Békésmegyei közlöny, 1910 (37. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1910-01-20 / 6. szám

Békéscsaba 1910 január 13. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 5 A helyiérdekű vasutak és az állami kezelés. Stájgerol az állam. Az úgynevezett helyiérdekű vasutak igen fontos szervei a közlekedésügynek, mert olyan vidékeken vonulnak keresztül, ahol a Máv. igazgatóságának esze ágában sincsen soha vasúti közlekedést teremteni s a nagy világtól teljesen elzárt helységeket nyitlak meg a közforgalom számára \ e rövid néhány szóM' * lenki, hogy a h<>'"' közgf"'' azTasU ^dpjait Kaparintja, ^aalakat legföljebb .^esiti, de a segélyért megii magas sápot követel. Békésvármegyének nagyon sok a vicinális vonala. Fővonal tulajdonképpen csak kettő megy rajta keresztül, az arad—budapesti és a nagyvárad—szegedi. A többi mind vicinális jellegű vonal vagy állam, vagy pedig az egyik leghatalmasabb vasúti részvénytársaság, az arad—csanádi egyesült vasutak kezelése alatt. Legtöbb bajjal ezek között a Gyulavidéki Helyierdekü Vasút küzködött. Már úgyszólván a tönk szélére jutott ez a részvénytársaság, mikor egyszerre, a mult évben megjelent a mentőangyal, az állam és kihúzta a hínárból. Egyszóval megsegítette. Alább érdekes dolgokat mondunk ám el arról, hogy mit tesz az az állami támogatás. Aki végignézi a mult esztendő gazdasági eseményeit, megfigyelheti, hogy a h. é. vasutak épitéséban igen jelentékeny hanyatlás állott be. E stagnációnak egyik lényeges oka az, hogy a kereskedeími minisztérium, ellentétben az előzőleg általában követett gyakorlattal, már a lefolyt évben is csak akkor engedélyezett helyiérdekű vasutat, ha a vasút az üzemért az államvasutaknak odaadja bruttó bevételének 60 százalékát. Azelőtt megoszlott a vasút jövedelme : 50 százalék az államvasuté s 50 százalék a helyiérdekű vasutó volt. A jelenlegi F0—40 százalékos megosztás indoka az államvasutak panasza, amely szerint az egyes helyiérdekű vasutakra ráfizet. Igy van ez a gyulavidéki vasútnál is. Ezt a panaszt a Magánmérnökök Országos Szövetsége a kereskedelmi miniszterhez intézett felterjesztésében figyelemre méltó okokkal igyekszik megcáfolni s arra kéri a minisztert, hogy tegye lehetővé a helyiérdekű vasúti hálózat szaporodását és fejlesztését az által, hogy az 50—50 százalékos megosztást állítsa vissza, mert ha megmarad amellett, hogy helyiérdekű vasút építését csak a 60—40 százalékos megosztás alapján engedelyezi, lehetetlené teszi a helyiérdekű vasutak építését. Regisztráljuk a szövetség állásfoglalását, de ha már e kérdés felszínre került, réhány megjegyzést akarunk tenni. A mi benyomásunk az, hogy a helyiérdekű vasutak létesítése helytelen irányban fejlődött, mert minden tagadás ellenére is, a helyzet az, hogy a legtöbb helyiérdekű vasút létesítését nem közvetlenül a közszükség, hanem az épitésből temélt vállalkozói nyereség veti felszínre és érleli meg. A kettő között pedig lényeges különbség van. Az előbbinél ugyanis könnyen megvalósítható lenne az önálló kezelés, mig utóbbiaknál az a vállalkozó legfőbb érdeke, hogy az építés befejezésével az egéz vasút gondját lerázza magáról, amire pedig az a legcélravezetőbb eszköz, ha a kezelést a Máv. vállalja. Már pedig az államvasuti kezelés — ezt nem megrovásként mondjuk — sokkal merevebb, semhogy az illető vidék speciális érdekeit a helyi szempontok figyetembe vétele mellett szolgálhatná. Viszont az önnálló kezelésnek az a megbecsülhetetlen előnye van, hogy egyenensen létérdeke követeli a vonal mentén fekvő gazasági tevékenység ístápolását ós fellendítését. Akárhány olyan esetről tudunk, midőn a h. e. v. társaság nem csak kezdeményezőleg lépett fel, hanem részesedést is vállalt mindenféle ipari, kereskedelmi és mezőgazdasági vállalkozásokban, mert ily módon lényegesen emelhette árúforgalmát. Ez okon nem tulságasan busulunk a kereskedelmi minisztérium uj gyakorlatán, mindössze azt tartanánk Kívánatosnak, ha egyidejűleg megfelelő intézkedésekkel igyekeznék az önálló kezelés hátrányain segíteni és könnyíteni. A csabai Polgári Kör közgyűlése. A csabai „Polgári Kör", Csabának ez a legrégibb társadalmi egyesülete vasárnap délután tartotta évi közgyűlését a köri tagok nagy érdeklődése mellett. A tisztújításon kívül a Körnek saját otthona megteremtése körül felmerült mozgalom volt a közgyűlésnek érdekesebb ügye. Hogy e régi egyesület végre saját otthonába költözhessék, a legutóbb tartott rendkívüli közgyűlés az évi tagdíjnak 4 koronával való felemelését határozta el. E négy korona a házvételnek törlesztésére fog forditatni. Egyik lelkes tagja, H u 1 y u k János nyug. ev. tanitó azonban még reálisabb alapjára lépett a köri^ház biztvsitásásának. Ugyanis a választmány beleegyezésével a köri tagok között máris 102 drb á 50 koronás részvény jegyzését és befizetését biztosította, ugy hogy már csak 120 darab részvény jegyzése szükséges és a házvételre szükséges összeg együtt van. A Kör garanciát vállal, hogy a részvények, melynek összege két évenkénti kisorsolás után a részvények be nem vonatnak, 4% kamatot fizet. A közgyűlés a házvételnek ezt a kockázat nélküli módusát fogadta el s felkérte a választmányt az e tekintetbeni részvényaláirási gyűjtés további szorgalmazására. A közgyűlésen Fábry Károly elnökölt. Megnyijójában a fent elmondottakat vázolta s hogy a tagok régi óhaja teljesüljön csak egy kissé nagyobb önbizalomra van szükség. G a 11 i János közöstiszt az évi jelentésben a köri életet, a választmány tevékenységét ecsetelte. A tagok száma 182. A hátralékos tagdíj apadt, bár még mindig 766 kor. A bevétel 2877 korona volt, mig a maradvány készpénzben 808 kor. 26 fillér. A Kör vagyona 3735 kor., a Kossuth-alap 836 korona. Leltári értéke 2648 korona. A könyvtár 1200 mü, 1722 kötetből áll. Az elmúlt évben a könyvtár gyarapítására mi sem lett fordítva, ez évre 200 koronái szavaztak meg. Medovarszky Mátyás a rendkívüli közgyűlésnek a tagdi'jfelemelósére vonatkozó határozatát, hogy a gyűlés nem lett volna határozatképes, tette szóvá. Az elnökség felvilágosítására, hogy alapszabályszerüleg, akik szavaztak, meg volt a kivánt szám, a közgyűlés az évi jelentést tudomásul vette. Az ez évi költségelőirányzatot, 3443 kor. kiadás ós 863 kor. maradványnyal, szintén elfogadták. Több felszólalás törtónt uj billíárdasztal, vagy a rógi alapos átjavitása fölött. Az utóbbit határozták el. A házvótel ügyét Fábry Károly ismertelte. Bár a választmány most még nem léphet konkrét javaslattal a közgyűlés elé, de egy kis önbizalommal, egy kis áldozatkészséggel a kör saját otthona megvalósítható Két házat a kiküldött szakértók megszemléltek, de azokat csak nagy átalakítással lehetne a kör céljaira megfelelőkké tenni, mert a házvótel ugy van tervezve, hogy abban az ipartestület is megfelelő otthonra találjon. Elismeréssel szól Hulyuk eredményes fáradozásairól s azt tartja a körre nézve a legjobbnak, amiért^is kéri a tagokat, tegyék lehetővé, részvényjegyzéssel, hiszen pénzüket kamattal visszakapják, a rég óhajhon megteremtését. S a j b e n Pál, Márton József, Kovács Károly, H u 1 y u k János, U h r i n Károly felszólalásai után a választmány megbízatott a részvényjegyzés szorgalmazásával és megfelelő ház keresésével. Most a tisztújításra került a sor. Nagy éljenzés és lelkesedéssel a volt elnökség lett újra egyhangúlag megválasztva. Elnök Fábry Károly, alelnök U h r i n Károly ós Áchim Tamás, közöstiszt G a 11 i János, könyvtáros L a c z ó Endre. Választmányi tagok, régiek: Megyery Imre, Molnár Márton, Kiszely György, id. Horváth Mihály, Lizsáky László, Jeney Endre; ujak : Mészáros Gyula, Wilhelm Mihály,, Irsa Ferenc, Szűcs Lijos, íázulimán Ákos ; póttagok : Francsek István, Sajben Pal, Czibula János. Számvizsgálók: Jankó Károly, Uhrin Pál, Kován Endre. Fábry Károly mondott lelkes szavakkal köszönetet a bizalomért, s azzal fejezte be a közgyűlést, hogy szívesen dolgozik a közért. A csendőrség Békésmegyében. Csonka őrsök. Miért nincs meg a létszám? Köztudomásu tény, hogy Tisza Kálmánnak, a 15 évig miniszterelnökösködő „kancellárinak egyik legsikerültebb alkotása a csendőrség intézménye. Mikor ez a katonai szervezettel biró hatalmas intézmény megkezdette működését, egyszerre vége lett minden pandúr és betyár romantikának. A régi jó perzekutor- és pandurvilágban arany életük volt a szegénylegényeknek. A perzekutor urak hagyták őket menekülni, mivelhogy egyik-másik rossz hirü betyárbandával bizony maguk sem szerettek találkozni. Utóvégre az élet töb bet ér minden dicsőségnél Ilyen körülmények között természetesen elszaporodtak a futóbetyárok és az Alföldön, meg a Dunántul a közbiztonság nem állott valami nagyon ideális színvonalon. Aki nagy utat tett kocsin és még hozzá pénzes ember is volt: megcsinálhatta otthon előre a végrendeletét, Meg is tették ezt sokan, mert hogy betyárokkal fognak találkozni, azt bizonyosra vehették. A perzekutorokban sem bízhattak, mert azok voltak mindenütt, csak ott nem, ahol baj volt. A csendőrség felállítása szinte egy csapásra véget vetett ezeknek a tarthatatlan állapotoknak. Itt nem betyárokból átvedlett pandúrokról van szó már, hanem katonákról, akik szolgálatban épp olyan joggal használhatták a fegyverü ket, mint a katonák a háborúban. Ezekkel már nem lehetett kedélyeskedni, évődni, komázni, bújósdit játszani. Vagy be kellett adni a derekukat, vagy ellenszegülés esetén ott terültek el holtra lőve a puszta zöld pázsitján. A csendőrök meg is tisztították csakhamar a betyároktól az országot. A kulturális fejlődéssel karöltve azonban elszaporodott a modern betyárok, a tolvajok, betörők, rablók ós rablógyilkosok száma. Mai napság már szinte emberfölötti munkát kell vógezniök a csendőröknek e modern betyárok kózrekeritóse és a különböző raffinált bűnök megakadályozása terén. Az államrendőrsógen kívül csak ők rendelkeznek erre nézve képesítéssel, tehát a büntető hatóságoknak csak reájuk lehet támaszkodniok. A vidéki városok ós községek rendőrségei néhány kivételes rendőrvagy detektivtalentumon kivül, akik a nyomozás terén szintén mutatnak fel igen szép eredményeket : nem szorítkoznak másra, mint az éjjeli csendháboritások meggátlására, a verekedések félbeszakítására, a különböző kihágások följelentésére. Bűnügy csak ritkán fordul meg a kezük alatt. A statisztikai adatok szerint a bűnügyek száma évről-évre, sőt hónaprólhónapra szaporodik. És mégis a csendőrség, melynek legtöbb dolga van évek óta egy állapotban van. A csendőrök számát nem szaporítják sőt — mint Békésmegyében is tapasztalható — alig van őrs, amelynek meg volna a megállapított létszáma. A csendőrség 1910. évre szóló beosztása szerint Csabán és Szarvason 7—7, Gyulán, Gyomán ós Orosházán 6—6, Szeghalmon, Körösladányban, Vésztőn, Endrődőn, Kétegyházán, Békésen, Kondoroson, Mezőberényben, Öcsödön, Tótkomlóson, Újkígyóson, Csorváson és Gádoroson 5—5, Dobozon és Köröstarcsán pedig 4—4 emberből kellene állania az őrsöknek. És ezzel szemben azt kell tapasztalnunk, hogy a megállapított létszám alig van meg néhány helyen. Csabán például 7 csendőr helyett csak 4 emberből áll az őrs és pedig már évek óta. Békésmegye az emiatt felhangzó sok panasz folytán még a mult évben felterjesztéssel fordult a belügyminiszterhez, hogy vagy az őrsök számát szaporítsa, vagy egészítse ki a létszámot. Kérte ezenkívül azt is, hogy az őrsöket kapcsolja bele a vármegyei telefonhálózatba, amit a közbiztonság érdeke szintén megkíván, mert bajok esetén sokkal hamarább lehet a csendőrséget értesíteni. A miniszter azonban csak utolsó részét teljesítette a kórelemnek. Az őrsök szaporítása ez idő szerint azért nem lehetséges, mert a költségvetésben nincsen rája fedezet. Hogy azonban ez állapot is tarthatatlan már, az kétségtelen. A csendőrök szaporítását parancsoló szükségessé teszi az a körülmény, hogy a bűnesetek száma különösen vidéken, ijesztő mérvben szaporodik, amin nem is lehet csodálkozni. Hiszen 3—4 csendőr elégtelen egy nagy területen fekvő járás békéjének és nyugalmának biztosítására. Aktuális tréfák. - Külön fővárosi tudósítónktól. (Héderváry nem cáfol). Az uj miniszterelnök még csak dsszignált volt, mikor a bécsi Sacner-szálióban kopogtatott nála egy fiatal ember. Az ajtó kinyílt és a gróf előtt haptákba vágta magát a Magyar Távirati Iroda munkatársa, aki a szokásos tisztelgés után kivágta a szokásos szónoklatot: — Kegyelmes uram, X, Y., a M. T. I. uj munkatársa tisztelettel beinutja magát. Szerkesztőm nevében alázatosan kérem, kegyeskedjék félhivatalos közleményeit ezen.ul nekem átadni. Biztosithatom Excellenciádat a legnagyobb gyorsaságról ós pontosságról. Tudom, hogy uj korminy lévén, sok álhír kerül a lapokba, amelyeket meg kell cáfolni Kérem tehát, kegyeskedjék cáfolatait . . . Héderváry itt idegesen közbevágott : — Ugyan kérem. Sohse cáfolok én. Minden igaz ! * (A legelterjedtebb — muzsikus). Különösen a bohém körökben nagyon szeretik Jakobi Viktort, a fiatal, de annál tehetségesebb zeneszerzőt. Legutóbb a Jánoská-\al aratott nagy sikert, nemcsak itthon, de Bécsbon is. Van azonban egy talentuma, amely még a muzsikusi kvalitásait is háttérbe szorítja: elsőrendű pletykázó. Mint szárnyas Merkurius közvetíti a bohém-tanyák nyelves Múzsájának apró gyanúsításait és nagy rágalmait. Kávóházról-kávóházra jár fáradhatlanul és asztalról-asztalra hordozza a finom parittyákat. A napokban Bécsbe utazott a Jánoska jubileumára és a törzsasztalnál nagyon hiányzott Molnár Ferencnek, aki egykedvűen forgatva a lapokat, fölsóhajtott. — Milyen üresek e^ek a„lapok . . . Persze, nincs itthon Jakobi. Ő egymaga több kávéházba jár, mint akár a Pesti Hírlap és kétszer annyi oldalon jelenik meg. {Sebelduff ur.) A Luxemburg grófjának bemutatóján maga Lehár Ferenc, a zseniális szerző dirigálta a hóditó dallamokat. A premier napjának délelőttjén együtt volt a diszes társaság a Királyszínházban. Ott volt Karczag Vilmos is, a Theater an der Wien igazgatója, akinek sürgősen beszélnie kellett telefonon az igazgató-társával, Wallner úrral. A kedves ós jókedvű Czeglédi, a titkárhelyettes vállalkozott, hogy fölcsöngeti Bécset ós telefonhoz kéri Wallner urat. — Köszönöm szépen, — hálálkodott már előre Karczag, — de valamire figyelmeztetem. Németesen ejtse ki a nevem, különben Wallner nem érti meg és ideges ember létére lecsapja a kagylót. Czeglédi törte a fejét, hogy németesitse a Karczag nevet és mindenképpen próbálta. Karszag ... — igy nem jó. Kardszag ... - igy se jó. Jelentkezett Bécs, Czeglédi beleordította a „halló"-t és kérdezte, ki van ott. — Itt Wallner, — hangzott bécsi németességgel a válasz. Czeglédi ugyancsak németül válaszolt: — Ahá, Wallner ur! Tessék a telefonnál maradni. Sebelduff ur akar beszélni önnel. Czeglédi persze nem tudta, hogy Wallner Kácsák-nak hivja az igazgatótársát. A „Uéwgyei Közlöny" táviratai. Az uj kormány hivatalba lépése. Budapest. A kinevezés megtörténte után, szerdán és csütörtökön, azonnal elfoglalták hivatalaikat a kormánytagok. Khuen-Méderváry Károly gróf miniszterelnök, mint belügyminiszter, csütörtökön délelőtt jelenik meg a bel-