Békésmegyei közlöny, 1913 (40. évfolyam) január-június • 4-51. szám

1913-04-17 / 30. szám

Békéscsaba 1913 április 17 BÉKÉSJLEGYEl KÖZLÖNY leirattal. Mást nem tehetvén, elrendelte Egyed Ignác ellen a fegyelmi vizsgá­latot és annak lefolytatásával C s á n k y Jenőt, a szeghalmi járás főszolgabirá­ját bizta meg. A republikánus szeghalmi ügyvéd kalandja. Letartóztatták Makón. Az ujabban dr. Nagy György ál­tal felvetett köztársasági eszme hívei­nek száma, különösen a mostani politi­kai viszonyok hatása alatt, évről-évre szaporodik. Békésmegyében is vannak hivei számosan. Ezek közül legfanatiku­sabb dr. M a k a i Márton, a sokszor szereplő szeghalmi ügyvéd, akinek csak a mult óv őszén volt afférja a közigaz­gatási hatóságokkal amiatt, hogy nem engedték meg a szeghalmi köztársasági párt alakuló közgyűlésének megtartását. Vasárnap ismét szerepelt dr. Makai Márton, még pedig Makón, ahol a köz­társasági eszme hivei kongresszust akar­tak tartani. A kongresszuson természe­tesen megjelent Makai Márton is. A rendőrhatóság nem engedte meg a kongresszus megtartását és emiatt tá­madt a konfliktus, amelynek egyik hőse Makai Márton lett. A makói konfliktusról tudósításunk a következő: Vasárnap este ismerkedési estólyre gyűltek össze az úgynevezett Érdeki­fóle vendéglőben. A vacsorának célja tisztán az volt, hogy a különböző vidí­keken élő köztársasági pártiak megis­merjék egymást. Alig hogy megkezdték a vacsorát, kardcsörtetést' hallottak. A vendéglős jelentette, hogy Rákos Gyula rendőrkapitány és Erdély Rihárd csend­őrfőhadnagy rendőröket ós csendőröket vezetnek az épület eló. Néhány perc múlva az étterembe lépett Bóna Pál rendőrkapitány, a vacsorázók elé állt és igy szólt: — A törvény nevében felszólítom önöket, hogy hagyják el azonnal a he­lyiséget. Az összejövetel törvény- és államellenes és engedélyezve nincsen. A köztársasági pártiak tréfára vet­ték a dolgot ós élcelődni kezdtek: — Államellenes vacsora, hát ez is létezik ? Mi magyar királyi pörköltet eszünk és nincs joga a rendőrségnek békésen vacsorázó polgárembereket el­távolítani. Nagy György is tiltakozni kezdett: — Ki tilthatja meg nekünk, hogy vacsorázzunk. Ehhez semmiféle enge­dély nem kell 1 Bóna rendőrkapitány azonban ko­molyan vette dolgát és ismét a legener­gikusabb hangon szólította fel az étte­rem vendégeit, hogy azonnal távozza­nak, mert különben karhatalmat vesz igénybe. Alig hogy ezt kimondta, hat csendőr lépett be a szűk kis korcsma­helyiségbe, vezetőjük, egy csendőrtiszt kiállt és igy szólt: — Parancsom van arra, hogy az urakat eltávolitsam. Ha öt perc alatt mind el nem távoznak, karhatalommal fogom önöket eltávolítani. Nagy sürgés-forgás támadt a köz­társasági pártiak között, egy részük nem akart kimenni. A csendőrök erre szu­ronyt szegeztek ós formális atakkal ki­tisztították a vendéglő helyiséget, A köztársasági pártiak széjjel osz­lottak ós ugy határoztak, hogy külön­féle vendéglőkben, egyes csoportokban folytatják a megzavart vacsorázást. A rendőrség azonban mindenütt vigyázott rájuk, hogy az államellenes vacsorát valahogy meg ne tarthassák. Hétfőn reggel azután folytatása lett a dolognak. Reggel kilenc órakor választ­mányi ülés lett volna az országos párt alelnökének, dr. Espemt János makói ügyvédnek a lakásán. Körülbelül ötve­nen gyűltek össze az ügyvéd magán­lakásában és arról beszóígettek, hogy mi legyen a teendőjük, miután a gyű­lést nem tarthatták meg. Még a tanács­kozás kezdetén voltak, amikor a rend­őrség ismét akcióba lépett, de ezúttal szigorúbban. Bóna Pál rendőrkapitány embe­reivel kinyittatta a lezárt lakás ajtait, megjelent a beszélgetők között ós iga­zolásra szólította fel őket. Mindannyian igazolták magukat, a rendőrség felvette a nacionálójukat. Hármat letartóztattak közülök és pedig dr. P a p Gyula kis­kunhalasi ügyvédet, dr. Makai Már­ton szeghalmi ügyvédet ós K e 1 e m e n Béla pécsi műszerészt. A rend rsóg ki­jelentette a letartóztatottak előtt, hogy a törvény nevében foglyai. A köztársasági pártiak között erre kitört a felháborodás, szitkozódni kezd- j tek, mire a rendőrök neki ugrottak 1 Purjesz Mór makói újságírónak ós ki- j dobták a folyosóra. Pap Gyulát és Makai Mártont mi- | előtt szabadságukat visszanyerték, a 1 rendőrkapitány kihágásért tizenöt-tizenöt- \ napi fogházra és egyenként kétszáz korona pénzbüntetésre ítélte. Ez a sors vár Konczra is, ha kiszabadul. A szabad­lábra helyezett ügyvédek ellen király- I sértés címén megindították a büntető eljárást. A köztársaságiak ezzel keveset j törődnek, bizonyosra veszik, hogy a vádlott ügyvédeket az esküdtszók föl fogja menteni. Tegnap délután egyéb­ként mégis megtartottak a közgyülésü- | ket a republikánusok. A Korona-szálló egyik vendégszobájában gyűltek össze a vidéki kiküldöttek és programm­pontokat behatóan megvitatták és va­lamennyit elfogadták. A párt harminc­egy pontból álló programmját az indo­kolással esyütt dr. Kalmár Antal szer­kesztette. E határozta a közgyülé?, hogy a párt programmját több százezer pél­dányban kinyomatják és elterjesztik az országban. Makó utcái már csendesek. Az egynapos forradalmi vihar elült, a republikánus vendégek a hétfő délutáni ós esti vonatokkal elutaztak. A nagyszénási szocialista tanító. Megfenyegette a tanfelügyelőt. Megemlékeztünk lapunkban már C z a b á n Samu nagyszénási tanító ér­dekes fegyelmi ügyéről. Gzabán a sze­replő gondolkozású tanítók közé tar­tozik. Lelkes hive a szociáldemokrácia eszméinek és igyekszik mindenütt pro­pagandát csinálni neki. Emiatt sok kel­lemetlensége támadt már fölöttes ható­ságaival. Mindenütt akadtak ugyanis jóakarói, akik feljelentették, hogy lázitó, a vagyonos osztály ellen izgató beszéde­ket szokott tartani ós a gondjaira bizott gyermekeket is szocialista szellemben neveli. A fegyelmi ügyek és áthelyezé­sek egész légiója érte ezért a merész tanitót. Nagyszénásra is áthelyezés foly­tán került. Ottani jóakarói szintén fel­jelentették a tanfelügyelőnél, hogy az általános sztrájk érdekében agitál, sőt a gyermekekkel pénzt is gyűjtetett a sztráj­kolni készülő budapesti munkásság fel­segitósére. A közigazgatási bizottság az elhang­zott vádak és a tanfelügyelő előterjesz­tése alapján még ez év elején elren­delte Czabán Samu ellen a fegyelmi vizsgálatot. Ez a vizsgálat móg befe­jezve nincs, de Czabán Samuval mégis ismételten foglalkoznia kellett hétfőn a közigazgatási bizottságnak. Mikler Sán­dor tanfelügyelő ugyanis bejelentette, hogy Czabán levelet irt neki, amelyben tiszteletlen hangon kéri az ellene tett feljelentés szószerinti másolatát. Levele végén meg is fenyegeti a tanfelügyelőt azzal, hogy ha kívánságát rövidesen nem teljesiti, akkor a budapesti napi­lapok utján nyilt levélben feljelenti a miniszternek. A tanfelügyelő azt java­solta, hogy a fenyegető levelet súlyos­bító dokumentum gyanánt csatolja a bizottság a fegyelmi ügy irataihoz, mi­vel Czabánnak a fegyelmi vizsgálat so­rán módjában van kifogásait megtenni és ugyanakkor kívánhatja az ellene in­dított feljelentés szószerinti másolatát. H a v i á r Dániel: Mért nem adták ki már régebben a feljelentés másola­tát? A vád'ottnak csak van joga tudni arról, amivel vádolják. Mikler Sándor tanfelügyelő : A fegyelmi szabályok értelmében a felje­lentéseket a feljelentő nevével nem le­het közölni a vádlottal, csak magát a vádat. Ez megtörtént a Czabán Samu ügyében is. Ezért javasolja, hogy a le­vóí csatoltassék a fegyelmi ügy iratai­hoz és a vizsgálat arra is terjesztessék ki. H a v i á r: Ninc3 kifogása a tan­felügyelő javaslatának elfogadása ellen, mert a „ levél csakugyan tiszteletlen hangú. Ő azonban azt látja, hogy Cza­bán elkeseredett ember, akivel jogtalan­ság törtónt. Jogtalanság az, ha a tanfel­ügyelő nem közli szószerint a féllel a feljelentést. A panaszlottnak ismernie kell részletesen a feljelentés tartalmát. Hogy a feljelentésből a név elhagyása nélkül is könnyen rájön a vádlott a be­súgóra, az nem lényeges. Fő, hogy a vádlottal közölni kell a vádat. Indítvá­nyozza, hogy a bizottság utasítsa a tan­felügyelőt a feljelentés szószerinti ki­adására, de a feljelentő nevének elha­gyásával. Ambrus Sándor alispán : Az ügy a fegyelmi választmányhoz tartozik, az rendelheti el a feljelentés kiadását. H a v i á r: A bizottság plenumának is joga van állást foglalni. A bizottság­nak nem szabad gátat vetni az elé, hogy elkeseredett ós vádolt ember megismer­kedhessék a váddal. Mikler Sándor tanfelügyelő : Cza­bán a feljelentés kiadását a fegyelmi eljárás során a vizsgálatot lefolytató ha­tóságtól kérheti. Joga van az eljárás során kifogásokat tenni és felebbezni is egyes határozatok ellen. A feljelentés követelésének nem az a módja, ame­lyet Czabán használt, hogy a tanfel­ügyelőt fenyegeti. 0 csak bejelentette a tiszteletlen hangú levelet a bizottsági nak, amely nem is hozhat határozato­arra vonatkozólag, hogy a feljelentés kiadassék-e, vagv sem ? H a v i á r Dániel most már csak azért is visszavonja a tanfelügyelő ja­vaslat e fogadó kijelentését. Mivel a tan­felügyelő szabálytalanul járt el, még egyszer indítványozza, hogy utasittas­sók a feljelentés haladéktalanul' törté­nendő közlésére. Dr. Török Gábor : Czabán ügyé­nek az elbírálása a fegyelmi választ­mány elé tartozik. A közigazgatási bi­zottságot nem tartja illetékesnek a ha­tározathozatalra. Mivel Czabán nem tisz­tességes hangon kérte a feljelentés ki­adását, hozzájárul a tanfelügyelő javas­latához. D o m b y Lajos szintén helyesnek tartja azt, hogy a levél a fegyelmi ira­tokhoz csatoltassók. Nézete azonban egyezik Haviárnak azzal a nézetével is, hogy a vádlottal a feljelentést közölni kell, mert különben nem tud védekezni. A református egyháznál például el sem rendelik a fegyelmi eljárást addig, mig a vádlottal a vádat meg nem ismertetik ós igazoló jelentését el nem bírálják. Még bűnügyeknél is megismertetik a vádlottal a vádakat. Mikler Sándor tanfelügyelő csak azt mondja, hogy a közigazgatási bi­zottság akkor hozhatna a feljelentés ki­adására vonatkozólag határozatot, ha Czabán hozzá fordult volna. De nem ugy törtónt. A kérdés szavazás alá bocsáttatván, a bizottság elnöki döntóssel a tanfel­ügyelő javaslatát fogadta el, vagyis a fenyegető levelet a fegyelmi ügy iratai­hoz csatolta. ÚJDONSÁGOK. Az Alföld-fiumei gyors. Az idei május elseje nagyjelentő­ségű lesz az egész Alföld, de különösen Bókésmegye és Csaba történetében. Akkor indul meg ugyanis a Nagyvárad— fiumei gyorsvonat, amely Békésmegyé­ben Gyrlát, Csabát, Csorvást ós Oros­házát érinti, tehát négy város, illetve község közlekedési érdekeit mozdítja elő egy hatalmas lépéssel. De nemcsak e négy községre nézve bír nagy fon­tossággá. az uj gyorsvonat, fontos az az egész vármegyére nézve. Hiszen Csaba és Orosháza által az egész vár­megye könnyen hozzájuthat. A csabai ádomás forgalma jelenté­kenyen meg fog növekedni az uj gyors­vonat által. Arad, Gyoma ós Békés felől is C.abára kell ugyanis jönniök azok­nak, akik az uj gyorsvonaton akarnak eljutni Fiúméba. Különösen Arad felől fog érkezni rengeteg utas. Hiszen az aradi vonal összeköti Csabával úgyszól­ván az egész délkeleti Magyarországot, annak a lakossága tehát Csabán ke­resztül fog utazni Nyugat és Dél­nyugat feló. Nagyvárad város törvényhatósága élén dr. R i m 1 e r Károly polgármes­terrel, tisztában van az uj gyorsvonat megindulásának korszakos jelentőiégé­vel és kifejezést is akar ennek adni olyképen, hogy az első uton küldött­ségileg fogja képviseltetni magát. Ez a küldöttség el fog az első vonaton menni egészen Fiúméig, ahol a város szintén ünnepélyes fogadtatásban része­siti a vonatot ós annak kísérőit. Csabára nézve az uj gyorsvonat bir olyan jelentőséggel, mint Nagyvá­radra nézve, mert idegenforgalma nagyarányú föllendülését jelenti. Éppen ezórtannak a meggyőződésünknek adunk kifejezést, hogy Nagyvárad város pél­dáját Csabának is követnie kell és az első gyorsvonaton szintén képviseltet­nie kell egy kü'döttséggel magát. Bizo­nyára hasonlóképen fognak cselekedni a nagvobb állomások, mint Szeged, Baja, Dombovár, Zágráb, nem szabad tehát az érdekelt városok közül Csabá­nak sem elmaradni. Mint értesülünk, a m; i képviselő­testületi közgyűlésen indítvány is fog elhangzani ebben az irányban. — Munkapárti alakulás Gyomán. Egyes megyebeli lapok vasárnapi számukban azt irták, hogy Gyomán a mult héten megalakult a munkapárt. Ez a hir té­ves, illetve inkább korai volt, mert a gyomai munkapárt hétfőn este alakult meg hivatalosan a Kaszinóban. Főcélja az alakulásnak, hogy a kerület mandá­tuma olyan ember kezébe kerüljön, aki tekintélyével és befolyásával tud tenni is a kerület érdekében. Bene­dek Sándor kultuszminiszteri állam­titkárt akarják jelőlttül megnyerni, mert vele biztosan győznek, Az alakuló gyűlé­sen az egybegyűlt munkapártiak Kovács Lajos postamestert kiáltották ki disz­elnökkó, de ő azt nem fogadta el. Ezu­tán a következőképen alakították meg a párt tisztikarát: Enök Debreczeni Endre. Alelnököknek megválasztattak : Fazekas Zsigmond, Lautner Adolf, Hartenstein Ignác, Ailer András, Vince Dániel. A párt titkára : C h r i s t i á n Kálmán dr. ügyvéd lett. Jegyzőkül meg­választattak : Debreczeni Géza, Varga ref. tanító, M á d a y Aladár. Az alakuló-gyűlés ezután elhatározta azt, hogy 100 választmányi tagot is jelöl ki, de ezeket csak meghallgatásuk után publikálja. Kovács Gyula megelégelvén azt a „ragaszkodást", mit választóinál tapasz­talt, beszámoló körútját nem folytatja. Hétfőn Kovács Gyula megírta lemondó levelét a képviselőház elnökségének, azt postán elküldte Tisza István grófnak. A lemondó levelet a képvise'őház május 5-iki ülésén fogja elintézni ós egyben el fogják rendelni a gyomai kerületben az uj képviselő megválasz­tását. A függetlenségi párt vezető nélkül áll, helyesebben nagy a széthúzás. A gazdapárt szintén megkezdte szervezését. — Szarvas közgyűlése. Szarvas köz­ség képviselőtestülete szerdán közgyű­lést tartott. A közgyü'és egyetlen fontos tárgyát a mult évi zárszámadások vizs­gálatáról szóló jelentés képezte, melynek kapcsán ugy a zárszámadásokat meg­vizsgáló ifj. Borgulya Pál ós S i­m o n András, valamint dr. G1 a s n e r Adolf képviselők súlyos kifogásokat emeltek a zárszámadás eg^ves táte'ei el­len. És miután e kifogásodra küsönösen a közpónztári és a kórházi zárszámadá­sok egyes tótelei tekintetében Kollár főjegyző a városatyákat kielégítő felvi­lágosítást adni nem tudott, utasitoiták, hogy ez alapok zárszámadásainak egyes tóteleire vonatkozólag felhozott kifogá­sokat tegye vizsgálat tárgyává s azután a legközelebbi közgyűlésnek tegyen je­lentést. — Az aradi kereskedelmi és iparka­mara kedden délután teljes ülést tar­tott, melyen a csabai kamarai tagok: Rosenthal Adolf, Wagner József, Fe­kete Sándor, Wallerstein Sámuel, Tí­már Endre és Horváth Mihály, igy tel­jes számban részt vettek, mi ritkán fordul elő. Helyesléssel vette a kamara tudomásul, hogy az uj adótörvények életbeléptetése 1916-ra lett halasztva. A május végével megnyíló békéscsabai uj jegybank-fiókhoz kinevezendő cen­zorok listáját véleményezés végett ter­jesztette be az Osztrák Magyar Bank. A kamara hozzájárult a névsorhoz. Aradon a nyár folyamán ipartestületi jegyzői tanfolyamot rendez a kamara ; a kereskedelmi miniszter a tanfolyam támogatására 500 koroaát engedélyezett. A kamara területén az összes ipartes­tületek szükségesnek tartják a tanfolya­mot, egyedül a t ó t k o m 1 ó s i nem. Az • aradi borbély és fodrász szakiskola cél­jaira a kamara 200 koronát engedólye­J zett. Gyulaváros polgármesterének ama megkeresésére, hogy verlfaíu paraszt­házak épitésénól a tetőszerkezetet ki építheti, kimondotta a kamara, hogy azt egyszerű kisács is készítheti, nem kell okvetlen ácsmester. A hitelezők érdekeinek megvédése céljából a biró­sági végrehajtásoknál, felir a kamara, hogy a mai magas kamatlábnál ne 5%> hanem magasabb kamat legyen érvé­nyesíthető.

Next

/
Oldalképek
Tartalom