Békésmegyei közlöny, 1913 (40. évfolyam) január-június • 4-51. szám

1913-04-13 / 29. szám

Békéscsaba, 1913. XL-ik évfolyam. 29-ik szám. Vasárnap, április 13. BEEESHEBTEI KÖZLÖNY POLITIKAI LAP Telefon-szám: 7. Szerkesztőség: Ferenc József-tér, 20. sz. ház, hova a lap sze'lenii részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak viasza. Megjelenik hetenkint kétszer: vasárnap és csütörtökön. EltOFIZBTÉSI DI3 : Egész évre 12 kor. Félévre ő kor. Negyedévre 3 kor. niSfizemi bármikor lehet évnegyeden belül is. • Egyes szám ára 12 fillér. Felelős szerkesztő; GCI.7ÁS JÓZSEF. Laptulajdonos ; SZÍHELSZKY JÓZSEF. Kiadóhivatal: Telefon-szám 7 Ferenc József-tér, 20. sz. ház, hova a hirdetések és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési dij készpénzzel helyben fizetendő. NYILTTÉR-ben egy sor közlési dija 50 fillér. Külpolitika és mezőgazdaság. Békéscsaba, ápril. 12. A balkán háború nehezen tud nyugvó pontra jutni. Nikita makacssága, kiért a hatalmak hadihajói több szenet fogyasztottak már, mint amenynyit a montenegrói korona ér, teszi még sivárabbá a külső politikai helyzetet. Európán keresztül borzasztó közgazdasági és ezzel kapcsolatosan pénzügyi depresszió vonult, de nemcsak vonult, de ugylátszik állandósult is. Magyarországot, melynek kereskedelme és ipara csak az utóbbi időben fellendült, de közgazdasági helyzete nem erősödött meg annyira, hogy nagyobb pénzügyi megrázkódtatást kibírjon, ugyancsak megviseli a nehéz külpolitikai és pénzügyi válság, mert agrikultur állam lévén, a gazdáknak a termények mikénti értékesítésétől függ úgyszólván minden, az államháztartás konsolidálása is. A mult évi termést a gazdák még nem értékesítették s most szeretnék, de ugyancsak nehéz a helyzetük, mert a gabonapiac üzletmenetéből újból arról kellett meggyőződnie, hogy a kedvezőtlen pénzviszonyok és ezzel kapcsolatban a hitelezésnél mutatkozó rendkívüli óvatosság milyen kedvezőtlen hatást tesz a gabonaüzietre és általában mennyire lelohaszt minden eladást és vásárlási kedvet. Az őszi hónapokban például minden olyan hír, amelyből a legcsekélyebb mértékben is a külső politikai helyzet rosszabbodására lehetett következtetni, nagyobb ármozgalomnak és a fogyasztó kereslet hirtelen megélénkülésének lett az okozója, most pedig a legkedvezőtlenebb jelentésen is hamarosan napirendre térnek, mert nincs pénz ujabb vállalkozáshoz. A külső politikai helyzet, bár módfölött nyugtalanítja a spekulációt, mert a montenegrói kormány tagadó válasza folytán a monarchia fegyveres beavatkozását is valószínűnek tartották arra az esetre, ha az ostromzárnak sem lenne meg a hatalmak által kívánt eredménye, a gabona áralakulásban azonban épenséggel nem jutott kifejezésre az esetleges bonyodalmaktól való félelem. Sőt a napról-napra csökkenő fölmondást sem veszik figyelembe, mert a malmok, a hoszszabb idő óta követett taktikához híven, a vásárlástól való tartózkodással iparkodtak kedvezni spekulációs műveleteiknek. Hogy az áprilisi búzából rendkívül kevés üzletet kötöttek s hogy ennek következtében gyakran az árfolyamát sem lehetett megállapítani, ez nem okoz nagyobb feltűnést, mert köztudomásu, hogy ezeknek a kötéseknek a túlnyomó részét vagy májusra, vagy októberre prolongálták. Az a körülmény azonban, hogy az októberi búzából minimális forgalom mellett szintén túlnyomó részben csak a helyi spekuláció köt kevés üzletet, határozottan sok kommentárra ad okot. A gabona-spekulációnak ugy látszik még élénk emlékezetében van, hogy más esztendőben rendszerint április hónapjában a legélénkebb a gabonatőzsde forgalma. Természetesen az őszi határidőre kötött különböző cikk üzletmenetére vonatkozóan is elsősorban a pénzpiac helyzetével és a külső politika bizonytalanságával okolják meg az ujabb érdekeltség vállalásától való idegenkedést. Ehhez azonban általános vélemény szerint ujabban az is hozzájárul, hogy a földmivelésügyi minisztérium szombaton délután teszi közzé a második idei tájékoztatót a vetésről. Erről a jelentésről pedig, amely nemcsak a gazdasági munkáról és az őszi vetés átteleléséről, de a régebben megállapított programm szerint a tavasziak keléséről is tájékoztatni fogja az ország közönségét, nagyon különböző a vélekedés. Ami érthető is, mert néhány nappal ezelőtt, amikor még mindenfelől a szárazságról panaszkodtak, gyakran érkezett jelentés arról, hogy az őszi és tavaszi vetéssel nincsenek megelégedve, mig most a csapadékos időjárás hatása alatt már nemcsak kétségbevonják a korábbi panaszok jogosultságát, hanem a legrózsásabb szinben látják a belföld mezőgazdasági helyzetét. A csabai ág. ev. egyház köréből, Presbiteri közgyűlés. Szokatlanul nagy érdeklődés nyilvánult meg a csabai ág. ev. egyház presbitériumának csütörtökön [délelőtt tartott közgyűlése iránt. A tágas tanácsterem zsúfolásig megtelt presbiterekkel és érdeklődő egyháztagokkal, akik igen élénk részt vettek a szőnyegen fekvő tárgyak fölött megindult vitákban. A eok közül legfontosabb határozata a közgyűlésnek az volt, amely egy uj tanyai iskola létesítését mondja ki. Erre az iskolára nagy szükség van már régen. Az Újkígyóson ós kigyósi határban lakó lutheránus gyermekek lelki gondozása ugyanis nagyon el van hanyagolva. Az irást és olvasást elsajátíthatják ugyan az ottani róm. kath. iskolákban, de lutheránus szellemű vallásos oktatásban már nem részesülnek. A grófi család nem is engedi meg más vallás tanítását az iskolákban. Igy a lutheránus gyermekek vallásos nevelése igen sok nehézségbe ütközik. Erre való tekintettel merült fel pár év előtt az az eszme, hogy a kigyósi határ mellett, a kereki részen uj tanyai iskolát kell létesítenie az egyháznak. Az iskola minden oldalról könnyen megközelíthető és összegyűjtene az egész környékről a lutheránus vallású gyermekeket. Kígyósról és a kigyósi határból is inkább oda járatnák gyermekeiket a szülők. A felvetett és az egyház szempontjából üdvös eszme az idén már meg is valósul, amennyiben a presbitérium csütörtökön elhatározta az iskola sürgős felépítését, úgyhogy az októberben már meg is fog nyilni. A közgyűlés nevezetesebb tárgyai egyébként a következők voltak: Az egyháznak Medgyesen van egy 436 holdas birtoka, amelyet rendesen bérbe szokott adni. A jelentkező gazdák közül a presbitérium ez alkalommal is K o j n o k Jánosnak adta bérbe a birtokot. Ezzel kapcsolatosan uj bizalmi állást is kreált az egyháztanác3. Az egyháznak ugyanis jelentékeny ingatlan vagyona van. Van földje, szőlője, vannak a váro3 belterületén házai, telkei szép számmal. Hogy ezeknek a gondozása intenzivebben történhessék, a közgyűlés egy vagyonfelügyelői állás rendszeresítését határozta el. Az álláara választás ugyan még nem történt, de az egyház ügyeit igazán szivükön viselő férfiaknak már van jelöltjük K i s z e 1 y Pál, az ismert építési vállalkozó személyében, aki rátermettségénél és lelkiismeretességénél fogva legalkalmasabb is volna arra az uj állásra. Még egy uj állást kreált a presbitérium. Az öt belső iskolánál ugyanis nincsen iskolaszolga, a takarításuk, tisztán tartásuk tehát nem könnyű dolog. A közgyűlés erre való tekintettel az öt belső iskolához egy iskolaszolgai állás rendszeresítését határozta el. Terjedelmes vita indult meg a temetők rendezése körül. Eddig a temetők nem voltak térképezve és a sirheüéwgyei Közlöny tárcája fl határban bem szerettem én a várost soha, Nem is igen járok én be oda. fl határt meg úgy szeretem járni, Otthon se tart egykönnyen akármi. Még onnan is ide vágyom titkon. Itt vagyok én igazán csak itthon ; Ott előttem mindenütt korlátok, Itt a messzi végtelenbe látok. És ameddig szemem ellát, végig Rz egész nagy mindenség enyém itt: Tar hegyóriás, fűszegte kis árok, Végtelen ég, csöppnyi vadvirágok 5 lelkem is a mindenségbe olvad, Nincs itt se ma, se tegnap, se holnap, Rmit látok, hallok, érzek, — álom, Nem is vagyok ezen a világon I . . . Meg-megállok itt-ott a mezőkön, fi szállongó felhőkön tűnődöm, Mézem-nézem, hova merre szállnak, Mintha tűnő éveim volnának. Aranyszélű piros felhő, élet Úgy elszálltát észre sem vevélek Sej, hogy akkor . . . akkor meg nem láttam, Árnyaid közt mennyi napsugár van 1 Alkonyodik, cg az erdő széle, Most ül el a nap, ott van a fészke. Sápadó nap, ahogy nézlek-nézlek, Rzt gondolom, a tükörbe nézek. DroBnyák János Ortografia. Irta : Zöldi Márton. Farkas Géza, törvényszéki biró] mulatós hajlamú ember volt. Da ez a hajlama mit sem rontott kitűnő konduitján. Ha néhanapján el is maradt éjfólutánig borközileg élvezni a társasólet örömeit az „Arany Bárány"-ban, ha hazamenet lépteiben ritmikus hibák mutatkoztak is, másnap józan szigorral osztotta az igazságot ós aggodalmas lelkiismeretességgel mórlegelte a tanúvallomásokat. Arról természetesen sem ő, sem más biró nem tehet, ha a tanúvallomás hamis. És fájdalom, minden jogász tudta, hogy a hamis tanúvallomás sokkal korrektebb, perrendszerübb és alkalmasabb támasztéka az ítéletnek, mint az igaz tanú vallomása. A hamis tanú világosan, precízen deponálja vallomását, sohasem | kalandozik el a tárgytól és nem keveredik ellentmondásokba. — Mennyivel ügyefogyottabb a becsületes ember tanúságtétele, ki csak ritkán tud lónyegretartozót mondani és minduntalan belebotlik emlókezőtehetségének hézagaiba. Mindez azonban, mint tapasztalni fogják, egyáltalában nem tartozik az alább elmondandókra. Egy esőre hajló, kellemetlenül nyirkos októberi nap délutánján Farkas biró ötödmagával vadászni ment. Ebédnél bejelentette a feleségének : — Fiam, ne várj vacsorára, mert Nagy Lajoshoz vagyunk hivatalosak a Kerektanyára. A fiatal, kedvesarcu, kissé korlátolt asszonyka idegesen vállat vont. — No akkor — mondotta — főzhetek reggel korhelylevest. — Ejnye, ejnye, — zsörtölődött a biró tréfásan — hát korhely vagyok ón ? Kikérem magamnak. Ami azonban a korhelylevest illeti, az ellen semmi kifogásom nincs. Kisztihand! A vadászat siralmas eredménynyel zárult. Kellemetlen időben a nyulak is szeretnek kellemetlenkedni és a régi szólásmód szerint: távollétükkel tündököltek, ami speciális nyulszempontból igen józan taktika. Az öt vadász egy, szúval is: egy nyulat hozott teritékre. Azonkívül két fekete varjut sebesített meg életveszélyesen. Mindazonáltal harcias jókedvvel, egy kellemes, intimus jellegű tivornyára való kilátással tértek be a Nagy Lajos féle Kerektanyába. A vadász urak jó kedvét az sem szegte meg, hogy a gazda nem volt otthon ós a termetes öreg gazdaasszony egy levelét nyújtotta át a vendégeknek. A levélben Nagy Lajos azt irta, hogy sürgős, halaszthatatlan családi ügyek miatt csak kilenc óra után jöhet ki a tanyára, amikor is kártyát és szivarokat hoz magával. Addig is lássanak neki a vacsorának és ha jobb dolguk nincsen, igyanak egyet az egészségére. A levelet Farkas biró olvasta fel hangosan. Az egyik vadász nagyot kacagott utána. — Haha! Családi ügyek! Miket ki nem talál az az imposztor ! — Pedig alighanem családi ügy tartóztatja — vélekedett egy másik vadász. — Ugyan ne papolj! — De igen, ugy értve, hogy épen most dúlja fel valakinek a családi boldogságát. Ezt a lehetőséget mindannyian elfogadták, mert Nagy Lajos, a már nem egészen fiatal földbirtokos cudar, veszedelmes, vakmerő nőcsábító hírnévnek örvendett. Hót órakor tálalták a pompás tanyai vacsorát, diszkrét paprika- és hagymaillatt terjedt szót a levegőben s a vadász urak arcára kiült a gasztronómiai megelégedettség pirosló fénye. A vendég urak nem mutatkoztak háládatlannak, poharat ürítettek a távollevő házigazda egészségére. Ekkor felállott az egyik vadász, a váro3 főkapitánya ós komoly arccal igy szólt: — A paritás okáért indítványozom, hogy poharat ürítsünk annak az ismeretlen férjnek az egészségére, kinek a feleségét talán épen ebban a pillanatban boldogítja kitűnő barátunk és házigazdánk ! A poharak viharosan összecsendültek és vidám hahota töltötte be a levegőt. És ez igy tartott egész a vacsora végéig. Akkor aztán hirtelen nagy ijesztő depresszió nehezedett a lelkekre. Kiderült ugyanis, hogy az öt vadász urnák együttvéve két szivarja van. A meddő cserkészetben könnyelműen elpocsékolták a magukkal hozott készlotet. Az sem maradt sokáig titok, hogy a tanyán nincs szivar. A helyzet tehát rémesen, fenyegetően ugy állott, hogy két, esetleg három óráig a vadász urak túlnyomó többsége szivar nélkül kénytelen vesztegelni ós lesni az idő múlását egy erős, zsíros vacsora után. Dohányos embernek nem kell magyaráznom, hogy ez mit jelent. Ezt kiállani több, mint amit átlag hősiességnek szoktunk mondani. Ennyi stoikus lelkierőt még az antik Róma sem követel fiaitól, egészen eltekintve attól, hogy annodacumál a nikotin Amerika felfedezetlen erdőiben szunnyadóit. (Vajha örökké ott ragadt volna, fogják sokan mondani.) A keserűség keserű kifakadásokban tört utat. A dohányos ember egyszerre kishitünek, nyomoróknak érzi magát,