Békésmegyei közlöny, 1910 (37. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1910-06-19 / 49. szám

Békéscsaba, 1910. XXXVII-ik évfolyam. 49-ik szám. Vasárnap, junius 19. B1ESMEG POLITIKAI LAP Telefon-szám: 7. Szerkesztőség: Főtér, 876. számú ház, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnah vissza. Megjelenik hetenkint kétszer: vasárnap és csütörtökön. EltOFIZBTÉSI DI3 : Egész évre 12 kor. Félévre ő kor. Negyedévre 3 kor. ElSfizetni bármikor lehet évnegyeden belül Is. Egyes szám ára 12 fillér. Felelős szerkseztő: GULYÁS JÓZSEF. Laptulajdonos: SZIHELSZKY JÓZSEF. Kiadóhivatal: Telefon-szám. Főtér, 876. számú ház, hova a hirdetések és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési dij készpénzzel helyben fizetendő. NYILTTÉR-ben egy sor közlési dija 50 fillér. Munkára fel! Békéscsaba, junius 18. Még csupán egynéhány nap választ el attól, hogy az újonnan megválasztott parlament érdemleges munka elvégezhelésére összeüljön. Sok a teendő, még a több az elvégezni való, az ország rendjének, békéjének helyreállításán való munkálkodás. Balgaság lenne előzetesen megbírálni azokat, akik most kerültek be az ország házába, hogy tehetségeiket, tudásukat az ország érdekében érvényesítsék, vagy a nemzet kárára gyakorolhassák. Balgaság lenne ezt cselekednünk ma, amikor még semminemű irányzatban nem tapogatódzhatunk s nem tudhatjuk, hogy vájjon azok, kik a kormányprogramjával kapták megbízólevelüket a választópolgároktól, vájjon nem teszik meg azt a hazafias kötelességüket, melyet megtenni megígértek s melyet elmulasztani, egyenes meggyanusitása lenne hazafias törekvéseiknek. Várakozó álláspontra kell tehát helyezkednünk. Várakozóra mindaddig, amig a parlamenti működés alatt ki nem világlik, hogy azok, kik uj jelszókkal indultak az uj küzdelembe, akik a régi elvek románcát támasztották fel, hogy azok vájjon nem cselekszenek tényleg ugy, ahogy azt az ország és annak lakosainak érdeke megkívánja. Addigra mi csak tanácsokkal szolgálhatunk. Tanácsokkal és intelmekkel, melyeket a mult történetéből szűrtünk le. A melyeket követni káros nem lehet, amelyeket elmulasztani pedig hazafiatlanság lenne. A kormánypárt hatalmas erővel került be az országgyűlésbe. Olyan váratlan nagy számmal jöttek a munkapárti képviselők, amilyenre még a választást vezető kormányférfiak sem gondolhattak. Tekintsék ezt a nagy többséget, az ország előlegezet bizalmának. Tekintsék annak az előlegnek, melyet az ország a jövő eredményeinek reményében foglalóul adott nekik, hogy azzal a nagy erö/el mindazt elvégezhessék, amit programmjukban megígértek. Ne gondolják azonban, hogy ezzel az előlegezett bizalommal vissza is lehet élni, mert a közelmúlt példája ime igazolja azt, hogy az ország rokonszenve, bizalma elfordul még az előtte legszimpatikusabb párttól is, az esetre, ha a reáruházott erőt alkalmazni nem tudja, vagy nem akarja. Ha hatalmát nem ott érvényesiti, ahol azt megbízása értelmében érvényesíteni kellett volna. Munkára fel! Ez legyen a jelszó. Hiszen annyi tennivalónk akad. Soha nagyobb, tartalmasabb programmot választó közönségnek kínálni nem lehetett, mint ebben a választásban. Hiszen az elmúlt idők többsége négy esztendőn keresztül csakis programmjának be nem váltásával tüntette ki magát s igy az uj rendszer híveinek nem csak sajátjából lehet reformokat kínálni, hanem megígérhette azon programmpontok beváltását is, melyet még az Istenben boldogult koalíció igért meg a nemzetnek. A koalíció eltűnése, a mult idők többségének semmivé válása igazolja azt, hogy egyedül ígérgetésekkel semminemű párt hosszú életű ez országban nem lehet. Efemer sikereket, rövid lejáratú többséget szerezhet, de mihely eloszlik a mámor s a nemzet fölébred ebből a hypnotikus álomból, melybe a szép jelszavavakkal sülyesztették, abban a percben visszatér józan gondolkozása is s ezzel egyidőben az ítélkezés napja, mely mindenkor olyan szigorú lesz, mint a minő volt a mostani választásoknál. Tanácsoljuk tehát az uj többségnek, ne haladjon azon a már járt és szomorú tapasztalatoktól eléktelenített talajon, melyet elődei simára tapostak, ne higyje, azt, hogy mihasznot sem nyújtó közjogi vitákkal előbre lehet vinni az ország ügyét, hanem fékezett erővel, teljes ambícióval hasson oda, hogy mindazok a függő kérdések, melyek elintézése nemcsak az ország békjének, hanem előhaladásának, sőt boldogulásának előfeltétele, minél előbb megoldást nyerjenek, hogy végre beállhasson a rend, a munkálkodás, a békés előrehaladás áldásos ideje. Ha az uj többség a tényleges munka fonalát veszi fel, ha erejét az ország felvirágoztatására folytatja, akkor talán majd az a bírálat, melyet az uj országház működéséről kifejthetünk, sokkalta dicséretesebb lehet, mint aminőt az elmúlt idők parlamenti többségéről mondanánk. Közgyűlés Gyulán. A tisztviselők fizetésrendezése. Gyula város képviselőtestülete, mint már megírtuk, e hónap 14-én délután 4 órakor a városháza nagytermében rendkívüli közgyűlést tartott, melynek tárgyai között legérdekesebb a belügyminiszter 62.000 számú rendelete volt a városi tisztviselők állami fizetóskiegészitése tárgyában. E kérdéssel lapunkban igen sokszor foglalkoztunk már, mind| azonáltal szükségesnek tartjuk néhány j rövid vonással olvasóink emlékezetébe idézni az ügy előzményeit. A városok gyámolitásának eszméjét ' a Wekerle-kormány vetette fel. Andrássy Gyula gróf volt belügyminiszter el is készített egy törvényjavaslat-tervezetet, mely különösen a rendezett tanácsú városok tisztviselőire nézve volt sérelmes, amennyiben a VIII—XI. fizetési osztályokba sorozta őket szemben a törvényhatósági városok VI—XI. fizetési osztályaival. Gyula akkor akciót indított a tervezet ellen, mely akcióhoz az ország valamennyi rendezett tanácsú városa csatlakozott. Közben kiosztásra került a Wekerle által költségvetésileg előirányzott két millió korona is, melyből Gyula 18000 koronát kapott. Khuen-Héderváry miniszterelnök, mint belügyminiszter, honorálta a rendezett tanácsú városok sérelmeit és fenti számú rendelete szerint a tisztviselőket a VII—XI. fizetési osztályokba sorozta. Igen ám, csakhogy ekkor már nem volt elég a 18000 korona. A 14-iki közgyűlésen az ügyet dr. L o v i c h Ödön polgármester adta elő. Örömmel jelentette, hogy az uj belügyminiszter orvosolta a rendezett tanácsú városok tisztviselőineksérelmeit,amenynyiben magasabb fizetési osztályokba sorozta őket, ami által helyzetük lényegesen javul a múlthoz képest. Sajnos azonban, a törvényen kivüli állapot miatt az ország jelenleg nincs abban az anyagi helyzetben, hogy a rendeletnek megfelelő javadalmazást utalhassa ki a miniszter. Ezért egyelőre meg kell elégedni a koalíciós kormány által kapott 18,000 koronával, amelynek megfelelő és arányos felosztása által a fizetés államsegély által felemelt részének mindenki csak a 43 százalékát kapja meg. A képviselőtestület a polgármester előterjesztését tudomásul vette és elhatározta, hogy mihelyt a politikai helyzet megszilárdul, a többletet a többi városokkal együtt kérelmezni fogja a minisztertől. A Gyulavidéki Helyiérdekű Vasút átirt az elöljárósághoz az iránt, hogy kívánja-e a Kossuth-téri állomás felépítését? A képviselőtestület a tanács javaslatára kimondotta, hogy az állomás felépítését régi kívánságához képest, most is kívánja. Békésmegyei Közlöny tárcája. A kacagó orkán. Aludni készült a fáradt anyaföld. S ugyancsak daccal, merészen szárnyat ölt És végigvágtat rajt az őszi orkán ; Zord felhőtábort hömpölget mogorván, Ködárbocába körmeit eresztve: Az égkupolán át a végtelenbe Rohan zsákmányával az ég kalóza ; A fekete ürt büszkén behajózva, Hányja, veti szét villámhorgonyát, Felhőből-felhőbe tüznyilat dob át S a meghasadt ég záporkönyét ontja. Sir a fák repülő avarja, lombja S arcába vág egy kullogó parasztnak, S a zápor, hogy vigan paskolta, verte, A szél is, hogy kalapját elemelte: Ajkára rút, káromló szók szaladtak S miként az orkán, háborgott a lelke. Mérgét, dühét im fuldoklón lenyelte-. Ahogy az úton, fák közt meglapulva Egy kőszent nézett egykedvűen az útra, A jámbor élő előtte megállt, Torzképe bánó, hivő arcra vált S valami imafélét morzsolgatott. Az őszi orkán csak tombolt, kacagott. Tuba Károly. A próféta. Irti: Zöldi Márton Huska Antal megyei főállatorvosnak az volt a szenvedélye, hogy jövendőt mondott. Uton-utfélen, mindere és mindenkire. Volt nagy sikere és volt megszégyenítő kudarca. Az utóbbiak között emlékezetes marad az a próféciája, amellyel Géringer serfőzőt sújtotta. — Meglássátok, mondotta, hogy azt az embert ki fogják zsuppolni a városból. Ezt tizenöt év előtt mondotta. S aközben az történt, hogy a városi közgyűlés Géringer serfőzőt egyhangú lelkesedéssel díszpolgárrá választotta. Meg is érdemelte. Ötvenezer forintot adott egy árvaház alapítására. Ez a kudarca, melyet sokszor és kíméletlenül az orra alá tartottak, nem szerelte le jövendőmondó hajlamát s nem rontotta meg tekintéJyét. A gáncscsal szemben hivatkozott sikereire. — Nem mondtam e'őre a törökorosz háború végét ? Nem megjósoltam előre, hogy az angolok győzni fognak Transwalban ? Hányszor emlegettem, hogy Draga királynénak nem jó vége lesz? DJ ott van Tordazsy esete. Tisztán, világosan megmondtam, hogy ez az ember főbe fogja magát lőni. Nem következett be ? Mi ? Fenhéjázóan folytatta : — Mert én nem találomra jövendőlök, mint a cigányasszony. En a tények logikájából, az emberek jelleméből s a lélektan igazságaiból vonom le a következtetéseket. Igen, beszélhettek, amit akartok. Ki mondta meg először, hogy Antalffy lessz a főispán ? S honnan tudtam? Onnan, hogy az összes jelöltek között Antalffy volt a legtudatlanabb, legkorlátoltabb. Nos, Magyarországon ezekkel a kvalitásokkal lehet legkomolyabban boldogulni. Az öreg urat szivesen hallgatták, mert sok egészséges malicia lakott benne Az emberek fszeretik, ha másokról malíciát hallanak. Az öreg Huska ezen a téren virtuóz volt. Még jövendőlései is a malicia elemeit hordozták magukban. Amellett óvatos, rezervált tudott lenni. Időjárás jóslásokba például sohase bocsátkozott. — Az a leveli bóka dolga, — mondotta fölényesen. Ellenben sokat vesződött a haza sorsával. A hazárál szóló próféciába a legsötétebb tónusokat vitte. Például: be kell következnie az anyagi tönknek, a keleti szandzsákságok sorsára fogunk jutni, ismét az abszolutizmus fog a nyakunkon ülni stb. Ha valaki a kaszinóban egyet köhintett, Huska Antal kész volt a halálos prognózissal. — Ez a halál kutyájának csaholása, — mondotta komoran. ÁltaláLan és következetesen csak katasztrófát jósolt. Mikor ezt szemére lobbantották, gúnyosan válaszolt: Persze, jobb szeretnék, ha azt jósolnám, hogy megütitek az osztálysorsjáték főnyereményét. Majd ha fagy . . . A legtöbbet és a legnagyobb sikerrel Váry Bertalan gúnyolta Huska jövendöléseit. Ez a fiatal talentumos ügyvéd is sok maiaciát hordozott magában. Nagyon éles nyelve volt. Egyszer nyíltan magyarázta s bibliai példákkal igazolta, hogy Jeremiás próféta lódoktor volt. Ebből kisütötté, hogy a lódoktorság és a prófétaság eszméi összefüggésben állanak. Huska Antal ezért nagyon megaprehendált a fiatal fiskálisra. Ez ak| koriban történt, mikor Váry Bertalan i életre-halálra udvarolt a számtartó le1 ányának, a hires szőke szépségnek. Hire járt, hogy legközelebb el is veszi. Mikor az eljegyzés tényleg beköi vetkezett, Huska Antal kirukkolt jövenj dőléseivel. Csöppet se türtőztette magát a fiatal fiskálisra, kinek a városban a legjövedelmezőbb irodája volt. — Nohát én a béresem kancsal Zsuzsáját se adnám ahhoz a rideglelkü stréberhez. Több, mint bizonyos, hogy e házasság rövid időn belül botrányos válással fog végződni. Meg is magyarázta, miért 1 — Mert ez az ember falánk, önző, szívtelen. Nincs a lelkében egy gyöngéd vonás. A legridegebb parti-vadászok egyike, akit valaha láttam. Meglássátok nem lesz jó vége. Én mondom, Huska Antal. A mellére ütött. Aztán sajnálkozni kezdett a számtaró leányán. — Szegény Ilonka jobb sorsot érdemelt volna. Mert, ami igaz, igaz, szép, müveit leány, jó famíliából való, pénze is van. Nem sok, de van. Nem szeretem magamat a mások dolgába ártani, de a számtartónak meg fogom mondani : vén bolond, mit csinálsz ? Igen, meg fogom mondani. Ezzel tartozom neki ós magamnak. Hogy megmondotta-e, vagy nem, azt senki se tudta. De nem is érdekelt senkit, mert hamar tárgytalan lett. Egyszer ugyanis híre járt, hogy a párti visszament s a számtartó leányát még azon a héten a gazdasági irnok jegyezte el. Ezt a hir örömmel és diadallal