Békésmegyei közlöny, 1910 (37. évfolyam) július-december • 53-104. szám

1910-12-01 / 96. szám

340 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1910 dec. 18. — igazságügyi palota Szeghalmon. Dr. C s á n k y Dezső szeghalmi ügyvéd a Szeghalmon felépítendő igazságügyi palota felszereléseihez, amennyiben az a gazdasági iskola helyén épülne fel, 4000 koronát ajánlott meg. Igy a község által már megszavazott 6000 koronával együtt 10,000 korona áll rendelkezésre a felszerelések céljaira. — Halálozások. Nagy részvét mellett helyezték örök nyugalomra szerdán Csabán özv. Fehér Flórisnót, ki 73 óvet élt. A megboldogultban Fehér Flóris csabai vendéglős és kávéháztulajdonos a legjobb édés anyát, családja a páratlan jó nagyanyát siratja. Beregi Lijos, hmvásárhelyi fűszeráru nagykereskedő, kinek élénk üzleti összeköttetései voltak megyénk kereskedőivel, hétfőn virradóra, élte 65-ik évében elhunyt. Huszonnyolc éven át volt az izr. hitközségnek elnöke. Mint szegény ember, név és vagyon nélkül kezdte a megélhetésért folytatott küzdelmet és felküzdötte magát szorgalommal, tanulással az ország egyik legképzettebb, legtekintélyesebb nagykereskedőjévé, a kinek szegedi óriási raktárai mellett Vásárhelyen és Orosházán voltak nagy üzletei, de összeköttetései az ország határán is túlterjedtek. Egyik kiváló typusa volt fajának, melynek összes erényeit örökölte, annak hibái nélkül. Valóságos mintaképe volt a becsületességnek, az előzékeny udvariasságnak és érző, résztvevő szive volt, raert titokban gyakorolt jótékonyságáról mesék keringélnek. Rosenzweig Etel, mint nekünk Budapestről irják, november hó 24-én Budapesten hosszas szenvedés után elhunyt. Nagy szivjósága ós az elviselhetetlennek látszó gyötrelmek angyali türelemmel való elviselése érdemessé teszik, hogy azok, akik ismerték, szeretettel őrizzék meg emlékét. — A békési erdöirtás. Az ismeretes békési erdőirtás ügyében most érkezett le a vármegyéhez a földtnivelésügyi miniszter terjedelmes leirata, mely hosszas ós részletesen tárgyalja azokat a feltételeket, amelyek mellett a fási 600 holdas erdő kiirtható. E feltótelek között legnevezetesebb az, amelyik kimondja, hogy az erdő anyaga csak a vármegyei erdészeti bizottság felügyelete mellett használható ki, továbbá, hogy az erdő értékesített anyagának az ára elsősorban a hunyadmegyei ellenórtékképen vett 2500 holdas erdő vételárának törlesztésére fordítandó. — Népszerű előadás. A Békésmegyei Közművelődési Bizottság népszerű előadásainak keretében Békéscsabán a jövő vasárnap, dec. 4 ón délután 5 órakor a városháza nagytermében előadást tart a „Jövendőmondásról' dr. R e 11 Lajos főgimnáziami tanár. — Tanitóválasztás. Bókóssámson község, mint már megírtuk, addig is, mig az állami iskola felállítható lesz, határában egy tanyai iskolát létesített. Az iskola tanitói állásának betöltését a mult hót végén ejtették meg s az állást a képviselőtestület 13 pályázó közül nagy szótöbbséggel S ü 1 e ódámmal töltötte be. — Vésztői asszony szerencsétlensége Nagyváradon. Vasárnap délután súlyos szerencsétlenség történt Nagyváradon a Rákóczi-uton, az Európa-szálloda előtt, özvegy J a n z á n é-P a p p Irón vésztői földbirtokosnő az áldozata a katasztrófának. Janzánó Cséffáról érkezett Nagyváradra és Körös-utcában lakó rokonaihoz igyekezett. Megfogadta a 117. számú egyfogatú fiakkert és a város feló hajtatott. Alig haladtak egy pár lépést, a ló megvadult ós őrült irammal vágtatott. Kovács József kocsis nem tudta megfékezni az áliatot, a kocsi pedig a villamos sinek között nagy veszélyben forgott. Az Európa előtt azonban, mikor már felborulófólben volt a kocsi, Janzánó kiugrott belőle. Az esés rettenetes volt s a szerencsétlen asszony fején, karján, oldalán és kezén súlyos zuzódásokat szenvedett. Vékony Sándor rendőr sietett a segítségére és kocsin vitte a közkórházig. Itt azonnal leamputálták az eszméletlen Janzánó három rémesen összezúzott ujját a balkezéről. A megsérült úrinő nehéz sérüléseivel a kórházban fekszik. A kocsis ellen megindították a büntető eljárást. A szerencsétlenség ugyanis azért történt, mert a kocsis olyan lovat fogott be, amelynek használatát eltiltotta a rendőrség ijedős természete miatt. — A Békéscsabai Takarékpénztár egyesület igazgatósága figyelmezteti a t. részvényeseket, hogy a jelenlegi kibocsátású 1000 darab rófzvény ára darabonként 400 korona legkésőbb december hó 15-éig a pénztárnál befizetendő ós hogy a régi részvények elővételi jog gyakorlása végett! bemutatásának határideje ugyanezen a napon lejár. — Az adófelszólamlási bizottság ülése. A három éves harmadosztályú kereseti adókivetési ciklus ez évben jár le; az adókivető bizottságok tehát C3ak az 1909. év folyamán keletkezett adóköteles üzletek után vetettek ki ez évben III. oszt. kereseti adót. Eme adókiszabások ellen beadott kevésszámú felebbezósek tárgyalására az adófelszólamlási bizottság nov. hó 30-án délulán kezdte meg a pónzügyigazgatósági épületben működését, amelyet a hét folyamán be is fog végezni. — Uj tanítónő. A békési községi iskolaszék legutóbbi ülésén töltötték be M i k 1 e r Sándor kir. tanfelügyelő el nöklete alatt a F a 1 u d i Jolán távozása, folytán megüresedett polgári iskolai tanítónői állást. A 7 pályázó közül nagy szótöbbséggel Bischoí Anna bajai illetőségű okleveles tanitónőt választották meg, aki a mult évben hasonló minőségben Csabán is működött. — Orteum és kabarét Csabán. A főváros legelsőbbrangu kabaret-társulata fog e hó 6., 7. ós 8-án a Kossuth-kávóház helyiségében vendégszerepelni. A műsorból különösen kiemelendő „Mary Star", a hírneves kabaret-müvósznő az ő eredeti sláger műsorával. A c s á d y Elvira operaénekesnő, a fővárosi Orfeum v. tagja, akit B e r é n y i igazgatónak sikerült száz napi vendégszereplésre megnyerni. Nagy Tillát ösmeri a közönség az ő szellemes konferálásáról. Vermes Janka a legbájosabb táncokat lejti. A férfiak közüt kiemelendő Berény i Izsó agilis igazgató, kinek művészetét a közönség szintén ösmeri. Szepesi Sándor komikus, aki humoros előadásával állandóan a legnagyobb derültságben tartja a közönséget Itt van még Újvári Ferenc, a kiváló szalonhumorista, ki a legnépszerűbb kuplékat parodizálja. Esténként szinre kerül egy-egy mulatságos kabaret-bohózat. A zongoránál Vajda Frigyes zeneszerző ül. Az előadás fél kilenckor kezdődik. — Az ital. Szörnyen ittas ember állított be minap a K. Domokos Imre békési szatócs üzletébe. Az ipse mindenáron bort akart vásárolni. Hiába jelentette, ki a szatócs, hogy italméróssel nem foglalkozik, emberünk nem tágított, egyre emelkedettebb hangon követelte megrendelt borát. Később abban a hiedelemben, hogy a szatócs félrevezeti. a csapravert "hordót keresni, behatolt a lakóházba is, ahol éppen disznóölés folyt. Itt egymásután „dütöttboritott" fel mindent, ami a kezeügyóbe akadt. Végre is a gazda megelégelte a hívatlan vendég garázdálkodását és a hentes segítségével a szó szoros értelmében kidobta az utcára. Ez azonban nem hagyta annyiban a dolgot, rövid idő mu:va újra előkerült, még pedig egy ásóval a kezében, amellyel, — mivel az ajtókat bezártak előtte — a szatócsnak minden ablakát beverte s kerekedt oldott. A csendőrség kiderítette, hogy a garázda férfiú nem más, mint Biró András békési napszámos, és magánlaksértés cimén a békési kir. járásbíróságnak feljelentette. — Orvvadászok- Hídvégi Károly békési napszámos ós Gábor nevü 17 éves fia községük megbízásából a békés—sarkadi határ találkozásánál őrködjenek. nehogy valamelyes ragályos betegségben szenvedő állat átlépje a községi határt. Őrködtek is nagy éberség gel mindketten, ugy hogy figyelmük nemcsak házi állatokra, de az erdei vadakra is kiterjedt s igy hamarosan rájöttek arra, hogy a gróf Wenckheimuradalom területéről minden este egész csapat nyul igyekszik a békési erdő felé. Fegyverük nem lévén, tőrt vetettek a nyíllak elé, amelyek közzül egynéhányat csakugyan fogjul ejtettek s a községben jó pénzért túladtak rajtuk. Ily módon meglehetős mellékjövedelemre tettek volna szert, azonban az elárusitásnál rajta vesztettek, mert üielmük kitudódván; vadászati és jövedéki kihágás cimén az illetékes hatóságoknál feljelentették őket. — Csőd. Kardos Lajos gyulai férfi divatáru kereskedő, aki üzletét csak a folyó év tavaszán nyitotta meg, csődöt kért önmaga ellen, mit a gyulai törvényszék el is rendelt. Csődbiztos Tóth Ferenc kir. törvényszéki biró, tömeggondnokul dr. B i r ó Béla, helyetteséül dr. T u r y Ferenc ügyvéd neveztetett ki. A követelések bejelentésének végső határideje 1910. december 31-ike. — Életunt öregasszony. Mezőberónyben az utóbbi időben az életet megunt emberek felhagytak a kötéllel, divatosabbá lett a kut. Itt keresik a megenyhülésüket. A héten például H ó v i z i Zsuzsánna 85 éves asszony megunta a nehéz élettel való súlyos küzködóst és beleugrott a kútba. Észrevette e szándókát Csákó Sára, a menye. Odafutott a kúthoz, de már csak a szoknyáját kaphatta el az öreg asszonynak. Azt is oly erősen megmarkolta, hogy ő is beesett a kútba. Hévízi Zsuzsánna befulladt a vizbe, mig Csákó Sára csak könnyebb sérüléseket szenvedett. — Elütötte a kocsi. Siránkozva állított be minap délelőtt egy B u k a Jánosné nevű asszony a csabai rendőrbiztoshoz. Mögötte ment egy uagy bajuszu magyar. — Mi baja — kérdezte az asszonytól a rendőrbiztos. — Elgázolt ez az ember, jajj, jajj 1 — Dehogy gázoltam — szólalt meg a férfi — kiabáltam erre az asszonyra a vasút utcán, de nem hallgatott rám. Nem tehetek róla, hogy egy kicsit hozzáért a szekér, oszt' elesett. — Fáj valamije ? — kérdezte a biztos az aszszonyt. — Olyan nagyon nem fáj, csak az fáj, hogy csúffá tett. — Mit kiván. — Kártérítést, amiért csúffá tett. — Azzal nem tette csúffá, hogy elütötte, mórt nem vigyázott? Da az asszony csak erősködött, úgyhogy a rendőrbiztos végre is kénytelen volt felvenni a panaszát. A szekeres embert Bugyi Mihálynak hívják, Medgyesbodzáson lakik. Mellbe-szúrtak egy asszonyt. A „hős" dobozi legény. Véres eset történt hétfőn este Dobozon. Egy nagyvérü dobozi legény bicskájával mellbe szúrt egy fiatal aszszonyt, aki most életveszélyes sebekkel fekszik a C3abai közkórházban. A dobozi legények különben is hiresek arról, hogy szeretnek verekedni ós ha a düh elfogja őket, nem nézik, kit ós hova ütnek vagy szúrnak. Csak vakon ütnek és szúrnak Még hozzá az alább leirandó esetben nincsen semmi romantikus motívum. Nem lesz szó benne rajongó, vagy bosszúálló szerelemről, csak egy igazán csúnya késelésről, amely nagyon gyászos fényt vet a vakmerőségükről különben is hires dobozi legényekre. Az a hétfői gyerek szégyent hozott nemcsak magára, de a többiekre is, mert egy védtelen fiatal asszonyt szúrt meg. Az eset a következő: Hétfőn a kora esti órákban vidám fiatal társaság haladt Doboz felé Póstelekről. Munkások és munkásnők voltak, akik az uradalomban dolgoztak. A társaságban volt Gyulai Istvánné egy fiatal 19 éves menyecske is kót kisebb nővérével, meg aztán Megyeri Gáspár 19 éves legény. Megyeri, ahogy mondani szokták, kutyálkodott ugyancsak a lányokkal. Csúfondáros szavakkal vagdosta őket és jókat nevetett, mikor azok haragudtak. Később vastagabb tréfákra is vetemedett. Egy némelyiket hátba vágta ugy, hogy majdnem orra bukott szegény falusi virágszál. A komolyabb Gyulainó figyelmeztette is néhányszor : — Menj innen Gazsi, mert megjárod ! — Mit? ott megyek, ahol nekem tetszik I Nekem te nem parancsolsz ! — Hát akkor viseld magad tisztességesen. Hagyj bókét a lányoknak! — Nem hagyok biz ón — válaszolta Gazsi hetykén. És folytatta tovább a kutyálkodást. Sőt mivel bosszantotta a Gyulainó leintése, most már annak a húgait kezdte macerálni. A kisebbiket egyszer ugy hátba vágta, hogy a 13 éves kis lány a göröngyös uton orra bukott és alaposan megütötte magát. Mindjárt el is kezdett sirni. Erre már aztán Gyulainó is kijött a türelemből. Nagyharagosan oda futotta rendetlenkedő legényhez, nagyot káromkodott ós arcul ütötte. A falusi menyecskék pofonjai pedig nem igen szoktak valami gyengédek lenni. Dühbe jött tőle Megyeri Gazsi is. Nagyon dühbe jött, mert előrántotta a bicskáját s a fiatal asszony mellébe döfte, aki jajjgatva esett össze. Melléből patakzott a vér. Mikor ezt látta Gazsi, nagyon megijjedt. Elhajította a bicskát és elszaladt. A fiatal asszonyt Dobozon részesítették az első orvosi segélyben, kedden pedig beszállították a csabai közkórházba, ahol móg mindig élet-halál közt lebeg, Ha valami komplikáció talál beállani, Gyulainó nem is lesz megmenthető az életnek. A nagyvérü legény ellen a csendőrség megindította az eljárást. Tarkaságok. Aki örökké él. Van rá eset, hogy az élet legszomorúbb aktusa melleit is ott settenkedik a vidámság. Ilyen eset az alábbi is, amely egy temetésnél történt. Egy jóravaló, derék „hitsorsost" temettek nagy részvét mellett. A megboldogult egyszerű iparosember volt ós szép kort ért meg becsületben. Igy aztán a temetésénél nagy kegyelettel jelentek meg az ismerősei és őszinte elérzékenyüléssel hallgatták a rabbi búcsúztató beszédét. Amikor a szomorú aktusnak vége volt ós a temetőkertből hazafelé mentek az emberek, ketten arról beszélgettek, hogy milyen szép szónoklatot mondott a pap. — Megérdemelte a megboldogult, jegyezte meg az egyik. — Hogyne, nagyoa jóravaló ember volt. — Csak azt nem értem, hogy a beszéd végén mért vetette el ugy a sulykot a rabbi. — Hogy-hogy elvetette? — Hát nem hallottad, hogy azzal fejezte bő : „Neved örökké élni fog 1"... Hogy lehet ezt mondani egy ilyen egyszerű ember koporsójánál ? — Hát ugy, hogy a megboldogultat Kóhnnak hivták. Az éjjeli zene. És móg azt mondják, hogy csak a falun van romantika. Az alábbi eset azt bizonyitja, hogy niacj. A falun nem ismerik a tréfát, da a romantikát sem. Ki hinn

5!, hogy egy ójje i szerenád miatt kapára-villára kap a fél falu ós ugy megkergetik a szép asszony ablaka alatt muzsikáló trubadurt, hogy az a másik határban szedi össze magát. Pedig igy történt a dolog. E zy békési ópitőmestert valami pörpatvar miatt duzzogva ort hagyott a felesége ós hazament Ttrciára a szüleihez. Ez a legjobb családoknál is megesik. A férj aztán, hogy kibékítse a duzzogó menyecskét, felpakolta a bákósi cigánybandát és éjféltájba i megjelent az apósa ablaka alatt. „Gyere ki rózsám, gyere ki . . ." kezdte a cigány, de alig tették keresztbe a vonót, megnyíltak a nádfedeles házak kapui ós kapával, vasvillával, petrencével siettek az emberek taktust ütni a zenéhez. Ütöttek is akkorákat, hogy a cigányok meg sem álltak a békési határig. Az is, aki húzatta, különböző sdnü c-ikokkal ós foltokkal érkezett vissza Békésre, ahol megfogadták az emberek, hogy soha életükben nem adnak többé éjjeli zenét nem a más, de móg a saját feleségüknek sem. SZÍNHÁZ — Gyurkov'cs-lányok. Addig is, mig a szintigyi-bizottság altal az alföldi színikerület igazgatója: Miklósi Gábor színtársulatával e hó 15-én megkezdi szinielőadásait a színházban, a csabai közönségnek hangverseny-estólyeken van csak alkalma szórakozni. Kivételt telt a csabai tanitói járáskör, mert szombaton oly kiváló műkedvelői gárdával hozta szinre Herceg pompás vígjátékát: „A Gyurkovics-leányok"-at, hogy a közönség igazi műélvezetben részesült. A szerepek jól voltak betanulva, a rendezés, az előadás gyors tempójú volt s a szereplők minden tekintetben művészi alakítást nyújtottak. Gyurkovics Mici nehéz szerepét Galli Ilona játszotta sok temperámon ummal és kedvességgel. Falta Jolin (Katinka) sok természetességgel beszélt es igazi báróné volt. Könyves Margitka igen kedvesen játszotta Sárikát, mig Falta Margit az ábrándozó Ellát. Petrovszky Pöre a mama szerepében elemében Volt és kacagtatóan játszotta a leányaitól szabadulni óhajtó Gyurkovics mamát. Túlzás nélkül elmodhatjuk, hogy bármelyik vidéki színigazgató örü hetne, ha e szerepek szeméiyisitóüóre ily szép, fess és jói játszó színésznőkkel rendelkeznék. A műkedvelő hölgyeknek már az első felvonás közepén, a színházat zsúfolásig megtöltő közönség előtt, nyert csatájuk volt. A többi Gyurkovics-Jeányt Podsztrelen Jolán, Erzsi és K o r i t á r Ilonka játszotta, akik ügyesen egészítették ki az összjátékot. A férfiszereplők szinte versenyeztek, hogy a nőkhöz hasonlóan kitűnőt nyújtsanak. Gally Károly (Radványi) igazi ezredes volt. A közönség termtszetesnek találta, hogy hymenrózsaláncát elfőnek vállalta s pompás játékká], hangszinezéssel segítségére volt Micikének is, hogy fogadását megnyerje Horkai Ferenc. E harmadik nehéz bonvivánt szerepót Horváth István játszotta igazi sikerrel. Brucker Ágoston (Radványi Gida) hálás szerepót kitűnően ját-