Békésmegyei közlöny, 1910 (37. évfolyam) július-december • 53-104. szám
1910-12-01 / 96. szám
Békéscsaba 1910 nov. 24. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 339 Ilyen eljárás által az Ármentesitő Társulat elveszti az érdekelt közönség bizalmát maga iránt. | Ugy hiszem, szerkesztő ur, hogy ; levelem tartalmával sokan egyet érte- j nek, tehát az a közéi deket szolgálja. Kiváló tisztelettel: Öreg halász. Az ünneplő. Gyula. Erkel Ferenc születésének századik évfordulója. Gyula polgárságának sokáig emlékezetében fog maradni a hétfői nap. E békés, csöndes város felé irányult akkor Magyarországon minden zeneértő figyelme, mert ott ünnepelték a magyar klasszikus zene leghatalmasabb szellemű művelőjét, Erkel Ferencet. Az ország legelső zenei müintézetének, a in. kir. Operaháznak elsőrangú tagjai jöttek le erre az alkalomra, hogy szülővárosában áldozzanak a nagy zeneköltő emlékezetének. Lobogódiszt öltött az egész város, akárcsak a többi nemzeti ünnepen. A délelőtti órákban az utcán tartózkodott minden valamire való épkézláb ember és meghatottan, folyton fokozódó érdeklődéssel leste, várta a szépen rendezett ünnepség fejleményeit. Fáradságos volt a rendezőség munkája, de ezt az önzetlen lelkesedésből kifejtett munkát siker is koronázta, mert Gyulát olyan ünnepség színhelyévé tette, melyre nagy, gazdag városok is joggal büszkék lehetnének. A nagy zeneköltő ércszobi a, hogyha szólni tudna, csak azt mondhatná, hogy „földieim, büszke vagyok rátok !" Az ünnepségről egyébként részletes tudósításunk a következő : A város díszközgyűlése. Délelőtt 10 óra tájban ünneplőbe öltözött férfiak és nők siettek a városháza öreg épülete felé, hogy részt vegyenek a képviselőtestületnek Erkel emlékére rendezett díszközgyűlésén. A tágas nagyterem zsúfolásig megtelt képviselőtestületi tagokkal ós közönséggel, melynek soraiban nagyon sok hölgy is volt. Az elnöki széket dr. Lo vich Ödön polgármester foglalta el, szomszédságában pedig a vendégek ültek, akik között ott lehetett látni dr. L uk á c s Györgyöt, Gyula város országgyűlési képviselőjét, Takács Mihályt, az Opera világhírű művészét, Bosnyák Zoltán miniszteri tanácsost nejével, Sándor Erzsivel, az Opera művésznőjével ós Kornyey Bélát, az Opera zseniális tenoristáját stb. A díszközgyűlés a Hymnusz elóneklésóvel kezdődött, melyet az Erkel Ferenc-dalkör nagy precizitással adott elő Székely Lajos karnagy vezetése alatt. A végső akordok elhangzása után dr. Lovich Ödön polgármester emelkedett szólásra, aki rövid, de lelkes és Márta félholtan ül a helyén ós leszámolt már mindennel. És miallatt a gyorsaságot a végsőig fokozza, igy szól végre Hjalmar : — Márta, szeretném megtudni egyszer és mindenkorra, hogy ki az ur a házban, én vagy te? — Te, te ! — kiált Márta. — És meggyőződésed ez ? — Igen, Hjalmar! Hjalmar ekkor kissé mérsékelte a gyorsaságot. — Sziklaszilárd ez a meggyőződésed ? — kérdi aztán. Márta pillanatra gondolkodóba esik. Hjalmar erre megint neki ereszti az automoöilt ós ekkor Márta igy szól: — Igen, igen. Ez az automobil-út volt az, amely Márta és Hjalmar házasságában helyreállította az egyensúlyt. És ettől kezdve Márta otthon, a négy fal között mindig arra gondol, hogy Hjalmar a valóságban nem is olyan jelentéktelen ember, mint ahogy azt ő eddig hitte. Nem felejti el soha, hogy az automobil gyorsasága teljesen az ő saját, naponkénti hangulatától függ. Ha ő is szelid, akkor az automobil is olyan bókós, mint a bárányka. Ellenben ha nem tud magán nralkodni, akkor az automobil bőgő oroszlánhoz hasonlít. És nem használ semmit, ha egy napon, amikor épp kedvetlen volt Hjalmarral szemben, egyszerűen nem akar vele elmenni. Az automobilnak döbbenetes emlékezőtehetsége van, amely, mint egy láthatatlan taxaméter, jegyzéket vezet arról, amivel neki Márta tartozik. JUlOB. nagyhatású beszédben méltatva az ün- , nepnap jelentőségét, megnyitotta a disz - j közgyűlést ós felkérte dr. Lukács; György országgyűlési képviselőt em- \ lékbeszédónek megtartására. A jelenlevők zugó éljenzése közben állott fel a város népszerű országgyűlési képviselője dr. Lukács György. Az ő ismert nagy szónoki készségével vázolta Erkel elévülhetetlen érdemeit. Visszapillantást vetett a mult századnak arra a korszakára, melyben Erkel ólt és működött. A magyar faj asszimiláló ereje egyik legszebb bizonyítékának mondotta azt, hogy egy németalföldi származású ember, mint Erkel Ferenc, annyira magyarrá tudott lenni, hogy megteremtette a nagy müzenót. És hogy Erkel nagyságát már kartársai is menynyire felismerték ós méltányolták, mutatja az, hogy működésének negyed- és félszázados évfordulója alkalmával az akkori világ első irói méltatták érdemeit. Működésének huszonötödik óvforfordulójakor Szigligeti Ede, az ötvenedik évfordulókor pedig Jókai Mór intézték hozzá az üdvözlő beszédet. Lelkes hangon buzdította végül a gyulaiakat, hogy Erkel emlékét mindenkor kegyelettel őrizzék meg szivükben. Az emelkedett, gondolatokban gazdag beszédet szűnni nem akaró taps és éljenzés honorálta. Ezután felolvasták dr. Molnár Viktor kultuszminiszteri államtitkár szép üdvözlő levelét, melyben elismerését fejezi ki Gyula városának a fölött, hogy oly kegyeletes módon és hazafias lelkesedéssel tud áldozni a magyar kultura egyik nagy bajnoka emlékének. Dr. Ladics László indítványozta, hogy a díszközgyűlés táviratilag üdvözölje gróf Zichy János vallás- és közoktatásügyi minisztert és Molnár Viktor államtitkárt, akik ugy erkölcsi, mint anyagi támogatásukkal nagy mértékben hozzájárultak az ünnep sikerének emeléséhez. Az indítvány egyhangúlag elfogadásra talált. Úgyszintén elfogadta a díszközgyűlés azt az indítványt is, hogy az elhangzott beszédeket egész terjedelmükben jegyzőkönyvbe kell foglalni ós kinyomatva szét kell osztani a képviselőtestület tagjai között. A díszközgyűlés végén dr. L o v i c h Ödön polgármester meleg szavakban mondott köszönetet Lukács György dr.-nak beszédjéért. Az Erkel daloskör éneke után a díszközgyűlés véget ért. Az emléktábla leleplezése. A díszközgyűlés befejez ével a képviselőtestület tagjai ós a vendégek Erkel Ferencnek a németvárosban levő szülőházához vonultak. A szerény földszintes ház ott húzódik meg a német katholikus templom tövében. Jelenleg is kántori lak, mint 100 óv előtt, Erkel születése idején. Mire a képviselőtestület oda érkezett, már ezrekre menő érdeklődő tömeg szorongott a temp óra körül levő tágas téren. Itt a polgári hatóságokon és testületeken kivül képviselve volt a 2. honvéd-gyalogezred tisztikara is báró Bothmer ^rpád ezredes vezetésével. E őször a gyulai róm. kath. főgimnázium énekkara adott elő néhány szemelvényt Erkel müveiből. A fiatal énekkar vezetője Matschenbacher Gyula gimnáziumi tanár valósággal csodát müveit. Bámulatos biztossággal, tökéletes színezéssel birkóztak meg a fiatal énekesek a nehéz darabokkal. Nagy ós megérdemelt tapsot is arattak érte. Ezután Domby Lajos gyulai ref. esperes mondott költői szárnyalású felavató beszédet. Szépen fejtegette a dal nemesítő, építő hatását és Erkelt ugy tüutette fel, mint a magyarság nemesedósének, kulturálódásának egyik legelső zászlóvivőjót. Beszédje végén lehullott a lepel a csinos emléktábláról, mely Mogyoróssy Sándor gyulai szobrász müve. Az emléktáblán a következő felirat ékeskedik : Erkel Ferenc, született 18i0 november 7. Mint a meséknek tündér kis királya, Kinek raérhetlen volt a gazdasága, Ugy lépted át az áldott szülőháznak Álmokat termő gazdag küszöbét S lelked trónjára magadhoz emelted Hamupipőkét, — a magyar zenét! Békésvármegye Közművelődési Egyesülete iy 10 november hó. Az emléktábla leleplezése után dr. Linderberger János gyulai róm. kath. plébános a róm. kath. egyház ne( vében átvette az emléktáblát ós szép szavakban ígérte meg, hogy azt az egyház mindig kegyelettel fogja gondozni ós megőrizni. Mar csaknem dél volt, mikor az ünneplő közönség az Erkel Ferenc mellszobrához érkezett, hol mindenekelőtt az Erkel Ferenc dalkör adott elő szépen szemelvényeket Erkel müveiből. Ezután Hoffmann Mihály főgimnáziumi tanuló szavalta el nagy hatással Somló Sándornak a szobor leleplezése alkalmára irt ódáját. Majd dr. L ov i c h Ödön polgármester tette le rö vid lelkes beszéd kíséretében Gyula város közönségének hatalmas babérkoszorúját a szobor talapzatára. A koszorú szalagján a következő felirás van : „Halhatatlan emlékű fiának, kegyelete jeléül — Gyula város közönsége." A hangverseny. A vén vármegyeháza nagy termének falai alig láttak még olyan ragyogást és fényt, mint hétfőn este. A villanylángok pazar világosságot szórtak a hangversenytoalettbe öltözködött hölgyekre s az ünneplő feketeruhás férfiakra. A terem maga gyönyörűen volt diszitve drapériákkal, zászlókkal, délszaki növényekkel. A meglehetősen nagy beléptidij dacára is zsúfolásig megtelt a terem, ugy hogy a férfiaknak ülőhely egyáltalában nem is jutott. Az ülőhelyeket a hölgyek foglalták el. Nem is lehet csodálni azt a zsúfoltságot, hiszen nagyon kevés vidékinek jutott még ki az a szerencse, hogy egy hangverseny keretében hallhassa az Opera zenekarát ós elsőrangú művészeit. Sokan igyekeztek ennélfogva megragadni a kínálkozó alkalmat. Talán fölöslegesis mondanunk, hogy a hangverseny mindenik száma tökéletes művészi színvonalon állott. A dicsérő jelzők helyett elég legyen csak felsorolnunk a szereplőket. Hogy sikerük óriási volt, az természetes. Először az Opera 42 tagu zenekara adta elő a Hunyadi-opera nyitányát K e r n e r István karnagy vezetésével. Utána Tóvölgyi Margit, a szegedi színház drámai hősnője szavalta el Kozma Andornak ez alkalomra irott ódáját. Hatalmas drámai erő nyilvánult meg a művészi interpretálásban, ami nem is tévesztette el hatását a közönségre, dr. K ö r n y e y Béla Erkel egyik eléggé elfelejtett operájából, a „Névtelen hősök u-ből énekelte el Elek dalát gyönyörűen. Majd ismét a zenekar következett a „Névtelen hősök" hires verbunkosával. Legnagyobb hatást azonban Sándor Erzsi ós Takács Mihály értek el a „Bánk-bán" tiszaparti jelenetének előadásával. Több, mint tízszer szólította a jeles művészeket a lelkes közönség a dobogóra. Figyelemmel hallgatta a közönség Demóny Dezső, a jeles zeneszerző fejtegetéseit is Erkel Ferencről. A róm. kath. főgimnázium énekkara itt is meglepetést keltett a Himnusz preciz, szinte müvószi előadásával. A jelenlevő fővárosi zenekapaci tások őszintén gratuláltak a karnagynak, Mutscheubacher Gyula tanárnak. Takács Mihály ós dr. K ö r n y e y Béla a „Bánk-bán" egyik kettesét adták elő, végül pedig a zenekar játszotta el Erkel gyönyörű É-dur ünnepi nyitányát. A művészi hangverseny egyébként meglehetősen gyors lefolyású volt. Az egyes számok között nem sokat szüneteltek, úgyhogy a meglehetősen hosszú műsor fél 10 órára befejezést nyert és a vidékről átrándult közönség a legutólsó vonattal kényelmesen elutazhatott Gyu áról, amennyiben nem szándékozott ott maradni. A hangverseny után a Kaszinó a müvészvendógek tiszteletére társasvacsorát adott, melyen mintegy 80-an vettek részt. A vacsorán számos lelkes felköszöntő hangzott el. Ez a felejthetetlen szép gyulai nap krónikája. Az oláh harangozó tragédiája. Belefúlt a Körösbe. A gyulai oláhvárosi templon harangozója és egyúttal egyházfija volt már évtizedek óta az öreg S z v e r 1 e Mojsza Ismerte egész Gyula, nemcsak tipikus alakjáról, hanem arról is, hogy az öreg sohasem volt megvetője a hegy levének, amelytől tudvalevőleg Nóó apánk csipett be legelőször. Sokszor lehetett bizony észre venni, hogy az oláhvárosi templom kis harangja nem egyenletes ütemben cseng bong, ahogy annak normális körülmények között történni kellett volna, hanem olyan formán, ahogy a sánta ember szokott lépegetni. Ez annak a jele volt, hogy az öreg Mojsza egy kissé többet szedett be a jóból. De nem is volt ez valami nagy csoda, különösen igy, ősz tájékán. Ilyenkor nyakra-főre lakodalmaznak Gyulán az oláh legények. Alig múlik el nap, hogy egy-két esküvő ne volna. Esküvő alkalmával pedig a görög keleti rítus szerint a pap és a mátkapár felveszik az urvacsorát, melyhez a Krisztus vérének jeleképen bor is jár. A kehelyben természetesen mindig marad egy pár deci ital, amely a harangozót illeti meg ősi szokás szerint. Az öreg Mojszának tehát még talán akarata ellenére is innia kellett mindennap. Hétfőn délután ugyancsak kijutott neki a jóból, mert egymásután három lakadalom is volt. Mojsza uram a szertartások végeztével az üres templomban hozzáfogott a drága jó maradékhoz ós lassankint beszedegette az egészet. Már ott beszeszelt és takaritgatás közben borizü hangon fújta az ősi éneket: — Gospodi pomuluj ! .. . Aztán felmászott a toronyba, elharangozta abban a bizonyos sánta em ber tempóban a vecsernyót, aztán igyekezett hazafelé. De csak hazafelé. Útközben betért egy vendéglőbe tovább kvaterkázg^tni. Kompániára természetesen azonnal talált s el-eldiskurálgattak, eleidalolgattak késő estig. Még az oláh táncokra is rá került a sor. Bizony nagyon ingatag alapon állott már az öreg Mojsza, mikor ugy este 10 óra tájban most már csakugyan haza igyekezett. A legrövidebb utat választotta, a Körösparton, ahol csaknem koromsötótsóg terjengette fekete szárnyát. Mojsza bizonytalan léptekkel botorkált a hepehupás talajon, éppen a csatorna szólón, melynek ott nagyon meredek a partja. Egyszer aztán elveszítette az egyensúlyt ós fejjel belebukott a piszkos vízbe. Részeg volt az öreg, mozdulni nem tudott és odafúlt. Ugy találták meg reggel a járókelők. Felesége, egy ráncos arcú, töpörödött anyóka siránkozva panaszolta el kedden délelőtt ura gyászos sorsát a rendőrkapitánynak, aki az esetről jegy zőkönyvet vett fel. — Akarja-e, hogy íelboncolják az urát? — kérdezte a kapitány. — Jaj, jaj, dehogy akarom, dehogy akarom ! Az öre í Mojszát tehát boncolás nélkül vitték ki a temetőbe. R^gi barátja, a kis harang szomorúan, búsan kondult, amikor temették . . . ÚJDONSÁGOK. - Idöl&r&a. A? ori/ágos központi ídöielző állomás mára változékony, szeles, hűvös" időt jelez, sokhelyütt csapadékkal. — A kö/ponti választmány ülése. Bókósvármeüye központi választmánya december 6-án, délután 3 órakor a vármegyeháza kis tanácstermében A mb r u s Sándor alispán elnöklete alatt ülést tart, melyen az országgyűlési képviselőválasztók 1911. évre szóló névjegyzékét fogja hitelesíteni. — Emlékkő egy orvosnak. A Sárrét egyik legnépszerűbb és legkedveltebb alakja volt Csák István szeghalmi orvos. Ismerte és szerette az egész Sírrét ós halálát őszintén fájlalta a környéken mindenki. Most, mint értesülünk, mozgalom indult meg az iránt, hogy a népszerű orvcs sirját diszes emlékkővel jelöljék meg. A szükséges összeget társadalmi uton óhajtják összehozni. E cólböl legközelebb nagy hangversenyt rendez a szeghalmi uri társadalom, változatos ós érdekes műsorral, melynek tiszta jövedelmét a síremlékre fogják fordítani. A hangverseny iránt egész Sárréten nagy érdeklődés mutatkozik. — Esküvők. Bacsó G.yula gyulai főgimnáziumi tanár tegnapelőtt vezette oltárhoz G r e z 1 ó Ilonkát, Grezló János tiszahegyesi körjegyző leányát. S á r o s y Gyula, Bókósmegye árvaszéki elnöke e hó 26-án esküdött örök hűséget a szarvasi ág. h. ev. templomban Mész áros Gizellának, Mészáros Gusztáv, szarvasi járásbiró leányának H uba y Lajos, gyulai törvényszéki biró, szombat délután tartotta esküvőjói özv. Frankó Lászlónó, Endrődy Ito nával. — Tanitóválasz'ás. A füzesgyarmat egyház e hó folyamán egyik uj tanitó állásra Balogh Zsigmond oki. tanitó választotta meg Az uj tanitó a jövő óv január 1-ón foglalja el állását.
