Békésmegyei közlöny, 1910 (37. évfolyam) július-december • 53-104. szám

1910-07-28 / 60. szám

Békéscsába 1910 julius 28 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNT 3 re3edő fejjel, a fiatal kor elmúlása után jutnak az ügyvédi diplomához s akkor kell megküzdeniük az uj, önálló élet nehézségeivel. Régebben valóságos ká­tói szigorúság uralkodott az ügyvédi vizsgálatokon, araennyiben, ha valaki másodszor is megbukott, többször nem mehetett neki a vizsgálatnak ós hiába­valóvá lett hosszú éveken keresztül véghezvitt törekvése, fáradozása. Pár év előtt némileg enyhítették ezt a szi­gorúságot, amennyiben többször is neki lehet menni az ügyvédi vizsgának, de viszont most könnyebben és hamarabb elbuktatják a bizottságok a jelölteket. Legújabban Székely Ferenc igaz­ságügyminiszternek az ügyvédi képesí­tés reformjáról alkotott törvényjavas­lata keltett elkeseredést az ország ügy­védjei körében. A miniszter, mint ko­ronaügyész, nagy szigorúságáról ismert elnöke is volt a budapesti ügyvédvizs­gáló kizottságnak, ennélfogva közvet­lenül volt alkalma véleményt alkotni magának az ügyvédi képességről. Most, miniszter korában aztán tapasztalatai­ból szerzett meggyőződésének aztán érvényt is akar szerezni a tervbe vett reform alakjában. A tervezet az ügy­védjelölti gyakorlat időtartalmát három évről öt évre emeli föl, tehát két év­vel meghosszabbítja és e rendelkezést kiterjeszti azokra is, akik már ügyvéd­jelöltek. Különösen ez utóbbi intézkedés keltett elkeseredést az ügyvédjelöltek körében. A budapes i központi egye­sület agitációja folytán országszerte til­takozó gyűléseket tartanak. A csabai ügyvédjelöltek kedden délután 6 óra­kor gyűltek össze a „Fiuma" éttermé­ben. Élhatározták, hogy csatlakoznak az országos mozgalomhoz és memoran­dummal fordulnak az aradi ügyvédi ka­raarához azért, hogy mozgalmukat ve­gye pártfogásába az igazságügyminisz­ternél. Egyben a megye összes ügy­védjelöltjeit felkérik a mo galomhoz való csatlakozásra. Az értekezleten az összes csabai ügyvédjelöltek megjelentek. A szeghalmi munkásházak. Küzdelem a szűkkeblűség ellen. Számtalanszor megemlékeztünk már Békésvármegye törvényhatóságának ar­ról az igazán humánus elhatározásáról, hogy a vármegye különböző községei­ben a földmivelésügyi miniszter hozzá­járulásával 500 munkásházat épit. Az eddig kiválasztott községek mindegyike örömmel fogadta el a nekik felajánlott munkásházakat és szívesen támogatta a vármegyét célja elóróséban. Kivételek eddig csak Öcsöd és Szeghalom vol­tak. Ócsöd kifogása érthető, sőt örven­detes. A jómód i öcsödi magyarok ki­mondották, hogy nekik nem kellenek munkásházak, mert hát nincsen közöt­tük olyan szegény ember, aki rá volna szorulva. Ali right. Ez megy. Bár min­den magyar község hasonló önérzettel nyilatkozhatna. Annál kevésbbé érthető azonban Szeghalom többségének állásfoglalása. Pedig ott van ám szegény ember, még­pedig sok. És a képviselőtestület több­ségének mégsem kellenek a munkás­házak. Miért? Egyszerűen azért, mert a községnek is kellene valami csekély­séget áldozni. A törvényhatósági bizottság hatá­rozata értelmében ugyanis a házépités összes költségeit a vármegye fedezi a földmivelésügyi miniszterrel együttesen. A községeknek csak a szükséges tel­kekről kell gondoskodniok. Mikor a vármegye arról értesítette Szeghalmot, hogy hajlandó ott huszonöt munkás­házat építeni; az elöljáróság a telek­kérdésnél azonnal a Vásártérre gondolt, mely legnagyobb a megyebeli vásárte­rek között. Mindössze csekély 27 hold. Ha ebből 4 holdat házhelyekre ki kerí­tenek, móg mindig marad elég terület. Hiszen Szeghalomnak úgysem valami népesek a vásárjai. Az elöljáróság ilyen értelemben is tett javaslatot a képvise­lőtestületnek. A gazda képviselők azon­ban felzudultak, hogy nem oda Buda ! A vasártérből nem engedünk egy talp­alattnyit sem 1 És le is szavazták a javaslatot. E szűkkeblű határozat ellen többen felebbeztek a vármegyéhez. Felebbez­tek elsősorban a szegény munkások, akiken nagyot segítene a vármegye óhajának megvalósulása. Felebbeztek ezenkívül G r ó s z Arnold, képviselőtes­tületi tag és társai, akik humánusabban éreznek. Érdekes, hogy ezt a felebbe­zóst olyan képviselőtestületi tag is alá­irta, aki a közgyűlésen a javaslat ellen szavazott. A várraegye legközelebbi közgyű­lésén fog a felebbezósekkel foglalkozni, és valószínűleg el is utasítja a közgyű­lési szűkkeblű határozatot. Béke'smegyai képviselők a Házban Kovács Gyula a választójogért. Bókésmegye uj képviselői, ugy lát­szik, erősen igyekeznek rászolgálni a belójök helyezett bizalomra. Gyoma képviselője: Kovács Gyula már két­szer is szerepelt a t. Házban. A múlt­kor két interpellációval, melyekért ala­posan kikapott, szombaton pedig egy inditványnyal, melyért a szociálisták, a demokraták, sőt még a Justh-pártiak is megdicsérték. B i k á d y Antal dr., az orosháziak követe pedig hétfőn mon­dott nagy beszédet, természetesen az indemnitás ellen. A siker azonban igen közepes volt, sőt móg annál is rosszabb. Még a saját pártja sem volt elragad­tatva tőle, a többiak pedig annál ke­vésbbé. Még a komoly nagy ellenzéki lapok is lebecsülik. Négyen is felszólal­tak hétfőn. Általánosságban igy nyilatko­zik róluk a komoly „B. H." : „A mai nap az elfecsérelt napok között díszhelyet követelhetne. Az in­demnitás tárgyalása során négy szónok is fölszólalt, de együttvéve sem mon­dottak annyit, amennyiből akár egy negyedórára való talpraesett beszéd ki­telne " Ebből bizony Bikády Antal is ért­het, még pedig sokat. 'Kovács indítványa. Kovács Gyula indítványának tartal­mát ós Hieronymi kereskedelmi minisz­ternek arra adott válaszát az alábbiak­ban közöljük: Kovács Gyula kisgazda-párli követ­kezőleg indokolta meg a választási tör­vény mielőbb való megalkotása tárgyá­ban kiküldendő 21 tagú bizottságra vo­natkozó indítványát. Attól tart, hogy Ausztria befolyása a mi ügyeinkre nézve rövid időn belül nagyon megerősödik s ezt megelőzőleg, szeretné a választási törvényt reformálni. Elismeri, hogy a most tárgyalás alatt levő javaslatok nagyon fontosak, de ez nem zárja ki azt, hogy a képviselőház párhuzamosan ne foglalkozzék olyan kérdés-el, amely­ről a miniszterelnök is kónyteten volt elismerni, hogy a legfontosabb, a leg­sürgősebb és hogy azt mielőbb meg kell valósítani. Kéri a Házat, hogy vegye javaslatát érdemleges tárgya­lás alá. Hieronymi Károly kereskedelmi mi­niszter : T. Ház 1 A miniszterelnök ur ismételten kijelentette, hogy a kormány el van határozva és el van tökélve, hogy a választói jog reformjára vonat­kozó törvényjavaslatot, lehető rövid idő alatt, elő fogja terjeszteni a t. képvi­selőháznak. Másfelől maga a t. képvi­selő ur elismeri azt, hogy ennek a tör­vényjavaslatnak az előkészítése nagyon gondos munkát igényel. Ismételten hang­súlyozta ezt saját beszédében is. Ter­mészetes azonban, hogy a kormánynak is szüksége van bizonyos időre, mlg ezt a törvényjavaslatot teljes alaposság­gal elkészítheti. Hogy ezzel a törvény­javaslattal, amelyet a kormány beter­jeszteni ismételten megígért, a képvi­selőház által kiküldött 21 tagu bizottság ! foglalkozzék, nem igen egyezik meg a i , parlamenti szokásokkal, mert hiszen ezekben a kérdésekben nem ugyan tör- , vény szerint, de parlamenti szokás sze- : rint, az iniciativa a kormányt illeti meg. Mindezen okoknál fogva a kor­mány nevében kijelentem, hogy ennek a 21 tagu bizottságnak kiküldését sem szükségesnek, sem időszerűnek, sem hasznosnak nem tartom ós ezért tiszte­lettel kérem a képviselőházat, méltóz­tassék az indítványt mellőzni. (Helyes­lés jobbfelől.) 5 Bikády beszéde. Bikády Antal móg mindig a válasz­tási visszaélésekkel foglalkozott, amiért az elnök meg is intette. Az ellenzék a választási hadjáratban kapott sebeit újra és újra fölszakgatta már a Ház előtt, de minden uj ember uj sebeket kíván mutogatni s igy az indemnitás vitájá­ban a legkevesebb szó éppen magáról az indemnitásról esik. Bikádi megpen­dítette móg a főrendiház reformját, a protestánsok számára a katholikusoké­val arányos képviseletet sürgetve s szemrehányásodat tett a kormánynak, hogy a választásokon a nemzetiségeket a küzdő ellenzék használta ki. Aztán a többség keletkezését s cél­ját kritizalja. A munkapártot Bécsben akkor hivták életre, mikor a képviselő­ház állást foglalt az önálló bank mel­lett. A cél tehát a nemzeti törekvés letörése volt. Az a mód, ahogy a mun­kapárti többséget létrehozták, egyálta­lán kétségessé teszi, hogy ez a többség helyet foglalhat-e a törvényhozásban. Erkölcsi alapja nincsen rá. Ha a kúriai bíráskodásban érvényesülne az a jog­elv, hogy köztudomásu dolgokat bizo­nyítani sem kell, a munkapárti mandá­tumok nagyrészét egyszerű kérvényre megsemmisítenék. A szónok ezután áttér a fölirat bírálatára. A fölirat, ngymond, sok tekintetben homályban hagyja a kormány szándékait. A kormány váltig hangoztatott liberálizmusa sem igazi szabadelvüség. A kisemberek a kor­mánynál nem számithatnak védelemre. Az adótörvények felfüggesztése hibás dolog volt, bizonyára kortescólból tör­tónt. A kormány nem foglalkozik a viziutak kiépítésének kérdésével sem, pedig a Duna-Tisza-csatorna nagy hasz­nára volna a mezőgazdaságnak. Á több­ség sorából Tisza István a nemzetiségi kórdós megoldása érdekében szólalt föl, de a kormány a választások alkal­mával még az Alföld szivében: Szarva­son és Tótkomlóson is fölszitotta s az ellenzék ellen fordította a nemzetiségek gyűlöletét. A főrendiház reformjáról a kormány programja semmit se mond, pedig ez már égető szükség. E lensóge a kormány a gazdasági önállóságnak is, a szóló ezeknél fogva a kért indem­nitást nem hajlandó megszavazni. A szarvasi második közjegyzőség. Nyilatkozat. Utóbbi lapszámunkban ez ügyben megjelent cikkükre H a v i á r Dániel, Szarvas volt országgy. képviselője az alábbi sorok közlését kéri s mi készsé­gesen teszünk ennek eleget. T. Szerkesztő úr! A „Bókésmegyei Közlöny" utolsó számában: „Utazás a szarvasi közjegyzőség körül" cimü cikk tartalmára vonatkozó soraimnak kérem a közlését. Nem felel meg a valóságnak, hogy Szarvason a függetlenségi párt mindent rideg, nemcsak rideg, de kérlelhetetlen pártszempontból intézett, móg kisbíró vagy irnokválasztásnál is, a mit bizo­nyít az a tény is, hogy a községnél al­kalmazottak közül többen a múltban is, most is nem függetlenségi nézetet val­lottak és érvényesítettek. Az igaz, hogy annak idején a volt szabadelvüpárt még esküdti állásra sem engedett jelölni mást, mint pártjukhoz tartozót. Teljesen alaptalan hirlelós a cikk­nek amaz állítása, hogy évekkel ezelőtt Szarvason mozgalom indult volna oly irányban, hogy a kormánynál egy má­sodik közjegyzőség felállítása vitessék keresztül, eziránt kórvényt szerkesztet­tem volna, azt több százan aláírták volna ós nagyszámú tagból álló küldöttség nyújtotta volna be az akkori igazság­ügyminiszternek, ki a kérelem teljesí­tését ígérte volna. Hasonló szándékról vagy tervről egyáltalán nem is hal­lottam. A sajtó úgy tölti be magasztos hi­vatását, ha való dolgokat közöl, ellen­bnn ront és hiteiét kockáztatja. Tisztelettel Szarvas, 1910. julius 25. Haviár Dániel. * Mi nem mondottuk a cikkben, hogy Haviár Dániel szerkesztette ós iratta alá a kérvényt, mely forrásunk szerint most is az igazságügyminiszteriumban elintézótlenül feküdne. , Koncedáljuk, hogy Haviár ur a j a második közjegyzőség mostani moz- ; galmáról nem hallott, mi azonban igy j lettünk informálva s forrásunkat szava- J hihetőnek tartottuk. Békésmegyei aviatikusok. (y Székely Mihály és Os Lajos. A modern emberi gondolkodás egyik legnagyobb eszméje, a levegő meghódítása, lázba hozott két tehetsé­ges békésmegyei fiatal embert is: Székely Mihályt, a szarvasi születésű mérnököt és Ős Lajost, a Békéscsabai Takarékpénztár-Egyesület pénztárosát. Székely gépjének megszerkesztésében taposott nyomokon halad, kevés újítást tett a már meglevő rendszereken, de azért mégis számottevő helyet foglal el már is a migyar aviatika fiatal tör­ténetében, mert voltak már jelentékeny sikerei, melyeket világhírű pilóták is készséggel elismertek ós honoráltak. A csabai Ős Lajos gépe egészen eredeti és igen elmés találmány. Emel­let a csabaiakra nézve még az az értéke is meg van, hogy a motoron kivül min­den része Csabán készült egy nagy­képzettsógü lakatosmester F i k k e r Károly műhelyében, akinek nagy része van a csinos alkotás raegkonstrulásá­ban is. Székely Mihály keddi sikeres re­püléséről következőképen emlékezik meg az egyik nagy budapesti napilap : „Már az aviatikai meetingen is él<*nk figyelmet keltett a felszállásával Szé­kely Mitiály mérnök. Akkor, mint is­meretes, baleset érte, repülőgépe neki­szaladt az egyik jelzőpilonnak és ösz­szetörött. A balsiker nem szegte ked­vét Székelynek, aki azóta újjáalakította a gépét ós fokozottabb buzgósággal foly­tatta kísérletezéseit, amelyek egyre erő­sebben biztató eredményekkel jártak. Zsélyí után most Székely Mihály szerez móhó elógtóteit az éretlenül ós gőgö­sen kicsúfolt magyar aviatikának. L uh 't már teljes komolysággal magyar aviati­káról beszólni, amelynek nntn hibája az, hogy lassú és fokozatos fejlődéssel ér et oda, ahova el kelt érnie. S'.ók ily Mihály iránt joggal nagyok a várako­zások és bizton remélhető, hogy ezek a várakozások nem maradnak kíelégi­tetlenül. Székely kedden reggel hat órakor, majd pedig este hat és nyolc óra kö­zött meglepően tökéletes felszállásokat végzett. Reggel tiz-tizenöt méter ma­gasságban repülte körül a rákosi teret és egyfolytában három kört irt le. A leszállások simán történtek meg. Este olyan produkciót csinált, amire a ma­gyar aviatikában még nem volt példa. Kicsiny átmérőjű körökben keringett mindig fölebb és fölebb, egy izben a nézőközönség fölé is került. Mikor az­tán elérte a negyven méter magassá­got, elállította a motort és siklórepü­léssel ereszkedett le, ahogy a meetin­gen a külföldi aviatikusok tették. Bánky egyetemi tanár hétfőn, ami­kor Székely egyenes vonalban repülte végig a térséget ós körülbelül egy ki­lométernyi utat tett meg, megfigyelte a gépen alkalmazott oldalstabilizatoro­kat ós igen elismerően nyilatkozott a működésűkről. Akárhányszor észrevette, hogy Székely, amikor gépje megbillen a fordulónál, a stabilizatorokkal, azon­nal hel.yreálli'ja az egyensúlyt. Kedden Székely husz husz percig volt a levegőben. Megjegyzendő, hogy eddig mindössze nyolcszór ült a repü­lőgépén. Szerdán este öt ós nyolc óra közt ismét felszállt a sajtó képviselői­nek jelenlétében." 0 s Lajos repülőgépének szerkeze­tót lapunkban már többször ismertet­tük. Alkotóinak főtörekvése az volt, hogy a gép, eltérőleg az eddigi rend­szerű gépektől, nekifutás helyett, a centrifugális erő alkalmazásánál fogva helyből emelkedjék fel. Minden figyel­mük erre irányult, mert főképen ebben nyilvánul a gép eredetisége. A kor­mányzás kérdóíót már a mostani kor­mányzó készülékek módosított alkal­mazásával is meg lehet oldani. Az te­hát mellékesebb kórdós. És örömmel jelezhetjük, hogy a főtörekvós igen nagy reményekkel biz­tat. Vasárnap délelőtt számos érdeklődő jelenlétében tartották meg Ősók a pró­bát. Mikor a 25 lóerejü Anzani motor működésbe jött, a két szárny végén levő légcsavar nagy kattogással szédü­letes gyorsan elkezdett forogni ós kör • forgásba hozta a gép egész felső részét. Még nem teljes erővel dolgozott a mo­tor, mégis azok, akik a közel három métermázsával megterhelt és szilárdan álló alsó rósz vasrudait tartották, érez­hették, hogy az egész készülék emel­kedik ós megfelelő, mintegy harmad­résznyi megterheléssel könnyű szerrel felrepült volna. Ez már határozott ör­vendetes siker, amihez igen sokan gra­tuláltak a feltalálónak. Ha a még létező hiányokat eltün­tetik és a gép repülni fog, ami csak pár hót kérdése : a csabai Ős Lajos gépe világhírre emelkedik, őszintén ki vánjuk, hogy ugy legyen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom