Békésmegyei közlöny, 1910 (37. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1910-02-10 / 12. szám

10 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békésscsaba, 1910 február 13 propozicióval. Napokon keresztül kolportálták, kommentálták a lapok és az alkotmánypárt nagyérdemű vezérének nem jutott eszébe soha nyilatkozni, vagy tiltakozni ellene. Most, hogy ezt a propoziciót a király elutasította: nyilatkozik ő is, hivatalos lapja pedig tiltakozik ellene. A hivatalos lap legújabb vezércikkében kijelenti, hogy az olyan beállításnak, mintha az egy Tisza—Andrássy—Kossuth kabinet alakítását célozta volna, a legközelebbi múltnak legfelületesebb ismerete is ellent mond. Andrássy olyan propoziciót nem tehetett, mert ő egyelőre nem kíván miniszter lenni, sem Kossuth. Ők csak egy olyan alakulás létrejövetelét segítik elő, amelyet aztán ők is támogathatnának — elveik feladása nélkül. Maga Kossuth is kijelentette, hogy azt a hírt légből kapottnak kell tekinteni, mert nem tételezhető fel sem a miniszterelnökről, sem másról, hogy a királynak olyan előterjesztést tettek volna, amely akár őt, akár pártját politikailag akármire is kötelezné. E kijelentések dacára Khuen még mindig állhatatosan bizik az uj párt létrejövetelében, amire pedig Andrássy val való összetűzése után igen kevés reménye lehet. Hiszen Andrássy lett volna az az aranyhid, amelyen a Kossuthpárt mérsékeltebb elemei esetleg bevonulhattak volna az uj pártba. A béke tehát, amelynek létrejövetelében az egész nemzet bizott, a történtek után: most már nagyon rossz lábon áll. És senki sem tudja, hová fog ez állapot vezetni. Khuen energikus nyilatkozatai nem sok jóval biztatnak ós arra figyelmeztetnek, hogy az alkotmány őreinek nagyon jó lesz résen lenni. Fordulat a cukorgyár ügyében. A Gazdasági Egylet állásfoglalása, Igen sok cikkben foglalkoztunk már azzal a mozgalommal, amely felköltötte az egész békésmegyei gazdatársadalom érdeklődését s amelynek célja az, hogy Békésvármegyóben egy cukorgyár létesíttessék. Hogy a mozgalom olyan, szinte páratlanul nagy hullámokat vert, azt megmagyarázza egyrészt a cukorgyár gazdasági fontossága, másrészt pedig az a körülmény, hogy a szomszédos Biharmegyében hasonló irányú mozgalom indult meg. A biharmegyei mosgalom Sarkadon, a mi megyénk tőszomszédságában akarja felŐ feljött Pestre és miután állást sokáig hasztalanul keresett a jobb családoknál, bement az üzletbe fehérvarrónőnek. Később, mikor némi ismeretségre tett szert, kilépett és a maga kezére kezdett dolgozni. Keresetéből szerényen, egyszerű háztartással megélhetett. Később értesült róla, hogy Kondai abbahagyva jogi tanulmányait, megházasadott, de többet nem hallott felőle. Csak most... Margit, ki könyezve hallgatta végig a leányt, odaborult keblére és keservesen zokogott. Attól a pillanattól kezdve pedig elválaszthatatlan barátnőkké lettek. Akkor, harminc esztendeje .. . Hirtelen nagy csődület keletkezik. Az asszonynépség rémült sikoltozással iramlik jobbra-balra, férfiak tolongnak és egy lovasrendőr őrülten vágtat. A két őszhaju nő felocsúdik merengéséből és valami bűvös erőtől vontatva, arrafelé tart, hol a tolongás a legnagyobb. Egy ember fetreng ott párolgó vérében, valamelyik sebesen robogó fogat elütötte. Szegény munkásféle lehet, egy nagy, piros kendő van nyaka köré tekerve és ruhái rongyokba lógnak le testéről. Talán részeg volt és ugy bukott a száguldó paripák lábai elé. A két nő mindinkább közelebb férkőzik. Már látják a szerencsétlent. Maris felsikolt ós összerogyik. Barátnője könyezve fogja fel alélt testét. Az odasereglett, tömeg kíváncsian fordítja arra a fejét. Ők még nem vették észre, hogy az elgázoltnak szürkülő, összecsapzott fürtéi alatt egy piros anyajegy van a homlokán ... állítani a gyárat, amely, ha ott létesülne, Békésmegyének még csak halvány reménye se lehetne többé e mezőgazdaságilag is igen fontos ipartelepre. Békésmegyében két helység versenget ós verseng most is a cukorgyárért : Gyula és Békés. Mindkettő megmozgatott minden követ, csakhogy a gyárat maga számára biztosítsa. A befolyásos, előkelő, embereket, az érdekelt mágnásokat mozgósították, de ugy látszik, kevés sikerrel, mert a cukorkartellnól nem sokat használt a protekció. Hiába a cukorgyár elsősorban üzlet, melynek fenállását kellő mennyiségű anyagszolgáltatással biztosítani kell. Ezt pedig sem Gyula, sem Békés nem garantálhatta egymagában. Most vasárnap óta egészségesebb irányba terelődött a mozgalom, mely több sikerrel is biztat. Nem parciálódik, hanem általános megyei jellegűvé lett. üjS ez a helyes. Mert mindegy az, bármelyik városban vagy községben van is a cukorgyár, csak az a fő, hogy Békósmegyóben legyen. Hogy aztán Gyula, vagy Békés, vagy akármelyik község lesz-e szerencsés elnyerni a gyárat, az már mellékes kérdés A nevezetes ügygyei a Békésvármegyei Gazdasági Egyesület foglalkozott vasárnapi közgyűlésen Wenckheim Dénes elnök előadása kapcsán. A gróf, aki nagy tekintélyével és befolyásával minden erejéből azon van, hogy a cukorgyár megyénkben létesüljön : mindenekelőtt ismertette az eddigi" mozgalmat és kifejezést adott abbeli nézetének, hogy a cukorgyár csak abban az esetben létesíthető, ha Békésmegye gazdái biztosítják a gyár Vezetőségét a kellő mennyiségű répa termeléséről. Egy gyár üzemének ellátásához pedig körülbelül 4000 katasztrális hold r^paföld szükséges. Ha ennyi területről garantálnak Békésmegye gazdái, a gyár felállítása nem ütközik semmi nehézségbe. Kéri a közgyűlést, hogy foglalkozzék e fontos kérdéssel. Fábry Károly országgyűlési képviselő szerint leghelyesebb volna, ha a közgyűlés egy tíztagú bizottságot küldene ki, amelyet megbízna a mozgalom vezetésével és a répatermelésnek a gazdák körében leendő propagálásával. Ambrus Sándor alispán r. indjárt kezdetben örömmel üdvözölte a mozgalmat és örömmel látja, hogy a Gazdasági Egylet is foglalkozik véle. Maga részéről megigéri, hogy minden erejéből rajta lesz a mozgalomnak közigazgatási uton való támogatásán. Fel fogja hívni a szolgabiróságok által a gazdákat répatermelésre ós nyolc napon belül jelentést kér a jelentkező gazdák névsorával és a felajánlott terület nagyságával együtt. Az ilymódon begyült adatokat aztán a gróf rendelkezésére fogja bocsátani. Nézete szerint csak az adatok beszerzése után lehetne egy szükebbkörü bizottságot kiküldeni abból a célból, hogy a mozgalmat irányítsa. A szükséges adatok birtokában sokkal nagyobb ereje lenne a mozgalomnak. Kohn Dávid, Fábry Károly indítványával szemben azt ajánlja, hogy a mozgalmat a vármegye közigazgatási vezetőire kell bizni, moly a gazdasági egylet közreműködése mellett vinné az ügyet. Az alispánnak több eszköz áll módjában arra nézve, hogy a gazdákat a répatermelésre felszólítsa, mint a gazdasági egyletnek. Többek hozzászólása után a közgyűlés Kohn Dávid indítványa értelmében határozott, Végül P f e i f f e r István titkár felolvasott egy tervezetet, mely az építeni szándékolt cukorgyárral megkötendő szerződések feltóteleire vonatkozik. A tervezet a következő: Hogy a vármegyében egy cukorgyár létesülhessen, ahhoz szükséges már kezdetben legalább 4000 kat. hold : répaterinelós biztosítása, a termelők ró! szeről kikötendő alábbi feltótelek mellett: 1. A termelésnek legalább 3 évig kell tartani, de akik hosszabb időre óhajtják megkötni a jogot, azt maguknak az 1911-ik campagnetól kezdve a gyárral szemben fentarthatják. 2. A répa alapára a Békésvármegyei összes feladó állomásokon átvéve 210 fillér. 3. 24 koronán felüli, prágai árjegyzés szerinti nyert cukorár után minden 100 klgr. tiszta sulyu répáért 4 fillér ár praemium. 4. Holdanként P/2% szárított szelet loco, ab répa feladó állomás és a nyersből 60% ab gyár. 5. Ha a termelő kívánja, a gyár kötelezendő olcsó kölcsön folyósítása által lehetővé tenni az illető vasútállomásig a gazdaságból mezei vasút kiépítését. 6. A gyár köteles a répát minden átvevő állomáson saját hídmérlegein megbízottjai által lemázsáltatni és átvenni. 7. A gyár köteles a répa permetezéséhez szükséges chlorbáriumot felerészben ab gyár ingyen adni, másik felót pedig önköltségi áron számítani, úgyszintén a permetezéshez szükséges permetezőket a gazdáknak használatra ingyen kölcsön adni. 8. A szükséges vetőmagot a gyár 60 fillér kedvezményes áron ugy az első, mint az esetleges utóvetósre köteles a gazdák rendelkezésére bocsátani. Békéscsabai Takarékpénztár Egyesület közgyűlése. Igazgatósági és felügyelő bizottsági tag választás. Békésvármegye nagyszámú takarókpénztárai között aligha egy is mutathat fel oly örvendetes fejlődést, ugy a hiteligény kielégítése, mint köztakarékosság szempontjából, mint a Békéscsabai takarékpénztár egyesület. Ez örvendetes fejlődés eredménye az igazgatóság, elsősorban Havas Mór vezérigazgató céltudatos és körültekintő pénzügyi és kereskedelmi vezetésének, a hiteligény gyors és móltányos kielégítésének, továbbá a közönség nagyarányú bizalmának köszönhető. A vasárnap délelőtti közgyűlésen, melyen a részvényesek szép számmal vettek részt, nagyon találóan mondotta V a r s á g h Béla elnöklő igazgató, hogy egy pénzintézet történetét legjobban a számok jellemzik. E pénzintézetnél a forgalom ugyanis az előző évinél 40 millió koronával volt nagyobb, a tarta lókalapok 33 ezer koronával emelkedtek, a kihelyezett kölcsön 922 ezer koronával növekedett, mig a takarékbetét 318 ezer korona emelkedéssel a mult év végén 5 millió 340 ezer korona. Dacára, hogy a kihelyezett kölcsönök már a 12 millió koronát meghaladják, az intézetet a mult évben mi veszteség sem érte. Az adók, az intézeti tisztviselők fizetésének emelése dacára, ami 6082 koronát tett ki, a tiszta nyereség a mult évi 191.202 koronával szemben 196.925 korona volt. A mult évi 25 koronával szemben az osztalék 26 korona. Még elismeréssel kell felemlítenünk, hogy az igazgatóság szép összeget juttat a nyereségből (a mult évben 2492 koronát) kulturális és jótékony célokra. A közgyűlésen V a r's á g h Béla elnökölt, ki jelentette, hogy 30 részvényes van jelen, 1201 darab részvény alapján 1059 szavazatot képviselnek. Midőn a megjelenteket üdvözli, csak örömmel jelentheti, hogy az intézet tetemesen haladt a fejlődés utján és ismét izmosodott. A pénzintézet történetét legjobban a számok bizonyítják s igy utal az igazgatóság óvi jelentésére ós zárszámadásaira. A részvényesek helyesléssel és éljenzéssel kisérték az elnök szavait s tudomásul vették az igazgatóságnak az eredményes gazdálkodásról szóló jelentését. A zárszámadásnál egyik részvényes felvilágosítást kért, hogy az 1 millió 48.876 korona értéktőzsdei papíroknál mutatkozó nyeremónykülönbözetet miért nem irták az értékpapír alapja javára ? Havas Mór vezérigazgató adta meg a kért felvilágosítást. Az igazgatóságot itt is a céltudatosság vezette. A most mutatkozó mintegy 25 ezer ko! rona árfolyam különbözetett azért nem ! irta az értékpapír alap javára, hogy az ! esetleges árfolyam veszteségnél ne kellessen leírni s meghagyta a papírok értékelését az előző évi alacsony árnívón. A közgyűlés helyesléssel vette ezt tudvmásul s az igazgatóságnak és a felügyelő-bizottságnak megadta a felmentvényt. A mult év tavaszán elhunyt az intézet egyik alapítása óta odaadással és buzgósággal munkálkodó igazgatósagi tagja, Bogár Dániel. Az elnöklő méltányolva az elhunyt érdemeit, a közgyűlés emlékét jegyzőkönyvileg örökítette meg. , Az üresedésben volt igazgatósági állásra a közgyűlés egyhangúlag dr. F á y Samu ügyvédet választotta meg, ki megköszönve a bizalmat és az elnöklő üdvözletét, Ígérte, hogy a j pénzügyi téren szerzett hosszú évi tapasztalatait e pénzintézetnél fogja eredményesen érvényesíteni. Az uj felügyelői állásra két jelölt volt: Fekete Sándor és dr. L i n d e r Károly. A közgyűlés titkos szavazás utján nagy többséggel dr. L i n d e r Károlyt ügyvédet választotta meg. Az alapszabályok egynéhány pontjának lényegtelen megváltoztatása után V a r s á g h Béla elnö , az elismerés őszinte szavaival méltatta Havas Mór ritka szorgalmú, az intézet folyton erősebb megizmosodására irányuló céltudatos működését, mit a közgyűlés óljenzéssel kisért, — a közgyűlés befejezést nyert. Itt emiitjük meg, hogy a közgyűlés következő jótékonycélu adományok szétosztását is elfogadta. Igy: A Békéscsaba városnál tett kulturális alapítvány további gyarapítására adassék 100 kor., Rudolf-főgimn. alumn. alapra 100 K, Békéscsabai nőegyleti alapra 200 K, Békéscsabai Izr. nőegyleti alapra 100 K, József főherceg-szanatóriumi alapra 100 K, Békéscsaba városi szegényalapnak 100 K, főgiinn. ösztöndijalapitványra 200 K, Izraelita templom világítási célra 100 K, ipariskolai célokra 100 K, békéscsabai muzeum egyesületnek 100 K, a békésmegyei tanítóegyesületnek 100 K, a békéscsabai keresk. szaktanfolyamra 100 K, szegények között való kiosztásra 200 K, szegény isk. gyermekek tan- s jutalomkönyvekkel való ellátására 200 K, szegény iskolás gyermekek téli ruhával való ellátásra 169 kor. 25 fillér. — A mult évben kifizettetett 523 K. 60 fillér, összesen 2,491 kor. 85 fillér. A Gazdasági Egylet közgyűlése. Megszavazták a házépitést. A Békésmegyei Gazdasági Egylet vasárnáp délelőtt szépen látogatott közgyűlést tartott az egyleti székház üléstermében. A közgyűlésnek két rendkívül fontos tárgya volt. Egyik a székház felépítése, illetve egy emelettel való kibővítése, aminek eszméje mióta felmerült, igen erős vitákra adott alkalmat az egyesület igazgató választmányi ülésén. Másik igen fontos tárgy a cukorgyárnak Békésmegyében leendő lét sitése, melyről külön cikkben emlékezünk meg. Mindkét tárgy élénk eszmecserére késztette a tagokat. Jelen voltak gróf Wenckheim Dénes és B e 1 i c e y Géza elnöklete alatt: Haraszti Sándor alelnök, Ambrus Sándor alispán, br. Drechsel Gyula, Fábry Károly, Szathmáry Élek, Kohn Dávid, Bajcsy Gusztáv, Zsíros András, Neumann Manó, id. és ifj. Kociszky Mihály, Klenk István, Bányai András, Kökényessy Gyula, Morvay Mihály, Kálla.y dön, Muntyán Sándor, Haan Béla, Badics Elek, Sajben Pál, Sztojanovits Szilárd, Schwarcz Gábor, Mirgai Sándor, ifj. Vidovszky Károly, Szabó János, K. Nagy Gábor, Kiss Albert, Weisz Mihály, Zeller Frigyes, Meixner Frigyes, Dobay Kálmán, Szalay Lajos ós Sándor, Áchim Gusztáv, Kitka György, dr. Kiss László, Reisz Simon, Pfeiffer István titkár és Mázor Pál segédtitkár. Gróf Wenckheim Dénes elnök még j nem érkezvén meg, távollétében B e; 1 i c z e y Géza nyitotta meg, a megjelentek szives üdvözlése után a közgyűlést. Ezután ismertette a legutóbbi igazgató-választmányi ülésnek a székház felépítésére vonatkozó határozatát. Hozzájárulásra ajánlotta azt a határozatot a közgyűlésnek, mert a szókház jelenlegi formájában nem megfelelő, holt tőke, amely nem hoz az egyesületnek semmi jövedelmet, a felépítés által ez a helyzet lényegesen változik. Az emeleti helyiségekért a kaszinó már is felajánlott 1400 korona évi bórt azzal a szerződésileg biztosítandó ígérettel, hogy a nagy-