Békésmegyei közlöny, 1910 (37. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1910-03-24 / 24. szám

Békéscsaba, 1910 március 20 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 24 tett, akik Bikádi Antal dr. ügyvédet jelölték. Bikádi dr. legközelebb már i meg is kezdi körútját. A békésiek Kecskeméthy Ferenccel szemben gróf Wenckheim Lászlót akarnák jelöltnek megnyerni, de a legnagyobb valószínűség szerint a népszerű fiatal gróf ezt a jelölést nem fogadja el, mert 67-es érzelmű és munkapárti programmal akar fellépni a kisjenöi kerületben. A békésiek most jelöltül gróf Széchenyi Antalt akarják megnyerni. Békéscsabán még nem jelölték ugyan Áchim L. Andrást, de az ő fellépése bizonyosra vehető, mert Csaba külsőségeiben erősen „dolgozik." Azt mondja a fáma, hogy csak abban az esetben nem lép fel, ha jó vevőt talál a mandátumra. Wagner József jelölése még mindig egy állapotban van, sőt kijelentette, hogy nem vállal jelöltséget. Legutóbb a Kossuth-párt budapesti jelölőbizottsága is mozgolódni kezd. Mint ugyanis értesülünk, Keviczky László, Kondoros népszerű ág. ev. lelkésze levelet kapott Kossuth Ferencztől, melyben felkéri, hogy Csabán lépjen fel Kossuth-párti programmal. Dacára a a kilátásba helyezett támogatásnak, Keviczky bizonyára nem fog e kissé kalandos vállalkozásba belemenni. — Szemere Miklós most Tatatóvároson elmondott beszédét terjesztgeti posta utján Csabán. Szombaton itt járt megbízásából Ivánka Imre dr. volt képviselő, aki ugy látszik, jó információt adott neki Csabáról. Kossuth Ferenctől egyébként H r i t z Károly vésztői földbirtokos is kapott olyan értelmű levelet, hogy hajlandó-e valamelyik kerületben fellépni ? Ugylátszik, a Kossuth-párt szűkölködik "jelöltekben. Gyulán előreláthatólag S i m o n k a György dr. ós K. S c h r i f f e r t József között fog eldőlni a mandátum sorsa. A gyomai kerület választópolgáraága húsvét másodnapján tarlja jelölőgyülését. Szinte bizonyosra vehető, hogy Fábry Károlyt fogják jelölni, aki négy év alatt többszörösen is bebizozonyitotta, hogy méltó a polgárok bizalmára, mert szives-örömest tett és fog is tenni mindent a kerület és az egyes választók érdekében. Fábry Kondoroson mondott beszámolót, nagy lelkesedést keltve s újra felajánlották a jelöltséget. Aspirál titokban erre a kerületre dr. Simonka György is, aki két kerületben is fel akar lépni egyszerre. Csak aztán az a bizonyos közmondás be ne teljesedjen rajta. A szarvasi választókerület szintén húsvét második napján tartja jelölő gyűlését. Az egyedüli jelölt minden valószínűség szerint Haviár Dániel lesz. L e h o c k y Mihály, tótkomlósi községi biró is fel szándékozik lépni kisgazda-párti programmal. Szarvason és Szentandráson vannak is hivei, de azért győzelemre halvány kilátása sem lehet. Ha küzd. a zászló becsületéért küzd. A csabai polgári leányiskola segítése. Vita a közgyűlésen. A Böszörményi Róza tulajdonát képező és az ő igazgatása alatt álló csabai polgári leányiskola két éves fennállása óta többszörösen bebizonyította, hogy igazi kulturmissziót teljesít ós fennállása már Csaba haladása érdekében is nélkülözhetetlen. Az állami felsőbb leányiskolának más a rendeltetése s ehhez képest más a tanmódszere is. A felsőbb leányiskolának tulajdonképeni célja az, hogy olyan műveltségi alapot adjon növendékeinek, amely magasabb rendű stúdiumok elvégzésére is képesíthet. Ezenkívül a tandíj és egyéb járulékok olyan magasak, hogy szegényebb sorsú szülők azokat fizetni csak nehezen birják. A Böszörményi Róza polgári leányiskolája épen a szegényebb sorsú, iparos- és gazdaszülőkre való tekintettel létesült, akik leánygyermekeiket tisztán az általános műveltség megszerzése céljából járatják az iskolába. E rendeltetésének a polgári iskola meg is felelt. Növendékeinek száma évről-évre szaporodott. Békéscsaba község képviselőtestülete, méltányolva az iskola hézagpótló voltát és azt, hogy az igazgatónő igen nagy áldozatok árán tartja fenn: már régebben elhatározta, hogy osztályonként 1000 korona évi segélyt utalványoz, ezenkívül tüzifasegélyt is ad az iskola részére. Legutóbb ugyancsak ezekre való tekintettel a kultuszkormány is nagyobb államsegély utalványozását helyezte kilátásba. A segély azonban a zilált politikai viszonyok miatt eddig még nem volt folyósítható ós a törvényen kivüli állapot megszűntéig nem is lesz folyósítható. Ennélfogva Böszörményi Róza 2500 koronás segély megszavazását kérte a képviselőtestülettől addig, mig az államsegély megérkezik. A képviselőtestület intelligens része egyhangúlag pártolta is a kérelmet, azonban a parasztpárt jelenlevő képviselői a segély megszavazása ellen agitáltak, elfelejtvén azt, hogy a polgári leányiskola nagyobbrészt épen annak a társadalmi osztálynak a gyermekeit részesíti a magasabb műveltség elemeiben, amelynek érdeket a parasztpárt gondolja védeni. A közgyűlésen lefolyt vitáról tudósításunk a következő: Böszörményi Róza, a polgári leányiskola tulajdonosnője, még 2500 korona rendkívüli segélyt kér a községtől, mig a megígért államsegély megjön, Számadatokkal kimutatja, hogy az iskola fentartására a kiadás: négy tanerőnek egyenkint csak évi 1200 kor. fizetés, 1800 kor. házbér, fűtés, felszerelés stb. 9680 kor., mig a bevétel 125 növendék után, ebből 15 teljesen ingyenes oktatást nyer, 2200 kor., a községi segély 4000 korona, igy tekintélyes a deficitje. A tanács a segély megadását ajánlja, mert az iskolára éppen a szegényebb sorsú szülők gyermekeinek van szükségük. Szeberényi Lajos Zs., dacára, hogy a község 4000 kor. évi segélyben részesiti az iskolát, a segélyt megadja, azonban az iskolaszók felügyelete alá helyezné az intézetet. Korosy főjegyző javasolja, hogy a segélyt, melyről a költségvetésben gondoskodás nincs, a kulturális rendeltetésű földvételi pénztár fölöslegéből utalványozzák addig is, mig az államsegély megjön, amikor visszafizetik. A felügyelet a kir. tanfelügyelő hatáskörébe tartozik. Már a határozatot akarta a biró kimondani, mikor felállott Darabos János, a Népegylet elnöke s kijelentette, hogy a 2500 kor. még rendes fizetésül is sokalja, nem segélyül. Ha nincsen elég bevétele, emelje a tandijat. E furcsa érvelésre a főjegyző csak annyit jegyezett meg: — Hogyan jön egy magános nő ahhoz, hogy Csaba lakossága részére, az iskola népesedéséből látva, hogy arra Csabán szükség van, polgári leányiskolát tartson fenn. Ha Böszörményi az oktatást abbahagyná, az összes kiadósról a községnek kellene gondoskodnia, az pedig jóval több lenne, mint most az évi 4000 korona. Különben is a 2500 korona az államsegélyből visszatérül. Kocziszky Mihály szintén ugy van meggyőződve, hogy a polgári leányiskolára szükség van. A segélyt megadja, a szerosabb felügyeletre a tanfelügyelőt kérné. R e i s z Hermann a segélyt minden kikötés nélkül megadni kéri, meri az államsegély rövidesen megjön. Kraszkó Mihály nem ad segélyt. Miért kell az igazgatónőnek három tanerő 125 gyermek oktatásához. Őt még 124 gyermekkel egy tanító tanította. (Valaki közbeszól: Meglátszik rajta !) Tanítson egymaga a tulajdonos, akkor nincsen oly sok kiadása. A község ily segélyt parasztembernek nem adott. Végül nagybölcsen kijelenti, azért nem adja meg a segélyt, mert fél, hogy a község tönkre megy. Szeberényi Lajos az előtte szólót általános helyeslés között kioktatja és felvilágosítja, hogy bűn osztálygyülöletet szítani. Csaba képviselete soha sem tekintette ós tekinti az osztály különbséget, hanem egyaránt móltányos. Darabos János védte Kraszkó elvtársát, hogy annak némi igaza van. Dr. F á y Samu megadja a segélyt, de közvetítő indítványt tesz. Kérdezze meg az elöljáróság a felügyelettel megbízott tanfelügyelőt, ki illetékes erre, adjon véleményt, szükséges-e a 2500 kor. rendkívüli segély. A közgyűlés egyhangúlag Fáy dr. indítványát fogadta el. Zugiskolák, tanbetyárok. - Külön fővárosi tudósítónktól. Adva van egy kétes existencia. Pénze nincs, de éhes. Tudása nincs, de legalább kamatoztatná. Élni azonban kell, dolgozni pedig nem akar. Mit tegyen hát? Valami jövedelmező foglalkozás után kell néznie. Hát zugiskolát nyit ós tanbetyároskodik. Persze, ezt is | kikezdte a konkurrencia. Diplomás tanító és tanár urak veszik ki a szegény ember szájából a kenyeret. De őket a hűvösre tették. Ugy kell nekik, miért hamisítottak bizonyítványokat. Miféle alak a tanbetyár ? Budapestnek és bizonyára minden nagyvárosnak ez a legújabb tipusa. Nagyszájú fráter, mindenkivel ismerkedő, mindenkihez dörgölődző, a kultura leghiányosabb hirdetője, akinek magának úgyszólván semmi köze a kulturához. Amellett vakmerő, hidegen gonosz és ártó szándékú. Az ilyen alak aztán kinevezi magát igazgatónak és iskolát nyit. Rendesen a külvárosokban, ahol nagyobb biztonságot érez, ott, ahol a szülők a nehéz kenyérkeresósi küzdelemmel elfoglalva, nem adhatnak kellő oktatást gyermekeiknek. Az ilyen szülőket elhalmozza prospektusokkal, majd tárgyalni kezd, lázasan tárgyal, szóval és írásban. A szülők szívesen áldoznak havonkint néhány forintot, hogy gyermekeik biztos őrizet alatt legyenek és tanuljanak. Legalább szegények úgy hiszik. A zugdirektor pedig mindent elvállal. Előkészít vizsgákra, megszerzi az egyévi önkéntesi jogot, sőt érettségi bizonyítványt is szerez. Csak pénz legyen. De a fősuly az elemi ós középiskolai tanulók délutáni foglalkozásán van. Állítólag előkészíti a kis diákokat a másnapi iskolai órákra. A leckéket betanítja és az Írásbeli dolgozatokat, rajzokat az ő felügyelete alatt csinálják. Ez volna a kötelessége. Tőle telhetőleg meg is felel ennek, amennyiben egész délután egy szomszédos kávéházban ül, kibicel, vagy kártyázik. Bemutatunk egy ilyen intézetet. Az iskola, mondiuk, a Ferenc-városban, Óbudán, vagy Kőbányán van. Benyitunk a Ferenc-városiba. Óriási lárma, gyermeksivitás. A kapun nagy reklám-cédula hirdeti: Elemi és középiskolai tanulók délutáni tanfolyama. Valahol hátul az udvarban van a kurzus. Becsöngetünk. Egy többé-kevésbé intelligens fiatalember nyit ajtót. Sajnálatát fejezi ki, hogy az igazgató ur ezúttal nincs itthon. Valószínűleg másfelé szólította el kulturhivatása. Elmondjuk, hogy szeretnénk az előadást végighallgatni, mert a gyermekeinket ide szeretnénk elhelyezni. Erre előzékenyen beinvitál a tanterembe. AzI után bemutatkozik : — X Y vagyok, az igazgató ur helyettese, egyetemi hallgató. A tanterem, ha lehet ezt annak nevezni, egy orrfacsaró illatokkal sűrített odu. Ablakok nincsenek ós hogy mégis valami világosság derengjen, a dongaboltozatról füstölgő petróleum-lámpa lóg le. A tanítványok, vagy 20-25 fiu és leány a székeken ós apadión gubbasztanak. Szók kevesebb van, mint tanuló A terem sokkal kisebb, semhogy 25 kis tüdőnek levegőt szolgáltatna. Szigoruságról szó sem lehet, csak afféle müszigorról, hogy a gyermekek otthon ne panaszkodhassanak, mert nem a nevelés a fontos, hanem az üzlet. A szülőnek pedig a világért sem szabad megharagudnia, hisz akkor esik a létszám. Csak kimaradni nem szabad a nebulónak, mert a zugdirektor boszut esküszik ós a valódi igazgatónál ós tanároknál befeketíti az ártatlan csemetéket. Csodálatos, hogy ezeknek a tanbetyároknak garázdálkodását még mindég nem akarja észrevenni a hatóság. Ugy látszik, nyílt botrányokra vár, akkor majd talán elbánik velük. A Rokkant-Egylet csabai fiókiának közgyűlése. „Nök az alkotmányban." Magyarország, sőt, mondhatni, egész Európa legjobban megkonstruált ós leghatalmasabb jótékony egyesületének, a „Magyarországi Munkások Rokkant- és Nyugdijegyesületónek" csabai fiókja vasárnap délután tartotta rendes évi közgyűlését a „Három nyolcas"-vendéglőben levő tanácskozási termében. A tagok részéről meglehetős érdeklődés mutatkozott a közgyűlés iránt, bár, tekintetbe véve e fiók igen szép népességét, több résztvevő megjelenése is kívánatos lett volna. Tanulságos és érdekes adatokkal szolgált a tagoknak a budapesti központ által kibocsájtott évi jelentós, mely szerint az egylet tagjainak száma már meghaladja a százezret, alaptőkéje pedig az ötmillióháromszázezer koronát. A rohamosan fejlődő csabai fiók taglétszáma jelenleg 473. Különös érdekessége volt e közgyűlésnek, hogy a fiók választmányába ezután női tagokat is felvesz. A modern, haladó idők szelleme illette meg a közgyűlés tagjait, mikor ezt a határozatot meghozták s amelynek szempontjából a csabai fiók első és egyedüli helyet foglalja el nemcsak a Rokkant-Egylet 291 fiókpénztára, de a hasonló irányú egyletek között is. E határozat meghozatala, melyet csakhamar követni fognak e többi fiókok is, nem ütközött semmi nehézségbe, mert az alapszabályok olyan rendelkezéseket egyáltalában nem tartalmaznak, amelyek csak a legtávolabbról kevesebb jogkörrel ruházná fel a nőket a férfiaknál. A közgyűlésről részletes tudósításunk a következő : B e k e Ferenc elnök szives szavakkal üdvözölvén a megjelenteket, megnyitja az ülést és felkéri V ó n i c h János jegyzőt az előzőleg tartott választmányi ülés által elfogadott évi jelentós felolvasására. Az évi jelentés hű képet nyújt a csabai fiók beléletéről. Részvéttel emlékszik meg az egyesület elhalt tagjairól és Áchim Tamás, a fiók védnöke feleségóneh elhunytáról. Röviden isismerteti Gulyás Józsefnek, a fiók mult évi küldöttgyülési képviselőjének Budapesten szerzett benyomásait, amelyekről a küldött annak idején részletesen beszámolt. Lényegesebb változás az országos egylet életében nem fordult elő. Az évi jelentést a közgyűlés egyhangúlag tudomásul vette. Ezután a kiküldöttek s uj választmány megválasztása ós az egyik megüresedett jegyzői állás betöltése következett. A közgyűlés jegyzővé egyhangúlag Gulyás Józsefét, lapunk szerkesztőjót választotta meg. A Hivatalos Közlönyben foglalt néhány közérdekű cikk felolvasása után B e k e Ferenc elnök inditváynozza, hogy mivel a mostani budapesti küldöttgyűlés alkalmából a százezret meghaladó taglétszám és az öt milliót jóval felülmúló vagyon örömére a budapesti Vigadó nagytermében ünnepélyes társasvacsora lesz : a fiók most, e nagy alkalomra való tekintettel ne egv, hanem két kiküldöttet válasszon. Figyelmezteti a közgyűlést, hogy fontolja meg a választást és bizalmát csak olyan tagba helyezze, aki arra érdemes. Könyves T. Kálmán szerint fölösleges a két kiküldött. Takarékossági szempontból csak egy kiküldött választását indítványozza. B e k e Ferenc elnök már abból a szempontból is fenttartja előbbi indítványát, hogy több szem többet lát és ketten több benyomással számolhatnak be. Többek hozzászólása után megtörtónt a választás, melynek eredménye az lett, hogy a közgyülós B e k e Ferenc elnököt és Krmecky Lajos pénztárost választotta meg kiküldőitekül. Akadályoztatásuk esetén K i r s c hb a u m Manó ós Schreyer György fogják képviselni a fiókot. A választmány tagjai lettek : Férfiak : Vízik György, Lóviusz Mihály, Schreyer György, Holecska Pál, Berónyi György, ifj Holecska András, Boskó János, Prisztavok Endre, Szabó Sándor, Kovács Mátyás, Kiszely Mátyás, Kiszely György, Makay István, Duchon Ferenc, Csendes József, Simkó Károly, I Michnay Gusztáv, Ács János, Kapta Jái nos, Gyebrovszky Lajos, Ondroviczki | Pál, Berbekucz György, Podsztrelen ' Endre, Tengeri Miklós, Marosi Ádám, Karácsonyi Gyula, Dús Béla, Michnai Sándor, Broda Béla, Tóth László, Kovács Pál. Nők : Schreyer Györgyné, Makay Istvánné, Grünbaum Adolfnó, Chrisztián Györgyné, Liker Pálnó, Seres Gyuláné, Wieder Albertné, Hilló Mátyásnó, Megyery Imróné, Holecska Andrásnó. Gyűlés végén B e k e Ferenc elnök azt az érdekes eszmét vetette fel, hogy a központtól nem lehetne-e kérelmezni