Békésmegyei közlöny, 1910 (37. évfolyam) július-december • 53-104. szám

1910-07-28 / 60. szám

Békéscsába 1910 julius 28 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNT 3 re3edő fejjel, a fiatal kor elmúlása után jutnak az ügyvédi diplomához s akkor kell megküzdeniük az uj, önálló élet nehézségeivel. Régebben valóságos kátói szigorúság uralkodott az ügyvédi vizsgálatokon, araennyiben, ha valaki másodszor is megbukott, többször nem mehetett neki a vizsgálatnak ós hiábavalóvá lett hosszú éveken keresztül véghezvitt törekvése, fáradozása. Pár év előtt némileg enyhítették ezt a szigorúságot, amennyiben többször is neki lehet menni az ügyvédi vizsgának, de viszont most könnyebben és hamarabb elbuktatják a bizottságok a jelölteket. Legújabban Székely Ferenc igazságügyminiszternek az ügyvédi képesítés reformjáról alkotott törvényjavaslata keltett elkeseredést az ország ügyvédjei körében. A miniszter, mint koronaügyész, nagy szigorúságáról ismert elnöke is volt a budapesti ügyvédvizsgáló kizottságnak, ennélfogva közvetlenül volt alkalma véleményt alkotni magának az ügyvédi képességről. Most, miniszter korában aztán tapasztalataiból szerzett meggyőződésének aztán érvényt is akar szerezni a tervbe vett reform alakjában. A tervezet az ügyvédjelölti gyakorlat időtartalmát három évről öt évre emeli föl, tehát két évvel meghosszabbítja és e rendelkezést kiterjeszti azokra is, akik már ügyvédjelöltek. Különösen ez utóbbi intézkedés keltett elkeseredést az ügyvédjelöltek körében. A budapes i központi egyesület agitációja folytán országszerte tiltakozó gyűléseket tartanak. A csabai ügyvédjelöltek kedden délután 6 órakor gyűltek össze a „Fiuma" éttermében. Élhatározták, hogy csatlakoznak az országos mozgalomhoz és memorandummal fordulnak az aradi ügyvédi karaarához azért, hogy mozgalmukat vegye pártfogásába az igazságügyminiszternél. Egyben a megye összes ügyvédjelöltjeit felkérik a mo galomhoz való csatlakozásra. Az értekezleten az összes csabai ügyvédjelöltek megjelentek. A szeghalmi munkásházak. Küzdelem a szűkkeblűség ellen. Számtalanszor megemlékeztünk már Békésvármegye törvényhatóságának arról az igazán humánus elhatározásáról, hogy a vármegye különböző községeiben a földmivelésügyi miniszter hozzájárulásával 500 munkásházat épit. Az eddig kiválasztott községek mindegyike örömmel fogadta el a nekik felajánlott munkásházakat és szívesen támogatta a vármegyét célja elóróséban. Kivételek eddig csak Öcsöd és Szeghalom voltak. Ócsöd kifogása érthető, sőt örvendetes. A jómód i öcsödi magyarok kimondották, hogy nekik nem kellenek munkásházak, mert hát nincsen közöttük olyan szegény ember, aki rá volna szorulva. Ali right. Ez megy. Bár minden magyar község hasonló önérzettel nyilatkozhatna. Annál kevésbbé érthető azonban Szeghalom többségének állásfoglalása. Pedig ott van ám szegény ember, mégpedig sok. És a képviselőtestület többségének mégsem kellenek a munkásházak. Miért? Egyszerűen azért, mert a községnek is kellene valami csekélységet áldozni. A törvényhatósági bizottság határozata értelmében ugyanis a házépités összes költségeit a vármegye fedezi a földmivelésügyi miniszterrel együttesen. A községeknek csak a szükséges telkekről kell gondoskodniok. Mikor a vármegye arról értesítette Szeghalmot, hogy hajlandó ott huszonöt munkásházat építeni; az elöljáróság a telekkérdésnél azonnal a Vásártérre gondolt, mely legnagyobb a megyebeli vásárterek között. Mindössze csekély 27 hold. Ha ebből 4 holdat házhelyekre ki kerítenek, móg mindig marad elég terület. Hiszen Szeghalomnak úgysem valami népesek a vásárjai. Az elöljáróság ilyen értelemben is tett javaslatot a képviselőtestületnek. A gazda képviselők azonban felzudultak, hogy nem oda Buda ! A vasártérből nem engedünk egy talpalattnyit sem 1 És le is szavazták a javaslatot. E szűkkeblű határozat ellen többen felebbeztek a vármegyéhez. Felebbeztek elsősorban a szegény munkások, akiken nagyot segítene a vármegye óhajának megvalósulása. Felebbeztek ezenkívül G r ó s z Arnold, képviselőtestületi tag és társai, akik humánusabban éreznek. Érdekes, hogy ezt a felebbezóst olyan képviselőtestületi tag is aláirta, aki a közgyűlésen a javaslat ellen szavazott. A várraegye legközelebbi közgyűlésén fog a felebbezósekkel foglalkozni, és valószínűleg el is utasítja a közgyűlési szűkkeblű határozatot. Béke'smegyai képviselők a Házban Kovács Gyula a választójogért. Bókésmegye uj képviselői, ugy látszik, erősen igyekeznek rászolgálni a belójök helyezett bizalomra. Gyoma képviselője: Kovács Gyula már kétszer is szerepelt a t. Házban. A múltkor két interpellációval, melyekért alaposan kikapott, szombaton pedig egy inditványnyal, melyért a szociálisták, a demokraták, sőt még a Justh-pártiak is megdicsérték. B i k á d y Antal dr., az orosháziak követe pedig hétfőn mondott nagy beszédet, természetesen az indemnitás ellen. A siker azonban igen közepes volt, sőt móg annál is rosszabb. Még a saját pártja sem volt elragadtatva tőle, a többiak pedig annál kevésbbé. Még a komoly nagy ellenzéki lapok is lebecsülik. Négyen is felszólaltak hétfőn. Általánosságban igy nyilatkozik róluk a komoly „B. H." : „A mai nap az elfecsérelt napok között díszhelyet követelhetne. Az indemnitás tárgyalása során négy szónok is fölszólalt, de együttvéve sem mondottak annyit, amennyiből akár egy negyedórára való talpraesett beszéd kitelne " Ebből bizony Bikády Antal is érthet, még pedig sokat. 'Kovács indítványa. Kovács Gyula indítványának tartalmát ós Hieronymi kereskedelmi miniszternek arra adott válaszát az alábbiakban közöljük: Kovács Gyula kisgazda-párli következőleg indokolta meg a választási törvény mielőbb való megalkotása tárgyában kiküldendő 21 tagú bizottságra vonatkozó indítványát. Attól tart, hogy Ausztria befolyása a mi ügyeinkre nézve rövid időn belül nagyon megerősödik s ezt megelőzőleg, szeretné a választási törvényt reformálni. Elismeri, hogy a most tárgyalás alatt levő javaslatok nagyon fontosak, de ez nem zárja ki azt, hogy a képviselőház párhuzamosan ne foglalkozzék olyan kérdés-el, amelyről a miniszterelnök is kónyteten volt elismerni, hogy a legfontosabb, a legsürgősebb és hogy azt mielőbb meg kell valósítani. Kéri a Házat, hogy vegye javaslatát érdemleges tárgyalás alá. Hieronymi Károly kereskedelmi miniszter : T. Ház 1 A miniszterelnök ur ismételten kijelentette, hogy a kormány el van határozva és el van tökélve, hogy a választói jog reformjára vonatkozó törvényjavaslatot, lehető rövid idő alatt, elő fogja terjeszteni a t. képviselőháznak. Másfelől maga a t. képviselő ur elismeri azt, hogy ennek a törvényjavaslatnak az előkészítése nagyon gondos munkát igényel. Ismételten hangsúlyozta ezt saját beszédében is. Természetes azonban, hogy a kormánynak is szüksége van bizonyos időre, mlg ezt a törvényjavaslatot teljes alapossággal elkészítheti. Hogy ezzel a törvényjavaslattal, amelyet a kormány beterjeszteni ismételten megígért, a képviselőház által kiküldött 21 tagu bizottság ! foglalkozzék, nem igen egyezik meg a i , parlamenti szokásokkal, mert hiszen ezekben a kérdésekben nem ugyan tör- , vény szerint, de parlamenti szokás sze- : rint, az iniciativa a kormányt illeti meg. Mindezen okoknál fogva a kormány nevében kijelentem, hogy ennek a 21 tagu bizottságnak kiküldését sem szükségesnek, sem időszerűnek, sem hasznosnak nem tartom ós ezért tisztelettel kérem a képviselőházat, méltóztassék az indítványt mellőzni. (Helyeslés jobbfelől.) 5 Bikády beszéde. Bikády Antal móg mindig a választási visszaélésekkel foglalkozott, amiért az elnök meg is intette. Az ellenzék a választási hadjáratban kapott sebeit újra és újra fölszakgatta már a Ház előtt, de minden uj ember uj sebeket kíván mutogatni s igy az indemnitás vitájában a legkevesebb szó éppen magáról az indemnitásról esik. Bikádi megpendítette móg a főrendiház reformját, a protestánsok számára a katholikusokéval arányos képviseletet sürgetve s szemrehányásodat tett a kormánynak, hogy a választásokon a nemzetiségeket a küzdő ellenzék használta ki. Aztán a többség keletkezését s célját kritizalja. A munkapártot Bécsben akkor hivták életre, mikor a képviselőház állást foglalt az önálló bank mellett. A cél tehát a nemzeti törekvés letörése volt. Az a mód, ahogy a munkapárti többséget létrehozták, egyáltalán kétségessé teszi, hogy ez a többség helyet foglalhat-e a törvényhozásban. Erkölcsi alapja nincsen rá. Ha a kúriai bíráskodásban érvényesülne az a jogelv, hogy köztudomásu dolgokat bizonyítani sem kell, a munkapárti mandátumok nagyrészét egyszerű kérvényre megsemmisítenék. A szónok ezután áttér a fölirat bírálatára. A fölirat, ngymond, sok tekintetben homályban hagyja a kormány szándékait. A kormány váltig hangoztatott liberálizmusa sem igazi szabadelvüség. A kisemberek a kormánynál nem számithatnak védelemre. Az adótörvények felfüggesztése hibás dolog volt, bizonyára kortescólból törtónt. A kormány nem foglalkozik a viziutak kiépítésének kérdésével sem, pedig a Duna-Tisza-csatorna nagy hasznára volna a mezőgazdaságnak. Á többség sorából Tisza István a nemzetiségi kórdós megoldása érdekében szólalt föl, de a kormány a választások alkalmával még az Alföld szivében: Szarvason és Tótkomlóson is fölszitotta s az ellenzék ellen fordította a nemzetiségek gyűlöletét. A főrendiház reformjáról a kormány programja semmit se mond, pedig ez már égető szükség. E lensóge a kormány a gazdasági önállóságnak is, a szóló ezeknél fogva a kért indemnitást nem hajlandó megszavazni. A szarvasi második közjegyzőség. Nyilatkozat. Utóbbi lapszámunkban ez ügyben megjelent cikkükre H a v i á r Dániel, Szarvas volt országgy. képviselője az alábbi sorok közlését kéri s mi készségesen teszünk ennek eleget. T. Szerkesztő úr! A „Bókésmegyei Közlöny" utolsó számában: „Utazás a szarvasi közjegyzőség körül" cimü cikk tartalmára vonatkozó soraimnak kérem a közlését. Nem felel meg a valóságnak, hogy Szarvason a függetlenségi párt mindent rideg, nemcsak rideg, de kérlelhetetlen pártszempontból intézett, móg kisbíró vagy irnokválasztásnál is, a mit bizonyít az a tény is, hogy a községnél alkalmazottak közül többen a múltban is, most is nem függetlenségi nézetet vallottak és érvényesítettek. Az igaz, hogy annak idején a volt szabadelvüpárt még esküdti állásra sem engedett jelölni mást, mint pártjukhoz tartozót. Teljesen alaptalan hirlelós a cikknek amaz állítása, hogy évekkel ezelőtt Szarvason mozgalom indult volna oly irányban, hogy a kormánynál egy második közjegyzőség felállítása vitessék keresztül, eziránt kórvényt szerkesztettem volna, azt több százan aláírták volna ós nagyszámú tagból álló küldöttség nyújtotta volna be az akkori igazságügyminiszternek, ki a kérelem teljesítését ígérte volna. Hasonló szándékról vagy tervről egyáltalán nem is hallottam. A sajtó úgy tölti be magasztos hivatását, ha való dolgokat közöl, ellenbnn ront és hiteiét kockáztatja. Tisztelettel Szarvas, 1910. julius 25. Haviár Dániel. * Mi nem mondottuk a cikkben, hogy Haviár Dániel szerkesztette ós iratta alá a kérvényt, mely forrásunk szerint most is az igazságügyminiszteriumban elintézótlenül feküdne. , Koncedáljuk, hogy Haviár ur a j a második közjegyzőség mostani moz- ; galmáról nem hallott, mi azonban igy j lettünk informálva s forrásunkat szava- J hihetőnek tartottuk. Békésmegyei aviatikusok. (y Székely Mihály és Os Lajos. A modern emberi gondolkodás egyik legnagyobb eszméje, a levegő meghódítása, lázba hozott két tehetséges békésmegyei fiatal embert is: Székely Mihályt, a szarvasi születésű mérnököt és Ős Lajost, a Békéscsabai Takarékpénztár-Egyesület pénztárosát. Székely gépjének megszerkesztésében taposott nyomokon halad, kevés újítást tett a már meglevő rendszereken, de azért mégis számottevő helyet foglal el már is a migyar aviatika fiatal történetében, mert voltak már jelentékeny sikerei, melyeket világhírű pilóták is készséggel elismertek ós honoráltak. A csabai Ős Lajos gépe egészen eredeti és igen elmés találmány. Emellet a csabaiakra nézve még az az értéke is meg van, hogy a motoron kivül minden része Csabán készült egy nagyképzettsógü lakatosmester F i k k e r Károly műhelyében, akinek nagy része van a csinos alkotás raegkonstrulásában is. Székely Mihály keddi sikeres repüléséről következőképen emlékezik meg az egyik nagy budapesti napilap : „Már az aviatikai meetingen is él<*nk figyelmet keltett a felszállásával Székely Mitiály mérnök. Akkor, mint ismeretes, baleset érte, repülőgépe nekiszaladt az egyik jelzőpilonnak és öszszetörött. A balsiker nem szegte kedvét Székelynek, aki azóta újjáalakította a gépét ós fokozottabb buzgósággal folytatta kísérletezéseit, amelyek egyre erősebben biztató eredményekkel jártak. Zsélyí után most Székely Mihály szerez móhó elógtóteit az éretlenül ós gőgösen kicsúfolt magyar aviatikának. L

uh 't már teljes komolysággal magyar aviatikáról beszólni, amelynek nntn hibája az, hogy lassú és fokozatos fejlődéssel ér et oda, ahova el kelt érnie. S'.ók ily Mihály iránt joggal nagyok a várakozások és bizton remélhető, hogy ezek a várakozások nem maradnak kíelégitetlenül. Székely kedden reggel hat órakor, majd pedig este hat és nyolc óra között meglepően tökéletes felszállásokat végzett. Reggel tiz-tizenöt méter magasságban repülte körül a rákosi teret és egyfolytában három kört irt le. A leszállások simán történtek meg. Este olyan produkciót csinált, amire a magyar aviatikában még nem volt példa. Kicsiny átmérőjű körökben keringett mindig fölebb és fölebb, egy izben a nézőközönség fölé is került. Mikor aztán elérte a negyven méter magasságot, elállította a motort és siklórepüléssel ereszkedett le, ahogy a meetingen a külföldi aviatikusok tették. Bánky egyetemi tanár hétfőn, amikor Székely egyenes vonalban repülte végig a térséget ós körülbelül egy kilométernyi utat tett meg, megfigyelte a gépen alkalmazott oldalstabilizatorokat ós igen elismerően nyilatkozott a működésűkről. Akárhányszor észrevette, hogy Székely, amikor gépje megbillen a fordulónál, a stabilizatorokkal, azonnal hel.yreálli'ja az egyensúlyt. Kedden Székely husz husz percig volt a levegőben. Megjegyzendő, hogy eddig mindössze nyolcszór ült a repülőgépén. Szerdán este öt ós nyolc óra közt ismét felszállt a sajtó képviselőinek jelenlétében." 0 s Lajos repülőgépének szerkezetót lapunkban már többször ismertettük. Alkotóinak főtörekvése az volt, hogy a gép, eltérőleg az eddigi rendszerű gépektől, nekifutás helyett, a centrifugális erő alkalmazásánál fogva helyből emelkedjék fel. Minden figyelmük erre irányult, mert főképen ebben nyilvánul a gép eredetisége. A kormányzás kérdóíót már a mostani kormányzó készülékek módosított alkalmazásával is meg lehet oldani. Az tehát mellékesebb kórdós. És örömmel jelezhetjük, hogy a főtörekvós igen nagy reményekkel biztat. Vasárnap délelőtt számos érdeklődő jelenlétében tartották meg Ősók a próbát. Mikor a 25 lóerejü Anzani motor működésbe jött, a két szárny végén levő légcsavar nagy kattogással szédületes gyorsan elkezdett forogni ós kör • forgásba hozta a gép egész felső részét. Még nem teljes erővel dolgozott a motor, mégis azok, akik a közel három métermázsával megterhelt és szilárdan álló alsó rósz vasrudait tartották, érezhették, hogy az egész készülék emelkedik ós megfelelő, mintegy harmadrésznyi megterheléssel könnyű szerrel felrepült volna. Ez már határozott örvendetes siker, amihez igen sokan gratuláltak a feltalálónak. Ha a még létező hiányokat eltüntetik és a gép repülni fog, ami csak pár hót kérdése : a csabai Ős Lajos gépe világhírre emelkedik, őszintén ki vánjuk, hogy ugy legyen.