Békésmegyei közlöny, 1910 (37. évfolyam) július-december • 53-104. szám

1910-10-02 / 79. szám

4 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1910 okt. 2. jesiíi a község, akkor a Bohn, vagy a Wagner-féle téglagyár alkalmazottai is előállhatnak hasonló kérelemmel. A Máv. alkalmazottainak jogak van kérelmezni, mert ők közcélt szolgálnak. Ennek dacára ő nem hajlandó a telkeket átengedni. Azt a területet gyárak számára tartotta fenn a község. Ha most már odaadják magánosoknak, hová teszik majd a gyárakat ? A vasutasok különben sem állandó emberek : Ide-oda helyezik őket rövid időközönként s ha a község bizonyosfoku jótékonyságot gyakorolva, most átengedi nekik kedvezményes áron a telkeket, rövid idő múlva már nem a vasutasoké lesznek az ott épülő házak, hanem spekulánsoké. A vasutas tiszteknek különösen nem hajlandó megadni azt a kedvezményt, mert a közönséggel gorombáskodnak. Az altiszteknek, a vonatvezetőtől lefelé hajlandó telkeket adni, de nem a Szikesen, amelynek nagy értéke van, hanem máshol, Dr. Ursziny János nem osztja Áchim nézetét az AEGV. alkalmazottaira vonatkozólag. Utóvégre a Máv. is üzlet. Épenolyan üzlete az államnak, mint az A. E. G. V. az ő részvénytársaságának. Különben is a község egyik főrészvényese az A. E. G. Y.-nak és a legnagyobb hasznát a vasútnak épen Csaba veszi. A közérdek szempontjából í? ajánlja a kérelem teljesítését. Áchim Gusztáv mérnök szerint korai móg a telek átengedése fölött vitatkozni. Á főkórdós most csak az, hogy lehet-e tisztázni a földmivelésügyi miniszterrel a magánjogi kérdéseket. Egyébként az egész 185 portára osztható terület átengedéséről szó sincs. A vasutasok mindössze 80 portát kérnek. 0 sem tartja helyesnek különbséget tenni a Máv. ós az A. E. G. Y. alkalmazottai között. Azt azonban szükségesnek tartja kimondani, hogy egy-egy porta a szokáso3 300 négyszögöl helyett 250 négyszögöl legyen. Y a r s á g h Béla hasonló értelemben szólalt fel. Szintén nem tartja helyesnek, hogy különbséget tesznek a két vasút alkalmazottai között. Áchim L András reflektál az előtte elhangzott beszédekre. Most is abban a nózetben van, hogy az AEGV. ós a Máv. alkalmazottai között különbséget kell tenni. Az A. E. G. V. spekulációra alapított magántársaság, a Máv. egészen más. A szónokot itt sokan zavarták közbeszólásokkal. Áchim gúnyosan jegyezte meg: — Kérem, ha ugy tetszik, diskurálhatunk. Én ráérek akár holnap este 8 óráig is. Kovács Sz. Ádám biró : Tessék a tárgyhoz szólani! Áchim: Tárgyhoz? Mondja meg biró ur, mi a tárgy ? (Mozgás.) E felszólalás után a közgyűlés elfogadtaa tanács javaslatát. A gerendási albirót megbüntették. Az alispáni ítélet a tanácsülésben. Békéscsaba elöljáróságának pénteki tanácsülését különös érdekességüvó tette egy ítélet bemutatása, mely szerint az alispán Kovács András gerendáspusztai albirót hivatali felebbvalóival szemben tanúsított tiszteletlenség ós kötelességeinek önkényes hanyag teljesítése miatt 100 korona pénzbüntetésre itólte. Ez az összeg 15 nap alatt, különbeni végrehajtás terhe mellett lefizetendő a tiszti nyugdijalap javára. Ez a büntetés olyan embert ért, akit a fátum a parasztpárt soraiba vetett, ahol a nagy apostol ajkairól magába szívta az „urak" iránti gyűlöletet. Ennek a gyűlöletnek nem tudott gátat vetni akkor sem, mikor polgártársai bizalma a különben tehetséges embert az albirói székbe ültette. Azt hitte, hogy most már ő a teljhatalmú ur Gerendáson és mindennek ugy kell történnie, ahogy ő akarja. A felettes hatóságok rendelkezéseit nem respektálta, úgyhogy az ottani közigazgatási kirendeltség jegyzőjének helyzetét nagyon megnehezítette. Ezenkívül folyton követelődzik gerendási híveivel együtt. Folyton olyan követelésekkel áll elő, amelyeket a községnek teljesítenie a lehetetlenséggel határos. Azt hisszük, ez az ítélet egy kissé meg fogja szelídíteni biró uramat, aki meglehetősen szegény kisgazda akire tehát a 100 korona elég érzékeny büntetés. Belátja talán, hogy ha valaki hivatalt visel, ott nem lehet második Áchim L. András. A tanácsülés többi tárgyai a következők voltak: Az Alsófehérkörösi Ármentesitő Társulat megkeresést intézett az elöljárósághoz a veszei hid körüli terület rendezése tárgyában. A tanács a megkeresést javaslattétel céljából kiadta a gazdasági intézőnek. A gerendáspusztai elöljáróság bejelentette, hogy az ottani községháza felépítése céljából szükséges 50,000 drb vályog elkészítésére a gerendásiak közül senki sem vállalkozott. A gerendásiak tehát nem szeretik a munkát. A tanács megbízta az intézőt, hogy keressen máshol vályogvetőket. Az anyakönyvvezető mellé, tekintettel a nemsokára beálló nagy munkaszaporulatra, kisegítő napidíjast engedélyezett október és november hóna pókra a tanács. A vágóhídi állatorvo3 előterjesztést tett a községnek az iránt, hogy mivel a vágóhíd forgalma folyton növekedőben van, a jelenlegi két szolga nem elégséges, tehát két uj szolgai állást rendszeresítsen ott a tanács. Javaslattételre kiadták az ügyet az intézőnek és a vezető állatorvosnak. Tudomásul vette a tanács az alispánnak azt az intézkedését, mel.ylyel Kovács András gerendási albirót 100 korona pénzbüntetésre ítélte. Szegő Ernő állami vizmester lakbérpótlékát folyósította a tanács. Az ügyvezető községi orvost meTbizta a tanács, hogy gondoskodjék kisegítő orvosokról arra az esetre, ha a kolerajárvány kitörne. A most kezdődő adóösszeirás tartamára 4 kisegítő szolga felfogadását határozta el a tanács. Ezzel a tanácsülés véget ért. Motoros karambol Csaba és Békés között. Két ember súlyosan megsérült. Csaknem tragikus kimenetelű motoros ós kocsi-karambol történt pénteken délelőtt 10 órakor a Békés ós Csaba közötti országúton Csaba közelében. Az Alföldi Első Gazdasági Vasút egyik Békés felől Csabára igyekező vonata neki futott egy előtte áthaladó kocsinak, felborította, összetörte, a kocsiban ülő két férfi pedig az esés következtében suiyos sérüléseket szenvedett. A szerencsétlenül járt emberek most a csabai kórházban feküsznek. Állapotuk elóg súlyos, de remény van arra, hogy néhány hét alatt felgyógyulnak, ha — az orvosi vélemény szerint valami komplikáció be ne nem következik. Az eset a következő: Grünwald Béla 24 éves baromfikereskedő, aki Bampa Lucilló nagykereskedő számára szokott vásárolni, pénteken reggel Békésen járt bevásárlások eszközlése céljából. Az üziettel nagyon sokáig el volt foglalva, úgyhogy a motoron nem jöhetett haza. Felfogadta ennélfogva Barna Imre békési embert, aki hajlandó volt őt kocsiján hazaszállítani. El is indultak és a paripák vígan baktattak Csaba felé, de nem a köves uton, hanem a töltés mellett haladó úgynevezett nyári uton, mely száraz nyári időben kényelmesebb a köves útnál is. Csaba felé közeledve hallották maguk mögött a motoros zakatolását. — Bizonyosan teher vonat lesz — jegyezte meg Barna Imre. Az is volt. Lassan döcögött utánuk a tehervonat, úgyhogy ha versenyre került volna a dolog, nem lett volna képes elhagyni a két paripát sem. Közvetlen a csabai villanytelep közelében megszakadt azonban a nyári ut, úgyhogy fel kell menni a köves útra az AEGV. vágányán keresztül. Mikor feljárónál tartottak a motoros már csaknem utolórte őket. Grünwald figyelmeztette is Barnát : — Jó volna talán megállani, mig elmegy a motoros. — Eh, nem ér ide akkorára — mondta hetykén Barna. — Átmehetünk még addig. Ezzel közé vágott a lovaknak, amelyek tőlük telhető gyorsasággal igyekeztek átjutni a vágányon. A motorvezető csengetett, de már hiába volt minden. A lovak átjutottak ugyan a vágány túlsó felére, de a kocsit elérte a motor, amelyet nem lehetett hirtelen megfékezni. A motor felborította a kocsit, amelyből Grünwald és Barna messzire kirepültek. Eszméletlenül terültek el a földön mind a ketten. A járókelők hamarosan előhívták dr. Vas Vilmos orvost s ő részesítette első segélyben a kiesetteket. Aztán beszállittatta őket a kórházba. Az orvosi vizsgálat megállapította, hogy Grünwald a feje tetején kapott egy ötcentimóteres hosszú sebet ós kisebb mérvű agyrázkódást is szenvedett. Barna Imrének a jobb felső karja eltört, ezenkívül az arcán, hátán ós derekán szenvedett zúzódásokat. Sőt belső vérzése is van Mindkettő állapota súlyos, de nem reménytelen. KróniKa. Sóhajtozunk, de mindhiába, Elmúlt a nyár és itt az ősz, Ilyenkor bús, fáradt az ember, Mig tavasz-táján kedve bősz. Tavasszal az agg is cicázik, Ilyenkor az ifjú se táncol, S a régi dalt az elmúlásról Mindenki elzokogja százszor. R vérszegény bundába búvik, S reszketve mondja : itt a tél, Szive meleg kályhára vágyik, Ha ég a tüz, csak akkor él. Keserűség van szive mélyén, Akárhányszor csak a napra néz, Rz szánalommal int le rája : Szidhatsz már engem, jó vitéz I S dacára ennek, meg amannak, Mosl mulatnak az emberek, Fületcsiklandó zene mellett, Virrasztgat a sok vig gyerek. Rz egyik sir, kacag a másik, Rz égig ér jó kedve fája, R hervadás igaz regéit Cinikus módon fumigálja. Van is alkalma mulatozni Rki még írem „hamvába hótt", Kabarék jönnek egyre-másra S szedik szépen a vig adót. Festett arcú, szellemtelen nők "Rikoltanak a színpadon S aratnak tapsot, meg virágot — Dicső mulatság, mondhatom. Van ám itt egy fontos körülmény, Erről hires lesz még Csaba : Kabaré van még délelőtt is, Nemcsak, mint máshol, éjszaka. Rz igaz, hogy e kabaréban Csak férfi most a primadonna, De tapsot kap s ki neki tapsol, Rzt hálásan keblére vonja. Őnagysága csütörtökön is Remekelt, amint szokta ő, Hol mint tigris, vadmacska, párduc, Hol meg mint róka állt elő, Szidott mindenkit — mosolyogva És bömbölt mint ezer sakál, Rz „urak" ellen szörnyen ágált E legmodernebb „kékszakáll", R városháza tisztes terme Színpaddá változott bizony S a primadonna énekétől Támadt ott rettentő iszony, Mert az az ének, az az ének Rémes produkció vala, Már azt hittem, hogy összeroskad R városháza vén fala. Ja, kérem, e bájos fiúért Egész Csabát emészti láz, Rldásos drága életére Ezernyi Rrgus szem vigyáz. Könnyű neki aratni tapsot, Még akkor is, ha kórnyikái S tudom sok ezren megsiratják , Mikor szállítja szent Mihály. Guy három hónap alatt. Érdekes alispáni jelentés. Mint már megírtuk, Bókósvármegye törvényhatósági bizottsága e hónap 10-én hétfőn tartja őszi rendes közgyűlését, melynek egyik legérdekesebb ós legtanulságosabb tárgya az alispáni jelentés lesz. Ez a jelentós a vármegye közállapotainak három hónap alatt törtónt változásáról ad számot. E változások részben kedvezők, részben kedvezőtlenek voltak. Legkedvezőbben alakult a vicinális, a helyiérdekű vasutak helyzete, amelyről lapunk más helyén külön cikkben emlékezünk meg. Fejlődést mutat fel a megyei közkórház is, amelynek országszerte jó hírneve van, azonban az állatállomány hihetetlen módon csökkent, ami egy olyan, különöskópen mezőgazdasági vármegyében, mint Bókósvármegye, meglehetősen elszomorító jelenség. Az alispáni jelentés fontosabb adatait különben az alábbiakban közöljük : Az állatorvos által összeállított statisztikai adatok szerint a szarvasmarhaés juh-állomány a mult óv megfelelő szakaszához képest lényegesen csökkent. Mig ugyanis a mult évben 73.827 darab szarvasmarha volt vármegyénkben, addig az idén 67.000, tehát csaknem 7000-el kevesebb. Juh 1909-ben 73.000 volt, az idén pedig csak 66.000, tehát 7000-el kevesebb. Ezt a nagyarányú fogyást az állatorvos a takarmányhiánynyal indokolja, ami szinte érthetetlen, mert az enyhe tél miatt a takármánymennyisóg a mult évihez képes hatalmasan megnövekedett. A kivándorlás terén elszomorító fellendülés volt tapasztalható, mert három hónap alatt 129-en váltottak külföldi útlevelet. E számból mindössze 76 tekinthető szorosabb értelemben vett kivándorlónak, a többi tanulmány vagy szórakozás céljából váltotta ki útlevelét. Az útlevelet váltók közül 83 férfi ós 46 nő volt. Az épülésben levő közutak közül a gyoma—körösladányi 19 kilométernyi hosszú űtból 17 kilométeres szakasz már teljesen készen van, a hátralevő rósz építése pedig folyik. Elkészült már a Füzesgyarmat—nagybajomi ut is. Az apácai 9 kilométernyi hosszú útból 5 kilométernyi hosszúságú már felépült. A hidak közül befejezést nyert a szeghalmi Berettyó-híd építése s a hidat már át is adták a forgalomnak. A posta- és táviró forgalma a nagyváradi postaigazgatóság jelentése szerint lényeges emelkedést mutat. A közbiztonság meglehetősen gyenge lábon állott, amennyiben a bűnesetek száma a mult év megfelelő szakaszához képest növekedett. A bűnesetek közül 57 volt testisórtós, mégpedig 22 esetben súlyos kimenetellel. Baleset 74 történt ; ezek közül 8 halálos volt. Tüz 90 esetben volt, amely nagy szárazságnak, főképen a száraz meleg idők voltak az okai. Öngyilkosságot 23 egyén követett el, öngyilkossági kísérletet pedig 6. A közegészségügyi viszonyok a tiszti főorvos jelentése szerint kedvezőtlenek voltak. A heveny-ragadós betegségek száma 1244 voit, amelyből 106 halállal végződött. A megyei közkórház forgalmáról szóló jelentós nem három, hanem nyolc hónapi eredményt tüntet fel. A kórházban augusztus hó végéig 4211 beteget ápoltak. Az ápolási napok száma 170,483 volt. A betegek közül 655 a mult évről maradt, 3556-ot pedig az idén vettek fel. A közkórháznál törtónt nagy szerencsétlenség ügyében még mindig folyik a vizsgálat. A törvényszéki szakértők móg mindig folytatják szemléjüket, azonban a szerencsétlenség igazi oka móg mindig nincs felderítve. Annyi azonban már eddig is megállapítható, hogy a vármegyét a szerencsét!ensógből kifolyólag felelősség nem terheli. A próbaterhelés egyébként móg folyamatban van és az eredmény minden tekintetben kielégítő. A kolerajárvány elkerülése érdekében a hatóságok megtették mindenütt a szükséges intézkedéseket. A dunai halak árulása a vármegye egész területén el van tiltva. A piacokon felhalmozott különböző ólelmicikkek (tej, gyümölcs, hus) orvosrendőri vizsgálata szigorúan folyik. A járvány kórházakra vonatkozó szükséges előintézkedések mindenütt megtótettek. Ezek az alispáni jelentós fontosabb ós tanulságosabb adatai. ÚJDONSÁGOK. - Időjárás. Az országos központi időjelző állomás mára enyhe időt jelez, elvétve csapadékkal. — A közigazgatási bizottság ülése. A vármegye közigazgatási bizottsága ülését október 17-ón tartja meg, mivel a hónap második hétfőjén, 10-ón megyegyülés lesz. — A vármegye munkásházai. Ez évben a vármegye három községében készültek el és adattak át rendeltetésüknek a munkásházak. Gádoroson 32, Kondoroson 28, Vésztőn pedig 21 munkásház épült fel. A mult évben elkészültekkel együtt a vármegyei munkásházak száma 223.