Békésmegyei közlöny, 1910 (37. évfolyam) július-december • 53-104. szám

1910-10-02 / 79. szám

3 gróf győri püspök kerül. Széchenyi Miklós gróf püspök a napokban Bécsben volt ós ott közölték vele küszöbön levő kinevezését. Gróf Széchenyi Miklós, a győri püspök egyik legtekintélyesebb egyházfejedelme az országnak. A papi erényekben gazdag, hírneves főpap kiváló érdemeket szerzett egyháza ügyeinek s a tudománynak szentelt működése révén. Aránylag fiatalon, ötvenkét esztendős korában éri el Széchenyi gróf, hogy az ország egyik legfényesebb s legdúsabb javadalmazásu püspöki stallumára nevezik ki. Széchenyi Miklós gróf 1868 január 6-án született Sopronban. 1890 május 7-én szentelte áldozó pappá Zalka győri püspök. Kezdetben Kismártonban volt káplán, aztán 1892-ben Yaszary Kolozs hercagprimás udvarába került. ElőbL a primási udvar levéltárosa, majd a hercegprímás magántitkára lett. Nagy elfoglaltsága dacára folytatta tanulmányait és rövidesen a kánonjog tudora lett. 1892 február 4-én jáki apát, 98 elején pedig a bécsi Pázmáneum kormányzójává nevezték ki. A Pázmáneum magyarságáért rendkívül sokat tett. Ugyan ez évben esztergomi kanonokká nevezte ki a király. Az ő bőkezűségéből épült fel a bécsi Pázmáneum uj palotája. XIII. Leó pápa házi prelátusává nevezte ki a Róma szemében is kedve'.t főpapot. Széchenyi Miklós gróf igen behatóan foglalkozott a lelkészi kongrua ügyével. Annak tízéves fejlődését és összefoglaló történetét vaskos kötetben adta ki. Igen becses munkája a „Jáki apátság története" cimü munka. Ez a monográfiája a komoly historikusok figyelmét is magára vonta. Számos egyházi beszéde látott ezenkívül napvilágot. Győri püspökké 1901 november l-én nevezték ki s azóta nagy buzgalommal tölti be egyházmegyéje kormányzatát. Mint győri püspök több katholikus intézményt létesített, amelyeket a mult héten adtak át rendeltetésüknek. Az ünnepélyen gróf Zichy János kulturminiszter is jelen volt. Széchenyi Miklós gróf, aki sógora Aerenthal külügyminiszternek, ez idén lett valóságos belső titkos tanácsos. Abban az esetben, ha Széchenyi Miklós gróf püspöki kinevezése megtörténik, nagy változások lesznek a nagyváradi káptalanban. Betöltésre kerül az üresedésben levő nagyprépostság is. Széchenyi Jenő apátkanonokot emlegetik kezdettől fogva e méltóságra. Három uj kanonokot is kifog nevezni a király. Az egyik stallumnak Vucskis Gyula dr. plébános a komoly jelöltje, a másik stallumra padig a budapesti egyetem egyik teológiai tanárát emlegetik. A nagyváradi uj püspöknek iskolatársa volt a csabai Rudo'f-főgimnázium tanára : B a b i c h Pál is, kivel Széchenyi püspök most is tartja az ifjúkori lelkes barátságot. A munkásbiztositó-pénztár és az orvosok. A munkásbiztositó-pénztár gyulai kerülete, mint tudva van, az orvosok számát és azok díjazását tetemesen redukálni akarja. Régen folyik ez ügyben a tárgyalás és az orvosok már két iz ben is meghosszabbították egy-egy ne gyedévre a volt szerződést, hogy a bé kés megegyezést lehetővé tegyék. E hó ten azonban teljes szakadás állott be Az orvosszövetsóg ötös-bizottsága ugyanis az alábbiakról értesítette a volt pénztári orvosokat: „Az Országos Munkásbiztositó-Pónztár aligazgatójának, Groszm annak közbejöttével törtónt folyó hó 29-iki ta nácskozáson a pénztári orvosi ügyben megegyezés sajnálatunkra nem jött létre. Nem, azért, mert a pénztár elzárkózott az elől a fontos ethikai memontumot képező követelésünk elől, hogy csakis orvosszövetségi tag lehet pénztári orvos ós hogy pénztári orvosi állás csak a fiókszövetsóg közbejöttével s hozzájárulásával tölthető be, valamint az elől is, hogy a jelenleg működő pénztári orvosok létszámát ne apaszthassa. Ezektől a feltótelektől el nem állhatunk, mert tudvalevőleg csakis az orvosszövetséghez való tartozandóság a garanciája orvostársaink erkölcsi ós anyagi érdekei megvédésének. Egyébiránt a kívánt dijakat is magaslották. Ezek után, minthogy közgyűlési s egyéni elhatározástok s felhatalmazástok folytán csakis a fiókszövetsóg ötös-bizottságának közbejöttével való megegyezést tekintitek orvosethikai őrzésiekkel és érdekeitekkel összeegyeztethetőnek, tisztán áll a helyzet a tekintetben, hogy egyénileg magad a pénztárral, vagy annak kiküldöttével nem fogsz tárgyalni. Ennélfogva, mivel a pénztárorvosi szerződés folyó évi október hó 1-óvel lejár, miheztartás végett a következők tartandók szem előtt: Pénztári tagtól orvosi segélyt meg ne tagadjál. Gyógykezeléseórt a közságben szokásos dijakat számítsad. Ha a tagnak pénze nincs, orvosi ténykedésedet pontosan jegyezd fel. írásbeli munkák a pénztár számára — előbbi közgyűlési határozat értelmében — nem teljesíthető október 1-től. Azonban az október l-ig esedékes pénztári orvosi jelentések a pénztárhoz beküldendők. Vényirásra saját magánreceptedet használod fel s olyanon is igazolod a pénztári tag kívánságára — megfelelő díjazásért — annak betegsége s munkaképtelensége tartamát. A fejlemények elé, ha egyelőre borús is a láthatár, nyugodtan, férfiasan és bizalommal nézünk s kötelességszerűen figyelői leszünk a történnndőknek s őrszemet állunk. Békéscsaba, 1910 szept. 80. Az 0. O. Sz. Békósvármegyei Fiókszövetségének ötös-bizottsága: Dr. Hajnal Albert, elnök. Dr. Bárdos Artúr, Dr. Reisz Miksa, Dr. Décsi Károly, Dr. Walljisch Ferenc. A békés-bánáti ref. egyházmegye gyűlése. Az őszi tanácskozások. A békés-bánáti ref. egyházmegye szerdán kezdett hozzá Hódmezővásárhely város disztertermében őszi rendes gyűlésének tárgyalásaihoz Dombi Lajos esperes-lelkész és F e k e t e Márton kir. tanácsos, főgondnok elnöklete alatt. A közgyűlést megelőzőleg, reggel 8 órakor istentisztelet volt az ótemplomban, melyen Tóth József körösladányi lelkész, egyházmegyei jegyző moudott igen szép, magasan szárnyaló, hangulatos imát. Templomozás után az egyházmegyei közgyűlés tagjai a városháza dísztermébe vonultak, ahol Dombi Lajos elnöklő esperes-lelkész először szintén imát mondott, majd üdvözölvén a megjelenteket, rövid beszéddel megnyitotta a gyűlést, melyen a két elnökön kívül jelen voltak : Futó Zoltán, Darabos Sándor, Rap Imre, Fekete Gyula, Nagy Károly és Tereh Gyula egyházi, dr. Bartóky József, dr. Csathó Zsigmond, dr. Baksa Lajos, dr. Szegedi Kálmán világi tanácsbirák, Tóth József, Szabó János, dr. Oláh Antal, dr. Zsíros Lajos és dr. Szól Gyula jegyzők, dr. Bán Zsigmond ügyész, Zolnay Béla mérnök és Pap László számvevő ; továbbá Csapó Póter az öcsödi, Csánki Benjámin a szeghalmi, Kecskeméti Ferenc és dr. Márk Ferenc a békési, Harsányi Pál a gyomai, Kiss László az orosházai, Koppányi Gyula a békéscsabai és Szabó Mihály a dobozi egyház képviseletében ; Körber Tivadar a békési gimnázium részéről. Mindjárt a gyűlés megnyitása után hosszabb vitát keltett az esperesi jelentésnek a kimutatásokra vonatkozó része, mely kétszeri szavazás után azzal végződött, hogy a többség kimondotta, miszerint jövőre nem készíttetnek hivatalos kimutatásokat. Beterjesztettek ezután az egyházmegye összes tanítóinak dijlevelei s miután azok kevés kivétellel megfelelők a törvény követelményeinek, a közgyűlés által jóváhagyattak és felterjesztetnek az egyházkerülethez. Azután még csak nóhány kisebb jelentőségű ügyet intézhetett el a közgyűlés, mert delet harangoztak s az egyházmegye tagjai közebédre mentek a „Sas" szállodába. A gyűlést délután 3 órakor folytatták tovább, csütörtökön befejezték A csabai utcák uj elnevezése. Uj kázszémozások. A modern kor szellemében csütörtökön ujabb lépést tett Csaba községe is. Már régebben tettek indítványt a községi képviselőtestület közgyűlésén, hogy az utcák eddigi, sok tekintetben furcsa elnevezését, mint Pokol-utci, Kutyatenger-utca stb., változtassák meg, úgyszintén az egy sorban való házszámozást is. Most, hogy a kataszter kiigazítása ós a telekkönyvi betét szerkesztése is meg fog történni, a kiküldött bizottság : a biró, Korosy főjegyző, Áchim főmérnök, Reisz Hermann, dr. T a rd o s Dezső ós Wagner József végrehajtották a kerületek baosztását, az utcák uj elnevezését is ós javaslatukat a csütörtöki közgyűlés elé terjesztették, mely a javaslathoz csekély módosítással hozzá is járult. Javasolták a községnek hat kerületre való beosztását és elnevezését és padig: I-ső kerület: Binát, II-ik „ Belváros, III-ik „ Tabán, IV-ik „ Északi város, V-ik „ Újváros (a Körösön tuli rósz), Yl-ik „ Erzsóbethely. V a r s á g h Béla kissé furcsának találja, hogy Csaba, mint község egyik részét városnak nevezi. A közgyűlés a kerületek beosztását elfogadta, azonban elnevezós nélkül. Csabának 173 utcája, Erzsébethelynek 25 u'cája van. A számozása a házaknak minden utcában újra kezdődik. Az egyik oldalon a páros, a másik oldalon a páratlan számozás szerint. Az utcák elnevezésénél a bizottság a„ történelmi neveket s Csaba volt érdemes férfiainak nevét örökítette meg. A békési, szarvasi, berényi, gyulai utak elnevezését változatlanul meghagyták. Több érdemes volt tanitó nevéről: mint Csorba. Igy például az Árva-utcát Bánszky György-utcának nevezte el. Bánszky volt a Csabát megalapító 22 bevándorlott családnak a vezetője ós első bírája. Az Egyház-utca: Luther-utca, a Bakosutca : Haan Lajos-utca, Csaba magyarosítása körül sok érdemet szerzett ev. lelkészéről. A Vasut-utca : Andrássy-ut, a Fő-tér a Fiumétől a nagytemplomig: SzentIstván-tér, a Gabona-tér a Böhm-háztól a Szalay-házig: Ferenc József-tér, a Kigyósi-ut: Batthyányi-ut, az ev. templomtól a Fő-ut a Zöldfáig: Baross-utca, a Lencsósi-ut : Corvin-ut, a fövónyesi ut: Ábráhámffy-ut, a Benkő-utca : Beliczey-utca, a Kiskut-utca : Ursziny-utca, a Kutyatenger-utca: Horváth-utca, az algimn. volt igazgatójáról elnevezve, a Nyul-utca: Wenckheim-utca, a Zsidótemplom-utca : Lázár-utca, a selyemfonodához vezető ut: Bezerejdy-utca, a Szegfű-utca : Thessedik-utca, a Szólesutca : Szent-László-utca, a Kispiac-tór : Hunyadi-tér, a Nagy-utca a Bömh-háztól a Kastélyig: Zsilinszky Mihály-utca elnevezést nyerte. Ez utóbbi utcánál felszólalt Áchim L. András ós kijelentette, hogy bár elismeri Zsilinszky érdemeit, utcát róla csak akkor nevezne el, ha már nem lesz az élők sorában. A közgyűlés nem osztotta Áchim okoskodását. Különben az utcik elnevezését teljességében legközelebb köA csabai vasutas-telep ügye. Nagy vita a közgyűlésen. Lapunk sokszor megemlékezett már a csabai vasúti alkalmazottak mozgalmáról, amelynek célja az, hogy más nagyobb városok és vasúti gócpontok mintájára, Csabán is vasutastelep létesüljön. Az ilyen telepek tisztaságuknál ós rendezettségüknél fogva minden városnak csak szépítésére szolgálnak és akaratlanul is előmozdiíják a polgárságban az építkezési hajlamot. A csabai vasutasok tudvalevőleg a méntelep előtti, úgynevezett Szikos-teret szándékoznak megvásárolni a községtől. E szándék megvalósulása azonban számos nehézségbe ütközik, amennyiben az elöljárósági tagok nem nagyon hajlandók a területet erre a célra átengedni. Sőt a tanács, amelyhez a vasutasok kérvényt nyújtottak be, egyenesen kimondotta, hogy a Szikeszt nem engedi át, egyrészt azért, mert az a terület gyáraknak van fenntsrtva, másrészt pedig azért, mert a Szikesen a jelenlegi körülmények között építkezni nem lehet. Pedig a vasutasok számára C3ak az a tér bír értékkel, mert az állomás közelében más alkalmas terület egyáltalában nem létezik. Az állomási testen tul levő, úgynevezett Máté-féle porták magánosoknak vannak eladva, szórványosan már épülnek is ott a házak, tehát telep jellegével biró háztömböt oda építeni a lehetetlenséggel határos. Avasutasok pedig telepet akarnak létesíteni mindenáron, mert vóleményök és mindenki véleménye szerint sokkal előnyösebb a teleprendszer a mostaninál, amikor e vasutasoknak drága bérért kell lakást tartaniok szerteszéjjel a városban. Ez a szempont vezérelte a vasutasokat akkor, mikor a tanács elutasító határozata dacára is ujabb kérvénynyel fordultak a képviselőtestülethez, mely csütörtöki ülésén foglalkozott vele. A kérdés szinte váratlanul, parázs vitát provokált, amelynek egyik hőse természetesen Áchim L. András volt. A népvezér különösen a kisvasutasok ellen kelt ki, de megsuhogtatta ostorát a Máv főtisztek fölött is, akiknek egyáltalában nem volt hajlandó telket adni. A vitáról egyébként tudósításunk a következő: Korosy László főjegyző terjesztette elő a kérelemre vonatkozó tanácsi javaslatot, mely szerint a közgyűlés bizza meg az elő'járóságot azzal, hogy a méntelepre és a földmivesiskolára vonatkozólag tisztázza a telkek magánjogi részét. A Szikest 03 a Trauttmannsdorfíóle telek nagy részét ugyanis a község az államnak engedte át a méntelep, illetve a földmivesiskola céljaira. Azok fölött tehát a képviselőtestület nem rendelkezhetik kénye kedve szerint. A mérnöki előterjesztés értelmében a Szikesen ós a Trauttmannsdorf féle portákon összesen 185 házhely van. Ebből a vasutasok mindössze 80—90 telket akarnak igénybe venni. A tanácsi javaslaton különben bizonyos jóakarat volt tapasztalható a kórelem iránt. A kérdéshez először dr. U r s z i n y János szólott. Ő a község érdekében valónak tartja, hogy az a terület értékesíttessék. Á vasutasok pedig olyan árt hajlandók adni, amilyet mostanában senki mástól sem kaphat a község azért a területért. Épen azért teljes mértékben nem járul hozzá a tanács javaslatához, hanem kimondani óhajtja már most is azt, hogy a képviselőtestület szívesen teljesiti a kórelmet, mihelyst a földmivelésügyi miniszterrel a magánjogi kérdések elintéződnek. A c n i m L András szerint a kórelem elintézésénél disztingválni kell. Két vasúti üzem alkalmazottai pályáznak arra a telekre, t. i. a Máv. ós az A. E. G. V. magánvállalat, üzleti célból működik. Gondoskodjék tehát a részvénytársaság maga az ő kiszipolvozott alkalmazottjairól. Ha ezt a kérelmet telAz őszi és téli idényr

e fpnfi nn fj|m||ha nnl/jnnnmnf Legújabb szabású (Sliefer) ajánlom a nagyérd. közönség figyelmébe 101II ua lllll llllu'l (HilOl Ulllfll. átmeneti felöltök Minden szerdán és szombaton olcsó gyermekruha árusítás. KLEIN GÉZA ruhatelepe Békéscsabán, a Nádor-szállodával szemben.