánál a Füzesgyarmat határában levő Rakoncás-majorban szolgált, mint gazdasági cseléd. 1910 évi október 2 án Váczi Kovács Imre b^resgazda azért, mert fiát megverte, kérdőre vonta és arcul ütötte s egy bottal végig ütött rc.jta. Másnap Totka bement Füzesgyarmatra, ott egy 7 mm. forgópisztolyt vett 25 drb. tölténnyel együtt s ettől fogva a Rakoncás-majorban a bognármühelyben célba ^lövöldözött, ugy, hogy a töltény elfogyott ós Totka újból vett 25 drb. töltényt, 1910 év október 15 ón este az istálló sarkán lesbe állott és midőn Váczi arra ment, két izben rálőtt. Váczi Kovács Istvánnak az egyik golyó a mellén, a kabátjába fúródott, de őt nem sértette meg. Totka ezután még egyszer lőtt, de ekkor sértett ráakart rohanni, mire terhelt futásnak eredt, eközben még két izben a sértett felé lőtt. Február 4. A gyujtogatással vádolt B e 1 i c z a Zsuzsánna 17 éves leány is az esküdtek elé kerül. Bittér István orosházi batár 792 szám alatti tanyáján, Bitterné, tanyatulajdonos felesége, mint cselédet tartotta magánál Belicza Zsuzsannát, aki Bittér István fentebb megjelölt tanyáján a mult 1912. évi március hó 24 én egy 186 korona értékű szalmakazalból álló nagyobb mennyiségű terménvkészleíetszándékosan felgyújtott Február 5. Vinterán György csorvási szabólegény bünügye szintén ismeretes. E vádlott amiért a szomszédban lakó P e t r u s Juliskát és anyját Oözadszki Gyula, a gazdája lebeszélte a gyerekleány és Vinterán György között kötendő házasság tervéről, 1912. évi október 20 án egy revolverrel kétszer rálőtt gazdijára. Szerencsére halálnem következett be, ámbár mindkét lövés talált. Február 6. Farkas János perjei gazdasági cseléd, azért kerül a törvény elé, mert a báró SpriDger-féie pusztarakoncási uradalomban a mult évi október hó 29 ón összeszólalkozás folytán Karácsony Lőrinc cselódtársát hasba szúrta és ezzel ha'álát okozta. Február 7. Prijevara Mihályt azért fogják felelősségre vonni, mert Szarvason 1912 november 2-án Diján Jánost azzal a szándékkal, hogy botütésekkel a földre buktatta, reá térdelt, j a nyakára ült és ezzel súlyos testisértést' követett el, egy dohányzacskót, cserép pipát, gyufalartót és 13 K készpénzt pedig elvett tőle. Furfangos szélhámosság Gyulán. Becsapott kereskedő és vendéglős. Kisebb méretű, de furfangosság tekintetében valósággal a köpenicki kapitányra emlékeztető szélhámosság törtónt az elmúlt héten Gyulán. A szélhámosságnak sok áldozata van, akik nem feáj rosodtak meg valami nagyon érzékenyen. Még ez csak a szerencse. A szélhámost nem lehetett még most sem nyakoncsipni, sem a nevét megtudni. Az bizonyos, hogy kedélyes ember lehetett. Lehet, hogy valamelyik nagystílű csaló, aki már megunta a bonyodalmas csalásokat, amelyekhez fárasztó ideg- és elmeműködés szükséges és lejött a vidékre szórakozni a naiv, becsületes lelkek közé, akiket nem nagy mesterség becsapni, akiknek csak fellépés kell és mindjárt készek mindenre. A történet az aradmegyei Somoskesz községben kezdődik. A kis faluban feltűnt egy csinosan, de nyáriasan öltözött fiatalember. Fuvarost keresett. Csakhamar talált is egyet. — Mennyiért vinne el engem Gyulára ? — kérdezte. — E viszem 10 koronáért az urat. — Jól van. Ezzel felült a szekérre. Alig mennek egy darabig, az idegen rákiált a fuvarosra. — Álljon csak meg 1 A fuvaros megállott. Az idegen pedig odaintett magához egy jó meleg télikabátos fiatalembert, G r e n Jánost. — Ráérsz ? — kérdezte. — Hát most igen. — Eijösz e velem Gyulára ? — Mert ne, ha elvisz az ur. — De C3ak ugy, ha átadod nekem a téli kabátodat. Az ördög vigye el, | meghagytam Csermőn, hogy hozzák ide a bundámat, de nem hozták. Én pedig tovább nem várhatok. Ha ide adod a kabátodat, átviszlek Gyulára. Kapsz i pénzt, jól is mulatsz. Helyes ? — Nem bánom. A legény átadta a kabátot és szintén helyet foglalt a szekéren. Már besötétedett, mikor Gyulára érkeztek. Ahol a . „Magyar Király"-ban szállottak meg. Az idegen, aki a szállodai jegyzékben ármentesitő társulati mérnöknek mondta magát, előkelően rendelkezett. — Jó vacsorát nekünk ós abrakot, szénát a lovaknak 1 Másnap reggel a mérnök ur odaszólott útitársának. — Csak maradjanak itt. Egyenek, igyanak ami tetszik. Én széjjel nézek a vásárban. Egyenesen a ruhás sátrak közé ment és alkuba bocsátkozott Somogyi János szabómesterrel egy télikabátra. Meg is egyeztek. Mikor azonban fizetni kellett volna, az idegen egész könyedén megjegyezte : — A „Király"-ban van a koc3im, oda vagyok szállva. Majd elhozom a pénzt. — Majd akkor adom oda én is a kabátot — válaszolta Somogyi, aki gyanakvó ember volt. És nem is adta oda a kabátot. Mikor ezt látta Messinger bácsi az ismert gyulai ruhakereskedő, a csabai volt „khölönbös", mindjárt felébredt benne a konkurrens. — Tessék csak idejönni nagyságos ur 1 Mit tetszik parancsolni ? Az idegen odament és szintén kiválasztott egy télikabátot. Megalkudtak. A vevő a fizetéskor ott is a kocsijára hivatkozott. De még hozzátette: — Most várom a pénzemet a postán. Megyek is érte. — Nem baj, nagyságos ur, nem baj, csak tessék elvinni a kabátot! — mondta Meszinger bácsi ós fölényes pillantást vetett a bátortalan konkurrensre. De azért mégsem volt egészen nyugodi. Odaszólt a segédjéhez : — Menjen csak ós kövesse azt az urat. Nézze, hova megy. Kevés idő múlva örvendező arccal jött vissza a segéd: — Nem hazudott az ur. Csakugyan a postára ment. Messinger bácsi felpattant: — Az mindegy. Mért hagyta ott ? Menjen azonnal ós keresse meg. Nekem vagy pénzt hozzon, vagy kabátot. A segéd meg is találta a „mérnök" urat a „Komló" ©lőtt és tisztelettudóan kérte a pénzt. Az csodálkozott: — Ejnye, hát most sem küldte el az a vendóglősnó ? Pedig átadtam neki. Vigye el csak ezt a cédulát ! Kiszakított a noteszéből egy lapot, ráirt valamit és átadta a segédnek, aki lelkendezve vitte a „Magyar Király ba". Többet talán nem is kellene mondanunk. A vendóglősnó nem tudott az egész dologról semmit ós nem is fizetett. Várták egész nap az idegent, de nem jött. Eltűnt szépecskén. Adós maradt a vendéglősnek, Messinger bácsinak, a fuvarosnak, a kabátot kölcsönző legénynek ós — nem is igen fogja kifizetni az adósságát. Kereshetik, üthetik bottal a nyomát . . . ÚJDONSÁGOK. — A gyulai képviselőtestület megalakulása. Gyuia városában a városi k pviselötesiüleii tagválasztások mint irtuk, nemrégen megtartattak. Mielőtt az uj képviselőtestület működéséhez hozzákezdene, az megalakítandó. A vármegye alispánja az uj képviselőtestület megalakításának határidejét február 3 ának délelőtt 9 órájára tűzte ki; az ülésen a vármegye alispánja fog elnökölni. Minthogy pedig a megtartott választások ellen több rendbeli felebbezést adtak be, e felebbezések elsőfokban való elintézésére hivatott községi igazoló-választmányt annak elnöke: a vármegye alispánja február hó 4 ének délután 4 órájára hivía egybe. — Eljegyzés Lipunk kiadója, Szili e 1 s z k y József Irón leányát eljegyezte dr. M o r v a y János, békési ügyvéd. — Házasság. Dr. Révész Sándor, csabai fogorvos vasárnap délután kötött házasságot T e v a n Adolf könyvkereskedő ós nyomdatulajdonos leányával, Flórával. — A csaba -dobozi vasút ügye. Csaba képviselőtestülete, mint vasárnapi számunkban is irtuk, mult csütörtöki közgyűlésén foglalkozott a pósteleki uradalom beadványával a csaba—dobozi vasút ügyében. Már több izben fejtegettük, hogy ez a vasút üdvös volna ugy Dobozra, mint Csabára, mind pedig a vasút által átszelt vidék lakosságára nézve. A képviselőtestület érdemleges határozatot nem hozott a legutóbbi közgyűlésen, hanem átiratot intézett az A földi Első Gazdasági Vasút igazgatóságához, amelynek vezetése alá kerülne a szárnyvonal. Már e közbeeső határozat dacára is hangzottak el egyes rövidlátó emberek ajkáról olyan vélemények, hogy nincsen szükség az uj vasútra, építsék fel azok, akiknek érdekeit elsősorban szolgálja. Pedig a pósteleki uradalom, amely a beadványt intézte a községhez nemcsak magának, hanem ós főként Doboznak és Csabának akar használni a szárnyvonallal. Gróf S z ó c h en y i Antalnak csak akkor van rá szüksége, mikor a cukorrépát szállítja a sarkadi cukorgyárba. A gróf eleinte Gyula felé akarta vezetni a vonalat ós a gyulaiak bizonyára kapnának is rajta két kézzel. De ő meggondolta a dolgot ós most Csabára akarná irányítani a vonalat, ami nagyon könnyen megvalósulhat egy nagy vid *k lakosságának örömére, ha Csaba nem zárkózik el az elől a csekély áldozat elől, amennyivel a szárnyvonel különben sem nagy költségéhez hozzá kell járulnia Ezt már nagyon sok érdekelt polgárára való tekintettel is meg kell tennie. — Népszerű előadás. A Békésvármegyei Közmüvelődét-i Egyesület keretében február 2 án, délután 3 órakor a Kisgazdák Egyletében előadást tart S i ng e r Manó tanitó a gyümölcs termelésről. A kisgazdákat érdeklő számos füzet is kerül szétosztásra — Halálozás. Csaba múltjának egyik szellemes és általánosan ismert alakja dőlt ki szerdán az élők sorából. S z eb e r ó n y i József, volt orosházi ügyvéd hunyt el Gyulán hosszas betegség után, 64 éves korában. Az elhunytban dr. Szeberényi Lajos Zs. C3abai ág. ev. lelkész testvérbátyját gyászolja. — A vicinális bajai. A Szarvas—mezőhegyesi vicinális vonaton nincs nap valami kalamitás nélkül. Az elmúlt héten volt egy kisiklás is Kisszénás—Kondoros közöt v, mert valaki egy dohányzacskót tett a sinekre tele erős kapadohánynyal. Pénteken délben pedig már Mezőhegyesen volt baj, tolatás közben kapott „sérvet" a masina, amint azt az őr is mondotta. Az utasok e szerint fél két óra helyett, fél 4 órakor érkeztek Szarvasra, de mit csináljanak ilyenkor Szarvason? Visszamentek ki Kondorosra, ki máshová, s talán még most is utaznak az ilyen csökönyös, bogaras, szeszélyes és emellett nagybeteg kis masinán — A Nagyvárad-Csaba-fiumei gyorsvonat. Nemrégiben jeleztük, hogy Nagyvárad ós Fiume között a régen tervezett ós régóta várt gyorsvonat május elsején megindul. R i m 1 e r Károly, Nagyvárad polgármestere legutóbb fennt járt Beöthy László kereskedelmi miniszternél, aki ezeket a szillougó híreket megerősítette. Már meg van állapítva az uj gyorsvonat menetrendje is, amely a következő : A nagyvárad-fiumei vonalon Dombóvári négy uj csatlakozás lesz. Az egyik vonat "indul Nagyváradról éjjel 1 óra 14 perckor, Fiúméba érkezik másnap este 7 óra 54 perckor,-a másik indul Nagyváradról délelőtt 10 órakor, Fiúméba érkezik másnap délelőtti 8 óra 50 perckor. Csabáról körülbelül 2 órával később indulnak, mint Nagyváradról Fiuméből indnl az első vonat reggel 8 órakor, Nagyváradra érkezik éj! félután 3 óra 54 perckor, a második fiumei vonat indul este 6 órakor és j Nagyváradra érkezik másnap délután 4 órakor. Ezek a vonatok Csabára körülbelül 2 órával elébb érkeznek.