Békésmegyei közlöny, 1913 (40. évfolyam) január-június • 4-51. szám

1913-03-20 / 23. szám

Békéscsaba 1013 március 20 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 3 erzsébethelyi elöljáróság vezetője, K o 1­p a s z k y jegyző előtt. — Fővárosi detektívek vagyunk — mutatkoztak be az idegenek. Hallottuk, hogy itt Erzsébelhelyen van valami resz­ketősök felekezete. Azt szeretnénk meg­tudni, hogy hol gyülekeznek össze. Kolpaszky jegyző meg sem kér­dezte tőlük, hogy mért érdeklődnek a detektívek a reszketősök iránt, csak melléjük adott egy rendőrt, aki aztán elvezette őket a Káliay-féle házhoz. Hogy mit akartak a detektívek, nem lehet tudni. Rejtélyessé teszi a dolgot az is, hogy a detektívek nem jelentkez­tek a rendőrhatóság fejénél, a főszol­gabírónál, sem a rendőrségen, ami pe­dig kötelességük lett volna, hanem csak eltöltöttek egy napot kérdezősködéssel Erzsébethelyen, aztán elutaztak. Még csak be sem jöttek a városba. Kiss László főszolgabíró kedden vizsgálatot taríott az erzséb jthalyi elöl­járóságon, meglepetéssel értesült a de­tektívek titokzatos szerepléséről. A vizs­gálat befejezése után tehit azonnal ko­csiba ült ós elment a gyanús Kállay­féle házhoz. Az udvarra belépve, egy tágas szobába vezették, amelyben öt feltűnően csinos leány tartózkodott. Egy idősebb asszony, Kállayné kérdezte elő­ször, hogy mivel szolgálhat. — Itt szoktak összegyülekezni a traszucyk, a reszketősök ? — kérdezte a főszolgabíró. — I»en, itt — volt a válasz. — És mit szoktak csinálni? — Hát istenhez térünk. Tálán nem szabad ? — kérdezte az asszony. — Dehogy nem. Milyen vallásúak maguk tulajdonképen ? — Lutheránusok. — Hát akkor mórt nem a templom­ban térnek istenhez ? Itt van közel! — Nekünk igy jobban tetszik. — Igen ? Kijelentem, hogy azokat az összejöveteleket nem fogom meg­engedni. Ezzel a főszolgabíró eltávozott. Szerkesztőnknek alkalma volt be­szólni visszatérte után a főszolgabíróval. — Nekem — mondotta — nagyon gyanúsnak tűnik fel ez a reszketős szekta. Gyanússá teszi már csak az is, hogy fővárosi detektívek érdektődtek utána. Gyanús az is, hogy szép, fiatal lányokat láttam a szobában. Az össze­jöveteleket határozottan be fogom tiltani. A reszketősök szektája tehát bajba került Ciabán. Csakugyan gyanús is az a szekta. Egy szemtanú beszélte, hogy az összejövetelek alkalmával férfiak, lá­nyok, asszonyok összeölelkeznek ós ugy ugrálnak énekelve, kiabálva egy gyer­tyával megrakott asztal körül. Nagyon emlékeztet ez az „istenitisztelet" az or­giákra. Igy „térnek istenhez" a reszke­tősök. Különben nemsokára világosság de­rül az egész ügyre, mert a csendőrség vette kezébe a dolgot ós az fogja kide­ríteni, hogy azok a jámbor férfiak és hölgyek miért is „reszketnek" tulajdon­képen ós hogy mit értenek ők „isten­hez térés" alatt ? Séta a békéscsabai sertéshizlaló körül. Szépen fejlődő községünk számos, I igazán impozáns ipartelepei között egyik legérdekesebb és tanulságosabb intéz­ménye a csabai sertéshizlaló telep, mely­nek létjogosultságát mi sem indokolja jobban, mint azon körülmény, hogy a már eddig létesített számos sertósszái­lást ismét szaporítani kell, mert kevés a hely a hizlalóba beállítandó sertések számára. A részvénytársaság vezetőségének szívességéből tettem meg az itt leirt ta­nulmányi sétát a telepen, amely helyes és céltudatos elhelyezésével, épületeivel és praktikus felszerelésével valóban meglepett. A telep a Békéscsaba—aradi vasút­vonal mellett, a kigyósi átjáró ut köz­vetlen szomszédságában fekszik, a köz­ség belterületéhez közel. A főbejárattól jobbra van a tágas és kellemes beosztású irodahelyiség ós szolgalakás. Az iroda közelében van az emele­tes magtárhelyisóg és daráló-malom vil­lamos hajtásra. A mázsálóhelyiségben van a beöntő garad, melyből a takarmány serlegfel­vonókon lesz önműködően az emeleti magtárhelyisógbe, vagy a darálóhenge­rekkel felszerelt malomba szállítva, ahon­nan a kész dara a sertéshizlaló szállá­sok felett elhelyezett kóziraktárakba lesz minden egyes tulajdonos számlájára szállítva iparvágányokon. A sertés ólak közötti utakon szinte iparvágányok vannak lerakva a feltaka­rított trágya elszállítása végett. A felhalmozott trágya egyenesen a vasúti lórékba lesz berakva a téglából épitett tartányokból. A kész kihizott sertések külön saját rakodó utján jutnak a vasúti kocsikba. Meglepő a telepen uralkodó rend ós tisztaság. A telep felszerelése gyakorlott em­berek praktikus beosztását dicséri. A sertés hizlalására annyira fontos viz bő forrású furrott kútból, a vas állványra szerelt tartányba lesz fel­szivattyuzva, honnan csőhálózat utján a fürösztő gödrökbe és itató c apókba jut. A vízellátás tehát a lehető leg- i kényelmesebb. Ahol ily nagy tömegben történik | a hizlalás, ott elkerülhetetlen, hogy itt­ott kényszer szúrás ne forduljon elő, arra külön épitetett tiszta, tágas vágó­hid áll rendelkezésre, modern jéghütő berendezéssel, üstökkel, felvonó esigá­val, mázsálóval stb. Itt is a legnagyobb tisztaság ós rend uralkodik. A hentes a telep szolgálatában és bármely percben éjjel-nappal rendel­kezésre áll. A sorjában épült tágas eertós szál­lások körül vannak ültetve akác- és jegenyefákkal és nagyon szépen lombo­sodni kezdenek. Igen fontos, hogy a nyári hőség­ben árnyékot nyújtanak a hízóknak, egyébként pedig a szép sorjába ültetett alók a szemet is gyönyörködtetik. Ami a hizlaló üzemi részét illeti, az bérszállásokból ált, melyet az illető ser­téstulajdonosok havonként fizetendő dijórt kibérelnek és a hízókat és takar­mányt saját regijökben szerzik be. — Ugyancsak beszerezhető a kész takar­mány a részvénytársulattól is. Ez idő szerint a társaság saját szám­lájára helyszűke miatt csak kevesebb sertést hizlal. A telepen beállított hízók száma je­lenleg mintegy 8000 drb, melyek takar­mányszükséglete naponként mintegy 30,000 klgr. Felesleges hangoztatni, mily nagy gazdasági jelentősége van egy ilyen in­tézménynek egy köíségben. A nagyobb takarmányszükséglet az árakat nivón tartja s igy csak gazdáink látják hasznát. Sajnos, a telephez vezető járhatatlan út c-aknem lehetetlenné teszi s a takar­mány a szomszéd községekből ós ura­dalmakból többnyire vasúton kerül a telepre. Ugyancsak ezen ok miatt a kitűnő sertóstrágya sem kerülhet, amint kívá­natos lenne, gazdáink földjére, úgy most az is a közeli kigyósi uradalomba ke­rül ktsvasuti kocsirakományonként po­tom 8 korona vételárért. A tűrhetetlen pénzviszonyok javu­lása esetén a társaság uj részvények kibocsátásával fogja részvénytőkéjót emelni, mert a bérszállásokat okvetlen szaporítani kell. Hallomásom szerint már is számosan nyilatkoztak, hogy hogy sertésállományaikat tetemesen fel­emelnék, ha hely lenne. Azon vezető emberek, akik ezen telep létrehozását lehetővé tették, igen életrevaló, hasznos és fontos intézmény ­nyel gazdagították községünket. Ki kell különösen emelnem, hogy a tapintatos ós gyakorlatias vezetés most is a legjobb kezekbe van letéve, amely a legnagyobb garancia a társaság pros­perálására. Uióbbi időben, sajnos, Csa­bán egynehány iparvállalat ment tönkre, részint az inprakukus vezetés, másrészt a konjunk urák kedvezőtlen alakulása miatt Ez okozza, hogy a gazdák zöme megle­hetős közönyt tanusit egy ujabb intéz móny iránt. E'. az oka, hogy az ilyen intézmény részvényei nem jutnak olyan elemek kezei közé, akikhez kellene, t. i. a kisgazdák ládifiókjábi. Kívánatos lenne hogy a sertés hiz­laló telep részvényei necsak egyes ma­gyar törzs részvényes kezei, vagy pláne egy pár intézet tulajdonába legyenek ahol állandóan nagyobb tőkét kötvén le; teszi immobillá az intézet tőkéjét. Gazdaközönségünké lenne a köte­lesség, hogy a részvényeket magának j megszerezze és igy az intézmény veze­tésére befolyást nyerjen, az ottani vi szonyokat tanulmányozza s a tapaszta­latokat hasznára fordítsa, vagy tapasz­talatait ott esetleg az intézmény érde­kében érvényesíthetné. Társadalmunk intézőinek kell oda hatniok hogy népünket ilyen irányban buzdítsák, igy válna lehetővé sok ne­mt s és üdvös dolgot keresztül vinniök, amely most a gazdaközönség tájékozat- I lansága folytán érdeklődés hiánya miatt dől meg. Nevesebb nemzelgazdászaink rég hangoztatott jelszava „többet termelni" t vonatkozik a sertérhizlalásra is, nem kell hozzá különösebb bölcsesség, hogy a trrmelt szemes takarmány felhasz­j nálva hus ós zsir alakjában sokkal több h sznot hajt, mint eladás folytán. A régi idők óta fejlett industriával bíró nyugat felé mi egyebet sem ex­portálhatunk, mint gazdasági termé­nyeket és élő állatokat. Használjuk ki tehát az itt kínálkozó konjunktúrákat ós évek óta mutatkozó kereskedelmi passzivitásunkat itt is ipar­kodjunk csökkenteni. —- Adja a Min­denható, hogy ily irányú törekvéseink között a békéscsabai sertéshizlaló telep is méltóképen kivegve részét, mert azt mondja a költő : „Hass, alkoss, gyara­piís s a haza fónyre derül . . . Áchim László. t Elfogták a gyulai csalót. A kedélyes csirkefogó. Annak idején már megírtuk, hogy januárban a Pál napi vásár alkalmával mily furfangos módon csapta be egy csaló Messinger Hermannt, a nép­szerű gyulai készruhakereskedöt. Da nemcsak Messinger volt akkor az áldo­zat, hanem egy aradmegyei eleki fuva­ros is, aki a csalót Gyulára szállította. A csaló megalkudott a fuvarossal, aki szívesen vállalkozott arra, hogy átviszi Gyulára. Az idő azonban nem valami nagyon barátságos volt ós meglehető­sen vékony ruhájában nagyon fázott a derék férfiú Da ezen a bajon is segí­tett. Megpillantott az utcán egy bámész­kodó legényt, akin jó meleg bunda volt ós oda intette: — Szeretnél Gyulára jönni ? - kér­dezte. — Hát dolgom felől elmehetnék. — Elviszlek, hogyha átadod nekem a bundádat. Te jobban birod a hideget. Gyulán ehetsz-ihatsz, amennyi csak be­léd férés széjjel nézhetsz a városban. A legény azonnal kész volt átadni a kabátját és most már hárman menlek Gyulára, ahol a „Magyar királyiban szállottak meg. Az idegen ugyancsak urasan és gavallérosan rendelkezett : — Mind a hármónkak jó ebédet, jó bort, a lovaknak pedig szénát, zabot amennyi csak beléjük fór. Mikor már alaposan belaktak, az idegen ott hagyta a kísérőit — Kimegyek — mondotta — a vá­sárba egy kabátot venni. Addig csak egyenek, igyanak. És ment egyenesen Messinger Her­manhoz, kiválasztott egy jó kabátot, megalkudott rá ós fel is vette. Da nem fizetett, hanem a következőképen vágta ki magát. — Ejnye, nincs nálam pénz. A szál­lodában felejtettem. Küldjön el majd később valakit a „Magyar kiraly"-ba, ott leszek. Olyan komoly arccal mondta ezt, hogy Messinger elhitte neki. Udvariasan mondta: — Kérem alássan, kérem alássan ! Később elküldötte a segédjét, de az eiőkelő idegen nem volt ott. Ekkor már ólt a gyanúperrel. Utasította a segédjót, hogy keresse fel a vásárban az idegent és vagy a pénzt, vagy a kabátot hozza vissza. A segéd hosszas barangolás után rá is talált az idegenre a Komló előtt és megszólította. Az nagy móltatlankodással fakadt ki: — U;»yan mit zaklatnak? O.t hagy­tam a pénzt a vendéglŐ3nénól a Magyar Kírály-ban. Menjen oda ós m9gkapjá. A segéd lóhalálában szaladt, de bizony hosszú órral ke lett távosnia, mert a vendóglősnó s ;mmit sa tudott a dolgról. A C3aló padig nyomtalanul eltűnt, nem lehetett Gyulán s vhol se feltalálni. A becsapott Massingjr sziate vigasztalan volt. A csendőrség nyomo­zott a csaló után, de sokáig sikertelenül. Végre mintegy két hónapi nyomo­zás után mégis sikerült nyakon csípni a csalót L ő r i n c z György 27 éves aradmegyei pincér személyéban. Ssa­badkán fogták el a jales férfiút, ahol hasonló C3alást akart elkövetni. Messin­gernek a kávéházban adták tudtára, hógy a csendőrségen van a csaló. Na­gyon megőrült ós sietett oda. Azt hitte, most már megkerül a kabát. Mikor oda­ért, örömében kezet fogott a csirke­fogóval : — Isten hozta, barátom! — üdvö zölte lelkendezve. Később, mikor megtudta, hogy ka­bát nincs, szemrehányást tett neki: — Mért csapott be engemet, sze­gény embert! Lőrinc egész kedélyesen „válaszolt : — Mórt hagyta magát? Ügyes em­bert nem lehet becsapni. — Mióta van ezen a diszes pá­lyán? — kérdezték a csendőrök. — Kilenc év?. Egész jól meg lehet élni belőle. Kiderült később, hogy mostanában 16 városban követett el kisebb-nagyobb csalásokat. A Messinger-féle csalásért sem a gyulai törvényszék fogja felelős­ségre vonni, hanem a temesvári, mert a csalások legnagyobb részét Temes­megyében követte el. A csendőrség oda szállította a Masszingerrel való szembesítés után. ÚJDONSÁGOK. — Békéscsaba közgyűlése. Csabi kép viselőteslülete ma csütörtökön tartja március havi közgyűlését, amelynek egyik legfontosabb tárgya lesz a tan­ügyi ós vásári esküdti állásokra való jelölés. A tanügyi esküdti állásra csak jelentkező van: Filipinyi Samu tűzoltó felügyelő. Filipinyi már több mint negyedszázada áll a község szol­gálatában. Kötelességét mindig minta­szerű lelkiismeretsóggel teljasit9tte. Sok­oldalúságát semmi sam bizonyítja job­ban, mint az, hogy bárhova állították felebbvalói, bármily faladat teljesítését bízták rá, mindig megállotta helyét embejül. És az elismerésnek bizony nagyon csekély jelével találkozott. A képviselőtestület ós maga a polgárság is, mintegy kötelességet teljasit vele szemben, ha a tanügyi esküdti állásra megválasztja. Örömmel értesülünk, hogy pártkülönbség nélkül mellette is van mindenki. A vásári esküdti állásra B o­t y á n s z k i János, Medovarszky Mátyás szijjgyártó iparos ós P1 u h á r György pályáznak. Hogy közülök, ki­nek van nagyobb pártja, nen tudói. Mint értesülünk, a parasztpárt többsége P 1 u h á r György mellett foglalt állást A közgyűlésnek e jelölések mellett is vannak még fontos tárgyai, amelyek közül elég csak a Máté-féle porták viz­levezetósi ügyét, a közkórház költség­előirányzatát, az Athletikii klub telket és a hajdúk fizetésemelését említenünk. — A csabai izr. niagyiet e»tély3 Bé­késcsaba egyik legnagyobb és igen ál­dásos működést kifejtő jótékony egye­sülete, az Izraelita Nőagylet húsvét hét­főjén nagyszabású hangversenyt ós tea­estólyt rendez a „Nádor"-szálÍoda téli­kertjében. A hangverseny érdekes, vál­tozatos műsora már magában is bizto­sit ji az estély sikerét, a nelynek tiszta jövedelme az Egylet hunánus céijiit szolgálja. A rendezőség fáradtságot nem kímélve munkálkodik azon, hogy az eítélyen megjelenő közönség minél job­bau érezze magát. Felhívjuk az estélyre a kö'.önség figyelmét. — Fischer M H hilála Ezt a nevet évtizedeken keresztül nemesik Csabán ismerték, hinem az egész vármegyében, sőt annak hitárain kivül is. A vise'ője, Fis cher Mór Hmrik, egyike volt Csabi legelőkelőbb kereskedőinek. És éveken keresztül ő volt a csabai ke­reskedők nesztora is. Az öreg urat ál­talános tisztelet környezte e nagy al­földi metropDisban. Épm ezért sajná­lattal értesült mindenki róla, hogy az aggastyán márc ui 16 án, 80 éves"korá­ban elhunyt. H tlálát gyermekein ás ! unokáin kívül nagy rokonsá gyássotja. Keiden tették örök nyu^a'omra nagy részvét mellett. — Kitüntatett nyugalmizott járásbiri. A király S a l Altat vo t oroshm j \­rásbirót sokévi kiváló biró3kod isáért a Ferenc J5isef reii lovag ceresz fj ívil tüntette ki. — MegjiTalmazott rendőrkapitány A földmivelésügyi miniszter Bessenyei Vendének, Gyula váro3 reidiralkipi­tányának, a gazdisági mu íkásközv itités körül kifejtett bu'.galmi elismeréseül 200 korom ju almit utalványozott. — Kirendelés. Az igazságügyminisztar P ó c z e 1 y József állami elami iskol ú tanítót, a külterületi iskolák igazgitójit a fiatalkorúik fogházábin teljesítendő tanítói teendőkkel bizta meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom