Békésmegyei közlöny, 1913 (40. évfolyam) január-június • 4-51. szám

1913-04-17 / 30. szám

202 BÉKÉSME€fYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1913 április 25 kedvezőek voltak. A fagy az őszi vetésekben mintegy 10% kárt okozott. A gyümölcsfák virágzásban vannak. Napszámbérek közepesek, 2—3 kor. között változnak. Szentetornyán az ürese dósben volt segódjegyzői állásra Szóvá János eddigi helyettes segédjegyző, Szarvas községben március hó 19-én külső végrehajtóvá Fáfrik Márton és Molnár Mihály, a belső végrehajtói állásra pedig Hegedűs Ferenc, végül Köröstarcsa községben a nem ügyvezetői községi orvosi állásra dr. Ferenczy Emil gyakorló orvos, a lemondás folytán üresedésbe jött végrehajtói állásra pedig Tóth Sándor köröstarcsai lakos választatott meg. S u c h István feöröslad nyi községi főjegyző folyó évi március hó 28-án elhalt. Az állás betöltése iránt a megfelelő intézkedés megtörtént. Az alispáni jelentós meghallgatása és tudomásulvétele után Moldoványi János másodfőjegyző felolvasta a törvényhatósági állatorvos jelentésót, mely szerint a vármegye állategészségügyi viszonyai a mult hónapban kielégítők voltak, amennyiben a ragadós állatbetegségek kevés számmal fordultak elő. Mindössze 8 darab nagy- ós 72 kis haszonállat hullott el ragadós állatbetegségben. Tudomásul szolgált. Gyulavári község hatarában az egyik dülőut melletti vízlevezető árok nagyon megrongálódott, ugy hogy annak helyre állítása vált szükségessé. A hatóság a községet kötelezte az árok helyreállítására. A község megfelebbezte ezt az intézkedést a közigazgatási bizottsághoz azzal az indokolással, hogy az árok helyreállítása a parti tulajdonosok kötelessége. Az aradi kulturmórnöki hivatal kiküldöttjének véleménye alapján a bizottság elutasította a felebbezóst és kimondotta, hogy a községnek kell az árkot helyreállítani, mert az közérdek, a közérdeket ápolni pedig elsősorban a község hivatása. Ha a község mégis keresni akarja az igazát, akkor visszkeresettel lehet a bíróságnál az érdekelt telektulajdonosok ellen. Z á d o r Mór pónzügyigazgató előadmánya szerint erre az évre 1,316.286 korona van előírva. A békésmegyei magyaroknak ekkora összeget kell leszurkolniok a mostani cudar idő drcára is. A szép summából a mult hónap végéig befolyt 554,044 korona, tehát már csak körülbelül 800,000 korona hiányzik, Hogy ezt nehéz lesz kiizzadnia a békósmegyei adófizető polgárságnak, az az előjelekből itólve bizonyosra vehető. Had mentességi adóból 1169 Korona folyt be a mult hónapban. Ennél sokkal jobban jövedelmeztek a közvetett adók. Fogyasztási adóból ugyanis 25,869 korona, szeszadóból 25,000 korona, illetékekből 89,000 korona, dohányból pedig 172,000 korona folyt o Békésvármegyében a mult hónapba Szóval elég szép summát szipákol K el egy hónap alatt. A pénzű igazgató jelentése tudomásul szolgái Dr. Z ö 1 d y János főorvos jelentése szerint a közegészségügyi állapotok márciusban kielégitők voltak, mert ragályos betegségek kevés számmal fordultak elő. Legnagyobb számmal, mint mindig, a mult hónapban is a tüdővész szedte áldozatait. Dr. Jankó Károly pusztaföldvári orvosnak kové3 a fizetése is, a jövedelme is. Emiatt azzal a kórelemmel fordult a vármegyéhez, hogy eszközöljön ki bzámára a belügyminiszternél 1200 korona helyi pótlókot. A közigazgatási bizottság bár jóindulattal volt eltelve a kérvényező orvos iránt, mégis dr. Z ö 1 d y János főorvos javaslatára áttette az ügyet az orosházi járás főszolgabírójához azzal az utasítással, hogy vizsgálja meg a helyi viszonyokat ós tegyen jelentést arra nézve, hogy az or vos csakugyan méltó-e a legmagasabb helyi pótlókra ? Ezután dr. Z ö 1 d y János tiszti főorvos a gyulai közkórház mult évi forgalmáról szóló kimutatást terjesztette elő. Eszerint a közkórházban összesen 7589 beteget kezeltek az előző évről visszamaradottakkal együtt. Az évi betegfelvétel 6743 volt. A legnagyobb beteg kvantumot Gyula szolgáltatta, ami termeszetes is. Az idegen törvényhatóságok közül Aradmeaye 1332, Biharmegye 882, Csanád 495 beteget szolgáltatott. Voltak ezeken kivül szépszámmal betegek Csongrád-, Pest-, Jásznagykunszolnok- és Temesmegyékből is. Legkevesebb beteg juniusban volt, a legtöbb pedig januárban. A kórház forgalmáról szóló jelentést a bizottság tudomásul vette. Ezután M i k 1 e r Sándor tanfelügyelő jelentése következett, amely szintén tudomásul szolgált. Az e!ő)dmányok közül külön említést érdemel a gyulavárii állami iskola negyedik tantermének az ügye. Gyulavári község annak idején az állammal szemben kötelezettséget vállalt arra nézve, hogy amikor szükség lesz rá, felépi a negyedik tantermet is. Ez a szükség már a mult évben elkövetkezett, amennyiben a növendékek száma annyira megszaporodott, hogy egy részüket egy kis szobában kellett elhelyezni. Csakhogy a község nem akarja felépíteni a tantermet. Arra való hivatkozással, hogy szegény, a kultuszminisztertől kérte a tanterem felépítését. A miniszter azonban a tanfelügyelő által felterjesztett kórelmet kétszer is elutasította. Most a község a közigazgatási bizottság pártolását kérte. A bizottság azonban a tanfelügyelő javaslatára kimondotta, hogy tekintettel a kétszeri elutasításra, a kérelmet nem terjeszti fel, mivel az úgyis sikertelen volna. Ehelyett utasította a községet, hogy 60 nap alatt hozzon kedvező határozatot a negyedik tanterem felépítésére nézve, mert ellenkező esetben s község jövő évi költségvetésébe, annak a tárgyalása alkalmával a negyedik tanterem költségeit is beállítja. A nagyszéaási uj állami iskola terveit, amelyei módosíttattak, kiadta a bizottság az álamépitészeti hivatalnak azzal, hogy azt sürgősen vizsgálja felül, aztán küldje azta tanfelügyelőhöz, mert szeptemberben már msg kell nyílnia az állami iskolának. Dr. Konkoly Tihamér, az orosházi járás főszolgabirája nemrég kiszállott Endrődre az ottani izr. tanitó javadalmának megállapítása végett. Ezért napidijat követelt. A követelést azonban a közigazgatási bizottság elutasította, mert felfogása szerint a főszolgabíró közérdekből ment ki oda, napidíj pedig csak a magánérdekből tett utakért jár. Dr. Konkoly e határozat ellen felebbezóst jelentett be, amelyben követelésének a jogosságát vitatja. A bizottság e felebbezést döntős végett felterjesztette a közigazgatási bírósághoz. A tanfelügyelő két más előadványáról lapunk más helyén számolunk be. A • többi jelentés nevezetesebb, a közt érdeklő adatokat nem tartalmazott. mint az, hogy önmaga vállalkozzék családi békéje megrontójának eltávolítására. Ugy is történt. Őfelsége ismét kinyomoztatta Hófehérkét, ós rávette, hogy az országból kivándoroljon. Szegényke tehát megindult az önkéntes száműzetésébe. Szomorúan ült fel a vonatra, ós sok, sok fáradság után megérkezett Mitidóniába, Dóniának fővárosába. De most már mit tegyen epyes-egyedül ebben az ismeretlen városban ! Azonban a szerencsétlenségben is akad néha egy kis szerencse, és ez a ritka eset ezúttal bekövetkezett. Amint az érkezési csarokban épen azon gondolkodott szegény Hófehérke, melyik penzióba hajtasson, mert a szállodák abban az időben nom voltak megbízhatók, elébe toppan egy tisztes külsejü asszonyság. — Kit keres, édes gyermekem — kérdezte. Hófehérke a nagy naivságában elpanaszolta a tragédiáját, mire a matróna megnyugtatta, mondván, hogy a legjobbkor vezette őt oda a sors, ő gondoskodni fog tovább a jövőjéről. Ei is vitte mindjárt magával autóján a lakására. Ez a hölgy pedig nem volt más, mint a dón királyi opera igazgatójának a neje, aki a kérdéses alkalommal véletlenül az unokahugát várta, de az nem érkezett meg. Hófehérke bájos naivsága annyira meghatotta, hogy — gyermeke ug.vsem lóvén — örökbe akarta őt fogadni. Férje, meglátván ós megismervén Hófehérkét, örömmel adta beleegyezését, ós, igy hősnőnk a dón törvények szerint az igazgatóék gyermeke lett. Felfedezték, hogy csodás szép hangja van ós kiképeztatók operaénekesnővó. És ekkor ismét /ándorutra indult Hófehérke, de most már diada'ut volt az utja. Egy-egy felljpóseórt mesés pénzeket kapott. Aunri szuverénnek lett a kamaraénekesnője hogy se szeri, se száma. Ebben az útjában aztán eljutott Bergengóciáta is, ahol szintén óriási sikerrel óne:elt. Egy izben az udvarhoz is kapott meghívót és a felsíges pár előtt kellett énekelnie. A király; annyira elragadta Hófehérke bájos íangjá ós kedves egyénisége, hogy Í koronáját is kész lett volna vele meg)sztani, ha a királyné útban nem litt volna. Igy azonban hódolatát másként kellett bemutatnia. Vásárolt egy kedves kis házat Mitidóniában és azt fellóptidijul Hófehérkének ajándóktzta. Majd pedig arra is rábírta, hogy állandóan ott lakjók, ő pedig szigorú nkognitóban naponta látogatást tett lála. Ne gondoljunk azonban semm rosszat, mert ezek a vizitek mindeaor a mama jelenlétében folytak le. Ki tudja, meddig ártott volna igy a dolog, ha egyszer a királynénak ismét eszébe nem jutotta tükör. Sietett is megkérdezni, mert mm volt bizonyos abban, hogy Hófehérto nem szebb-e nála. Ismét azt a válási nyerte, hogy szebb. Ennek a hallatíra halálos sápadság ömlötte el az acát és egy óra múlva már nem volt sadálya annak, hogy Theobald király lófehórkóvel a koronáját megossza. Csak a gyászév elteifit várták meg és azután egybekeltek, oapván hetedhót országra szóló lakodimat. És bízvást elmondhatjuk, hogy Bergengóciának ez volt a legboldogatb korszaka. , Nő, mint — város-atya Gyulán. i A közigazgatási biórság és dr. Kurtucz Valéria. Az egész ország, különösen a feminista sereg, a leghaladóbb szellemű városok között emlegette Gyulát, mikor két óv előtt megválasztotta városi or] vossá az első orvosnők egyikét, dr. j Kurtucz Valériát. A tudós kisasszony í meg is felel a beléje helyezett bizalomnak szépen, úgyhogy a gyulai képviselőtestületnek még nem volt oka megí bánni a választást. Azonban érdekes bo' nyodalmak támadtak a választás nyomán. Magyarország ugyanis szintén azok közé az udvariatlan országok közé tartozik, amelyekben nincs a nőknek szavazati joguk. A magyar szüffrazsettek hiába harcolnak a nők szavazati jogáért, hiába gyűléseznek, hiába küldenek a miniszterekhez egyik küldöttséget a másik után. A kormányon levő férfiak kemény szive csak nem akar meglágyulni, c^ak azt a stereotyp választ adják mindig, hogy várjanak még a nők, még nem jött el az ő idejük, hiszen még a férfiak közül se vettek be mindenkit az alkotmány sáncaiba. És a magyar szüffrazsettek várnak, ha nem is egészen nagy türelemmel, de legalább nem csinálnak olyan botrányokat, mint kollógináik, az angol szüffrazsettek, akik miniszterek ellen követnek el merényleteket, akik börtönbüntetést is képesek elszenvedni az ő nagy eszméjükért, a nők szavazati jogáért. Gyulán, mint mindenütt, a városi orvosok tagjai az elöljáróságnak, tehát a képviselőtestületnek is. Ha pedig a törvény értelmében tagjai, akkor szavazati joggal is kell birniok. Dr. K u rt u c Valériát megválasztották városi , orvossá, ezzel tagja lett a képviselőig testületnek. Most már aztán az lett a | bökkenő, hogy mi lesz a szavazati joí gával ? A nők nálunk sem képviselő? választáskor, sem a városi ügyek intézésénél nem birnak szavazati joggal. Erre alapította dr. Jancsovics Emil a törvényhatósági bizottsághoz intézett felebbezését, amelyben kérte dr. Kurtuc Valéria megválasztásának megsemmisítését. A törvényhatósági bizottság azonban udvarias volt és a felebbezós el] utasításával jóváhagyta a választást. Dr. Jancsovics ekkor panasszal ólt a közigazgatási bírósághoz, amely most leérkezett érdekes döntésével a panaszt | elutasította és kimondotta, hogy dr. Kurtuc Valéria minden baj nélkül tagja lehet az elöljáróságnak és képviselőtestületnek. Az elvi jelentőségű döntés érdekes indokolását egész terjedelmében szükségesnek tartjuk leközölni: „Dr. Kurtucz Valéria Gyula r. t. város Ill-ik orvosává választatván, a törvényhatóság a választást dr. Jantsovits Emil felebbezósónek elutasításával helybenhagyta. Nevezett a törvényhatóság ezen határozatát támadja meg panaszával. A panasznak egyik s legfőbb indoka az, hogy Gyula r. t. város szervezeti szabályrendeletének 63. §-a értelmében mind a három városi orvos az elöljáróság tagja és az 5. §. szerint a képviselőtestület köz2yülósón szavazati joggal bir. Az 1886. évi XXII. t.-c. 75. §. a) pontja szerint azonban községi elöljáróvá nem választható, aki községi képviselő nem lehet. Dr. Kurtucz Valéria a 40. §. értelmében községi képviselővé nem választható, mert az 1874. 33. t. c. 3., 6., 7. és 9. §-aiban meghatározott minősítéssel nem bir, miután a most idézett törvény 1. §-a értelmében nők az országgyűlési képviselőválasztók névjegyzékébe fel nem vehetők. Ezen az alapon a választás nem semmisíthető meg. Ugyanis az időközben életbeléptetett 1912. évi XXXVIII. t.-c. 22. §-a, mely a rendezett tanácsú városok tisztviselőinek minősítését megállapítja, nem tartja fenn az 1886. XXII. t.-c. 75. §. a) pontjának azt a rendelkezését, mely az elöljárói állásnál minősítésül a községi képviselői minősítést megkívánja, tehát ez a rendelkezés az 1912. LVIII t.-c. 32. § a alapján hatályát vesztette s ennek következtében dr. Kurtucz Valériának elöljárói minősítése a hatályban levő törvény szempontjából nem kifogásolható. Panaszló egyéb kifogásainak mellőzését pedig a törvényhatóság a panaszszal megtámadott határozatával alaposan indokolta. Ezen indokoknál fogva a bíróság a panasznak helyt nem adhatott." Gyula tehát a nők szavazati jogának kérdésében ia megelőzte Magyarország összes városait. Fegyelmi a bucsatelepi jegyző ellen. A belügyminiszter utasítására történt. Még olyan okból talán az egész Magyarországon nem indítottak fegyelmi eljárást egyetlen jegyző ellen sem, mint amilyen ok a bucsatelepi jegyzőnél szerepel. Csaknem mindegyik fegyelmi ügynél azok az okok, hogy az illető jegyző nem teljesiti hiven a kötelességeit, hivatalát elhanyagolja, meg nem engedett magánmunkálatokat végez és községét hűtlen kezelés által kisebbnagyobb mértékben megkárosítja, végül, hogy a fölöttes hatóságokkal szemben tiszteletlenül viselkedik. Más okok csak nagy ritkán szerepolnek. Azért előforj dúlnak néha, különósen nemzetiségi vidékeken, hogy a magyar állameszme elleni izgatásért kell egyik-másik jegyző ellen fegyelmi eljárást kell indítani. A bucsatelepi jegyző, Egyed Ignác fegyelmi ügye azonban egyedülálló, speciális. Legalább ezen a környéken olyan okból még egy jegyző ellen sem indítottak fegyelmit. Ugy esett a dolog, hogy a bucsatelepi uradalomban nemrég elhullott egy marha. Hogy milyen betegségben pusztult el, nem lehetett megállapítani. Erre való tekintettel Ruffy Pál uradalmi tiszttartó az állati hulla egyes részeit fel akarta küldeni a m. kir. Bakterologiai Intézethez megvizsgálás ós a halál okának megállapítása céljából. Félt, hogy az állat valami ragályos betegségben pusztult el, és hogy betegsége a többire is ráragad. Állati hullarészek csomagolásánál és küldésénél nagyon vigyázni kell. Belügyminiszteri rendelet intézkedik aziránt, hogy a csomagolásnak hogy kell történnie. Ezenkívül postára sem szabad addig tenni a csomagot, mig a községi, vagy a járási állatorvos meg nem vizsgálja és nem igazolja, hogy a csomagolás helyesen történt. Ruffy Pál azonban nem tartotta be ezt az intézkedést. Nem akarta a távollevő Füzesgyarmatra beszállítani ós az ottani állatorvossal megvizsgáltatni a csomagot. Gondolta, hogy a jegyző igazolása is elég lesz, hiszen az is hivatalos személy. Bekocsizott tehát a bucsatelepi községházára, ahol Egyed Ignác azonnal késznek nyilatkozott a csomagolás szabályosságának igazolására. Emiatt támadtak aztán zavarok. A csomagolás ugyanis természetesen rossz volt. Már a vonaton is szétszakadt és kilátszottak az undorító szagot terjesztő véres cafatok. Igy érkezett meg a bakterologiai intézetbe is a csomag. Az intézet vezetősége jelentést tett erről a nagy szabálytalanságról a belügyminiszternek, aki a jelentós vétele után azonnal leirt Békésmegyóhez ós utasította, hogy Egyed Ignác ellen a fegyelmi vizsgálatot rendelje el és folytassa le, mivel a jegyző jogtalanul ós a fennálló szabályok ellenére igazolta a csomagolás helyességét. A közigazgatási bizottság hétfői ülésén foglalkozott a belügyminiszteri