Békésmegyei közlöny, 1910 (37. évfolyam) január-június • 1-52. szám
1910-04-28 / 34. szám
28 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1910 április 17 még érvényben levő szabályrendelet értelmében a személyi pótlók a nyugdíjazáskor csak az olyan jegyzőnél vehető figyelembe, akiknek 2000 koronánál kevesebb a fizetésük. Barossnak pedig több volt. Ujjabban módosították ugyan a szabályrendeletet olyanformán, hogy a személyi pótlékokat, melyeket a jegyzők anyakönyvi tiszteletdíj címén kapnak : korlátlanul be lehessen a nyugdíjazásnál számítani, azonban ez a módosítás még nincs jóváhagyva, tehát nem emelkedett jogerőre. Báross ügyében ennélfogva a régi szabályreudelet intézkedései szerint kellett még eljárni. A községi jegyzői nyugdijalap 1909. évi számadása, mint fentebb emiitettük, 4800 koronányi deficittel zárult. A választmány elhatározta, hogy addig is, mig valamiképen meg nem erősitik a nyugdijalapot: a deficitet a tőkéből fedezik. Ujabban a jegyzők nem a községnél veszik fel a fizetésüket, hanem a vármegyénél, hova minden község tartozik a reá eső megfelelő összeget beszállítani. Ilyenformán tekintélyes tőke van a vármegye kezében, melyet ő gyümö'.csözőleg elhelyez, Ez az úgynevezett községi jegyzői fizetési alap, melynek mult évi számadása 1500 korona maradványnyal zárult. Ennyit tettek ki ugyanis az időközi kamatok. E maradványokból évek sora alatt tekintélyes alapot gyűjt össze, valamelyes később meghatározandó célra a vármegye: az erről szóló jelentést tudomásul vette a választmány, amelynek ülését ezután Ambrus alispán berekesztette. A függetlenségi párt jelölése. Dr. Ursziny János a jelölt. A hosszú ideig tartó készülődés, tapogatódzás és határozatlanság után végre vasárnap megtörtént az első határozott lépés Csabán is. Az eredmény már köztudomásu: dr. U r s z i n y Jánost jelölte egyhangúlag a függetlenségi párt. Mi őszintén kívánjuk dr. Ursziny győzelmét már csak azért is, mert olyan embernek ismerjük, aki szülővárosának, Csabának az érdekeit őszintén fogja munkálni a mandátum birtokában is, de azért — nem tartjuk egészen célravezetőnek a függetlenségi párt vasárnapi lépését. Nem tartjuk célravezetőnek pedig azért, mert Csaba legnagyobb ellensége, a kitűnően szervezett parasztpárt ellen megoszolt erővel sikeresen harcolni alig lehet. A vasárnapi lépésnek az lesz a következménye, hogy a munkapárt is állítani fog jelöltet, ha egyébként nem, már csak azért is, hogy megmutassa magához tér, ébred csak tudtára szorongatott helyzetének. Egy pár markosabb szomszéd már nyakon is ragadja a póruljárt Rómeót és ő még nem is szabadkozhatik, hiszen nem mondhatja el mindenki füle hallatára, hogy ő — légyottra jött és nem loDni, rabolni. Ez nem volna lovagias fériiuhoz és költőhöz méltó eljárás. E közben megérkezik a rendőr is, akiért nyomban elfutottak. És Erdynek követni kellett a rend éber őrét. A kapitányságnál igazolta kilétét. Egyúttal pedig kénytelen volt elbeszélni szerencsétlen bekisértetésének előzményeit, mert különben még éjszakára is ingyen szállást is kaphatott volna. Szégyentől, dühtől 'lángolva érkezett haza s egész éjiel le sem hunyta szemét. Mindehhez járult az a gyötrő tudat Sis, hogy a már-már szájába repült téma sült galambja ismét elszállt. Mikor másnap felment ahhoz a családhoz, ahol Bellát bemutatták neki, ott természetesen mit sem tud'ak szenvedett csúfos szerelmi kudarcáról. Itt értesült aztán arról, hogy Bella, tegnapelőtt este, mikor haza ment, annyira fel volt indulva, hogy még az éjjel lázba esett és most veszélyesen beteg. Lázas álmában folyvást szerelmet, légyottott emleget, most még anyja is gyengélkedik az ijedség miatt, mely tegnap este érte. Aztán Erdynek elbeszélték, hogy beakartak törni tegnap Belláékhoz, azonban a tolvajt hamarosan nyakoncsipték. És Érdynek mindezt a legnagyobb nyugalommal kellett végig hallgatnia, nehogy elárulja magát. Nem volt tovább maradása. Búcsúzott, sietett el. Otthon elkeseredetten ült le Íróasztalához, előszedte naplóját és a következőket irta bele s amint poétához illik, versben: „Nem bánom, ezután bármint gúnyoljanak, Tárcát én nem irok, ha nincs hozzá anyag ; Nem megyek kutatni soha többé témát, Én nem bolonditok soha többé vén lányt! * számbeli főlényét a függetlenségi párton. Az intelligensebb, jobb meggyőződésű csabaiak tehát egymás ellen küzdenek, mialatt a parasztvezér könnyebült lélekkel a markába nevet. Vagyis „inter dius litigantes tertius gaudet". Mi, mégegyszer mondjuk, már Csaba érdekében is kívánjuk Ursziny János dr. győzelmét, de nem igen bizunk benne. A vasárnapi jelölő gyűlésről alábbi tudósításunk számol be részletesen. A „Fiume" tágas uj éttermében körülbelül 40 ember szorongott, mikor dr. P á n d y István pártelnök a gyűlést megnyitotta. Megnyitó beszédében köszönte a nagyarányú érdeklődést, mely annak bizonysága, hogy a függetlenség utáni vágy még nem veszett ki a magyar szivbőJ. Beszámolt a két párt 10-es bizottságának együttes tanácskozásáról, amely nem vezetett eredményre, mert a függetlenségi párt kijelentette, hogy munkapárti jelöltet semmi körülmények között sem hajlandó támogatni, legfeljebb csak pártonkivülit. Hangoztattak ugyan neveket . . . Egy hang: Tagányi! P á n d y . . . de megállapodás nem történt. A függetlenségi párt is át van hatva attól a meggyőződéstől, hogy Csabán a fennálló áldatlan állapotokat szanálni kell és hajlandó is olyan jelöltet támogatni, aki erre képes, de helyi politika mellett az országos politikára is tekinteni kell. Ha pedig ezt teszi, a függetlenségi párt munkapárti jelöltet nem támogathat. (Éljenzés). Kéri a megjelentekel, szóljanak hozzá, hogy pártonkívüli jelöltet akarnak-e, vagy függetlenségit ? K o r e n Pál ág. ev. lelkész (aki, mellékesen megjegyezve, az utóbbi választáson 67 es volt) nem hive a két párt egyesülésének, mert ebből az egyesülésből hiányzik az őszinteség. Halíoita és olvasta nem egyszer, hogy a csabai munkapárti korifeusok kicsinylőleg nyilatkoznak a függetlenségiekről. Minden bajért a függetlenségi minisztériumot okolják. Hivatalos lapjuk (nem mi! Szerk.) legutóbb is Jenózőleg irt a függetlenségi pártról. O olyan párttal nem egyesül, inkább egyáltalában tartózkodik a szavazástól. (Éljenzés) S a j b e n Pál szintén elitélőleg nyilatkozik az egyesülés eszméjéről, mert nem a község, hanem a haza érdeke az első. Csak a tiszta függetlenségi lobogóért kell küzdeni! Könyves T. Kálmán szerint a képviselőházban már sok a fiskális honatya. Nemcsak jogászokat, hanem más társadalmi állású egyéneket is kell már oda beereszteni, hogy minden társadalmi osztály érdekei védelemre találjanak. Ajánlja Wagner Józsefet, aki hajlandó pártonkívüli programmal fellépni. Felkiáltások: Hiszen az munkapárti alelnök! Könyves: Le fog köszönni! Dr. P á n d y István elnök, Korén és S a j b e n felszólalásaiból és az azokat követő helyeslésből örömmel győződött meg arról, hogy a gyűlés azon a nézeten van, hogy a függetlenségi párt járjon a saját lábán. De neki, mint elnöknek kötelessége feltenni a kérdést, hogy egyesüljenek-e a munkapárttal, vagy külön jelöltet állítsanak ? Hangos kiáltások: Nem egyesülünk ! É jen a külön jelölt! Dr P á n d y : Köszöni ezt az egyhangú, lelkes megnyilatkozást. Most már a jelölt személyéről van szó. Könyves Wagnert emiitette. A függetlenségi párt nem néz személyre vagy állásra, de az bizonyos, hogy Wagner munkapárti alelnök. Olyan jelöltet pedig ő (!) nem támogathat. Ajánlja ennélfogva dr. Ursziny Jánost. (Éjenzés) Dr. Ursziny János azonnal felszólal, hogv ne tekintsék őt jelenlevőnek. Az ő jelenléte ne korlátozzon senkit véleményének szabad nyilvánításában. Olyan jelölt kell, akinek zászlaja alatt mindenki mellékgondolat nélkül tömörülhet. Dr. Pándy indítványára egy tizenkéttagú bizottságot küldöttek ki a jelölt személyében való megállapodás céljából, amely bisottság visszavonult. Rövid tanácskozás után dr. R e 11 Lajos, a bizottság nevében jelentette, hogy egyhangúlag dr. Ursziny János személyében állapod' ~ik meg. Lelkes éljenzés hangzott fel e kijelentésre. Dr. Ursziny János rövid beszédben köszönte meg a bizalmat. Elfogadja a jelölést és küzdeni fog minden erejével a függetlenségi és 48 as eszmék! ért. Sajnálja, hogy a nagy függetlenségi párt kettészakadt. Nem csatlakozik ; egyik frakcióhoz sem, hanem megmarad a tiszta, hamisítatlan 48-as elvek alapján. A jelölt beszéde után az elnök néhány buzditó szóval a jelölő gyűlést berekesztette. A jelenvoltak a KossuthI nóta éneklésével oszlottak szét. 1 A Békésvármegyei Gazdasági Egylet köréből. Igazgató-választmányi ülés és közgyűlés. A Békésmegyei Gazdasági Egylet vasárnap délelőtt 9 órakor igazgató-választmányi ülést, ezt követőleg pedig V2II órakor közgyűlést tartott. Mindkét gyűlés színhelye az uri kaszinó nagy terme volt, mert az egyleti székház építkezési munkálatai már megkezdődtek. Legfontosabb tárgyai mindkét gyűlésnek a szokásos évi jelentés és a számvizsgáló bizottságnak az 1909. évi számadásokról szóló jelentése voltak, melyek nagyobb vitát a meglehetősen csekély taglétszámú gyűléseken nem provokáltak, Általában csöndes lefolyásúak voltak a .gyűlések s ennélfogva hamarosan véget is értek: Részletes tudósításunk a következő: Jelen voltak: B e 1 i c z e y Géza elnöklete alatt: Haraszti Sándor alelnök, Wágner István, Kiss Antal, Benedikty Kálmán, Kovács L. Mihály, Badits Elek, Kállay Ödön, Blascsok G.vula, Farkas Gyula, ifj. KocZiszky Mihály, Szalay Lajos, Neumann Manó, Szabó János, dr. Urszinyi János, Morvay Mihály, Freyler Jenő, id. Kocziszky Mihály, Kiss Albert, id. Widovszky Károly, Seiler Elek, Szathmáry Elek, Wagner Ferencz, Bolla István, Rosenthal Adolf, Bányai András, Sajben János, Budai Mátyás, Reiner Béla, Vajda Jenő, Pfeiffer István titkár és Mazor Pál s.-titkár. B e 1 i c z e y Géza elnök a megjelentek üdvözlése után az igazgató választmányi ülést megnyitván, mindenekelőtt részvéttel emlékezett meg dr. F á y Samu elhunytáról, aki szintén tagja volt az igazgató-választmánynak. Indítványára a választmány egyhangúlag elhatározta, hogy dr. Fáy emlékét jegyzőkönyvileg megörökíti, ezenkívül családjának is részvétét fejezi ki. Bejelentette ezután az elnök, hogy az egyesületi ház átalakítási munkálatai már megkezdődtek. A munkálatok 54,CC3 koronába kerülnek. Ez összegben azonban még nincsen benne a festés, a villanyvilágítás és a kályhaberendezés. Ezeket is hozzászámítva a költség körülbelül 60,CC3 koronára rúgnak. Hozzájárul még ehhez a tervezése, költségvetés-készítés és művezetés dija, mely munkákért Wagner József az építkezési összeg 6V2 százalékát kéri. Id. Kocziszky Mihály sokallja Wagnernek a 6V2 százalékot. A művezetést olcsóbb kezekre is lehetne bizni. B e 1 i c z e y Géza elnök részletezi a Wagner követelését. Maga a művezetés csak körülbelül 2 százalékba kerül. A többi munkálatokkal nő fel 67a százalékra. Szalay Lajos tudomása szerint a magyar mérnök és épitészegyletnek van hasonló körülményekre egy országosan elfogadott szabályzata. Bizonyosan Wagner is ahhoz alkalmazkodott. Ezért szerinte meg lehet neki adni a kért összeget. P f e i f f e r István titkár: Wagner minden munkáért a legminimálisabb j összeget számította, ezért nem lehet sokallni az összeget. Nem lehet már csak azért sem, mert a felügyelethez szakértelem ós idő kell, ezenkívül még Wagner felelős is a munkálatok helyes végrehajtásáért. Megérdemli ő azt az öszszeget. Az igazgató-választmány végre is utasította az elnökséget, hogy próbáljon ! meg valamit még lealkudni Wagnertől, 1 de ha ez nem volna lehetséges, teljesüljön a Wagner követelése. Az egyesület elnöksége még régebben kérte a földmivelésügyi minisztert, hogy a katonai raktárakban korpát bocsássa az egylet rendelkezésére a kis- ; gazdák között történendő szótosztás cél- : jából. A miniszter a kérelmet teljesítette j s a nagyváradi katonai raktárakból már meg is érkezett a január, február és j március hónapokban összegyűlt korpa, ' melyet kiosztottak a gazdák között. i P f e i f f e r István titkár felolvasta j a terjedelmes évi jelentést az egylet ' mult évi eredményes működéséről, mely arról tanúskodik, hogy a Gazda- j sági Egylet vezetőségével együtt igazán 1 hivatása magaslatán és minden erejével : arra törekszik, hogy egyrészt a várme- ! gye mezőgazdaságát föllenditse, más- i részt pedig tőle telhetőleg támogassa, ! előmozdítsa a gazdák érdekeit. A beve- 1 zetés sajnálattal emlékezik meg a rossz gazdasági évről, aztán pedig felsorolja azokat a sokféle ós sokoldalú ténykedéseket, melyeket az egylet a mult évben kifejtett. A szépen megfogalmazott tartalmas jelentést az igazgató-választmány tudomásul vette. Pfeiffer István titkár ezután a számvizsgáló bizottság jelentését olvasta fel az egylet 1909. évi vagyoni állapotáról. E szerint az egyes alapok állása a következő volt: Alapítványi pénztár 82,910 kor. Tartalék-alap 88Ó5 korona. Szarvasmarha-alap pénztár 13.953-60 K. Kerteladási pénztár 32.12677 koron \ A forgalmi pínztárban 282915 kor. maradt. Hátralók 680 korona. Az egyesület összes tiszta vagyona körülbelül 79— 80.000 korona. Az igazgató-választmány a számvizsgáló-bizottság jelentését tudomásul vette s a titkárnak, aki egyutial pénztáros is : a felmentvényt megadta. A folyó ügyek során jelentette az elnök, hogy a m. kir. gazdasági fölügyel ség ez évre is 1000 koronát adott szarvasmarha- ós lódijazásokra. Örvendetes tudomásul szolgált. Az ülés végén B e 1 i c z e y Gáza elnök indítványozta, hogy az egylet az idén is rendezzen tanulmányi kirándulást valahova. Különösen ajánlaná József főherceg bánkuti uradalmának megtekintését, melyet különösen a magtenyésztés szempontjából lehet mintaszeiünek tekinteni. Az indítvány elfogadásra találván, elnök az igazgató-választmány ülését berekesztette. A közgyűlés. Délelőtt fél 11 órakor nyitotta meg B e 1 i c z e y Géza elnök a közgyűlést, melyen ugyanazok vettek részt, akik az igazgató-választmányi ülésen is jelen voltak. Tulajdonképen csak formális volt az egész közgyűlés, mert tárgyai nem voltak mások, mint a választmányi üléséi. Tudomásul vette a közgyűlés az évi jelentést, a számvizsgáló bizottságnak a számadásokról szóló jelentését és megadta a titkár-pénztárosnak a felmentést. Indítványok nem tétetvén, Beliczey elnök a rövid közgyűlést berekesztette. A trónörökös magyar politikája. Zichy János hivei a választói ligában - Külön fővárosi tudósítónktól. Budapesten az elmúlt vasárnap alakult meg az általános választójog országos ligája, legközelebb pedig az ország minden nagyobb városában megalakítják a liga szervezeteit. A hatalmas arányokben megindult agitáció vezetői között uj neveket talál a magyar közönség. Közöttük van R á c z Gyula dr. és K r e j c s i Rezső dr., akik a Fejérváry-kormány idején a radikális polgári pártokat akarták megszervezni az egész országban. Rácz Gyula már évek óta egész csomó röpiratban, könyvben, sok népgyűlésen harcolt az általános választójogért. Két esztendeig nem szerepelt, de ez a két esztendő érdekes öszszeköttetéseket szerzett neki. Egy magyar politikus, akinek nevét sok gyűlölettel emlegették mindenfelé, audencián volt a bécsi Belvedereben 1908 október közepe táján és a trónörökösnek a magyar politika válságáról referált. Szóba kerülhetett a koalíciós paktum ós a halogatott választói reform is, mert egy héttel később Ferenc Ferdinánd címére elküldték Rácz Gyula könyvét, amely a választójog széles kiterjesztéséről szól A könyv több napig volt ott a trónörökös dolgozószobájának íróasztalán, mikor pedig az emiitett politikus meg. jelent Ferenc Ferdinánd előtt, a jövendő magyar király elragadtatással jegyezte meg: — Excellenc, dieses Buch behandelt die Frage in sehr interessanter Form! (Excellenc, ez a könyv nagyon érdekes módon tárgyalja a kérdést). A trónörökösnek tehát tetszett' a könyv. Viszont a trónörökösnek Zichy János gróf régi bizalmi embere ós könnyen érthető, hogy Zichynek is tetszett a könyv. Etiől kezdve szoros politikai összeköttetés támadt Zichy és Rácz Gyula közt. Néhány hónap óta pedig Zichy két ember társaságában tölti minden szabad idejót. Ezek : Rácz Gyula és Krejcsi Rezső.