Békésmegyei közlöny, 1910 (37. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1910-01-16 / 5. szám

Békéscsaba 1910 január 13. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 5 — Áchim L. Andráá le ele. Áchim L. Andrásból levél érkezett az alispánhoz . A levél első felében tudomásul veszi a népvezór, hogy a kataszteri-bizottság tagjává választották, másik felében pe­dig kéri Kovács Sz. Ádám csabai birónak Pollák Arnoldhoz intézett a biró választásra vonatkozó állítólagos levelet, mely a mult évi megyegyűlésen olyan nagy botrányt okozott. E levélre, ugy látszik, azért van szüksége Álhim­nak, mert á „Szabad Föld" mult számá­ban megjelent rágalmazó cikke miatt az elöljáróság előreláthatólag sajtópört fog indítani ellene. A pör folyamán akarja ezt az állítólagos levelet felhasz­málni — bizonyíték gyanánt. — Ingyen konyha a szegény iskolások­nak. A csabai nőegylet szegény iskolás konyhái az elemi iskolákkal megnyíl­tak az elmúlt héten ; az államiiskolában a soproni-utca 1295/a sz. és az erzsébet­helyi 509/?a. számú házban. A kegyes adakozók szives figyelmébe ajánlja és a legkissebb adományt is hálás köszö­nettel fogadja a nőegylet elnöksége. — A megyei közkorház forgalma. A gyulai vármegyei közkórház 1909 októ­ber decemberi forgalma, mint mindig, abban az évnegyedben is jelentékeny volt. Szeptember végén maradt 668 be­teg, az évnegyedben felvettek 1193-at, az egész betegállomány 'tehát 1861 volt. Ezek közül meghalt 60, elbocsáj tátott 1146, maradt december végén 655. A beteg ápolási napok száma 63,976, ami legfőbb bizonysága a kórház jelentékeny forgalmának. — A kerületi munkásbiztositó pénztá­rak átszervezése. Az állami munkásbizto­sitó hivatal a kerületi munkásbiztositó átszervezésére" és ezzel együtt a tiszt­viselők véglegesítésére nézve rendele­tet intézett az országos munkásbetegse­gélyző és baleset biztosító pénztárhoz és valamennyi kerületi pénztárhoz. E rendelet az állami munkásbiztositási hi­vatal a kerületi munkás biztosító pénz­táraknak az 1907. évi XIX. tc. alapján alkotott és a hivatal által jóváhagyott alapszabályait 1910. évi január hó 16-ával éleibe lépteti és egyidejűleg elrendeli a kerületi pénztáraknak átszervezését uj alapszabályaik szerint, valamint ösz­szes Önkormányzati szerveinek újjáala­kítását. A pénztárak igazgatóságai a leg­rövidebb időn belül, de legkésőbb 1910 január 31-ig ezen rendelet alapján meg­tartandó ülésen tűzzék ki az uj alap­szabájokban előirt legrövidebb határidő betartásával a közgyűlési kiküldöttek választási' határnapját, tegyék ezt az alapszabályokban megállapított rendel­kezéseknek figyelembevételévelközhirré és intézkedjenek a választásoknak sza­bályszerű megtartása iránt. — Helyszíni szemlók. Az alispán meg­kereste a kereskedelmi minisztert, hogy mivel a gyomai híd alépítményei most már teljesen elkészültek, továbbá a Gyoma-dévaványai ut 1 ós fél kilo­méternyi szakasza is kiépült: rendelje el ez uj műtárgyakra nézve a helyszíni szemle és a felülvizsgálat mege'jtósét. — Dévaványa és a megyei uta>. Déva­ványa, ez a Bókésmegye határábaa lévő jásznagykunszolnokmegyei község azzal a kórelemmel fordult a kereskedelmi miniszterhez, hogy építse ki a Déva­ványa—karcagi vicinális utat. A mi­niszter azonban ezt a kórelmet nem teljesítette, amiről most értesiti Békés­vármegyét is. Nem teljesiti pedig a miniszter a kérelmet azért, mert a Dévaványa—kisújszállási törvényható­sági ut már ki van épitve és a köz­érdeknek jobban megfelel, ha Gyoma— dévaványai és a Karcag—füzesgyarmati utak épülnek ki teljesen. A miniszter erről azzal a hozzáadással értesítette Békésvármegyét, hogy amennyiben a közúti alap helyzete megengedi, gon­doskodjék a két ut Békésmegyón ke­resztül haladó szakaszának kiépitésóről. Erre azonban a közel jövőben még I csak kilátás sincs, mert a közúti alap a nagy útépítések folytán teljesen ki van már merülve, sőt már hiányok is mutatkoznak. A miniszteri leirat tehát nem bír jelentőséggel a vármegyére nézve. — Ingyenes helyek a gyulai szanató­riumban. A vallás és közoktatásügyi mi- ' niszter közli, hogy a József királyi her- ! ceg Szanatórium egyesület gyulai sza- i natóriumában az idén tizennégy ingye- { nes hely kerül betöltésre. E helyekre a j miniszter pályázatot hirdet. A pályázat- j ban részt vehetnek állami, községi ós i felekezeti tanárok, tanítók, tanítónők, j valamint a tanügy terén működő állami I tisztviselők egyaránt. A kérvények a val- J lás és a közoktatásügyi miniszterhez ci- j , mezve a József királyi herceg Szanató- . rium-Egyesület gyulai (Bákésvármegye Lúgoserdő) Szanatórium igazgatóság- ) hoz intózendők. — Népgyűlés Mezőberényben. Vasárnap délután a „Kisbirtokosok Országos Szö­vetsége" népgyűlést fog tartani Mező­berényben. A népgyűlésen a szövetség főapostola, Szabó István nagyutádi oüszággülésr képviselő is meg fog je­lenni. — Bajok egy csizmaszállitás körül, Gyula város a hajdúk és rendőrök csiz­máinak szállításával, mint legolcsóbb ajánlattevőt, P o m u c z János gyulai csizmadiamestert bizta meg. A kellő időre Pomucz be is szállította a csiz­mákat, melyeket a felkért szakévtők megvizsgálták. Ez alapon kiosztásra is kerültek. A kiosztás utan pár nap múlva azonban tömegestül jöttek a panaszok, hogy a csizmák rossz, toldozott-foltozott bőrből vannak és olyan gyönge a kon­strukciójuk, hogy talpuk egymásután vá­lik le. Dr. L o v i c h polgármester ösz­szeszedette a csizmákat és más szakértők­kel vizsgáltatta meg, akik számos hibát konstatáltak rajtuk, Pomuczot Lovich polgármester felfogja szólítani a bajok orvoslására. Ha aztán erre nem lenne hajlandó, a szerződési föltételekébe nem tartása miatt vissza fogja adni neki a rossz csizmákat ós más iparost biz meg­a szállítással. — Cicomázzák a „Kakast". A Vasut­utca végén, az állomás közvetlen szom­szédságában áll egy ósdi egyemeletes épület, melyet a csabai nép csak „Ka­kasának nevez. Büszkén ragyog a homlokzatán, hogy „Szálloda". Az ide­gennek, aki először jön Csabára, szép fogalmai lehetnek mindjárt az első pilla­natban Csabáról, ha ezt a diszes épüle­tet szemügyre veszi. Más városokban az állomás közelében mindenütt fényes szállodák vannak s ha az idegen ezt tudja, szentül meg van győződve, hogy a „Kakas" Csaba legelső szállodája. Némelyek fel is ülnek a meggyőződés • nek. No, de menjünk tovább. Arról van szó, hogy a „Kakas", a lógyottozói és a snapszélvezők kedves hajléka nem lesz ezután olyan csúnya, mint most. Bors Simon, a jelenlegi bérlő ugyanis előterjesztést tett a tanácsnak az iránt, hogy ő hajlandó a „Kakas"-t a saját költségén átalakítani, kitatározni, ha szerződését további hat évre meg­hosszabbítják. Az ilyen ajánlaton kapni kell, mert szegény Kakas a község felől évtizedekig is megmarad a mostani ba­rátságtalan disznólküliségóben. Az aján­lat fölött egyébként a csütörtöki köz­gyűlés fog határozni. — Fábry Károly ügyvédi irodája. Leg­több ügyvéd azért akar mindenáron mandátumra szert tenni, mert a képvi­selőség jó reklám az irodának. Nem kell egyéb, csak szájaskodni, feltűnni az országgyűlésen és mindjárt csakúgy dűlnek a kliensek. Nagyon sok szájas honatya meggazdagodott már, mikor irodáját felköltöztette Budapestre. Fábry Károly, a gyomai kerület képviselője nem tekintette reklámnak a mandátu­mot, hanem igazi hivatásnak. Kerületé­nek ügyeiben futott-fáradt egész nap egyik minisztériumból vagy hivatalból a másikba Két urat egyszerre szolgálni nem lehet. Fábry Károly, a képviselő, hűtlen lett Fábry Károlyhoz, az ügy­védhez. Képviselő korában is keresték fel kliensek számosan, de lelkiismerete nem vitte rá, hogy ügyeiket átvegye. O csak kerülete érdekeinek akart élni. Igy törtónt meg aztán, hogy az azelőtt oly nagyforgalmu ós szépen jövedel­mező iroda lassan-lassan hanyatlott s a kliensek egészen elmaradtak. Fábry Károly ennélfogva január 1-ón bejelen tette az ügyvédi kamarának, hogy az ügyvédi gyakorlatról lemond. Most már tehát minden erejét, képességeit, ambí­cióját arra forditja, hogy kerületének érdekeit istápolja és előbbre vigye. — Születés és halalozá?. Békéscsaba község népmozgalmi kimutatása az el­múlt évről a következő adatokat tün­teti fel: született 1787, meghalt 1307, a szaporulat az egész évben 480. Házasult 380. Nem orvosoltatott 7 éven alul 41, 7 éven felül 38. A betegségek közül a meghaltak legmagasabb számmal sze­repelne* a tüdőgümőkór 173, tüdőgyu­ladás 93 és bélhurut 181. Hivenyfertőző betegségben elhaltak: kanyaróban 5, roncsoló toroklobban 10, vörhenyben 60, hasihagymázban 8 Ezen kimutatás­ból látható, hogy az egészségi viszo­nyok a mult évihez arányosítva, ke­vósbbé kedvezők voltak, amennyiben a halálozás 165-el volt nagyobb, viszont a születések száma 42-vel volt maga­sabb A szaporulat 123-al volt kisebb, mint az 1908 óvben. Legnagyobb volt a szaporulat augusztus hóban 75 ós október hóban 90, legkisebb szaporulat volt április hóban 2 esettel. — Felhívás. A Békésmegyei Általános ! Takarékpénztár Részvénytársaság részvé­'• nyeinek Il-ik részlete 1910 január 15-éig feltétlenül befizetendő lett volna. Felkérjük a hátrálékos t. részvényeseinket befi­zetéseik mielőbbi eszközlésére, mert alapszabályaink 8-ik §-a szerint azon részvényes, ki a részvényei utáni befi-. zetósekét pontosan nem teljesiti, már teljesített befizetéseit a tartalékalap ja­vára elveszti. Az Igazgatóság. U] - A mult évi cselédforgalom. Az alis­I pán az elmúlt évben 3000 cselédkönyvet I és 4200 munkásigazolványt osztott ki a községi elöljáróságoknak, ami nagy for­galomról tanúskodik. — Köszönet A békéscsabai „Gazda­kör" által január 8-án rendezett bálon fetülfizettek a következők: Rosenthal ; Adolf 20 kor., Békésmegyei Általános Takarékpénztár 11 kor., Békés-Csabai takarékpénztár, Békéscsaba-városi Taka­rókpénztár, Aradi Ipar- és Népbank, Bakos Mátyás, Bartos Jáno^, Schreyer József-cég'10—10 kor., dr. Ursziny Já­nos 8 kor., Békéscsabai Termény- és Áruraktár, Pollák Mór, Farkas Pál, ifj, Kocziszky Mihály, Belenta Mihály 5—5 kor., Thury Lajos 3 kor., Zsilinszky Sándor, Gyöngyösi Gusztáv, Miklya Z. Fyörgy, Schreyer Jenő, Piesch Frigyes, ifj. Bakucz József, Simkó Károly, Miklya Z. András 2-2 kor., Fehér Károly, Soós István, Govrik Jáno3, Kiiment Z. András, Bohus László, Greksza N. Lepény Tamás, Laczó N. János, Kiiment Z. György 1—1 korona. A felülfizetőknek köszönetet mond a Gazdakör elnöksége. — Csaba egészségügye. Az elmúlt hó­nap egészségügyi viszonyai nem voltak kedvezők; a halottak száma a mult hó­napéval egyforma volt, de a szülöttek száma 23-aí volt kevesebb. A legtöbb halálozás a légzési szervek bántalmai­ban 23, agy- és idegbántalmakban 21, hevenyfertőző bajban kanyaró 5, hasi­hagymáz 3. A szaporulat 41 volt. Szü­letett összesen 133: fiu 71, leány 62; ezek közt volt halvaszületett 5, törvény­telen 4. Házasult 19 pár. Meghalt össze­sen 92; finemü 56, nőnemű 36. Korra nézve : 0-tól 1 évig 27,1—5-ig 19,5—10-ig 2, 10-20-ig 6, 20—30-ig 4, 30-40 ig 3, 40—50-ig 2, 50—60-ig 6, 60-70-ig 4, 70—80-ig 11, 80—90-ig 3. Kórnemekre nézve: Agyguta 1, agylob 2, agyhártya­lob 2, agyszélhüdés 3, aggkori végel­gyengülés 4, angolkór 1, bélhurut 6, bélgümőkór 1, eskór 1, gyermekáll­görcse 5, gümóshashártyalob 1, halva­született 5, hasihagymáz 3, hashártya­lob 1, hörghurut 2, idült bélhurut 1, idült veselob 3, kanyaró 5, kizárt sérv 1, lábüszkösödós 1, móhrák 2, öngyil­kos 1, rángógörcs 7, szervi szívbaj 1, szívszélhűdés 3, szivburoklob 1, tüdő­gümőkór 8, tüdőgyuladás 11, tüdőlég­dag 2, veleszületett gyengeség 7, vese­lob 1. Orvostörvényszóki és orvosrend­őri boncolás nem volt, orvosrendőri hullavizsgálat 2 esetben fordult elő. Nem volt orvosolva 7 éven alul 5, 7 óvan felül 6. FARSANG. — Szanatórium bál. A József kir. her­ceg Szanatórium-Egyesület csabai bi­zottsága február hó 5-ón a Vigadó nagy­termében, nagyszabású hangversennyel egybekötött táncmulatságot tervez, me­lyen több fővárosi iró és művész lép fel, kik közül P a k o t s József, a Pe­tőfi-társaság tagja. Rózsahegyi Kál­mán és Czáránnó Paulay Erzsike, a Nemzeti Színház kiváló művészei köz­reműködésüket már kilátásba helyezték. Reméljük, hogy a helyi bizottságnak a nemes cél érdekében kifejtett tevékeny­sége méltó pártfogásra érdeklődésre fog találni a közönség körében, annál is inkább, mert áldozatkészsége a sínylődő tüdőbetegek háláján kívül egy nemes, élvezetet nyújtó müvész-estélylyel lesz jutalmazva. — A magántisztviselők hangversenye. Előreláthatólag nagy sikkre lesz annak a magas színvonalú hangversenynek, melyet a csabai magántisztviselők és kereskedő ifjak egyesülete fog rendezni szombaton, e hónajp 23-án a színházban. A hangversenyen közreműködnek : D i­ósy Nusi, az aradi színház országos hírű szubrett-primadonnája, K r i e n e r Mihály, a brünni opera baritonistája, C s á n y i Mátyás zongoraművész ós Beregi Sándor, az aradi színház énekes bonívivantja. Hangvereny után tánc B Vigadó összes termeiben. Hely­árak : páholy 16 kor., páholyülÓ3 és támlásszók 4., I. rendű ülőhely 3 kor., II. rendű ülőhely 2 kor. Karzati jegyek ós állóhelyek nincsesenek. Az összes jegyek érvényes k a táncra is. Elője­gyezni T e v a n Adolf könyvkereskedé­sében lehet. Dnli finlunm K keztive méterenkint, a Ili] ~\P uHÍÍi legutolsó újdonság. Frankó, már llllll UUIJUIII vámmentesen házhoz szállítva. — Gazdag mintaválaszték Selysmgyáros Henneberg, Zürich. TÖRVÉNYKEZÉS. § A tolvaj testvér. Bagyinszky Pál szarvesi legény nagyon szerete a pénzt — elkölteni. Sokat költeni azon­ban nem volt módjában, mert Pénz ő­felsége nem igen szerette és legtöbbször elkerülte. Bagyinszky Pál nem jutván pénzhez a rendes uton, a tilos úthoz folyamodott. A mult óv augusztus 27-én felnyitotta anyjának özv. Bagyinszky Jánosnénak a szekrénye fiókját és ta­karékosabb bátyjának 113 koronáról szóló betéti könyvecskéjét ellopta. A takarókból a könyvecskére ki kapott 50 koronát és lett természetesen hegyen­völgyön lakodalom. A csúnya dolog azonban nem sokáig maradt titokban s Bagyinszky Pál a gyulai törvényszék elók-rült, mely lopás vétségéért 3hónapi fogházra ítélte. § A sirok rablói. Két nagy re­ményekre jogosító szarvasi suhanc : K r á t k i György és S z t r i n g e István kegyetlen dolgot követtek el 1908 de­cember 15-én éjjel. A római katholikus temetőből ugyanis hat sirkerésztet el­loptak. Tettüket csak az a körülmény menti nómiképen, hogy az időtájt nagy hidegek jártak. A törvényszék figye­lembe is vette ezt, mert Krátkit csak egyhónapi, Sztringót pedig 14 napi fogházra ítélte lop Is vétsége miatt. Az ítélet jogerős. § Jlus, a jószivü Z o 11 a i Ilus cse­lédleánynak, aki D u r k ó Ferenc do­bozi gazdánál szolgált, igen jó szive volt. Ezt a jó szivet megosztotta édes­anyja és szerelme tárgya, B. V. Nagy János között. Hol ezzel, hol azzal se­gítette őket, természetesen a gazdája kárára. Ha pénzök nem volt, azt is szer^ zett. A mult óv január és február ha­vában kikinyitotta gazdája szekrényé­nek fiókját és négy ízben ellopott összesen 80 koronát. A törvényszék előtt tagadta Ilus a lopást. Azt állította, hogy ajándékba kapta a gazdájától a pénzt bizonyos édes ellenszolgáltatások fejében. Ezt azonban igazolni semmi­képen sem tudván, a törvényszék lopás büntette miatt hat hónapi börtönre itólte. Édesanyját orgazdaság vétsége miatt egy hónapi fogházat kapóit, Nagy Jánost az orgazdaság vádja alól fel­mentette a törvényszék mert helyet adott abbeli védekezésének, hogy neki sejtelme sem volt a pénz bűnös ere­detéről. A jószivü Ilus felmentésért,*az ügyész pedig súlyosbításért tfellebbezet az ítélet ellen. § A haragos Szuszekár. Szuszekár Pál tótkomlósi ember csak nem régen állott a gyulai törvényszék előtt hamis tanuzásra való rábírással vádolva. Most összeférhetetlen, izgaga természete miatt megint oda került. A mult óv március 8-án ós 9-én ugyanis állítólag tele torok­kal kiabálta az utcán és korcsmában a községi képviselőkről, hogy azok csal­nak, lopnak, zsiványok, betyárok! Még több hasonló épitóton ornans-t is hasz­nált. Tette pedig mindezt azért, mert a képviselőtestület a tótkomlósi állami is­kola építési imunkálatait egy csabai vállalkozónak adta ki, bár annak aján­lata 6000 koronával drágább volt, mint egy vidékié. Ezért volt dühös Szuszekár. A törvényszék előtt beismerte, hogy na­gyon mérges volt, azt azonban tagadta, mintha sértő kifejezésekre ragadtatta volna magát. A tanuk ám az ellenkező­jét állították. A törvényszék, tekintettel arra, hogy Szuszekár már súlyos testi­sértésért kétszer is meg volt büntetve, nyilvános becsületsértésért két hónapi fogházra és 60 korona pénzbüntetésre ítélte. Szuszekár megnyugodott volna az ítéletben, a védő azonban enyhítésért felebbezett. § A kegyetlen anya. Kardos Zsófia szeghalmi leánynak volt egy hároméves | angolkóros kis leánya. A szerencsétlen kis gyermekhez nem valami kedves emlékek fűzhettek Kardos Zsófiát, mert haragudott rá nagyon. A mult évi ju­lius 20-án valami ok miatt nagyon el­fogta a düh és ugy megverte a" beteg­sége miatt anélkül is gyönge gyereket, hogy az a kapott sebek következtében meghalt. A gyulai törvónyszék — na­gyon furcsa ítéletet hozott. Kardos Zsófiát ugyanis gondatlanságból oko­| zott emberölés vétsége miatt itólte el i 14 napi fogházra. Ez nagyon enyhe bün­; tetés, mikor a tárgyalás során is ki­tűnt, hogy az anya bestialitása volt oka ' a szerencsétlen kis gyermek borzalmas ' halálának. Ü § Gondatlan anyák. Az alábbi két eset már csakugyan az auyák gondat­lanságára vall, mig a fentiben nagyon nehéz megállapítani a gondatlanság

Next

/
Oldalképek
Tartalom