Békésmegyei közlöny, 1913 (40. évfolyam) január-június • 4-51. szám

1913-03-20 / 23. szám

2 BÉKÉSMEGfYEl KÖZLÖNY Békéscsaba, 1913 március 2 háború előtt kötött szerződésen. Nem hagyta el Szalonikit, a „világ legszebb városát" amelyet ugy szeretett, hogy ime életét adta érte. A leigázott, kifosztott, kirabolt város is magáénak követelte a görög királyt. Itt érte a halált hozó golyó, amely talán György királlyal együtt megölte — az egyenetlenséget is. A görög uralkodó ugyanis egyik legnagyobb ellenzője volt a megkötendő békének. Keveselte azt, amit az osztozkodásnál neki szántak s többet akart kierőszakolni. Kapzsiságból, vagy talán épen — félelemből? Bizonyosan attól félt, hogy ha kevéssel megelégszik, akkor az országban nincsen maradása, mert az ő dinasztiája egyáltalában nem örvendett valami nagy népszerűségnek Görögországban sem. Megtörténhetik, hogy az ö tragikus elmúlása nyomán megteremtődik a béke, amit már oly régóta vár a világ és várunk különösen mi, akiknek fiai még mindig ott senyvednek a kaszárnyákban, barakokban. A külpolitika e nagy és szomorú szenzációjától térjünk vissza a mi politikai helyzetünkre ós foglalkozzunk azzal is egy keveset. A még pár nappal ezelőtt is oly nagy politikai mozgalmasságot csend váltotta fel. Ez ünnepélyes nagyheti csendben csak a Désy-Khuen béketárgyalás körül támadt egy kis kavarodás. A véresszájú Justh-párti ellenzék valósággal felháborodott azon, hogy Désy tárgyalt Khuen-Héderváryval. Mert a Justh párt bókét egyáltalában nem akar. Neki smarn, hogy ez a szerencsétlen ország a nagy békétlenség miatt már oly sokat szenvedett, hogy azt csak nehezen tudja kiheverni. Neki harc, harc kell örökké. Pedig a békére már nagy szükség volna. Épen azért minden jó magyar ember örömmel üdvözölheti Désy békeakcióját. Az országgyűlés tudvalevőleg királyi szóra jelenleg szünetel. Az ellenzék azonban nem nyugszik, hanem folytatja agitációját a kormány ellen a szüDet alatt is. Mindenféle népgyüléseket tart, amelyeken a legsúlyosabb vádakkal i'ilöu a kormányt. Valósággal ki akarja alóla rúgni a talajt. Hogy ez nem sikerül neki, legalább mindenhol nem, az látható az eddigiekből is. A görög király véres árnya megfordíthatná a harci indulattal teli lelkeket a nemzetközi béke helyreállítása érdekében, a feltámadás nagy ünnepének pedig a magyar politikusok szintén harcias lelkét kellene megilletni, hogy végre-valahára béke legyen itt is és a rombolás helyett megkezdődhessék a haladás, az alkotás nagy és áldásos munkája. Évi jelentés. — Mennyi a vagyon? Meglehetősen nagy érdeklődós nyilvánult meg a Békésmegyei Gazdasági Egyesület vasárnapi közgyűlése iránt, amennyiben Csabáról és a megyéből több mint 80 tag jelent meg rajta. Ennek dacára konstatálható mégis, hogy a vidéki tagok érdeklődése messze mögötte marad a Csabaiakénak, ami főként a távolságnak és a közlekedési viszonyoknak tulajdonitható. Legtöbbször csak Gyula ós Békés van képviselve Csaba mellett, a többi községek elmaradnak. Pedig ugy az igazgató-választmányi üléseken, mint a közgyűléseken a gazdákat igen közelről érdeklő fontos kérdések kerülnek tárgyalás alá, amelyekről tudni, amelyekhez érteni minden, mai magyar gazdának szinte exisztenciális kötelessége. A Békósmegyei Gazdasági Egyesület emellett mindent elkövet arra nézve, hogy tagjainak helyzetén könnyítsen. Különféle címeken segélyeket eszközöl ki a földmivelésügyi kormánytól, az Országos Magyar Gazdasági Egyesülettől. Ezekben is többen részesülhetnének a békósmegyei gazdák közül, ha az egyesület ügyei iránt nagyobb érdeklődést tanúsítanának. A vasárnapi közgyűlésről az alábbi tudósításban számolunk be: B e 1 i c z e y Géza elnöki megnyitójában találó színekkel ecsetelte a magyar gazdatársadalom rózsásnak épen nem mondható helyzetét, aztán megnyitotta a közgyűlést, felkérte S z a 1 a y Gyula és B a k u c z József tagokat a jegyzőkönyv hitelesitésóre. P f e i f f e r István titkár tartalmas jelentésben számolt be a gazdasági egyesület mult évi eredményekben gaz dag működéséről, amelylyel igyekezett minden téren előbbre vinni Békésmegye gazdatársadalmát. Hogy ez valami nagy mértékben nem sikerült, annak főként oka a rossz gazdasági viszonyokban keresendő. A közgyűlés az évi jelentést köszönettel egyhangúlag tudomásul vette. Ezután a mult évi számadásokat és a vagyonkimutatást terjesztette elő P f e i f f e r István titkár, aki a pénztárosi teendőket is végzi. A számadások szerint a forgalmi pénztár bevétele 48,822 81 korona, kiadása 41,591-32 korona volt. A maradvány tehát 6736 korona. A vagyoni kimutatás szerint az egyesület a következő vagyonnal rendelkezik : Alapítványi pénztár Készpénzvagyon Takarékpénztárban Alapító levelekben Értékpapírokban A ház értéke Követelés 33 510 — 5 830 99 7,710'— 8,6004,600'55 600 — 7,608— K K K K K K K Összes vagyon: 124,048 99 K A reális vagyon azonban ennél jóval több, mert a ház maga sokkal többet ér 55000 koronánál. A kimutatásba csak az építkezés költsége vau felvéve ós az van kimutatva értókként. Az eevesület rendelkezik minimálisan 150,000 korona vagyonnal, A közg'. ü és ugy a zárószámadást, mint a vagyonkimutatást tudomásul vette és ügy a titkarnak, mint a pénztárvizsgáló bizottságnak megadta ámult évre vonatkozólag a felmentést, Belicze y Géza bejelentette ezután, hogy az'OMGE által leküldött alapszabálytervezetet a vezetőség már tárgyalás alá vette. A tervezet azonban annyira átalakítja az egvesület mostani tervezetét, hogy az OMGE által leküldött alapszabályokat jó lélekkel nem birja elfogadásra ajánlani. Ezért azt indítványozza, hogy a közgyűlés adja vissza az alapszabályokat az igazgatóválasztmánynak, ameiy az egyesület speciális viszonyainak figyelembevételével át fogja dolgozni azokat ós a következő közgyűlés elé célszerűbb javaslattal fog járulni. A közgyűlés az elnök indítványát elfogadta. P f e i f f e r István titkár jelentést tett arról, hogy a Kaszinó a kártyaszoba kibővítését kérte az egyesülettől. Mivel azonban az a kibővítés nagyon sok pénzbe kerülne, azt javasolja, hogy a közgyűlés egyelőre ne menjen bele a kibővítésbe. A javaslat elfogadásra talált. A kaszinónak azt a kérelmét azonban, hogy a Kaszinóba az egyesület telefonjának egy mellékállomása legyen : a közgyűlés teljesítette, tekintettel arra, hogy a telefon költségeihez igy a Kaszinó is hozzájárul. A mult igazgató-választmányi ülésen örömmel értesültek a tagok arról, hogy S z ó k á c s Elemér uradalmi jószágfelügyelő a közgyűlés napján előadást fog tartani a növónynemesitésről, amely téren elsőrangú szaktekintély az országban. A közgyűlésen azonban azt jelentette be Pfeiffer István titkár, hogy Székács Elemér betegségére való hivatkozással nem tarthatja meg most előI adását, de később szívesen megtartja. J A közgyűlés az előadás elmaradását ! sajnálattal vette tudomásul és uj termi1 nus megállapítására utasította az egyesület vezetőségét. Ezek után Belicíey Gáza elnök a közgyűlést berekesztette. Délben Schwézner Károly Próféta: vendéglőjében az egyesület tagjai igen ! sikerült társasebédre gyűltek össze, amelyen számos felköszöntő hangzott el. Felszólaltak többek között Beliczey Géza elnök, Pfetffer István titkár és Ki>s László főszolgabíró. Uj vonat Gyomától Nagyváradig. Változás a májusi menetrendben. A MÁV. májusi menetrendje máskor amilyen unalmas, most éppen oly érdekes lesz, mert olyan újításokat, változtatásokat foglal magában, amilyenek már, régen nem történtek. Ezek a változtatások különösképpen érdeklik Bókósmegyét, mert a legnagyobb változtatások azokon a vonalokon történnek, amelyek rajta mennek keresztül a szélrózsa minden irányában. Elég csak a Nagyvárad—fiumei gyorsvonatot említenünk, amely nemcsak Békésmegye hanem félmagyarország közönségét érdekli. Az uj gyorsvonat által ugyanis félmagyarország olcsóbban, hamarább ós Budapest elkerülésével juthat el Fiúméba. Az uj gyorsvonat keresztül megy Gyulán, Csabán, Csorváson ós Orosházán, tehát a ml megyénkre nagy jelentőséggel fog bírni. Másik fontos változtatás lesz a májusi menetrendben az, hogy egy pár motoros vonatot az egyre növekedő forgalomr? való tekintettel nagy vonattá fog átalakítani a MAV. igazgatósága- Most pedig egy harmadik és Békésmegyét igen közelről érdeklő változtatásról kell megemlékeznünk. A májusi menetrend ugyanis Nagyvárad és Békésmegye érdekeit még egy ujabb vonat beállításával mozdítja elő. Most értesülünk, hogy a májusi menetrendbe egy harmadik kóti vonatpárt iktattak be. A kóti vonal Nagyvárad legfontosabb vasúti vonatai közé tartozik. Nagyváradot Békésmegyével köti össze. Gyoma a végállomása és sok község jut a segélyével vasúthoz. Nagyváradról kiindulva érinti Öait, Újpalotát, Vizesgyánt, Gyirest, Nagyharsányt, Nagytótit, Körösszakált, Komádit, Irázt, Kótot, Vésztőt, Szeghalmot, Körösladányt, Dévaványát és igy ér Gyomára. Ezen a fontos vonalon nem előnyös vónaljáratok bonyoliiották le a forgalmat. Az egyik vonat délelőtt 9 órakor futott be Nagyváradra, mikor már a piacnak vége volt. Igy is soká nem időzhetett Nagyváradon a kóti vonat utasa, mert délután háromnegyed 2 órakor a vonat már visszaindult. A második vonat már kilenc órakor este ért Nagyváradra és 6 órakor reggel indult vissza. Sokkal célszerűbben indul az uj vonat, mely reggel fél 6 órakor érkezik meg Nagyváradra ós délután 5 órakor indul vissza. Az uj vonatoknak azért kell nagyfontosságot tulajdonítani, mert ezzel csatlakozás nyílik a Püspökladány-felé induló vegyesvonathoz. Sőt az uj budapesti gyorsvonatot, mely 6 órakor robog el Nagyváradról, szintén igénybe vehetik az uj kóti vonattal érkezők. A májusi menetrend tehát kitűnő ós üdvös reformokat igér. A nagyváradi pályaudvar forgalma megnő, Békésmegye több virágzó községeinek megszaporodnak a vonatai ós az utazóközönség kényelmét alkalmas időpontban induló vonatok szolgálják. A jövő évben, amikorra a vasúti üzletvezetősóget felállítják. Nagyvárad a tökéletesebb berendezésű vasúti gócpontjai közé fog tartozni az országnak. A gyulai jéggyár ügye. Megalakult a részvénytársaság. Lapunk hasábjain többször volt alkalmunk már foglalkozni a gyulai jóggyár dolgával. Foglalkoznunk kellett véle, mert a jéggyár mindig beszéltetett magáró'. Alakulásától kezdve nem volt rendben a szénája. Csabán még hamarabb létesült a Körösparton a Schreyerféle jéggyár, amely azóta szakadatlanul működik, csöndben, feltűnés nélkül, a közönségnek teljes megelégedésére. Mióta megkezdette üzemét, sohasem történt vele olyan baj, amely a nagy nyilvánosság elé került volna, ellenben a gyulai jéggyárral nagyon sokszor kel- J lett foglalkoznia a sajtónak. Most végre- | valahára olyan változás állott be a gyulai jéggyár életében is, hogy talán zavartalanul működhetik ezután tovább. A jóggyárak lótesitósét tudvalevőleg | a mostanában gyakran előforduló abnormisan enyhe telek tették szükségessé. Három óv előtt például egyálta- • Iában nem is volt fagyasztó hideg, ter- j mószetes jégre kilátás sem volt, úgyhogy a vendéglősök ós más élelmicikkekkel foglalkozó iparosok valósággal kétségbe voltak esve a nagy jéghiány miatt. Növelte a közönség rémületét az is, hogy a jégre közegészségügyi szempontból is nagy szükség van. E viszonyok hatása alatt azelőtt szinte elképzelhetetlen lendületet vett a müjéggyártás Magyarországon. Mindenfele jóggyárak alakultak. Békésmegyében legelőször Csabán csinálta meg a Schreyer cég. Ennek a hatása alatt Gyula is mozogni kezdett. Mivel ott magánvállalkozó nem akadt, maga a város vette kezébe az ügyet ós hamarosan érintkezésbe lépett a jóggyári berendezésekkel foglalkozó Szabó Émil ós társa budapesti céggel, amely hajlandónak nyilatkozott a jéggyár létesítésére, ha a város 20,000 koronát ad neki és szerződésileg biztosítja arról, hogy 10 évig a cég kezelése alatt lesz Ezzel szemben a cég kötelezte magái arra, hogy a közegészségügyi jégvermeket ingyen megtölti és 10 óv múlva a városnak adja át a gyárat teljesen. Gyula ilyen értelemben meg is kötötte a céggel a szerződóst ós a gyár megkezdte működését. Ebben azonban nem volt nagy köszönet, mert a gyár folytonos üzemzavarokkal küzdött, úgyhogy a közönség igényeit nem volt képes kielégíteni. Azután még nagyobb baj is támadt. Az nevezetesen, hogy a Szabó Emil ós társa cég meglehetős csúfosan tönrement, megbukott, ami a jéggyári üzem teljes beszünését vonta maga után. Tekintettel arra, hogy az idő nem sokat változott azóta, hogy a tél még mindig abnormisan szeszélyes ós emiatt a jéggyárra Gyulán is nagy szükség van: a város vezetősége és maga a közönség is mindjárt a Szabó cég tönkremenése után azon gondolkoztak, hogy miképen lehetne a jóggyárat helyreállítani. Es az a helyes eszme merült fel, hogy részvénytársasággá alakítják át a jég^yárat. Az eszme kivitele helyes, mert mint értesülünk, már össze lehetett hivni az alakuló közgyűlést, mely dr. L o v i c h Ödön polgármester elnöklete alatt vasárnap délelőtt volt a városháza termében. Az al kuló gyűlésen 27 részvényes jelent meg 301 részvény képviseletében. Elnöklő polgármester konstatálván, hogy a közgyűlés szabályszerűen hivatott össze, megállapította, hogy a 36000 korona névértékű 360 darab 100 koronás részvény jegyezve van és a részvénytőke 30 százaléka is befizettetett, az „Első Gyulai Müjéggyár Részvénytársaság" ot megalakitottvak nyi'vánitotta. Az alapítók azon bejelentése, hogy a jéggyári koncessziót a Szabó Emil ós társa-cég hitelezőitől 15000 koronáért megvásárolták, jóváhagyólag tudomásul vétetett, s az alapitóknak a felmentvény megadatott. Az alapszabály-tervezet pontonként letárgyaltatott és több módosítás után elfogadtatott. Azután az alapítók bejelentették, hogy az első három évre az igazgatóság tagjaiul a következőket jelölik ki: Dr. Lovich Ödön elnök, Weisz Mór vezérigazgató, Z u z m a n n János, ifj. Balog József, Najmann György, V 1 a g y o v i t s János, Fodor Gyula és Gyula város képviselőtestülete által választandó két tag. A felügyelő bizottságba egy évre megválasztattak: Fábián Lajos elnök, Anuló Pál, L°opold Béla, Burda István, Balog István, Ludvig József és Wiszt Józpef. A jéggyár március 26-án kezdi meg üzemét. A cíMCueiuviji if reszketősok'

1. Pesti detektívek jártak ott. Intézkedik a főszolgabíró. A „Bókésmegyei Közlöny" mu't csütörtöki számában cikket irtunk a CsabaErzsébethelyen fellépett furcsa szektáról, a „reszketősök

u-ről. Ez a cikkünk nagy feltűnést keltett nemcsak Csabán és Bókésmegyében, hanem a megye határain tul és Budapesten is, ahol lapunknak szintén nagy olvasóközönsége van. Egyik vásárhelyi lap, a „Hódmezővásárhely" cikkünk nyomán foglalkozik a furcsa szektával ós megemlíti, hogy annak már Vásárhelyen is számos hive van, még pedig egy csabai apostol buzgólkodása nyomán, aki gyakran jelenik meg Hódmezővásárhelyen, összegyűjti a rajongó híveket, prédikál nekik, aztán megtartja velük a dervistánccal egybekötött istenitiszteletet. A szekta mögött azonban valami rejtélynek kell lappangania, mert akkor nem érdekelné annyira a fővárosi rendőrséget. Cikkünk megjelenése után pár nappal ugyanis két ur jelent meg az