Békésmegyei közlöny, 1910 (37. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1910-05-01 / 35. szám

4 A kereskedelmi alkalmazottak munkaideje. Értekezlet a Keleskedelmi Csarnokban. A Kereskedelmi Csarnok és a bé­késcsabai Magántisztviselők és Keres­kedő Ifjak Egyesületének delegált bi­zottsága, mint mult számunkban jeleztük, csütörtök este 8 órakor Havas Mór elnöklete alatt tartott ülésén vette tár­gyalás alá a kereskedelmi alkalmazottak­nak átiratát a záróra szabályozása tár­gyában. K á 1 d o r Miksa terjesztette az al­kalmazottak részéről az értekezlet elé az alkalmazottak jogos és méltányos ké­rését. Különösen a déli ebéd időnek a szabályozását kérelmezik sürgősen, mivel a mostani rendszer mellett alig marad annyi idejük az alkalmazottak­nak, hogy megebédeljenek. Szükséges­nek tartja a déli zárást egy órai ebéd idővel egybekötve, nemcsak az alkal­mazottak, hanem a főnököknek ké­nyelmi szempontból is. Mig a nyári hónapok elatt, junius 20-tól, augusztus 20-ig, mikor az üzletekben dolog alig van, a déli egy és fél órás ebédidőnek a behozatalát indítványozta. R o s e n t h a 1 Ignác hosszabb be­szédben ellenzi a déli zárórát. Neki az egy, illetve másfélórás ebédidőnek meg­adása ellen semmi kifogása nincs, azon­ban ugy történjen ez, hogy az alkal­mazottak felváltva menjenek ebédelni. Havas Mór ós Weisz Miksa meggyőző érvelóse után Rosenthal Ig­nác is belenyugodott a déli zárásba. Az esti záróra ügyében pedig, szemben az alkalmazottaknak azzal a kérésével, hogy az üzleteket, kivéve a füszerke­reskedéseket, esti 7, illetve 8 órakor zárják: oly álláspontra helyezkedett a bizottság, hogy kivétel nélkül, az összes kereskedői üzletek esti fél nyolckor zárjanak. Havas Mór elnök ily értelemben mondta ki az értekezlet határozatát s ily formán teszik meg javaslataikat a kereskedők szakcsoportjainak, amelyek­nek határozatairól külön értesítik a békéscsabai magántisztviselők ós keres­kedelmi alkalmazottak egyesületét, vagy amennyiben szükséges lesz, egy külön értekezletnek összehívásáról szintén a Kereskedelmi Csarnok fog intézkedni. Öngyilkos gyógyszerész-segéd. Kedden éjjel fél két óra tájban ön­gyilkossá lett Budapesten a Mária-utcá­ban lévő lakásán Szentgyörgyi László 22 éves gyógyszerész-segéd. Szentgyörgyi László Csabán végezte a gimnázium hat osztályát, atyja Újkígyó­son lakik, ott géplakatos. Az életunt fia­tal ember negyven centigram morfiu­mot vett be előbb, azután szivén lőtte magát. Nyomban holtan terült el. A la­kásban a tett elkövetésekor magáno­san volt otthon. Néhány társa fönn volt ugyan előbb nála, de jóval hamarább eltávoztak tőle. — Egyikük, Tamássy Dezső, harmadéves bölcsészet tanhall­gató, aki Szentgyörgyivel együtt lakott eltávozáskor azt igórte, hogy nemsokára hazajön. Amikor Tamássy fél két óra tájban hazajött s a házmesterné kaput nyitott neki, ugy tünt fel mindkettőjük­nek, mintha tompa durranást hallottak volna. A házmesterné meg is kérdezte Tamássytól, nem botlott-e meg s nem-e ez okozta esetleg a zajt. Tamássy nem­mel felelt. Mivel azonban lakótársának maga viselete már az est folyamán gyanússá vált előtte, sietve igyekezet a közösszo­bájukba. Amikor az ajtót kinyitotta, megdöbbentő látvány tárult szeme elé. Szentgyörgyi László ott feküdt a föl­dön, felső ruháját levetve, vértócsában, holtan. Szive tájékán golyótól erédő seb tátongott, mellette revolver feküdt, melyből hiányzott az egyik golyó. Az asztalon egy papírlapot találtak a kö­vetkező sorokkal: —- Negyven centigram morfiumot vettem be. Ezt még Orosházán készítet­tem tavaly, számítva az élet és az egye­tem megküzdhetetlensógere. A fiatal ön gilkos ugyanis egyik orosházi gyógy­szertárban töltöte gyakorlati két évét. Az életunt fiatal ember ezenkívül még nébány barátjához intézett bucsu­sorokat s végül arra kéri lakótársát, tu­dassa tettét kíméletesen atyjával. Szent­györgyi László holttestét a" törvényszéki bonctani intézetbe szállították. Meggon­dolatlan tettével a fiatal ember nem csak szüleit, testvéreit, hanem különö­sen nagyanyját, özv. Szetgyörgyi Lászlónó, néhai p. ü. főbiztos nejét szo­moritá meg. Az iskolai évek alatt ritka nagyanyai szeretettel ápolta, istápolta. Békésmegyei író sikere. Székely (Nuszbek) Sándor megnyerte a Nádasdy-dijat. Egy kiváló tehetségű békésmegyei poéta hatalmas sikeréről számolhatunk be ismét. Dr. Székely (Nuszbek) Sándor gyulai törvényszéki jegyző, la­punk régi és kedves munkatársa, meg­nyerte a Magyar Tudományos Akadémia egyik legnagyobb diját, a 100 aranyas Nádasdy-dijat. Az akadémia copfokkal diszitett csarnokaiban tehát csoda tör­tént, Nem sógorok, komák és másféle Prém Józsefek nyerték meg az aka­démia szépen csengő aranyait, hanem igazi talentum, vérbeli iró, akinek még az a hátránya is meg van, hogy vidéki. Mikor felbontották a jeligés levelet, a tarkoponyákon bizonyára a megrökö­nyödés borzongása nyilallott végig és ] meglepetve gondolhatták: — Hát nem a mi fiaink közül való * a nyertes? Most az egyszer nem tudós urak ! A Nádasdy-dij az akadémiának egyik legnagyobb ós legértékesebb dija, a nely hez irodalmunk sok szép emléke fűző­dik. Arany János, Szász Károly ós Arany László elsőrangú alkotásait szintén ez a díj hozta napvilágra. Ujabb időkben Jakab Ödön ós Erdélyi Zoltán nyerték el egy párszor. Székely Sándor diadalt aratott hat énekes költői elbeszélésének, címe »Sám­son". A költői elbeszólés cselekménye Békésmegyében játszik. A szerző egy szép regét öltöztetett költői formába, amely rege a Doboz határában levő „Sámsonvár u-hoz fűződik. Egy hatalmas erejű legénynek a kedvesét a. törökök meggyilkolták s ő borzasztó boszut áll ezért a törökökön. Ez a költői elbeszé­lés cselekményének váza. Székely Sándornak ez a nagy siker nem első sikere. Egy izben „Hófehérke" cimü költői elbeszélésével a szegedi Dugonics-Társaság diját nyerte el. Leg­utóbb társszerzője lett az oly nagy sí­kért aratott „Zách Klára" cimü dalos történeti színjátéknak. Őszintén gratulálunk a kiváló poéta e nagy sikeréhez. csakis felekezeti iskolák voltak ós igy egyedül rájuk háramlott a feladat, hogy a magyar érzésnek ápolói, terjesztői le­gyenek. És amint a múltban a feleke­zeti iskolák javarésze megfelelt ennek a feladatnak, ugy ezt a képességet ma sem lehet elvitatni ezeknek legtöbbjétől Éppen azért a gyűlés nem is tartja kí­vánatosnak, hogy az iskolafenntartás joga a felekezektől teljesen elvétessék, de igenis óhajtja, hogy amely felekezeti iskola hazafiság szempontjából csak a legkisebb kifogás alá is esik, annak to­vábbi fennállása lehetetlenné tótessék. Amidőn a gyűlés az előadónak tar­talmas értekezóseért köszönetet mon­dott, rátért a folyó ügyek elintézésére és végezetül a tisztújítást ejtette meg. A járáskör egyhangú lelkesedéssel ismót Uhrin Károlyt ültette az elnöki székbe, alelnökké pedig ismót P e t z i Józsefet, jegyzővé S i n g e r Manót, pénztárossá pedig Mészáros Gyu­láné helyébe, aki hosszú éveken át oly ügybuzgalommal töltötte be e tisztsé­get, de aki a járáskör legnagyobb saj­nálatára annak betöltésére már nem vállalkozott, Prisztavok Endrét, könyvtárossá pedig id. S u c h Jánost választotta meg. Elnök ugy a maga, mint tiszttársai nevében megköszönve a bizalmat, a lá­*) togatott gyűlést berekesztette. Apró históriák. Tanítói járáskor közgyűlése. A békéscsabai tanitói járáskör szer­dán délelőtt tartotta rendes tavaszi köz­gyűlését Uhrin Károly elnöklete alatt, ki elnöki megnyitó beszédjében kegye­letes szavakban emlékezett meg Láng Gusztávról, akinek halálával nagy vesz­teség érte a magyar tanügyet, amelyet egyik leglelkesebb apostolától fosztott meg a kérlelhetetlen halál, a békéscsabai tanitói járáskört, melynek az elhunyt közel 30 éven át mindig lelkes munkása volt, a megyei tanítóegyesület, mely nagytudásu, bölcs vezetőjét vesztette el az elköltözöttben, a kartársakat, akik a fedhetetlen jellemű jó barát elhunytát fajialják. A gyűlés kegyelettel hallgatta az elnök szavait ós elhatározta, hogy az elhunytnak emlékét jegyzőkönyvében is megörökíti, a legközelebbi gyűlésen pedig emlékbeszédben fogja méltatni Láng Gusztáv érdemeit. Ezután Mészáros Gyula vezette be IV-ik osztálybeli növendékeit é3 meg­tartotta velők gyakorlati előadását, mely­nek tárgya a törtszámok fogalmának megismertetése volt. Előadó közvetet­lenségével, ólónk fellépésével, ügye3 ta­nítóra valló módon oldotta meg felada­tát, melyért a közgyűlés teljes elisme­réssel adózott és mondott köszönetet az előadónak. Majd Tantó József azon kérdés­ről értekezett: „Államiak vagy feleke­zetiek legyenek-e az iskolák?" Érteke­zésében arra a meggyőződésre jutott, hogy Magyarországon, ahol a nemzeti­ségi, felekezeti iskolák sokszor meleg­ágyai a nemzetellenes törekvéseknek, legyenek az iskolák mind államiak. A gyűlés örömmel hallgatta a lelkes elő­adást és megtudta érteni az előadónak igaz hazaszeretetből fakadó aggodal­mait, de nem oszthatta teljesen nézetét, mert visszagondolt a múltra, amikor (A végrehajtó a színházban.) Mikor ? Heltai Jenő kedves bohózatát, a Masa­módot próbálták a Vígszínházban, meg­! jelent egy éppen nem bohózati alak: a í végrehajtó. i — Heltai Jenő urat keresem, — szólt mogorván. — Itt vagyok, — jelentkezett a ki­tűnő iró. — Mi tetszik ? — Kérem, önnek hatezer koi-ona adótartozása van. Tessék kifizetni, kü­lönben . . . — Hat e-zer ? — hüledezett Heltai. — Hisz ez lehetetlen. Ennyit Lánczy Leó se fizet. — Hja kérem, a Lánczy őméltósága nem tud irni színdarabokat. — Hát ezért ? — Igen, a darabért. Önnek, tisztelt mester, rengeteg tantiemje van. — Például ? — kíváncsiskodott Heltai. — Például: a Bernát, a Naftalin, az Édes. teher. — Összesen nem kaptam ezekért hatezer koronát. — Na már kérem, az ki van zárva. Láttam mind a hármat és nagyon jól mulattam. Arról nem is beszélek, hogy mindennap kétszer háromszor is ott van a szinlapokon a neve. — Az csupa fordítás. — Talán a fordításért nem fizet­nek? — Éppen annyit fizetnek, hogy az emben kifizetheti belőle azokat a tar­tozásait, amelyeket az eredeti bohózatok tantiemjének reményében csinált. A végrehajtó csüggedten távozott. * (A gyönge jelölt) Az egyik függet­lenségi pártklubban mesélte valaki : — Nagyon hires a tüzesvérü me­nyecskéiről a v ... -i kerület. Egy hat­vanesztendős ügyvéd lépett föl, akinek persze semmi kilátása nem lehetett. Az ellenjelöltje, egy javakorabeli földbirto­kos ellenben nagyon imponált az assz­szonyoknak. Valahogyan azonban hire ment, hogy a fiatal jelölt úr — hogy is mondják — nem elégíti ki a vele szemben támasztott igényeket. Hiába agitáltak már ezután a kortesek. Az egyik talpraesett menyecske odavágta a főkortes szemébe : — Ugyan kérem, hagyja azt az urat . . . Már hogy tudná ellátni az ország dolgát, mikor — egy szál asz­szonytól is megijed. * (Angolul). A zákopcsei eset óta, ahol a kormánypárt jelöltjének, Lévai La­jos bárónak, az Amerikát megjárt tótok kívánságára angolul kellett beszélnie, hirtelen föllépett politikai körökben az anglománia. Egyszerre többen is meg­ezdtók az angol nyelv tanulását. — Hát te nem tanulsz? — kérdezte Lányi Mór Nagy Györgytől. — Tanul a fene ! — válaszolt zaf­tosan Nagy Gyurka. Székely ember gyomra nem veszi be az ánglius beszé­det. Da ha nagyon rászorítanak, meg­tanulom a Szózatot angolul Elég lesz az a tótoknak, amig csak élek. * {Pesti vicc) Az 52 éves férfi és a 12 éves leány házassága után egy kávé­házban : — Hallotta a legfrissebb szenzációt ? — Mi az? — A dedókban ma szünet volt. — Kanyaró miatt ? — Nem. Házasságkötések miatt. Tanácsülés Békéscsabán. Óvodakötelesek összeírása. — Sorompók a vásártéren. — Önkénykedő erzsébethelyiek. — Az AEGV. nj menetdíj táblázata ellen. — Kisebb ügyek. Békéscsaba elöljáróságának pénteki tanácsülésén nagyobbára kisebb fon­tosságú ügyek szerepeltek. Közérdek szempontjából fontosaknak lehet a tár­gyak közül tekinteni az óvodakötelesek összeírását, melyet a vármegye közigaz­gatási bizottsága rendelt el, továbbá az Alföldi Első Gazdasági Vasút igazgató­ságának uj menetdijtáblázatát, mely a legnagyobb mértékbe n sérelmes a csabai közönségre nézve s amelynek megvál­toztatását a Kereskedelmi Csarnok meg­keresése kapcsán a község is szorgal­mazni fogja. A tanácsülés tárgyai a következők voltak: Békésvármegye közigazgatási bizott­sága a tanfelügyelő jelentése kapcsán legutolsó ülésén foglalkozott a Csabán uralkodó óvodahiánynyal, amelynek or­voslására mielőbb szükség van. A bi­zottság mielőtt kötelezné a községet uj óvodák felállítására, utasította az elöl­járóságot, hogy az óvodakötelesek össze­írásáról mielőbb gondoskodjék. A tanács az ügyet kiadta a főjegyzőnek. A főszolgabíró a 875. számú telken nyilvános házra újból engedélyt adott. A község ez ellen felebbezéssel él a törvényhatósághoz. A Bohn-fóle téglagyár csonka ra­kodó vágányának kiépítésére az alis­pán engedélyt adott s az engedélyezési okiratot megküldötte a községnek is. Mivel a község szempontjából a rakodó­vágány ellen kifogást nem lehet tenni, a tanács az engedélyezési okiratot tu­domásul vette. Az állategészségügyi felügyelet in­tenzivebL eszközölhetése céljából el­határozta a tanács, hogy az állatvásár­tóren sorompókat készíttet. L i p t á k Sz. Pál toronyőr ellen vizsgálatot indított a tanács, mivel kö­telességét hanyagul teljesítette. A leg­utóbbi tűzvész alkalmával is későn kezdte a harangozást s igy egyedül ő volt az oka, hogy a tűzoltóság későn érkezett a veszedelem színhelyére. A vizsgálat lefolytatásával a tűzoltó főpa­rancsnokot bizták meg. Hasonlóképpen vizsgálatot indított a tanács 11 i c s Ilia gyepmester ellen is, mert sok panasz érkezett utóbbi idők­ben róla szóban is, Írásban is. Egyben a tanács a rendőrfőbiztos szigorú fel ügyelete alá rendelte Ilics Iiiát. Bányai András építőmesternek az állami felsőbb leányiskola építése al­kalmával letett kaucióját kiutalványozta a tanács. B r n d j á r Mihály, Farkas Má­tyás és Hrabovsz'ky János erzsé­bethelyi lakosok igen kedélyes férfiak, A város tulajdonát képező földeket el­szántják, sőt be is kerítik, egyszóval ugy kezelik, mintha az övéké volna. A tanács szigorú eljárást indit ellenök jog­talan elsajátítás óimén. A nagygerendás pusztai temetőben egy halottas ház építésére van szükség. A tanács megbízta a mérnököt az épü­let tervezésével és a költségvetés elké­szítésével. K r a j c s i János munkásotthoni rendőrt a tanács e^yszersmindenkorra felmentette az éjjeli szolgálat alól és nappali szolgálatra a csirkepiacra ren­delte, ahol nagyon is szüksóg van egy rendőrre. Az AEGV uj menetdijtáblázata sze­rint a békési motorosra felszálló, de csak helybeli állomásokig menő utasok kötelesek szomszédos forgalmi jegyet váltani. E szerint az állomástól a nagy­templomig 34 fillért kell fizetni. A Ke­! reskedelmi Csarnok megkereste a köz­séget, hogy mint legnagyobb részvényes inditsen mozgalmat e sérelmes intézke­dés ellen. A tanács a Csarnok megke­resése értelmében határozott. Néhány kisebb fontosságú ügy el­intéz*' so után a tanácsülés véget ért. KróniKa. Szép Május, oly epedve várlak Mint Messiást a jó zsidók, Hisz benned lángol, ég szivünk És cuppan el tengernyi csók. Dalos madárkák lombok árnyán Téged dicsérnek szüntelen, Virul a táj, mosolyg az égbolt. .. Óh nálad szebb már nem terem ? Mini, én is poéta lettem ? No ez borzasztó érdekes Rnnak születni nagy dicsőség, De mint mesterség nem nemes.

Next

/
Oldalképek
Tartalom