Békésmegyei közlöny, 1910 (37. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1910-05-01 / 35. szám

Békéscsaba, 1910 április 17. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY érdemeit, méltányolván tevékenysége eredményeit, egyhaugulag megint őt ajánlja képviselőjelöltnek, mert az ellene intézett alaptalan és durva támadások, amiknek célját mindenki tudja, teljességgel nem ingatták meg az ő iránta negyedszázad óta táplált bizalmat és ragaszkodást. A pártgyülés egyhangúlag és lelkesedéssel magáévá tette az indítványt s küldöttséggel hivta meg Verest a gyűlésre. A küldöttség szónoka Kiss László ref. lelkész, lelkes, szép szavakban tolmácsolta a nagy gyűlés elismerését, bizalmát, határozatát. Veres József meghatottan köszönte meg a régi elvtársak bizalmát, de ragaszkodik ahhoz az elhatározásához, amit az orosháziakkal közölt. A jelöltséget nem fogagja el. Értesülése szerint dr Bikádi ugy nyilatkozott volna, hogy ő sem lép föl, ha Veres nem ; ha tehát a pártegység viszállitásának ez a módja: Veres készséggel félreáll a pártegység érdekében ; álljon félre Bikádi is. A küldöttség méltányolta ugyan Veres okait és nemes célzatát, de biztosította arról, hojy a párt lelkesedése és bizalma még nagyobb győzelmet biztosit neki, mint az előbi két alkalommal dr. Bikádi ellen: ismételten fölkérte, ne térjen ki a párt kérése elől s a gyűlésen megjelenve, maga győződjék meg rósii pártja ragaszkodásáról ós erejéről. Veres újra megköszönte a bizalmat, de kijelentette, hogy semmiféle gyanúsításra nem akar alkalmat adni a személyes megjelenéssel s nem akarja még fájdalmasabbá tenni ?z elválást, megmaradt elhatározása mellett s a jelöltséget nem fogadta el. A küldöttség visszatérvén a közgyűléshez, számott adott eljárása eredményéről ; dr. Bertóth.y Károly, Nagy Mihály plébános, K. Mészáros földbirtokos magasztalva emlékeztek meg Veres érdemeiről, nagy sajnálattal hallották elhatározását s érdemeit jegyzőkönyvben megörökíteni ajánlották. A közgyűlés nagy lelkesedéssel kisérte a szónokok nyilatkozatait. Újra jelölés kérdése következvén, dr. Bertóthy Károlyt hangoztatták, azonban a jelölést, többször ismételt kérés dacára, ő sem fogadta el, hivatkozva hivatalából folyó elháríthatatlan akadályokra. Vasárnap tehát magint jelölő-gyűlést tart a párt. Gyoma. A gyomai kerületben F á b r y Károllyal szemben igen sokan próbálkoztak és próbálkoznak ma íf, de valamennyien visszariadnak és megfutamodnak, mikor megismerkednek a választókerület hangulatával, mely néhány ember minden mesterkedése dacára is, csak Fábry mellett van. Radocza elvonulása után most Kovács Gyula tolnavármegyei földbirtokos, G o n d a Henriknek, a „Magyar Tudósító" cimü függetlenségi kőnyomatos szerkesztőjének sógora kísérletezik függetlenségi és 48-as gazdapárti programmal. Nem bízunk ennek a vátlilkozásnak sem a sikerében Fekete-sárga falragaszon hívják a 48-as választókat ma Gyomán tartandó alakuló gyűlésre. 48 ós feketesárga. Jó ómen. — Dr. Simonka György gjulai ügyvéd, aki szintén aspirált a kerületre, most már végképen lemondott fellépési szándékairól ugy Gyulán, mint Gyomán. Munkapárti alakulási hirek is érkeztek a kerületből. Szeghalmon ugyanis május 2-án tartja alakuló gyülósót a munkapárt. A mozgalom élén Reck Géza földbirtokos áll. A választási küz delembe azonban a siker minden reménye nélkül mehet csak bele, mert a gyomai kerületben a munkapártnak kicsi a talaja. Közgyűlés Gyulán. Jéggyárszerződés és egyebek. Gyula város képviselőtestülete e hónap 28-án, csütörtökön délelőtt rendkívüli közgyűlést tartott, melynek tárgysorozata ugyan elég gazdag volt, de érdekességekben annál szegényebb. A képviselőtestületi tagok meglehetősen j szép számmal jelentek meg a közgyü- , lésen és érdeklődéssel hallgatták a pol- j gármester által előadott ügyeket, nagyobb vitába azonban csak akkor ele- j gyedtek, mikor a Gyulai Kötött- és Szövöttiparárugyár Részvénytársaság részvényaláirási felhívásáról volt szó. Egyes rövidlátóbb városatyák ugyanis semmiképpen sem akartak belemenni a részvényjegyzésbe, de a többség mégis méltányolta azt a nagy közgazdasági fontosságot, melylyel a gyár különösen Gyulára nézve bir és belement a részvényjegyzésbe, ami egyébként Gyulára nézve is csak előnyös lehet, mert a gyár részvényei igen jól jövedelmeznek. A közgyűlés határozatairól egyébként tudósításunk a következő : A földmivelésügyi miniszter a képviselőtestületnek a városerdő kiirtására vonatkozó határozatát az erdőfelügyelőség alapján, — mint már megírtuk, — nem hagyta jóvá. A mostani közgyűlés sajnálattal vette tudomásul a miniszter határozatát, mert még mindig abban a véleményben van a többség, hogy az erdőre szükség egyáltalában nincs. Az árnyékos lombok ellenségei most az egyszer nem érték el céljukat. Gyula város 1910. évi költségelőirányzatát, melyet a mult évben részletesen ismertettük, a törvényhatósági bizottság tudvalevőleg némi módosítással jóváhagyta. Ez a jóváhagyó határozat csütörtökön került kihirdetésre s a közgyűlés tudomásul vette. Több izben irtuk m'ir, hogy Gyula városa a Szabó Emil és Társa budapesti céggel a jéggyárra vonatkozólag olyan értelmű szerződóst kötött, hogy a város a cég által építendő jéggyárhoz 20 000 koron\val járul hozzá, aminek fejében a gyár köteles a városi jégvermeket mindig megtölteni, tiz óv mu'va pedig te jesena város tulajdonába megy átal a gyár. A cég az építkezést már meg is kezdette, bár a szerződós addig nem emelkedik érvényre, mig a közgyűlés jóvá nem hagyja. Ezt a jóváhagyást most a képviselőtestület névszerinti szavazással egyhangúlag megadta s igy a jóggyár felállításának többó semmi akadálya sincs. A borital- és húsfogyasztási adók házi kezelésére vonatkozó szabályrendelet tervezetét némi módosítással a közgyűlés magáévá tette s most a törvényhatósági bizottság elé kerül jóváhagyás végett. A nagy virágzásnak örvendő és folytonosan fejlődő gyulai kötött és szövött iparárúgyár, mint már megírtuk, alaptőkéjének emelése céljából ujabb rószvónyaláirási felhívást bocsájtott ki. A felhívás Gyula városához is megérkezett, amelynek már vannak gyári részvényei kezdettől fogva. Az állandó választmány javaslata az volt, hogy tekintettel a gyár közgazdasági fontosságára és a jegyzésből származó tagadhatatlan anyagi előnyökre: jegyezzen a város ujabb 200 részvényt. A javaslat nyomán nagy vita keletkezett, mert egyes skrupulózus városatyák bizalmatlansággal viseltetvén a gyár iránt, nehezen akartak a részvényjegyzésbe belemenni. Néhány higgadtabb gondolkozású férfiú érvelése után azonban a közgyűlés többsége elfogadta az állandó választmány javaslatát. Kocsis Szilárd városi kiadó és Kiss Károly iktató kölcsönös áthelyezésüket kérték. A képviselőtestület a mindenképpen indokolt kórelmet teljesítette, amit a szolgálat érdekében helyesen cselekedett. Kelemen Béla v. adóvégrehajtónak, tekintettel súlyos betegségére, 3 havi szabadságidőt engedélyezett a közgyűlés. D e m k ó Ödön és társai gyulai lakosok azt kérték, hogy a város intézzen megkeresést az Alsó-Fehér-Kőrösi Ármentesitő-Társulathoz a szabadkai dűlőben levő káros belvizek lecsapolása érdekében. A közgyűlés a kérelmet teljesítette. amennyiben az érdekelt lakosságnak jelentékeny károkat okoznak a káros belvizek. A csabai selyemgombolyitó-gyár vizimü engedélyezési okirata ellen nem merült kifogás, amennyiben a gyárból lefolyó szennyvíz Gyulának semmi kellemetlenséget nem okoz. Több kis fontosságú személyi., ügy elintézése után dr. L o v i c h Ödön polgármester a közgyűlést berekesztette. A csabai tűzkárosultak nyomora. Segítséget nekik! Nagyobb szerencsétlenségek alkalmával mindig impozáns módon szokott megnyilatkozni az emberi részvét. A kalábriai földrengés, a párisi árviz, az ajkai bányakatasztrófa és legutóbb az ököritói borzalmas tűztemető, felébresztették maguk iránt az egész kulturvilág figyelmét és távoleső országok ós nemzetek siettek adományaikkal a szerencsétlenek könyeit részben letörölni. A csabai keddi tűzvész méreteiben még csak meg sem közeliti az emiitett katasztrófákat, mert mindössze tiz ház égett le és néhány sebesülésen kivül nem esett kár sem emberi, sem állati életben. Azonban mégis szomorú következményeket vont maga után az ószőlői tűzvész is, mert kicsi, csaknem legkisebb exisztenciáknak okozott szinte pótolhatatlan veszteséget. Munkatársunknak alkalma volt csütörtökön a veszedelem színhelyén megjelenni. A város középpontjától távol, mindegy háromnegyed órányira épültek fel a régi Ószőlő helyén azok a kis viskók, melyek közül tizet elpusztított a rohanó lángözön. Szük, sikátorszerű, girbe-görbe utcákon keresztül "lehet eljutni az úgynevezett Szikszak-utcába, melyben a tűzvész pusztított. Valósággal tűzfészek az az egész városrész s igazán csak a szerencsének ós a tűzoltók önfeláldozó munkájának leh9t köszönni, hogy az egész városrósz a lángok martalékává nem lett. Négy-öt méter széles udvarok választják el a legnagyobbrészt nádfedeles viskókat egymástól. Kényük-kedvük szerint ugrálhatnak a lángnyelvek még kis szélben is egyik házról a másikra. A tűz színhelye a pusztulás szomorú kópét nyújtja. Tetőnélküli, kormos faluházak, rendetlen, kihurcolt bútorokkal, égett gerendákkal, nádtörmelókkel telehányt udvarok mindenfelé. A pici, betört ablakokon benézve, ugyanolyan rendetlenség látható az alacsony, szük kis szobákban. A károsult szegény emberek már hozzállátnak a helyreállítás munkájához. Férfiak, nők és gyermekek takarítják, hordják a törmelékeket és romokat. Mások már faragják is a fákat, amelyekből az uj tető váza készül. Szomorúan, könybelábbadó szemmel néznek ránk, mikor hozzájuk érkezünk. Körülbelül az épületek fele egyáltalában nem volt biztosítva. Laginkább azok vannak kétségbeesve, mert nincs pénzük, amiből a rekonstruálást végrehajthassák. De még a biztosított házak tulajdonosai is szomorúak. — Kapunk ugyan, uram, pár száz koronát, — mondta az egyik, — de az mind kevés. Van itt több kár is annál. Tönkrementek a bútoraink, azok helyett is ujakat kell venni. Azonkívül a nagy ijedtségtől feleségem betegen fekszik a szomszédban. Pénzünk nincs, mert eléltük tavalyi keresményünket a télen. Jó, hogyha naponta egy karéj kenyér jut a családnak. A többiek könyes szemmel bólogattak, hogy igaza van a beszélőnek. Tudomásunk szerint Csaba község fog valamelyes segélyt nyújtani a szerencsétleneknek. De az nem elég. Meg kell mozdulnia Csaba jószívű társadalmának is ós filléreivel, adományaival segíteni a nyomorgókon I A mi szűkebb társadalmunknak ez épp olyan kötelessége, mint a világnak ja nagy szerencsétlenségek áldozatainak gyámolitása. Reméljük is, hogy Csaba jótékonyságáról ismert közönsége nem fog elfelejtkezni az ószőlői tüzkáro3ultakról. Adományokét az elöljáróság is elfogad. Asszonyi szemmel. . .. Zúg, zakatol a gép. Öles átmérőjű hajtó szíjak, olajtól csepegő síkos kerekek ördöngös motolája közül omlik mint tajtékos fehér hab az az átlátszó, lehelet-szerü valami, amibe boldog menyasszonyok burkolják szűzi lényüket szimbolizáló karcsú alakjukat. Sápadt arcú, vértelen szájszélü „gyári . lányok" igen sokszor éhesen és kisirt szemmel rakják, rakosgatják halomba a boldogságnak azt a sterilizált és anya- i giasitott fogalmát, amig szinte gyűlölettel móri végig egy-egy kormos, fésületlen munkás a képzelet eme fonálba fogott, megkötött realitását. Mert ez a mindeneket megszépítő, lenge pókhálószövedék nem egyéb, mint egy óriási nagy hazugság. Hazugság, mely ott kísért a nászójszaka előtt, hazugság, mely eltakarja halottas ágyunk borzalmait a koporsóban. Szent hazugság, — illúzió . . . Hazugság, mely ideigóráig elkábítja a két lábára kapaszkodott és magasba látó ember idegeit, aki sokszor egy élet nyomorúságát hurcolja titkon, csakhogy jólétének, boldogságának azt a bizonyos tetszetős, látszólagos fátyolát, ami az emberek szeme előtt gyönyörködtetésre ós irigylésre méltó, — ne legyen kénytelen széjjel tépni. És szövi, szövi a fátyolt, amíg titkon gyűlölettel, éhesen nézi végig, ami sokszor jobban szorítja, mint megannyi vas-abroncs, ami erősebb lakatot ver reá, mint aminők a börtönök ajtajain vannak. Az a lenge fátyol, ami a tömeg előtt s a kevésbé gyakorlott szemnek idealizálja a rideg, prózai valóságot, egy darab szincs üveget tait elénk. Csak képzeljük el, mennyivel jobb dolguk van azoknak, akik valamely ünnepélyt végignéznek, — azoknak, akiknek rendezik, mint akik abban szerepelnek. Milyen meleg a kócsagos kucsma, s mily nehéz a mentén a sok aranylánc és drágakő ! — No hát még az asszonyok! Akiknek bepréselve, kifrizurázva, uszályt cipelve, az etikett fogalmának ezer árnyalatát szem előtt tartva kell sokszor irigykedve vagy kárörvendőn a szerepöket végig játszaniok. Adni a felsőbb lényt, a kiváltságost, mosolyogni és kecses mozdulattal nyársalni a finom menüt, elnyelni egy-egy közbevetett nyájas célzást, vagy tetőtől-talpig végigmérő tekintetet, feszengeni a szük cipőkben, mint akik hírből som ismerik a tyúkszemet. És ezzel ellentótben a jó ünneplő és bámész publikum otthon a maga kényelmes ős egyszerű otthonában kibontott blúzzal, megeresztett nadrágszíjjal, olykor két kézre fogott csirkecombbal vígan szidja az urakat, akiknek olyan jó módjuk van. A látszatnak hódolva, a maguk öntudatlan boldogságát semmibe se veszik s irigylik amazoktól az illúzió-béklyókat, Irigylik, hogy az ő hátuk mögött nem áll fejenként két lakáj, akik még a lélegzetvételét is ellenőriznék, hogy nem irja ki minden szavukat a szemfüles gyorsíró riporter-agár. Fogalmuk sincs róla, hogy ezek az uraknak minősített etikett szolgák ós illúzióvitézek nekik tartanak előadást . . . Azonban régi dolog, hogy a két lábára kapaszkodott ember már a két földön járó lábát is resteli. Attól is szabadulni szeretne. Nem elég, hogy olyan figurát csinált magából, hogy bizonyára a jó Isten is alig ismerne rá tulajdon képére és hasonlatosságára. Mert az igazságot és valóságot ugy kell néha kihámozni a tengersok lopott holmiból. Apropos! — a lopás. A sacharin most egyszeribe aktuális lett, valamint a gyógyszerészek is. Ám egy illúziótragédiával ismét több. Török úrnak ezuián nem fognak hinni sem a „gólyaváró", sem b n gólyamenesztő" boldog szerelmesek. Slusz. A pasztilláknak vége. Valamint az Egger úr patriarchális ké» peinek, — az „óh jaj, megfojt ez az átkozott köhögós"-nek is. Jóllehet ezen tanultunk meg olvasni. Kár, kár, de legfőkép kár azokért a milliókért, amit ezek a dicső urak az államtól cukor képében elloptak. Édes Istenem, hány szegény lány hozománya kitelt volna belőle I — Hány szép szem meg lett volna váltva a keserves éjszakázástól, könynyektől, hány boldog házasságot lehetett volna abból nyélbe ütni, megváltva a sötét barbárságra emlékeztető keserves rabszolgamunkától a nőt, az aszszonyt, abból a rabszolgaságból, amit a nők létfenntartásának kérdése okoz. Midőn a szegény leánynak érző idegeit, természetes jogait, szépségét, mindent, mindent a megélhetés feneketlen hordójába kell öntenie, amiért viszonzásul kap egy darab száraz kenyeret, amivel tovább vegetálhat. Manapság a legtöbb házasság az érdekek sacharinjával van édesítve, a valóságos cukornak kevés köze van hozzá . . . No de lesz még egyszer ünnep a világon! mpo. | Ne tétovázzék, ha fáj a feje, B E R ETVÁ S - P A STIL L Á T 1 = hanem használjon azonnal = amely 10 perc alatt a legmakacsabb migraint és fejfájást elmulasztja. Ára l-on Kapható minOrvosok által ajánlva M

r" 1 den gyógyszer tárban. Készíti Beretvás Tamás gyógyszerész Kispesten. - 3 dobozzal ingyen postai szállítás.