Békésmegyei közlöny, 1910 (37. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1910-06-19 / 49. szám

2 BÉKÉSMEGTEI KÖZLÖNY Elhatározta a közgyűlés, hogy a Novák-utca újonnan megnyitott részét téglajárdával látja el addig is, mig a betonjárdák építéséhez hozzáfognának. Néhány kisebb jelentőségű személyi ügy letárgyalása után dr. L o v i c h Ödön polgármester bejelentette, hogy szabályszerűen járó szabadságidejét most óhajtja igénybe venni. A közgyűlés a polgármester helyettesítésével B u c s k ó Coriolán dr. főjegyzőt bízta meg. Ezek után dr. Lovich polgármester a közgyűlést berekesztette. Köröstarcsa fejlődése. Zöldségtermelő mintatelep. Községi öntöző. Kérelem a miniszterhez. Köröstarcsa község kicsiny volta dacára is a leghaladóbb és legfej'ődésképesebb községek közé tartozi <. A benne lakó színmagyar lakosság igen értelmes, józan gondolkozású, barátja az egyenes eredményes haladásnak s gyümölcsöző munkát folytat ahelyett, hogy téveteg, minden alkotást leromboló eszmék szolgálatába állana. Köszönheti ezt elsősorban önnönmagának, de köszönheti szellemi vezéreinek is, akik minden eszközt megragadnak arra, hogy a község érdekeit szolgálják és előbbre vigyék a lakosság különösebb megterheltetése nélkül. E vezetők ólén Petneházy főjegyző áll, akinek ambíciója és lelkes buzgalma számos hasznos intézményt teremtett már meg Köröstarcsán. Dacára azonban e kedvező körülményeknek, a mult év rendkívül rossz gazdasági eredménye nagyon megviselte Köröstarcsa kispolgárságát is. Különösen a munkásosztály szenvedett sokat a télen s mintegy kész martalékául szolgált azoknak a nemzetpusztitó lelketlen frátereknek, akik a magyar népnek Amerikába való C3ábitása árán szereznek busás mellékjövedelmet maguknak. A kivándorlási ügynököknek jó ke resetük volt az idén, mert a statisztikai adatok szerint a kivándorlók száma az egész országban hihetetlen módon megnövekedett. Békésmegyében is csaknem kétszer annyi útlevelet váltottak már eddig, mint a mult év megfelelő időszakában. Köröstarcsa eddig igen csekély százalékkal szerepelt a kivándorlások statisztikájában, de az idén ott megnövekedett a kivándorlók száma. Az itthonmaradt szegény emberek helyzete is szomorú. A község vezetői látva ezt a tarthatatlan állapotot, annak végleges megszüntetése céljából kót érdekes eszme megvalósításán fáradozik, amely eszmék, ha megvalósulnak, Köröstarcsa megint nagy lépéssel halad előre. Az egyik eszme az, hogy Tárcsán egy zöldségtermelő mintatelepet kell állami támogatással létesíteni. Magyarországon a magyar nép részéről a mezőgazdaságnak ez az igen jövedelmező ága nagyon el van hanyagolva. Balkániak, bolgárok, szerbek foglalkoznak vele drága pénzért bérelt földteiületeken és mégis busás jövedelmeket vágnak zsebre, üarán y i Ignác volt földmivelósügyi miniszter figyelme fordult először e mezőgazdasági ág felé és minden tőle telhető módon igyekezett gazdáinkat a konyhakertészet művelésére buzdítani. Legnagyobb valószínűség szerint az ő eszméihez — melyek minden napipolitikától távol állanak — hü merad a mostani földmivelósügyi kormány is és ezért igen nagy reménye lehet Köröstarcsának arra, hogy áilami támogatásért benyújtott kérvénye kedvező elintézést fog nyerni. A zöldségtermelő telepen | igen sok munkáskéz talál magának foglalkozást. Másik, szintén életrevaló eszme egy mükenderáztató létesítése, amely községi birtokon, a község által létesítendő öntöző teleppel állana összeköttetésben. A kenderáztató létesítéséhez is szükséges azonban államsegély. Az alispán mind a kót kérelmet pártolással terjesztette fel a földmivelósügyi miniszterhez. Az idei sorozások. A honvédéimi miniszter rendelete. A jövő hét végén az egész országban elpihennek a képviselőválasztások izgalmai, legnagyobb valószínűség szerint országszerte helyreáll a rend s megkezdik a csöndes, eredményes, alkotó munkát, amelyre már oly nagy szüksége van e szegény, meggyötört, elcsigázott magyar nemzetnek. Mihelyt a nyugalom, az alkotmányos bíke helyreáll, a váratlanul nagy többségbe került kormány azonnal hozzáfog a már évek óla és különösen a legutóbb támadt zűrzavaros állapotok rendezéséhez. Mindenekelőtt megszünteti a junius 24 én összeülő parlamenttel az ex lexet, mely már eddig is nagy károkat okozott az országnak ós a pénzügyi helyzetet nem kis mértékben renditette meg. Csak egyedül Békésmegyében 650,000 koronával kevesebb egyenes adó folyt be május hónapban, mint a mult óv megfelelő időszakában. Mily horribilis summára rug ez öt hónapes ex-lex alatt az ország hatvanhárom vármegyéjében együttvéve! Oly nagymérvű csapás ez, amit a magyar nemzet ismert szívóssága dacára is csak sok idő múlva tud kiheverni. Mihely a belpolitikai állapotok konszolidálódnak és ez uj parlament rendes mederben fog működni: a kortöltötte el Huska Antalt. Büskón kérdezte : — Nos, mit mondtam ? Nos, ugye ? Még el se votte s máris otthagyta. Ismerem ón az embereket. Nem beszélek ón a világba. Az ilyen ember nem való férjnek. A tények logikája stb. Az emberek kénytelenek voltak elismerni, hogy Huska Antal tényleg nagy emberismerő s erős logikus. Váry Bertalannak is fülébe jutott, hogy miket beszél róla az öreg Huska. Nagyon közönbösen vette, sőt egyszer általános csodálkozásra azt jegyezte meg : — Azt hiszem, hogy az öregnek igaza van... A legközelebbi farsangon, nevezetesen az agarász egyleti bál után, különös hirek kerültek forgalomba. Azt beszélték, hogy Vari Bertalan, a kereset ügyvéd Huskáékhoz jár s udvarol az öreg egyetlen lányának, Katinkának. Férfiak és nők, főképp az utóbbiak erősen csóválták fejüket. Hogy lchatsóges ez? Hisz senkinek olyan véleménye nem volt a fiatal ügyvédről, mint épen Huskának, az öreg jövendőmondndónak. A jársbiró a kaszinóban egyébb meglepetéssel is szolgált: — Képzeljétek, ma Vári Bertalan — Nos? kérdezték. — Az öreg Huska egyik pőrét vitte. Meg is nyerte. A fiatal ügyvéd segédei is igazolták, hogy a mult héten Huska háromszor volt az irodában s hosszasan tárgyalt a principálissal. Lehetetlennek látszott a dolgot szónélkül hagyni. A városi főorvos megkérdezte Huskától: — Igaz, hogy oly kövér barátságba keveredtél Vári Bercivel ? Az öreg Huska tiltakozott. De nem nagyon élénken: — Ugyan mit fecsegtek ? Azért, hogy néhány szót váltottam vele ... — De azt beszélik, — forszírozta a doktor, — hogy udvarol a Katinkának. — Udvarol? Ugyan hát még mit nem találtok ki? Igaz, hogy ott volt néhányszor ... Én végre is nem vagyok az az ember, aki a vendégeket kilöki. Még akkor sem, ha a vendég Vári Bertalan. Hagyjatok bókét nekem azzal az emberrel. Mutatta, hogy nagyon molesztálva érzi magát. Vagy hat hétre kipattant a dolog. Vári Bertalan ügyvéd eljegyezte Huska Katinka kisasszonyt. Bent is volt az újságokban. Az öreg jövendőmodó vidám ábrázattal fogadta a gratulációkat. Hangosan, lármásan fejezte ki örömét. — Azt hiszem, Katinkám jól megy férjhez. Végre is az a Berci fiu a megye első fiskálisa. Akkor lesz országgyűlési képviselő, amikor akar. Aztán milyen gavallér. Nászajándékot adott a leányomnak. Ekkora brilliánsokat. Az öklét mutatta. Szemérmetlenül hencegett. De nem hagyták szárazon elvinni. Az öreg doktor pokoli malíciával vetette föl: — Jó, jó, Tóni, de te azt mondtad arról a fiúról, hogy az nem való férjnek. — Én mondtam ? — kérdezte Huska csodálkozó ábrázattal. — Nohát, ha mondtam, rosszul mondtam. Annyit csak tudhattok ti is, hogy senki sem próféta a saját házában.'Hát nem tanultatok történelmet? Mi? mánynak a törvény enkivüli állapot megszüntetésén kivül másik fontos feladatát fogja képezni az ujoncjavaslat előterjesztése és elfogadtatása. A kormány nagyon bizik a többségre való hivatkozással a javaslat elfogadásában, de előreláthatólag nehezen fog az menni. Mert a szörnyű vereséget szenvedő Justhpárt a költő szerint „mint a sértett vadkan fú dühében". Hogy a javaslatot az a párt megfogja obstruálni, az szinte bizonyosra vehető, hacsak addig meg nem szelídülnek azok a Justhpárti tigrisek. Ez könnyen megtörténhetik, mert Justh eddig is olyan embernek bizonyult, akivel „lehot beszólni." Az ujoncjavaslat elfogadásának biztos reményében a honvédelmi miniszter most egy körrendeletet küldött szét a törvényhatóságokhoz, köztük Békésvármegyéhez is, melyet nem valami nagy örömmel fogadnak az apák és anyák, mivelhogy kedves sorozásköteles fiaikról vagyon szó benne. Abban a körrendeletben ugyanis utasítja a honvédelmi miniszter Békósvármegye alispánját, hogy tekintettel az ujoncjutalék kilátásban levő megszavazására, gondoskodjék az idei sorozási tervek megalkotásáról, mégpedig ugy, hogy a sorozások julius 15 ós augusztus 15 között megtarthatók legyenek. A miniszter a terjedelmes leiratban többször kifejezésre juttatja azt a sejtelmét, hogy nem megy simán keresztül az uj Házban a törvényjavaslat. Kitűnik ez abból is, hogy a julius 15-iki dátumot kitolta julius 25-re. Rendelete végén kifejezést ad a miniszter abbeli óhajának is, hogy a sorozások ne járjanak valami hátránynyal az aratásra ós az azzal összeköttetésben álló mezei munkálatokra sem. EÍ azonban nehezen lesz kivihető, különösen o!y vármegyékben, ahol a járási székhelyektől a közlekedési eszközök roszszasága, vagy teljes hiánya folytán az egyes községek messze vannak. Ez a sorozáskötelesek részéről két napi veszteséget jelent, sőt még tovább megyünk, ha látjuk, hogy a nagy útra a legény apja, anyja, sőt — ha van — a mátkája is elkíséri. Nagyon nehéz dolog tehát a miniszteri intenció szerint ugy elintézni a kérdést, hogy e föSdmivelő nép a sorozás miatt valami kárt ne szenvedjen. A szabadtanitás ügye Békésvármegyében, Békósvármegye Központi Közművelődési Bizottsága azt a nagyjelentőségű kuliurmunkát, melyet a felnőttek oktatása érdekében a vármegye területén már a mult évben annyi biztató reménynyel megkezdett és kiváló szép eredmónynyel végzett, az 1909 — 10. évi időszak alatt még fokozottabb mértékben folytatta. Erről a ritka eredménynyel végzett kullurmunkáról számol ba a bizottság, titkára: Pál Ernő, polg. isk. tanár által összeállított részletes, a végzett nagy munka anyagát teljesen felölelő évi jelentósével. A bizottság már a mult évben beigazolta, hogy erős kulturális tényező. Alapvető, kezdeményező munkájával már akkor megoldotta azt a függő nagy kérdést: miként lehet a tankötelezettség évén tul a továbbképzést állandósítani ós hathatósabbá tenni s igy népünket jobban belevonni a nemzeti közművelődés keretébe, egyben gazdasági boldogulására is a kívánatos értelmi és erkölcsi készültséget. A közművelődési bizottság ez évi tevékenységének hü képét adja a jelentés. Rámutat, miként igyekezett a bizottság a nép rokonszenvét, bizalmát e nagyjelentőségű kulturális ügynek megnyerni. Evégett a sorozatos előadásokat olymódon állította össze, hogy abban a társadalom minden rétege fellelhesse a maga tudnivalóját s necsak elméleti ismeretet, hanem lelki nemes szórakozást találjon. Tekintettel Békósmegye túlnyomó gazdaközönsógóre s különösen kisgazdáira, a jelen évben az általános ismereteket nyújtó előadások mellé kizárólag gazdasági ismereteket nyújtó elő adásokat is' vett föl a bizottság programmjába. Igy vált ez év folyamán működése kettős irányúvá: egyfelől az általános műveltséget ápolta, másfelől a földmivelő polgárság gazdasági érdekeit is szolgálta, i Hogy pedig a gazdasági előadások a hallgatók lelkében minél mélyebb nyomokat hagyjanak hátra: a bizottság az előadásokat kiváló szakemberekre és képzett gyakorlati gazdákra bízta. I A sorozatos előadások közé felvéI tetett a Magyarországi Munkások Rok; kant- és Nyugdíj egylete szervezetének | ós áldásos működésének ismertetése is. A közművelődési bizottság előadáj sait kidolgozott tervezet alapján 1909. ! október végén kezdette meg s 1910. : ápril első felében fejezte be. Az előadások általában jótékony hatással voltak a népre. A nép érdeklődésének fokozását semmi sem igazolhatja méltóbban, mint annak felemlítése, hogy Békósvármegye 29 községében 235 előadásnak 68 341 hallgatója volt. Egy előadásra esik átlag 291 hallgató. Ez évi hallgatók száma a mult évi előadások hallgatóinak számát 21 203-al múlja felül. Az ez évi előadások ós hallgatók száma helyenként következőleg oszlik j meg: Előadás Hallgatóval 1 Gyula 15 3.730 2 Gyulavári 5 850 3 Kétegyháza 3 230 4 Doboz 5 760 5 Békéscsaba 9 3.145 6 Újkígyós 5 1.250 7 Békés 15 3.570 8 Mezőberóny 15 3.846 9 Köröstarcsa 7 788 10 Gyoma 8 860 11 Endrőd 5 1.900 12 Szarvas 11 2.166 13 Szarvas külterület 5 337 14 Kondoros 3 384 15 Szentandrás 6 114 16 Öcsöd 3 480 17 Szeghalom 27 10.041 18 Füzesgyarmat 1 118 19 Körösladány 4 810 20 Vésztő 3 265 21 Orosháza 32 22.030 22 Orosháza külterület 7 804 23 Csorvás 10 930 24 Nagyszénás 9 984 25 Gádoros 6 794 26 Tótkomlós 4 1.320 27 Pusztaföldvár 8 4.266 28 Szentetornya 3 459 29 Gyopárhalma 1 110 Összesen: 285 68-341 A 335 előadás a tudománytárgyak szerint következőképpen oszlik meg : Történeti 23 Magyar irodalmi 16 Művelődés-történeti 11 Földrajzi 35 Utirajzi 4 Természettani 6 Vegytani 4 Természetrazi 10 Neveléstani 6 Lélektani 1 Egészségügyi 17 Jogi 7 Hadügyi 1 Ipari 10 Társadalomtudományi 29 Mezőgazdasági 41 Kertészeti 11 Összesen : 235 E statisztikai adatok is élénken igazolják azt a sokoldalú tevékenységet, melyet a Békósmegyei Központi Közművelődési Bizottság a felnőttek oktatása érdekében kifejtett. A mult év adatainak a jelen év adataival való összehasonlítása pedig a fejlődésnek és haladásnak szép képét mutatja s meggyőzi a figyelmes szemlélőt aziránt, hogy a felnőttek oktatásában számottevő kulturális tényező rejlik. Ambrus Sándor Békósvármegye alispánjának érdeme, hogy vármegyéjében a közigazgatási feladatok között a legnagyobb jelentőségek egyikének ismerte fel a műveltségnek társadalmi uton való terjesztését, a felnőttek oktatását. A békósmegyei központi közmüve lődósi bizottság, élén Ambrus Sándor alispánnal, Pál Ernő polg. isk. tanár, titkár irányító közreműködése mellett, e nemes cált szolgálja. Rövid kót év alatt egész vármegyére kiterjedőleg oly nagyarányú kulturális munkát végzett s munkájával oly fényes eredményt ért el, mely bizonyára a magasabb kulturtányezök figyelmét sem kerülheti el. Mikszáth és az alispán úr. - Külön fővárosi tudósítónktól. Pestvármegye közgyűlésének különös határozatai fölött nem lehet egykönnyen napirendre térni. Pestmegye tudvalevőleg kimondotta, hogy a király nyolcvanadik születése napja alkalmából nem tart rendkívüli közgyűlést.