Békésmegyei közlöny, 1910 (37. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1910-03-17 / 22. szám

Békéscsaba, 1910. XXXVII-ik évfolyam. 22-ik szám. Csütörtök, március 17. POLITIKAI LAP Telefon-szám: 7. Szerkesztőség: Főtér, 876. számú ház, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Megjelenik hetenkint kétszer: vasárnap és csütörtökön. EIiOFIZBTÉSI DI3 : Egész évre 12 kor. Félévre 6 kor. Negyedévre 3 kor. El3íizetrii bármikor lehet évnegyeden belül i». Egyes szám ára 12 fillér. Főszerkesztő: Dr. LÁNG FRIGYES. Felelős szerkseztő: GULYÁS JÓZSEF. Laptulajdonos : SZIHELSZKY JÓZSEF. Kiadóhivatal: Telefon-szám. Főtér, 876. számú ház, hova a hirdetések és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési dij készpénzzel helyben fizetendő. NYILTTÉR-ben egy sor közlési dija 50 fillér. A politikai helyzet. Békéscsaba, március 16. A márciusi nagy idők varázsos emléke uralkodott e hét elején a lel- j keken s az uralkodott a politikában ; is. A képviselők legnagyobb része elhagyta Budapestet és kerületébe utazott, hogy választóival együtt ünnepelje meg március idusát. Ezeknek a látogatásoknak most még különösebb fontosságuk és jelentőségük van, mint máskor szokott lenni. Nemcsak ünnepelni mentek a honatyák, hanem egyden korteskedni is. Az elmondott beszédek nemcsak az ünnepnap történelmi jelentőségét méltatták, de egyben kortesbeszédek is voltak Mert a jövő héten nevezetes fordulat következik be a politikai helyzetben. Március 22-én ugyanis a király feloszlatja a mostani képviselőházat és országszerte megindul a legnagyobb vehemenciával az uj választásokra való készülődés. A Ház feloszlatásának különös érdekességet kölcsönöz most az a körülmény, hogy az — nem ugy, mint máskor — most trónbeszéddel fog megtörténni s a trónbeszédet a király képviseletében a magyar szem előtt legnépszerűbb fejedelmi sarj, József főherceg fogja felolvasni. Ujabb időkben egyszer sem történt meg az, hogy a Ház feloszlása ilyen ünnepélyes keretek között menjen végbe. Ezt Khaen-Héderváry miniszterelnök eszközölte ki keddi audienciája alkalmával. Az országgyűlés tagjait a király képviselője a budai várlakban fogadja s ott történik meg a szokásos szertartások között a Ház feloszlatása, j A trónbeszéd szövegét a miniszterelnök magával vitte Bécsbe és már meg is kapta hozzá a király jóváhagyását. ' A Ház-feloszlatás meglehetősen szomorú tényének tehát lesz egy vigasztaló momentuma: József főherceg I szereplése. A főherceg egyénisége nagyon kedves a magyar nemzet szeme előtt, mert magyaros érzésének és gondolkozásának nagynevű atyjához hasonlóan, már ő is számtalan tanújelét adta. Abban a tényben pedig, hogy a király ha nem is jelenik meg szemelyesen, de képviselőt küld a feloszlatásra : egyik zálogát lehet látni annak, hogy a nemzet és király közötti egyetértés munkája szépen halad előre, ami elsősorban a Khuen-Héderváry kormánynak köszönhető. Kellemetlen disszonanciaként hatnak azok a hirek, amelyek a gróf Tisza István elleni tüntetésekről szólanak. Hogy Tisza határozottan nagy és erős egyéniség, azt róla még ellenségei is elismerik. Hogy törekvései önzetlenek, tiszták és hazafiasak, ez szintén kétségbevonhatatlan. Mégis minduntalan támadásokban kell részesülnie toborzó utja alkalmával. E tüntetéseket a szocialistákon kivül épen azok rendezik, akikkel szemben ő négy éven keresztül a legloyálisabban viseltetett. Bécsben a tüntetéseket ugy fogják fel, hogy Tisza az általános titkos választójog ellenzése miatt került öszszeütközésbe az utca népével, vagyis ezt a felfogást igyekeznek terjeszteni és elhitetni az udvar körében azok, akik az általános titkos választói joggal akarják Magyarországon a felfordulást előidézni. — Hogy ezzel együtt azt is el akarják hitetni, hogy az ország az általános titkos választói jogot követeli, az lehetséges, de másfelől alkalmat keresnek a komolyabb tényezők arra is, hogy a valóságról tárgyilagosabb információkat kapjanak. Itthon azonban jól tudják, hogy az a feltevés lehetetlen, s a választói jog csak ürügy. Hisz a szociálisták, akik szervezetten tüntettek, tulajdonképen mérsékeltek voltak. Ellenben mindenütt a függetlenségiek voltak a tüntetések szervezői, akiket Justhék a budapesti központból felbujtogattak. Aki azonban ismeri Tiszát, az elhiszi róla azt is, hogy őt a tüntetések nem kedvetlenitik el, hanem még erősebb harcra buzdítják. A meggyőződés elszántsága pedig előbb-utóbb diadalt szokott aratni. A vármegye közigazgatásából. A közigazgatási bizottság ülése. Békósvármegye közigazgatási bizottságának hétfői ülése azok közé a ritka ülések közé tartozott, amelyeken felszólalás ós vita nem szokott előfordulni. A bizottság hétfői ülése is — mondhatni — vita nélkül zajlott le, mert a megjelent tagok legnagyobbrészt hozzájárultak az előadók javaslatához. Bóké uralkodott tehát a vármegyeház kistermében s ez a békesség olyan szépen kvadrált a megjelentek nyugodt, vagyis inkább fáradt arcáról. Minden arcról csak azt gondolatot lehetett leolvasni: Ugyan minek választottak meg! Vagy ha már megválasztottak, mért olyan hosszúak ós unalmasak ezek az ülések. A közigazgatási bizottság üléséről tudósításunk a következő: Jelen voltak Ambrus Sándor alispán elnöklete mellett dr. Daimel Sándor főjegyző, dr. Zőldy János vármegyei tiszti főorvos, dr. Zöldy Gáza tiszti főügyész, Roediger Gyula kir. pénzügyigazgató, Mikler Sándor tanfelügyelő, Sárossy Gyula árvaszéki elnök, Perszina Alfréd, az államépitószeti hivatal főnöke, továbbá gróf Wenckheim Dánes, Beliczey Góza, Varságh Béla, dr. Ladics László, dr. Török Gábor, Veres József, Pfeiffer István ós Morvay Mihály bizottsági tagok és Szarvassy Arzén kir. kultúrmérnök. Ambrus Sándor alispán a magjelentek üdvözlése után az ülést megnyitván, felkérte dr. Daimel Sándor főjegyzőt az alispáni jelentés felolvasására, melynek érdekesebb adatai a következők : A személybiztonság 11 testi sértéssel támadtatott meg, még pedig súlyosan 3, könnyen 8 esetben. A vagyonbiztonság 36 esetben támadtatott meg, amelyek között volt 29 lopás, 6 betörés és 1 rablás. Tüz 3 esetben volt, mely nagyobbrészt gazdasági épületekben tett kárt. Az okozott kár jelentékeny részben biztositás róvón megtérül. Baleset 10 esetben fordult elő, melyek közül súlyos .volt 5, könnyű 5. Gyilkosság volt egy. Öngyilkossás; 6, öngyilkosság kísérlete 2 esetben történt. Az ősziek fejlődése ós bokrosodása megindult s ha valami kalamitás ez után nem éri, rég nem látott bő termóseket igér. Az 1909. évi dohánybeváltása február végén befejezést nyert, de az eredmény ugy mótermázsában, valamint átlagárban mögötte maradt a tavalyi évnek, amennyiben 720 kgrmot fizetett egy hold ós értékesült 43 korona 78 fillérrel mízsája, szemben a tavalyi 846 kgrm ós 46 kor. 29 fill.-rel. A tavaszi idő beköszöntével munkásaink is keresethez jutottak, jó részük a széntásvetés ós egyéb mezei munkánál, más részük padig föld- ós erdőmunkánál, kis részt itthon, nagyobbrészt pedig idegenben. Az állattartás és teleltetés körül a tél folyamán nagyobb kalamitás sehol sem állott elő, bár a takarmány- ós szalmahiány napról-napra jobban érezhető, de azért a kiteleltetós most már biztosítottnak mondható. A vármegyei ós községi igazgatás menete ellen panasz nem emeltetett. Kétegyháza községben a törvónybirói állásra Szabuka János, egy esküdti állásra Mikus András, pánztári ellenőri állásra Füles József, szülésznői állásra Dávid Andrásné lettek megválasztva. Békéscsabán árvaszéki ülnökké dr. Molnár Jáno3 választatott meg. Szarvason adószedő pénztárnoki állásra Rácz Pál. Kondoroson segédjegyzővó Micsinay Lajos választatott, mag. Csorváson esküdtté Bátor István választatott meg. Újkígyóson albiróvá Harangozó Antal, esküdtté RMi András, a községi pénztárnoki állásra Csernu3 Adám válaszBékésmegyei Közlöny tarcája. Fel! Irigyelitek a felhők madarát. Mert az felülről nagy távolba lát. Bátran repiil fel messzi, messzire, A föld porához mi sem köti le. A léleknek is vannak szárnyai, Ő is madárként tudna szállani, Az égig menne édes-örömest, Dehát a földhöz láncolá a test. Csak egyedül a költő-képzelet Tépheti el a nyüzsgő kötelet. Csak a költői lélek szállhat el, A ronda rögtől a magasba fel. Gyorsabban szárnyal mint a sasmadár, Előtte nincsen semmi akadály. Tul, tul repül a csillagzat körén S szárnycsattogása egy-egy költemény. László Andor. Egy gróf nevelése. Irta: Pedagógus, A szegény okleveles jelentkezett az előkelő urnái, aki apróhirdetés révén pracceptust keres a 12 éves fia számára. — Gyermekem kissé elmaradt, — mondja az előkelő ur. — Sietve hozom be az elmulasztottakat, gróf ur, — válaszolja a szegény okleveles. — Különösen ha a tanítvány intelligens. — Már mért ne lenne intelligens az én fiam ? — kiált fel a gróf megütődve. — Éppen ezt bátorkodtam kérdeni, — hangzik az alázatos válasz. — Mire akarja tehát a fiamat tanítani ? — Amire gróf ur parancsolni méltóztatik. — Semmi erre vonatkozó különös parancsom nincsen. — Bizonyára irodalmi férfiúvá akarja a kis gróf urat kiképeztetni ? — Óh! ez nem a fegfontosabb. — Tudóssá talán ? — Semmi esetre ! Csak annyit tudjon a fiam, amennyire feltótlenül szüksége van olyan világfinak, aki előkelő nevet és majdan háromszázezer forint jövedelmet örököl. — Háromezer forint jövedelemmel bizony szépen rendezheti be az életét... — Ez az ón meggyőződésem is. — Egy kis latin nyelvet tehát ? — Sok latint. Szent Péter szereti a mi családunkat. — És valamit görögből is ? — Sokat a görögből! Van egy nagybátyám, aki örökséget hagy rám, az rajong a hellénekért. — Előnyelveket ? — Valamennyit. A grófnő azt kívánja, hogy a fiam minden követségeken megforduljon. — Az irodalmat okvetlen szükségesnek tartom. — Mondjuk tehát, hogy az irodalmat is. — Ami pedig a matematikát illeti... — Az elmaradhatatlan, nincs szomorúbb alak az olyan főúrnál, aki számolni sem tud, profeszor ur. — Ez az én meggyőződésem is. — Nem lehetetlen, hogy egy nap a fiam a Teróziánum intézetbe fog kívánkozni : ez már családi járvány nálunk. — Ez esetben sem szabad elhanyagolnunk az algebrát ós a geometriát sem. — Természetesen. — Valamint a kémiát, fizikát és a csillagáezattant. — Ön megfeledkezett a rajzolásról. — A végére tartogattam. — Zenével, tánczal és vívással önnek nem kell foglalkoznia. — Hálásan köszönöm gróf ur, mert bevallom, keveset értek ezekhez a dolgokhoz. — Apropos, a tornázással tiztában van ? — Csak elméletileg ? — Az nem elegendő, na de nem baj, elengedem, mert ön különben igen tetszik nekem. — Nagyon kegyes a gróf ur. — A feltóteleimet ismeri ? — Az intendáns már emiitette. — Megfelel önnek ? — Óh ... igen. Fél év multán a tanár mély hódolattal jelentkezik a grófnál. — Beszélni kíván velem uram? — Igen gróf ur panaszkodni jöttem. — Nincsen talán megelégedve a tanítványával ? — Ellenkezőleg gróf ur, a kis gróf igen kedves gyermek ós hozzá eléggé igyekvő is. — Annál jobb! Talán valaki ellen a házamba van panasza. — Óh nem! gróf ur, egész háza, minden lakója a szeretetreméltóság maga; mindenen megérzik a gróf ur Ízlésének hatása. — Az ellátásban van valami kifogás? — Óh az is kiváló! — A szobája ? — Éppen megfelelő. — Tehát mi baj ? — A javadalmazásom, gróf ur... — Ah! Keveseli ? — Nem, csak nevetségesnek találom. — Hogyan ? Atyám nevelője, aki pedig kiváló férfiú volt, négyszáz koronát kapott, akiből közoktatási miniszter lett, hatszáz koronát: önnek uram, ezerkétszáz koronája van és panaszkodik? — Nem panaszkodom csak kifogást emelek. — Miért nem kifogásolta a belépésekor ! Nem szeretek kétszer vissza. térni egy már befejezett dologra. Szólt volna azonnal, engedtem volna az ön kívánságára. — Akkor azonban nem tudtam még. — Mit nem tudott még akkor ? — Azt, hogy Toni, aki az ön Milifler csikaját neveli, éppen tízszer annyi fizetést, kap, mintén, aki az ön fiát neveli. — De hisz az nem mindegy! — Bocsánatot kérek : csak annyi a külömbség a Kettő között, hogy Milifler inteligensebb lóvén a fiánál. Toninak kevesebb a gondja, mint nekem a Vicomtóval. Azt hiszem, hogy fölösleges megemlíteni, hogy szegény oklevelesnek nyomban kitették a szűrét. Hova ment ? Mit mivelt tizéven át ? Ezek az ismeretlen részletek nem sokat nyomnak a latba. Fontos tudni csak azt, hogy egy hasznos ós lelkes campagne után egy kerület választói az oklevelest felküldték a parlamentbe, a kerület képviselőjeként. Másnap a gróf, aki valamelyik nyu-