Békésmegyei közlöny, 1910 (37. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1910-01-20 / 6. szám

10 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1910 január 16. ben. Az akció nem remélt nagy hullámokat vert országszerte. A rendezett tanácsú városok polgármestereitől egymásután érkeztek a helyeslő válaszok dr. L o v i c h Ödön polgármesterhez, aki az orvoslás eszméjének felvetője volt. Dr. Lovich körirata oda konkludáit, hogy a rendezett tanácsú városok polgármesterei országos egyesülete gyűlést tartson, e gyűlésen beszélje meg a sérelmeket és ugyancsak e gyűlés határozatából kifolyólag kérje a belügy- és pénzügyminisztert a törvénytervezet sérelmes rendelkezéseinek megváltoztatására. A központi vezetőség közgyűlés összehívását nem tartotta ugyan szükségesnek, de e helyett vasárnap délelőtt összeült Budapesten az országos egyesület tanácsa, dr. Szentpáli István, Miskolc város polgármesterének elnöklésével. A tanács beható tárgyalás alá vette dr. Lovich gyulai polgármester körirata alapján az egész törvénytervezetet és sok igen fontos határozatot hozott, melyeket röviden az alábbiakban ismertetünk: Mindenekelőtt elhatározták, hogy gróf Andrássy Gyula belügyminisztert és Hartl Sándor miniszteri tanácsost azon gondoskodásukért, hogy a városok és a városi tisztviselők helyzetének a javítását ilyen, a városokra igen fontos lépés megtételével a megvalósulás elé vitték, üdvözlik. A tanács a legszembeötlőbb sérelmeket és azok orvoslását a következőkben foglalta össze : Az egyes városok állami évi hozzájárulás megállapításánál, ne az 1905., 1906. és 1907. évi, hanem az 1908. és 1909. évi zárszámadások átlaga szerint is mutatkozó (tehát öt évi átlag) nemcsak rendőri, (külrendőri is) adókezelési, közegészségügyi ós katonaügyi személyi kiadásai szolgáljanak alapú', hanem' a gyámügyiek is és valamennyi után a dologi kiadások is figyelembe vétessenek. Az ezen adatokat és egyéb szétosztásnál figyelembe veendő a város teljesítő képességét ós más viszonyait (adóösszeg, pótadó magassága, adósság, közmüvek létesítése, stb.) feltüntető kimutatás mielőbb nyilvánosságra hozandó. Az állami hozzájárulás teljes öszszege ne 1916-ban adassék a városoknak, hanem legalább is akként, hogy 50 százalék a folyó évben, 75 százalék 1911-ben ós a teljes összeg 1912-ben. Sérelmes a városokra, hogy az állami segélyt csak azon rendszeresített állásokra tényleg alkalmazott tisztviselők rendes fizetésének és lakáspénzének a kiegészítésére lehet fordítani, amelyet a törvényjavaslat felsorol, azonban ezen felsorolásból hiányzanak más rendszeresített állások, amelyekre nézve a törvényjavaslat intézkedést nem foglal magában. Ilyenek például az erdész, a községbiró, írnok, végrehajtó, rendőrbiztos, polgári biztos. Ugyancsak nem rendezi az illetményeit a törvényjavaslat az altiszteknek, szolgáknak, kézbesítőknek és rendőröknek. Az ezen állásokra vonatkozó fizetésrendezés tehát pótlandó. De különösen sérelmes a rendezett tanácsú városi tisztviselőkre, ha ezeket a törvényjavaslat csak a 8—11 fizetési osztályba sorozza. Ezek feltétlenül a 7 —11 fizetési osztályokba sorozandók, még pedig az eddigi szolgálati idő figyelembevételével, vagyis ugy, mint annak idején a vármegyéknél történik. Az ügyész, orvos, mérnök és állatorvos, a magángyakorlat engedélyezése esetén is be legyenek sorozhatók a fizetési osztályokba. Ha azoknak összes járandóságai a fizetési osztály legfelsőbb fokozatát is felülhaladják: a többetfizetés ne pótlók címén illesse, hanem fizetésképen. A nyugdíjintézetek létesítése nagyon hosszú időre szabatott. Ezek a törvény életbeléptétől számított egy éven belül létesítendők. A jegyző a magánmunkálatok eltiltásáért kárpótlandó. Ami fizetés az alkalmazottaknak törvényben megállapíttatik, az egész összegében 1909 január 1-től visszamenőleg nekik kiutalandó. Sérelmes a törvényjavaslat még azért is, mert a képviselőtestületek intézkedési joga a segélyösszeg felhasználására nézve már eleve megköttetett, midőn a miniszteri rendelet már előre kizárja annak a lehetőségét, hogy községi adókkal túlterhelt városok is, még ha egyéb, — a rendeletben jelzett célok kielégítéséről már megfelelő módon gondoskodtak is, — a segélyt, vagy annak egy részét a lakosság terheinek könnyítésére használhassák fel. Az állami tisztviselőknél biztosítva van az automatikus előléptetés, ami azonban a városi tisztviselőknél nem nyerne a törvényjavaslat szerint alkalmazást. Most a városoknál pl. egy jogvégzett aljegyző 1409 koronánál kezdi, esetleg 1800 koronán végzi és még a magánmunkálatoktól is el van tiltva. Legjobb volna azért, ugy mint a tanítóknál, a korpótlók rendszerét alkalmazni ós öt korpótlókot rendszeresíteni. A polgármester bármily hosszú müköd se alatt csak 800 korona fizetésben emelkedik, mig egy falusi tanitó 1000 korona korpótlékot is nyerhet. Elhatározta végül a tanács, hogy e főbb sérelmek felsorolását magában foglaló emlékiratot sürgősen az uj belügyminiszter elé terjeszti, egyúttal kellő időben az egyesület tagjait rendkívüli közgyűlésre hívja össze s előtte való nap a szakosztályokkal is beható tanácskozást tart. Hogy Gyula város ilyképpen megizmosodott akciójának meg is lesz az óhajtott eredménye, az kétségtelen. A Békésmegyei Gazdasági Egylet köréből. Igazgató-választmányi ülés. A Békésmegyei Gazdasági Egylet e hónap 19-én, szerdán igazgató-választmányi ülést tartott. A tagok részéről vén az ajtóhoz, mindenkit látott, aki a kaszinóban megfordult. Pál sietve átment a társalkodóba, de az ügyvédet nem találta ott sem. Bizonyosan valami fontos dolga lehet, gondolta, hát majd mást kér fel helyette. Oda állt a barátai közé, akik éppen valami fontos politikai kérdés fölött vitatkoztak s megszólalt. — Fiuk, ma estére iszunk ! — Éljen Tihanyi Pál! — kiáltották erre egyhangúan a jelenlevők és felkapták vállukra az aljegyzőt. — Bizonyosan nyertél, ugy-e ? — faggatta a patikus, akinek feltűnt, hogy Tihanyi Pálnak az utóbbi időben mindig konyakot rendel az orvos — és már meglehetős összeget tesz ki a számlája. — Dehogy nyertem. Megnősülök. Még nagyobb éljenzés tört ki erre, kíváncsian tudakolták, ki az a szerencsés, akire a választás esett, Egyszerre elterjedt a hir a kártyaszobában is, ós a lányos apák tömegesen tódultak be a társalgóba, mert ki tudja, hiaz nem aiszik az ördög. A sok unszolásra azután elmondta Pali, hogy ő biz nem néz a pénzre, hanem csakis a szive szavára hallgatott és az, akit meg akar kéretni, nem más, mint Kemenes Péternek, az öreg megyei írnoknak a leánya, az angyali szép Jolánka. Ez a kijelentés szemmel láthatólag lehangolta a jelenvoltakat, mert ugy gondolták, hogy a szegény megyei írnoknak a veje lehet ugyan igen jó fiu, de semmiesetre sem valami előkelő barát. Meg hát a lakodalmuk sem lesz j bizonyára olyan, hogy valami jól lehetne mulatni rajta. Akadtak is mindjárt, akik nagyon szerették volna lebeszélni, de Pali makacsul ragaszkodott elhatározásához. Mikor látták, hogy a szó mitsem használ, hát belenyugodtak. Pali megkérte a tisztiorvost, hogy menjen el Kemenesókhez és kérje meg a nevében a szép Jo'ánka kezét. Az orvos szívesen tett eleget barátja kérésének' és ugy bezzélték meg, hogy a hírrel ide jöjjön vissza. Mialatt a kérő odajárt, persze mindenki csak Tihanyi Pálról beszélt. Emlegették a szerencséjét is, de volt, aki megjegyezte, hogy ugylátszik már elfordult tőle Fortuna, a kegyes istennő. Körülbelül másfelórába tellett, mire az orvos visszaérkezett. Vidáman, szinte lelkendezve nyitott be a társalgóba. A nagy örömtől alig tudott szólani. — Gratulálok Palikám! Te a világ legszerencsésebb embere vagy, az a leány már menyasszony, éppen ma kérette meg Géza barátunk. Nem neked való, az fiú ! Tihanyi Pál egy pillanatig szótlanul bámult maga elé, aztán valami szörnyen nyilaló fájdalmat érzett a szive tájékán és ugy megtántorodott, hogyha az orvos éppen a vállára nem kapja örömében, hát elesik. — Ez jói sikerült pajtás ! — hajtogatta az orvos és körülhordozta Tihanyit a leremben. — Téged csak nem hagy el a jó sorsod — kiáltották a többiek is — nem hiába, a szerencse fia vagy. elég szép érdeklődés volt tapasztalható, csak a vidék volt csekély számmal képviselve. Legfontosabb tárgya volt a választmányi ülésnek az egyesületi szókház felépítése, amely kérdéssel már a mult alkalommal is foglalkozott a választmány és elvileg állást is foglalt mellette. Ennek dacára a szerdai választmányi ülésen kifogások merültek fel az építkezés terve ellen különösen azok részéről, akik a mult ülésen nem voltak jelen és nem volt módjukban hallani az ott elhangzott meggyőző érveket. Mármár veszedelemben is volt az építkezés ügye, mtkor az elnökség és egyes, a kérdéssel minden oldalról tisztában levő tagok megfontolt nyilatkozatainak sikerült megfordítani a kedvezőtlen hangulatot ós a jelenlevők összességét az ügynek megnyerni. Végérvényes határozatot a legközelebbi közgyűlés fog hozni. A választmányi ülésről egyébként tudósításunk a következő: Jelen voltak Beliczey Géza elnöklete alatt id. Vid ovszky Károly alelnök, gróf Széchenyi Antal. B ad i c s Elek, Wagner József, Kiss Antal, D e u t s c h Artúr, id. és ifj. K oc z i s z k y Mihály, Zsíros András, dr. F á y Samu, ifj. Vidovszky Károly, Kovács L. Mihály Reisz Simon, O n d r u s Ciryll, M o r v a y Mihály, K. N a g y Gábor, B e r c z i Gábor, G o v r i k János ós K i t k a György igazgató-választmányi tagok, P f e i f f e r István titkár és M á z o r Pál segédtitkár. Megjelent az ülésen G s a n á d y Aurél gazdasági felügyelő is. Beliczey Géza elnök szíves szavakkal üdvözölvén a megjelentaket, megnyitotta az ülést ós jelentést tett arról, hogy az egyesület elnöksége a mult választmányi ülés megbízása folytán elkészítette á házépítésre vonatkozó részletes terveket és költségvetést. E szerint az egyesületi háznak egy emelettel való felépítése és kibővítése 58,746'96 koronába fog kerülni. Az emeletet bérelni szándékozó csabai Kaszinó 14C3 korona évi bórt, a földszint jobb szárnyáért pedig a Bákósmegyei Általános Takarékpénztár Részvénytársaság évi 1500 korona bórt ajánlott fel. A földszint balszárnyán létesítendő bolthelyiségekért is könnyen be lehet szerezni évi 850 koronányi bért. Az épület udvari szárnyában lennének az egyesületi irodák ós a szolga lakása. Mindez adatokból következtetni lehet, hogy a felépített székház 4650 koronát jövedelmezne évente, ami 4V

2% mellett csaknem 90.000 korona tőkének felelne meg. Világos ebből, hogy a fenti befektetés csak üdvös és hasznos lehet az egyesületre nézve. Kéri a választmányt, hogy szóljon hozzá a fontos kérdéshez, hogy a javaslattal mielőbb a közgyűlés elé léphessen és az átalakítás még ez óv folyamán végrehajtható legyen. Vita az épités körül. Id. Kocziszky Mihály kérdi, hogy a választmánynak joga van e e kérdésben határozatot hozni ? P f e i f f e r István titkár : A választmány csak javaslattal lép a közgyűlés elé. Megjegyzi egyébként, hogy a Kaszinó közgyűlése már elfogadta a 14C3 korona évi bér fizetését. Ezen kivül az egyesület olyan értelmű szerződóst köt a kaszinóval, hogy a nagyterem az egyesület gyűlései számára mindég rendelkezésre álljon. Dr. F á y Samu nem látja olyan rózsásnak a' helyzetet, amilyennek az építkezés pártolói látják. Számítani kdl az adóra és más fizetésekre is, ugy hogy a legjobb esetben is 3—4% jövedelem marad. Ő épen ezért ellenzője az építkezésnek. B eicz e y elnök : De kérem, hiszen Csabán folytonosan drágulnak a lakások, a rohimos fejlődés miatt a házak értéke folyton emelkedik. Id. Kocziszky Mihály dr. Fáy véleményét pártolja. Az egyesület pénze hoz a takarékpénztárban 4 ós fél százalék jövedelmet minden különösebb fáradtság nélkül. Maradjon minden a régiben. M o r v a y Mihály szintén ellenzi az építkezést. Inkább fektesse az egyesület a vagyonát valami kísérleti állomásba, vagy mintagazdaságba, hogy tanulhassanak a gazdák. Pfeiffer István titkár: Az a kérdés, hogy megmaradjon-e az egylet a mostani, minden tekintetben célszerűtlen és nem is gazdaságos helyiségben? A jelenlegi épületben 30.000 kor. fekszik, mely 'egy krajcárt sem jövedelmez, sőt még rá tizet az egylet. Nem áll az, mintha az 58.000 kor.' befektetés nem jövedelmezne. Ezen tőkóért a takarékpénztár mindössze 2320 korona kamatot fizetne évente. Ha felépitik azzal a költséggel a székházat még azon kivül, hogy az egyletnek lesz kényelmes irodahelyisége és a szolgának kényelmes lakása, úgyszólván teljesen ingyen: a bérbe kiadott helyiségek tisztán legalább 3700 koronát jövedelmeznek. Min • denki láthatja, hogy ez lényegesen több a takarékpénztári jövedelemnél. Meg kell rögzíteni a vagyont, mert ez jövedelmezőbb is, biztosabb is, mintha takarékpénztárban van. Félre kell tenni minden pesszinizmust. Teljes meggyőződésével ajánlja az építkezés elfogadását. Beliczey elnök: Az elnökség jól meggondolta, mikor ezzel a javaslattal előállott. Az egyesület tőkéje úgyis mobil, tehát elsőrangú érdek, hogy azt a vágj, nt itt Csabán, a megye gócpontjában megkössék s ezzel mintegy örök időkre biztosítsák az egyletnek Csabán maradását. Wagner József, Reisz Simon ós mások pártoló felszólalásai után a választmány kimondotta, hogy az építkezést javaslólag terjeszti a rendkívüli közgyülós elé és utasította az elnökséget a közgyülós meghívására. Kisebb ügyek. A „Gyulai MéhészegyletMől örökölt házat az elnökség több ízben akarta már eladni, de nagyon csekély árt ígértek érte. Legelőnyösebb a mostani bérlő ajánlata, aki a rozoga házat hajlandó 800 koronáért megvenni részlettörlesztésre, akként, hogy a ház csak akkor iratható a nevére, amikor már az egész vételárat letörleszti. Ez ajánlatot P f e i ff e r István titkár indítványára a választmány e fogadta. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület Cserháti Sándor, a kiváló mezőgazda emlékét egy emlékművel ós egy alapitványnyal akarja megörökíteni. Az erre vonatkozó gyüjtőiveket megküldötte a Gazdasági Egyesületnek is. D e u t s c h Arthu indítványozza, hogy az egyesület a nemes célra 100 koronát adományozzon. Beliczey elnök: Talán elég lenne 50 korona is, A kérdés szavazásra bocsáttatván, a többség a 1C3 korona adomány mellett foglalt állást A Gazdasági Egyesületek Országos Szövetsége tudvalevőleg az egyesületi, titkárok és tisztviselők számára nyugdíjintézetet létesít, melybe a nyugdíjilletéket egyrészt az állam, másrészt pedig az egyletek és a nyugdíjazottak fizetik olyanformán, hogy a tisztviselő fizetésének 6 százalékát az egylet, másik 6 százalékát pedig a nyugdíjazottak viselik. E nyugdíj hozzájárulás a Békésmegyei Gazdasági Egyletnél évi 192 koronát tesz ki. Ezt már a mult választmányi ülés is megszavazta. A munkásszerződések megkötésére vonatkozólag elhatározta a választmány, hogy olyan értelmű javaslattal járul az alispán elé, mely szerint a szerződóseket a gazda a saját lakásán is megkötheti a munkásokkal s csak azután mutatja be láttamozás végett a hatóságnak. A havasi legelők ügye nem talált valami kedvező fogadtatásra a gazdák részéről, pedig határosottan előnyös ós olcsó. Most is abban állapodott meg a választmány, hogy állandó érintkezésben marad a gazdasági felügyelővel ós ha valamelyes előnyös alkalom mutatkozik akkor csinál propagandát a gazdák körében. Az Aradmegyei Gazdasági Egyesületnek ahhoz a felterjesztéséhez, hogy az egyesületi székházak az adó alól mentesítessenek, egyhangúlag hozzájárult a választmány. A folyó ügyek során felolvasásra került Darányi Ignác búcsúlevele. A választmány sajnálattal vette tudomásul a kiváló földmivelésügyi miniszter távozását. Az OMGE. felhívta az egyesületet is, hogy minden erejével lépjen akcióba, ha az uj kormány esetleg rendeleti uton akarná életbe lótetni a Románia és más Balkán-államokkal kötött kereskedelmi szerződéseket, amelyek ellen pedig már annak idején a parlament is állást foglalt. Végül az alispán a Gazd. Egyesület véleményét kéri arra a 12 gazdasági cselédre ós munkásra vonatkozólag, akiket a szolgabirák állami kitüntetésre javaslatba hoztak. A választmány tizet elfogadott. Ezek a következők: Valent József Újkígyós, Csernus Pál Szentétornya, Fábián Ferenc Csorvás, Motyánszky Pál Tótkomlós, Török Imre Köröstarcsa, Bucsi Lajos Gyoma, Farkas István, Luda András ós Á. Szintye György Gyula, Kun Samu Gyulavári. Ezeken kivül felvette a választmány Zsíros András ajánlatára a jutalmazandók közé Kerepeczki Györgyöt is, i ki már 50 óv óta munkálkodik, mint napszámos.