Békésmegyei közlöny, 1910 (37. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1910-03-24 / 24. szám

192 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1910 március 27. egy egyesületi bérház építését, vagy véte­lét. Mivel erre sok vidéki fióknál van praecedens, a közgyűlés megbízta az elnököt, hogy lépjen érintkezésbe a központi vezetőséggel. Közgyűlés után a vendéglői helyi­ségben kedélyes társasvacsora volt, melyen számos lelkes felköszöntő hang­zott el. A Kabós-asztal mellől. A „tárgyi lelkesedés". — Széli Kálmán nadrágja. — Mese a biróról. — A kocsis. Tudják, mi az a tárgyi lelkesedés ? Ez a szó tegnap délután született meg a Kabós Ferenc asztalánál, amely a Ba­laton-kávéházban van és amely körül politikusok, újságírók és ujságiró-poli­tiknsok ülnek délutánonként, négytől hétig. Kabós Ferencet nem kell bemu­tatni, mert ezt.az erdélyi urat jól ismeri mindenki a t. Házból, attól az időtől, amikor az a dunaparti palota tisztelt is volt, Ház is volt és abból, amikor nem is dunaparti palota volt, hanem csak Sándor-uicai szürkés sárga ház. Abból az időből tudniillik még maradtak olyan urak, akiket államtitkársággal kínáltak meg, de az államtitkárságot nem fogad­ják el. Kabós Ferencet megkínálták és ő — nem államtitkár. Kabós Ferencet ma Béla Henrik, Hencz Károly és Kállay Tamás képvi­selők hallgatták, szóval ott volt szinte minden parlamenti párt (az újságírók kávéházban mindig pártonkivüliok). Ter­mészetes, hogy az ötödik percben már a választásokról volt szó, a képviselők­ről és a kerületekről, a pénzről és a választókról. Tudniillik, ezek mindig el­választhatatlan fogalmak: képviselőt se lehet elképzelni kerület nélkül és vá­lasztót se pénz nélkül. (A jelölt ur pénze nélkül). — Hát már egy becsületes kerület sincsen ? — kérdezte Markbreit Lajos. Lipcsey Ádám nem szólt semmit, csak ugy mosolygott Markbreitra, — mintha a Borsszem Jankó legjobb tré­fáját olvasná. (Ez arról nevezetes, hogy nem lehet kinyomatni. Elkoboznák érte a Jankót, azért nem fog sohase megje­lenni.) Hencz Károly egészen komolyan jegyezte meg: — Én azt hiszem, az országban csak egy olyan kerület van. Az öreg Madarászé. Béla Henrik azt mondta, van olyan negyven is, Kabós Ferenc jókedvűen döntötte el a vitát: — No, alig van harmincnál több olyan kerület, ahol még él a válasz­tókban a tárgyi lelkesedés. — Tárgyi lelkesedés ? — Igen, igen, ez azt a lelkesedést jelenti, ami a jelöltnek nem kerül pénzbe. Mert a választói lelkesedéssel furcsán vagyunk ám. Es mindjárt el is mondott egy csomó emléket a választásokról. Erdélyből való esetek mind. * Széli Kálmánnal igy esett a dolog. Udvarhelyből husz tagu deputáció jött fel Pestre, hogy a miniszterelnök elé járuljanak valami tagositási ügyben, Az atyafiakat Szilágyi Pista vezette, vala­mikor alispán is volt. Mikor megérkez­tek, izen értem Szilágyi, hogy menjek én is velők, mert igy a dekórum is nagyobb, meg egygyel többen is le­szünk. Hát velők is mentem. Széli meg­hallgatta a deputációt, mindent meg­ígért, aztán mi nagy boldogan vezetjük ki az atyafiakat a miniszterelnöki szo­bából a folyosóra. De mindegyik, mintha le volna forrázva, faggatjuk őket, hogy mi a baj; hiszen minden rendben lesz, a kegyelmes ur már holnap elintézi kedvezően az ügyet. Csak nézegetnek az atyafiak, ki jobbra, ki balra, ki meg többfelé. Végtére megszólal az egyik : — Hanem azért a nadrágját leereszt­hette>óna, mikor vélünk beszól! Tudniillik sáros, lucskos őszi idő volt és Széli Kálmán felgyűrt nadrág­gal állt a deputáció elé. Nem is tarta- j nak azóta róla Udvarhelyen semmit. ! i i Valamelyik kis faluban alkotmányos j költségekre kért a jelölttől a jegyző | kétszáznyolcvan forintot. Nem sok pénz j még fuvardíjra se, hát a képviselő ur- ; nak — mert megválasztották — eszébe i sem jutott volna, hogy elszámolást kér­jen róla, de föltűnő volt, hogy abban a faluban mindössze tizenketten szavaz­tak rá. Tavaszra lenn járt a kerületé­ben és eljutott ebbe a kis községbe is. Megszólítja az egyik választóját: — Hát kendtek fölvették a pénzt, ' aztán el se jöttek szavazni ? — Pénzt? Nem kaptunk mi egy veszekedett garast se, nagyságos ur! — Nem-e ? — Nem bizony, azonban nem föl­hányásképp mondom. De ha tisztesség­gel akarok szólni, meg kell vallanom a naccságos képviselő urnák, hogy akik benn voltunk szavalni, mind a tizen­ketten még a fuvardijunkat se kaptuk meg . . . A képviselő a szolgabírónál volt szállva, odahivatja be a jegyzőt: — Hát erre, meg arra, mi lett az én pénzemmel, amit elkért ? A jegyző ötöl-hatol, aztán hosszú magyarázatot kerit és azt mondja, hogy az egész pénzt a bírónak kellett adni, mert akire ő szavaz, arra szavaz az egész falu. A jegyző elmegy, este pedig a va­csoránál azt mondja a szolgabíró a kép­viselő urnák: — Te, nagyon haragszol még arra a pernahajder jegyzőre ? — Nem én, el is feledtem már az egészet. — No, mert akkor mondok valamit. — Mondjad. — Igen, de nem pofozod meg azt a boldogtalan nótáriust? — Nem, nem, csak mondjad már. A szolgabíró majd elrepedt a vissza­fojtott nevetéstől, de azért megmondta : — Az a bíró nincs is benne a vá­lasztói névjegyzékben. Beszámolót, vagy mit mondtam, egy alkalommal afféle korcsmai beszéd volt, ami után az ember mindenkivel paro­láz. Szorongatom a kérges választói markomat, mosolyogva köszöngetek mindenkinek, mikor egyszer csak oda­fagy a jókedv az arcomra. Az asztal mellől fölemelkedik valaki, felém nyújtja a kezét és én is nyújtom már az enyé­met, mikor az arcaba nézek és látom, hogy a tulajdon — kocsisom. Vissza­húzta hirtelen a kezét, én pedig bizo­nyosan valami gorombaságot akartam mondani Ha ugyan nem mondtam. Pe dig talán nem volt igazam. Ő benne igazán nem volt egyéb, mint — tárgyi lelkesedés. ÚJDONSÁGOK. - Időjárás. Az országos központi időjelző ál­lomás mára száraz, hűvösebb időt jelez. — Nagyhé 4 a templomokban. A keresz­tyénvilág legnagyobb ünnepe az Isten­embernek a keresztfán szenvedett halála, ki ezzel a bűnös emberiséget megvál­totta az örökös kárhozattól. A templo­mokban, igy a róm. katolikus templom­ban már szerdán délután kezdődtek a nagyheti szertartások, Jeremiás siral­mainak éneklésével. Csütörtökön dél­előtt 8 órakor ünnepélyes szent mise ós utána oltárfosztás. A harangokat Glóriakor meghúzzák és szombat G.ó­riájáig nem szólnak. Az istentisz­teletet Nemeskey Andor, csabai plé­bános tartja ; délután fél 3 órakor is­mét Jeremiás siralmait éneklik. Nagy­pénteken délelőtt 8 órakor van az isten­tisztelet, mely passió eléneklésből és miséből áll; ezután az oltári szentséget a szent sirban kiteszik imádásra. A szer­tartást Nemeskey Andor plébános tartja és szent beszédet mond G a h é r Mi­hály káp án; délután fél 3 órakor Jere­miás siralmai. Nagyszombaton reggel 7 órakor tűz, húsvéti gyertya- és vizszen­telós lesz. Utána ünnepélyes szent mise; délután 6 órakor feltámadási körmene­tet tart Nemeskey Andor plébános. Az ág. ev. egyháznál nagypénteken a nagytemplomban délelőtt 9 órakor C s e p r e g i György, a kistemplomban Szeberényi Lajos lelkész mond egyházi beszédet.. A református egyháznál, a főgimná­ziumban nagypénteken, délelőtt 9 óra­kor Koppány Gyula prédikál. — A Nőegylet felo vasó-délutánja. A Békéscsabai Nőegylet második felolvasó délutánja Húsvét második napján lesz ugyancsak a városháza nagytermében. Már az első felolvasó dólutánon^is zsú­folásig megtöltötte a közönség a tágas termet ós gyönyörködött a műsor si­került számaiban. A második felolvasó­délután műsora is igen érdekesnek ós gyönyörködtetöknek ígérkező számok szerepelnek. E délutánon dr. M o 1 n á r János felolvas, S z a 1 a y Emmy cim­balmon játszik, G a 11 i Ilonka szava], Klein Frida és J a c z i n a István dialógot adnak elő ének ós zongora­kísérettel. A felolvasás délután 3 óra­kor kezdődik. Belépődíj a szokásos 60 fillér. — Eljegyzés. Ifj. S c h r i f f e r t Jó­zsef Gyuláról eljegyezte Medveczky írónkét Eger-Farmoson. — A csabai jéggyár ügye. Mint már megírtuk, a Schreyer József cég Csabán a Körösparton müjéggyárat fog létesíteni. A jéggyár építésére az alispán már meg is adta az ideiglenes engedélyt. Az aradi kultúrmérnöki hivatal most értesítette a vármegyét, hogy az ideigle­nes engedély ellen nincsen kifogása ós a maga részéről is megadja az enge­délyt a szívócsővezetékre, az ahhoz tar­tozó müépitményekre és az élővizcsator­nába vonuló szennyvizlevezető csőre. A kultúrmérnöki hivatal csupán azt köti ki, hogy az építkezés idején az utca forgalma ne zavartassák ós az élő­vizcsatornából percenkint csak 22 liter víz szivattyuztassék ki. Az alispán ren delkezéséből a jéggyár végleges enge­délyezési tárgyalását tegnap, szerdán tartották meg Csabán, a helyszínén. A jéggyár felépítésének és működésének tehát most már nincsen semmi akadálya. Egyébbként a jéggyár már tető alatt áll s csak a tatarozás van még hátra. — Esküvő. Ifj. Bakos Mátyás, csa­bai birtokos, jövő hót csütörtökjón dél­után 5V a órakor vezeti oltárhoz a csabai ág. ev. kistemplomban B e 1 e n t a Mi­hály birtokos leányát, N e 11 i k é t. — A törvényhatóságok és a selyem­tenyésztés. A selyemtenyósztési felügyelő­ség részéről nagy a panasz, hogy a tör­vényhatóságok nem részesitik kellő vé­delemben, illetve támogatásban a selyem tenyésztést, amennyiben a mezőrendőri törvény világos rendelkezései ellenére köztereken ós közutakon nem ültetnek szederfákat, az elültetett fák sorsát pe­dig nem kísértetik kellő figyelemmel s a kiszáradt fák helyébe ujak nem ke­rülnek. Pedig egyes vidéken, Bókósme­gyében is, máris nagyon szép anyagi hasznot tud a selyemtenyésztéssel fog­lalkozó lakoság felmutatni. —.Szabolcska Mihály képviselősége. A fővárosi ós vidéki lapok egyaránt kol­portálták azt a hírt a temesvári költő papról, hogy képviselőséget vállalt épen a gyomai kerületben. Lapunk szerkesz­tője levélben megkérdezte Szabolcskát, hogy mi igaz a lapok híresztelésében ? Szabolcska válaszában kijelentette, hogy „nem hajlandó befeküdni a politika sarába". Ennek dacára még fogják em­legetni Szabolcska jelöltségét más ke­rületekkel kapcsolatban is, mert Kos­suth mindenkeppen megakarja mandá­tumositani a népszerű költőt, aki azon­ban nem hajlandó kötélnek állni sem a gyomai, sem más kerületben. — Ováció egy á lomasfőnöknek. S z ü s z Gyula orosházai állomásfőnöknek lelkes ovációban volt része e hó 20 án, vasár­nap este. Ugyanis az ottani vasutasok fáklyás zenével lelkesen tüntettek az állomásfőnök mellett abból az alkalom­ból, hogy Szüsz Gyulánál a maga ellen kórt fegyelmi eljárást megelőző vizsgá­lat nem talált elég okot arra, hogy Szüsz ellen a fegyelmit megindítsák azért, mintha talán az ő szerelmi aján­latainak üldözése elől akart volna M ü 1­1 e r Anna pénztárkezelőnő a halálba menekülni. Mikor a tüntetőtömeg az állomásfőnök lakásának ablaka alatt a szűnni alig akaró lelkes éljenzés mégis csendesedett: K ö v e s d i László máv. pénztárnok szép beszédet intézett Szüsz­höz, a vasutasok szeretetéről ós hűsé­ges ragaszkodásáról biztosítván őt. Az állomásfőnök meleg szavakban köszönte meg az ovációt. — A központi választmány ülése. Bó­kósvármegye központi választmánya március 29-én kedden délután a vár­megyeház kistermében ülést tart, me­lyen a Fiizesgyarmat községre vonat­kozó legkevósbbé megróti 7* úrbéri telkek adóját fogja megállapítani. A vá­lasztmány ülésén Ambrus Sándor alispán elnököl. — A Rokkant-bál. A Magyarországi Munkások Rokkant- és Nyugdijegylete csabai fiókjának husvét-hétfői nagysza­bású bálja iránt igen nagy érdeklődés mutatkozik nemcsak Békéscsabán, de az egész megyében is. Ezt a nagy érdeklő, dóst indokolttá teszi az a körülmény, hogy a Rokkant-egylet mulatságai egy­től-egyig fényesen sikerültek mindig. Az idei bálát különösen érdekessé teszi „Ouy világlapjaegy kacagtatóan szen­zációs verses közleményekkel tele al­kalmi újság, mely éjfélkor fog megje­lenni. A mulatságra jegyek előre vált­hatók B a y e r Lajos, G e s m e y Soma, Grümbaum Adolf üzleteiben és az állomási dohánytőzsdóben. — Főigazgatói látogatás. Gáressy Kál­mán debreceni tankerületi igazgató e hé­ten a szarvasi gimnáziumot meglátogatta ós a legnagyobb elismeréssel nyilatkozott a 3 napi ott léte alatt tapasztaltakról. — Halikra-ajándék Csabának. A csa­bai halászat a régebben folyt rabló­gazdálkodás folytán még mindig pang, ugy hogy a közeli ós régebben halbő vizek dacára, a csabaiaknak messze fekvő városokhoz kell folyamodniok, ha halat akarnak enni. Valamelyes vál­tozás csak egy óv óta tapasztalható, mióta L é v i u s z Mihály vendéglős bérli a halászati jogot, aki mindent el­követ arra nézve, hogy a csabai Köröst ismét halgazdaggá tegye. A mult évben Darányi földmivelósügyi miniszter is elősegítette a csabai halteny észtóst 50000 darab halikra adományozásával. Vásott gyerekek azonban e haükrák legnagyobb részét elpusztították a csa­tornából, ugy hogy nem sok kelt ki belőlük. Most a földmivelósügyi mi­niszter ismét arról értesítette Csaba elöljáróságát, hogy 50000 fogas- ós süllőikra küldését rendelte el, ámely finom hófehér husu hal nagyon szereti a Körös vizét. Ezeket az ikrákat azon­ban nem a csatornában fogják elhe­lyezni, hanem a távolabb eső és zár­tabb halastóban. Ott kikelésük sokkal biztosabb alapokra van fektetve. Pár év múlva tehát remélhetőleg nem kell idegenben kunyorálniok halért a csa­baiaknak. — Gyula nevezetességei. Kolozsvár város idegenforgalmi bizottsága egy nagyobbszabásu ismertető könyvet, Bae­deckert szándékozik kiadni, amely rész­letesen ismertetni fogja Magyarország fürdőhelyeit, városait, különösen pedig a városok történelmi nevezetességű épü­leteit, szobrait stb. Mint az ország egyik legrégibb városát, Gyulát is megkereste az idegenforgalmi bizottság. Kérdő ivet küldött dr. L o v i c h polgármesterhez, amely kérdőív a városban esetleg talál­ható különféle nevezetességekre vonat­kozik. Valami sok nevezetessége már nem igen van Gyulának. Történelmi szempontból azonban érdekes maga a vár ós az a körülmény, hogy ott szü­letett Mátyás király természetes fia, Corvin János. A hozzáértő kutató még több nevezetességet is találhatna azon­ban az ódon Gyulán. — Gyilkosság a békési nagyvásáron. Vasárnap és az előtte levő napokon volt Békésen az országos vásár. Volt is sokada om, még pedig nagy. Olyankor ugyancsak jön-megy a pénz. Legna­gyobb előszeretettel azonban mégis csak a lacikonyhákat, a nagyobb vásároknak ezt az érdekes speciálitásait keresik fel a magyarok. Oda vetődött be Ma r i k János uradalmi juhász is, barátjával S u­d á k-S z a b a d o s Lászlóval. Ugyan­csak szürcsölgették a hegy levét, becsíp­tek, összevesztek, ós természetesen, egy­másnak mentek. A küzdelemből Marik kejüit ki győztesen, de szomorú győ­zelemmel, mert agyonszúrta a barátját. Mindjárt ott a helyszínen letartóztatták a csendőrök. Még menekülni sem pró­bált, csak nézte mozdulatlan halott cim­boráját félig őrült fényben villogó ki­dülledt szemekkel. — Küzdelem az őrülttel. Izgalmas je­lenet játszódott le vasárnap a gyulai közkórház elmegyógyászati osztályán. Tóth Juliánná ápolónő a betegek körül foglalatoskodott. Egyszerre egyik betegre rájött a dühöngósi roham és nekirohant az ápolónőnek, aki kétségbe­esetten védekezett. A beteg ellen azon­ban, akinek ereje a dühöngés tarta­mára valósággal meghatványozódott hiábavaló volt minden védelem. Lete­perte, cibálta, aztán elhazdte az arcát, különösen pedig a homlokát harapdálni. Alig tudták megszabadítani a sikolto­zásokra odasiető ápolók. Tóth Julianna különös a homlokán kapott súlyos ha­rapási sebeket. — A tébolyda rejtelmei. A gyulai té­bolydának szomorú lakója érkezett a napokban. Jancsin Erzsébetnek hív­ják a szerencsétlent, akiről az orvosi látlelet nem tudja meg állapítani, hogy fiu-e, vagy lány ? ! Vonásai inkább férfi jellegűek, mint nőiek. Mig hosszú haja ós viselkedése inkább az asszonyfaj benyo­mását kelti. Állítólag komédiás csapatok­kal járt faluzni s vingai születésűnek mondja magát. De, hogy ki is voltakép­pen, megállapítani nem tudják. Valószínű­leg a nemi határvonal összeolvadásából származó vértorlódások bomlasztották meg idegrendszerét. Igy aztán felgyó­gyuláshoz is kevés remény van s te­kintve, hogy ez idő szerint csak 30 éves, hosszú ideig tart a reá mórt Golgota. Ezidő szerint a női osztályon van el­helyezve, de nem lehetetlen, hogy már legközelebb a férfi betegek közé kell ki­telepíteni. Személyazonoságának ós elő­életének kikutatása végett keresi a to­1 vábbi szálakat a rendőrség.

Next

/
Oldalképek
Tartalom