Békésmegyei közlöny, 1910 (37. évfolyam) július-december • 53-104. szám

1910-12-18 / 101. szám

18 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1910 dec. 18. litett tisztviselői állások, a közigazgatási bizottságban mandátum lejárás folytán megürült 5 tagsági hely, továbbá a vármegyei igazoló-választmány és a központi választmány tagsági helyei. Mint mult számunkban irtuk, dr. T a r d o s Dezső megyebizottsági tag indítványt nyújtott be'a közgyűléshez a husdrágaság megszüntetése és ezzel kapcsolatban a szerb- és román határ megnyitása ügyében. Ez az indítvány előreláthatólag élénk vitára fog alkalmat adni az agráriusok és merkantilisták között, annyival is inkább, mert tárgyalás alá kerül, esetleg ezzel együtt Fehérvármegye körirata is, mely a Tardos indítványával épen ellenkező, tudniillik tiltakozik a szerb határ megnyitása ellen, ami az agráriusok álláspontja. A tárgyalás alá kerülő társtörvényhatósági átiratok között igen érdekésnek lehet tekinteni Debrecen sz. kir. város átiratát, mely arra kéri a vármegyét, hogy csatlakozzék szintén a Kassa—Debrec3n — N.igy várad - AradTemesvár között rendszeresítendő vasuii fővőnal érdekében megindult mozgalomhoz. E csatlakozás előreláthatólag meg is történik, mert Békésmegyének is fontos érdeke, hogy e nagy, északdéli fővonal rendszeresítessék. A honvédelmi miniszter utasította a vármegyét, hogy a jövő évi újoncozás ügyében tegye meg az előzetes lépéseket. Egy lépést m8r a decemberi megyegyülés is meg tesz, amennyiben ott fogiák kijelölni a sorozó bizottság polgári elnökeit. Ezeken kivül az öcsödi hidvámbórlet meghosszabbítási ügye, a szarvasmarhatenyésztósi szabályrendelet módosítása, segélykérvények és községi ügyek kerülnek még tárgyalás alá a közgyűlésen, mely, mint látható, igen érdekesnek ígérkezik. A vármegyei közkórház építése. Intézkedések a kórházi bizottság részéről. Békésvármegye kórházi bizottságának építkezési albizottsága szerdán délután Ambrus Sándor alispán elnöklésével ülést tartott, melyen az építkezés körül felmerült különböző ügyeket intézte el. A kórház uj pavillonjainak épitkezési munkálatai tudvalevőleg már a befejezéshez közelednek, sőt már a berendezkedés is nagy arányokban folyik, csak néhány, lényegileg fontos részletkérdés megoldása van hátra, aminek véghezvitele után a kibővítés által elsőrangúvá és impozánsabbá vált kórház nemsokára átadható lesz rendeltetésének. Gyula és vármegyénk az átalakított kórház által olyan közegészségügyi intézményhez jutott, amelynek a fővárosi kórházakon és a kolozsvári klinikán kivül alig van párja az egész országban. Hozzájárul móg ehhez az is, hogy jeles orvosai vannak. Érthető ennélfogva, hogy messze vidékről jönnek a kórházba a gyógyulást kereső beteg emberek. Az ópitkezósi bizottság először Pick Móric vállalkozónak a deritő medencére vonatkozó beadványát tárgyalta. Kimondotta a bizottság, hogy a vállalkozó beadványában említett ós a deritő medence eddig végzett munkálataira vonatkozó pótmunkálatait, illetve a kórt egységár felemeléseket tárgyalás alá nem veszi, azoknak elbírálását a felülvizsgálat alkalmával véli tárgyalandónak. A bizottságban levő szakértők meghallgatása után tekintettel arra, hogy a deritő medence víztelenítése jelenleg nem tökéletes, a talaj pontos megállapítása céljából szivattyúzó kut részére próbafúrások eszközlését rendali el, melyek végrehajtására vállalkozók és J o ó István mérnök közbenjöttével épi tósi ellenőrt bízza meg azzal, hogy a próbafúrások eredménye után vállalkozók terjesszék elő módozataikat arra nézve, hogy miképen találják célravezetőnek a legelőnyösebb árak mellett saját felelősségükre a deritő medencének teljes víztelen és kifogástalan állapotba való helyezését. Kimondja a bizottság. hogy a próbafúrások házilag viendők keresztül. J o ó István építési ellenőr előterjesztésére a következő pótmunkákat engedélyezte : Á külső szürőmedencénél az öntöző-telep létesítése folytán a szürőmedence falainak tervezettnél jóval magasabb épitése vált szükségessé. Ennélfogva a kőműves munkáknál 3360 korona, a földmunkáknál pedig 400 korona többletmunkát engedélyez. Ugyancsak a szürőmedencénél a vizeiosztás céljából pótlólag 7 darab zsiliptábla elhelyezését engedélyezi. Ennek összege 385 korona. A kokszágyak felületére a szinviz elosztása céljából lyukasztott kőagyagcsövek beszerzésére 816 korona összeget utalvá yoz. A bizottság ez utóbbi munkálatoknak házilag leendő beszerzésére az épités vezetőségét felhatalmazta. Fővállalkozók kérelmére arra való tekintettel, hogy a keresetükben megállapított összegeken felül az itt föl nem számított, de már teljesített munkák értéke az esetleg előálló kötbérekre teljes fedezetet nyújtanak ós a munkálatokat nagyobb erővel folytatják, a bizottság a kereseti kimutatások alapján Pick ós Tóbiás fővállalkozóknak 30,000 koronát, Neumann Lajosnak 29,000 koronát, S c h i 11 i n g e r Vilmosnak 6000 koronát, S a 1 Istvánnak pedig 5500 koronát kiutalt a bizottság. N. Szabados József vállalkozó ke reseti kimutatására elhatározta, hogy amennyiben azok a tényleges munkálatoknak megfelelnének, a kimutatást szintén érvényesíti s felhatalmazta a vármegye alispánját, hogy a teljesíttetett munkák összegét a 10% levonásával utalványozza ki. Jendrassik Alfréd tervező műépítész kérelmére a bizottság elhatározta, hogy a művezetői munkálatokért megállapított 3000 korona müvezetődijnak felét, 1500 koronát kiutalványozza. János József kir. mérnök azon kérelmét, hogy a próbaterhelések foganatosításért i észére a teljesített munkával arányban álló összeg utalványoztassék ki, a bizottság nem teljesiti, mert a hivatalosan megállapított napidijakon felül magasabb dijakat utalványozni a bizottságnak jogkörében nem áll. Mindazonáltal az építkezés befejezése után János József móltányos dijazása tárgyában a vármegye törvényhatósági bizottsághoz a bizottság előterjesztést fog tenni. Az építésvezető azon bejelentésére, hogy a sebészeti pavillon tető födemének leszakadása alkalmával megsérült asztalos munkák még máig sem rendeltettek meg, felhívja a bizottság N. Szabados József fővállalkozót, tegyen 8 nap alatt jelentést arról, hogy a megsérült asztalos munkák helyett uj astzalos munkákat megrendelte-e már s ha igen, kinél rendelte azokat meg ? Felhívja egyszersmind! N. Szabados Józsefei, hogy a felszólítás vételétől számított 1 hónap alatt a még hiányzó asztalos munkákat szállítsa be, mert ellenesetben az ő költségére fognak azok az építésvezetőség által beszereztetni. Felhatalmazza azért a bizottság az építésvezetőt, hogy aineny} yiben N. Szabados József a szóban lóvő asztalos munkákat 30 nap alatt be nem szállítaná, azok megrendelését nyomban foganatosítsa és ezen munkák beszerzési árát N. Szabados József keresetéből annak idején vegye levonásba. E határozatok meghozatala után Ambrus Sándor alispán az albizottsági ülést berekesztette. Gyula rendkívüli közgyűlése. Az érdekesebb tárgyak. Gyula város képviselőtestülete tegnap, szombaton, rendkívüli közgyűlést tartott, amelynek összehívását néhány fontos, halasztást nem tűrő ügy tette, szükségessé. Ezek közé lehetne számítani bátran a város 1911. évi költségvetését is, azonban a költségvetés a szombati közgyűlésen nem került tárgyalás alá, mert még teljesen nincs befejezve, némi módosítást igényel és várni kell arra is, mig a nyomda elkészül a kinyomással. A költségvetés tárgyalását a képviselőtestület december végén öszszehivrndó rendes közgyűlésen fogja megejteni. A szombati közgyűlés legfontosabb tárgya az államsegély gyanánt kapott 18.000 korona felosztása volt. Ez összeg, mint már említettük, egyáltalában nem elégséges a törvény által kontemplált célra, tudniillik a tisztviselők javadalmazásának kiegészítésére. Több mint kétszerannyi összegre van szükség, hogy a cél elérhető legyen. A közgyűlés fontosabb tárgyai a következők voltak: Dr. L o v i c h Ödön polgármester a képviselőtestületi tagok üdvözlése után a közgyűlést megnyitván, előterjesztette a belügyminiszter 175.000/910. számú leiratát, melyben arról értesít, hogy a város a folyó évre is 18.000 korona államsegélyt kapott. A tanács által készített felosztási tervezet szerint ez az összeg nem elégséges a tisztviselők fizetésének kielégítésére, amennyiben annak csak a 4266 százalékát lehet belőle fedezni. A polgármester javaslatára elhatározta a képviselőtestület, hogy felterjesztéssel ól a miniszterhez az államsegély fölemelése tárgyában. A város tőkepénzeire vonatkozólag a közgyűlés akként határozott, hogy azokat a gyulai pénzintézetekben hé lyezi el arányosan felosztva. A gyulai kir. törvényszék elnöke átiratilag megkereste a várost, hogy a törvényszók előtt elhúzódó útszakaszt aszfaltburkolattal lássa el, mert az örökös kocsizörgós, különösen vonatórkezósek alkalmával a tárgyalások menetét zavarja. A főtárgyalási termek ablakai ugyanis mind az Erdély Sándor-utra nyílnak, amely közönséges makadámmal van burkolva. A közgyűlés e kérelem teljesitósóre vonatkozólag érdemleges határozatot nem hozhatott, mert annak az útnak a fenntartása és gondozása a vármegye kötelessége. Ennélfogva a kérelmet átteszik megfelelő elintézés végett a vármegyéhez. Dr. L o v i c h Ödön jelentést tett a képviselőtestületnek arról, hogy az ideiglenes kisegítő mérnök alkalmazására vonatkozó pályázata eredménytelen maradt, amennyiben egyetlen páljázó sem jelentkezett. A közgyűlés e sajnálatos eredmény miatt ujabb pályázat kiírását nem tartotta szükségesnek, hanem kimondotta ugyancsak a polgármester javaslatára, hogy a városi mérnök mellé segéd gyanánt Kukla István okleveles építőmestert alkalmazza, aki vállalkozott is erre ós a mérnök felügyelete alatt kötelességeinek képes is lesz megfelelni. Az állami elemi és polgári leányiskola épitése, mint már megirtuk, 140 ezer koronába kerül, amely összeget kőlc3Önképan vett fel a város. Az építkezési munkálatokra hirdetett árlejtésen Pfaff ós Schn eider gyulai vállalkozók győztek, akikkel a város a szerződést már meg is kötötte. E szerződéshez a tanács javaslatára hozzájárult a közgyűlés. Gyula város tudvalevőleg előfogatainak szaporítását határozta el s az előfogatozásra árlejtést hirdetett. A kitűzött határidőig három ajánlat érkezett be, melyek közül legelőnyösebb az eddigi előfogatosé, Schwimmer Lipóté volt, amennyiben ő kötelezte magát arra is, hogy szükség esetén a városi előfogatok lovait saját istállójában helyezi el. Schwimmer 15.000 koronás ajánlata fölött nagy vita keletkezett, emiitették. Az egyiknek jól esett róla beszélni, a másiknak jól esett hallgatni. Lassan beértek a városba. Az előkelő világ egy mulatóhelye mellett vezett el uíjuk. Bent hangos nevetés, ének kurjongatás járta. Egy ismerős kacaj csendült ki a zagyva férfinótázás közül. Dermedten állottak meg. Azután egy kis nyíláson benéztek. Nem csalódtak. A dőzsölő férfiak között ő mulatott. Az egy^Jlen nő volt. Ölelkeztek, csókolództak. A két férfi undorodva fordult el. — Menjünk! * Aztán mindenről beszéltek, csak róla nem. Soha többet, pedig mindennap találkoztak, mert ismét jó barátok lettek. Riport a levegőben. — Séta a felhők között. — — A szól megint igen erős, alighanem ma sem szállhatunk fel — már három nap óta ezzel fogadott Csermely Károly, az egyetlen magyar aviatikus, aki számbavehető eredményeket ért el. Az automobil villámgyorsan száguMott végig az országúton, messze felkavarta mögöttünk a port és az éles őszi szél megtópdeste a fák koronáját, és szóles völgyeket szántott a hulámzó vetésben. Semmi reményünk sem volt tehát, hogy csak egy kissé elüljön a szól. Pár perc múlva" már a hangárok széles utcáján robogtunk végig és aggodalmasan figyeltük a versenytér árbocán lobogó nemzeti színű zászlót. A szeszélyes szellő, mintha ingerkedni akart volna velünk. Egy-egy pillanatra elült, de másik percben már erősen belekapott a háromszínű trikolór fodraiba. — Felszállok, ha addig élek is — ragadta meg a karomat Csermely és mintha az erős energia még a természetnek is parancsolna : a zászló lomhán himbálódzott, egy párszor körül csavarodott a magas zászlórudon, majd szárnyaszegetten simult a fenyőszálhoz. A bátor avatikus egy intésére már vontatják ki a hangárból az óriási gépmadarat. Hatalmas, egy emeletnyi magasságú Voisinbiplán. A magassági kormány elől van, a kormányzó felületet hátul alkalmazták. A vászon a gép két oldalát is befödi és ez különös, skatulyaszerü alakot kölcsönöz neki. Csermely már felkapaszkodott a pilótaülósbe. Egy-két rántás és mosolyogva jelenti, hogy minden rendben van. A legcsekélyebb rántásra is reagál. — Ha tetszik, kerüljön föl, — invitál minden póz nélkül, — megvizsgáltam mindent, nyugodtan indulhatunk. — Vigyázz, széjjel — kiáltanak a magyar montőrök ós messze zavarják a kíváncsiakat. j — Készen — hallatszik Csermely J hangja ós abban a pillanatban a hátunk mögött elkezd kattogni a motor. Mintha hallóidegeim egyszerre megbénultak volna : egyetlen hangot sem hallok többé. A fülemet betöltötte a zúgás, a lárma, a kattogás. Alattunk, mellettünk a kíváncsiak egész tömege. Gyerekek futnak utánunk, de ón csak a vigan lóbált kendőket, a nevető arcukat látom, meg a tátogó szájukat, de egyetlen hang sem ért el hozzám. De nem sok időm maradt fezen gondolkozni. Csermely felemelte a jobb kezót, a montőrök eleresztették az emberalkotta madarat, mire az óriási gépszörny zúgva, kattogva megindult. Mint a kilőtt nyíl száguldott végig a pályán. Az avatikus hirtelen megragadta a kormánykereket : egy erős rántás ós a gépmadár a levegőbe emelkedik. Lassan, biztosan, egyenletesen röpültünk fölfelé. Ekkor már a magassági kormány vízszintesen állt ós a gép méltóságteljesen úszott a levegőben. Fönséges érzés lepi meg ilyenkor az embert. Alatta az örömmámorban uszó tömeg, szemeim előtt vibrálnak, összefolynak a tér magas fákkal övezett határai. Az égen itt-ott úszkálnak a kóbor bárányfelhők. Valahonnan előbukkant a fénylő nap korongja ós a meleg, verőfényes sugarak szelíden körülsimogatják a szóles biplánt. A tér északi része felől hirtelen erős szél kerekedett. A felkavart por mint egy sötét felhő közeledett felénk. Az aviatikus kezének egy htrtelen mozdulata • és a gép egyenletes eséssel száll lefelé, a másik pillanatban azonban ismét a szelek szárnyán jártunk. Hataímas, széles ívben kerültük meg az óriási teret. Egyszer a fák fölött jártunk, a másik percben már a tér közepén hasítottuk a levegőt. De a szél nem akart elülni. Belókapaszkodott az óriási gépmadár fehér szárnyába s kényé-kedve szerint dobálódzott vele. A vakmerő pilóta hirtelen feláll a gépben, megragadta a kormánykereket, a kormányzó felületet a szélnek irányította, a magasság felülettel is erősen dolgozott. S mig minden idege lázasan működött, addig keze nyugodtan pihent a kormánykeróken, biztosan mozgatta a kormányzó felületeket. Egy szempillantás alatt történt mindez. A következő percben már ismét simán repültünk tovább Ha nem hallanám a gép félelmetes bugását, automobilon képzelném magamat. Csermely egyik keze még mindég n keréken, a másikkal büszkén mutat le a start körül csoportosuló emberekre. Hirtelen elengedte a karomat. Megrántotta a kereket s a gépmadár villámgyorsan bukott lefelé. Az emberek jobra-balra szótszaladnak. Már-már ugy Játszott, hogy a gép orrával a földbe fúródik, de az utolsó pillanatban elég egy mozdítás, hogy könnyen, zökkenés nélkül simuljon a földre. A tömeg körülfogja Csermelyt, vállukra emeli és valóságos diadalmenetben hordozzák körül. Csermely azonban a mönka embere. Karonfogott ós agódva mentünk oda a géphez Sejtelmünk nem csalt. Az egyik drót, mely a szárnyfelületet tartotta, elpattant. Á többi drótok is erősen ropogtak az iszvnyu megfeszítéstől, de szerencsére nem történt kolyabb baj. A szól megint megunta a rövid pihenőt. Haragosan süvültött végig a mezőn, újra kibontotta az összegöngyölt zászlót. A felhőh mögül előbukkant az őszi nap egy elkésett sugára és bágyadt fényével aranyozta be a háromszínű lobogót . . . És ebben a hangulatban kissé profánul hangzott a mindig reális Csermely ajkáról a szó : — Nem jó volna most a fellegek között járni, ugyancsak megtáncoltatna ez az erős szól . . . Paizs Ödön.