Békésmegyei közlöny, 1910 (37. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1910-03-17 / 22. szám

2 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba 1910 március 17. tátott meg. A szarvasi főszolgabíró dr. Hajas József bókósszentandrási I-ső jegyzőt, mivel a kir. biróság megkere­sésének késedelmesen felelt meg, 2 K rendbirsággal sújtotta. Az alispáni jelentós elhangzása és tudomásul vétele után dr. Daimel fő­jegyző, Hecks Miksa törvényhatósági állatorvos jelentését olvasta fel, amely kiválik a főállatorvos szokásos jelen­tései közül az által, hogy számos pa­naszt tartalmaz a nagyobb községek­ben fennálló vágóhidakra vonatkozólag. Az állatorvos mindenütt szemlét tart­ván, konstatálta, hogy a vágóhidak egyike sem felel meg a közegészség­ügyi, illetve köztisztasági követelmé­nyeknek, úgyhogy a jelenlegi állapot megtartása közegészségügyi szempont­ból nem kívánatos. Különösen Oros­háza ós Szarvas, vágóhidjai ellen van sok panasza ebből a szempontból. A főállatorvos javasolja, hogy a közigaz­gatási bizottság utasítsa a községeket a vágóhidak átalakítására, illetve jobb karban tartására. A bizottság dr. Daimel főjegyző ja­vaslatát fogadta el, amely szerint az ügyet kiadta az alispánnak megvizsgá­lás és megfelelő intézkedés céljából. Szeghalom község még régebben egy legeltetési szabályrendeletet készí­tett, amelyet a képviselőtestület után, némi módosítással a törvényhatóság is jóváhagyott. Több szeghalmi lakos azon­ban megfelebbezte a két egyöntetű ha­tározatot a belügyminiszterhez. A mi­niszter válasza most érkezett le, amely elutasítva a felebbezóseket, jóváhagyta a törvényhatóság határozatát. A járás főszolgabirája a szabályrendelet életbe­léptetésével nem lévén tisztában, azzal a kérdéssel fordult a közigazgatási bi­zottsághoz, hogy a szabályrendelet ér­vénye a mult évtől számit-e, vagy csak 19li-től. A fennálló törvényes szokások értelmében ugyanis minden szabáiy­rendelet a jóváhagyást követő évben szokott érvényre emelkedni. A legelte­tési szabályrendelet jóváhagyása a tör­vényhatóság részéről még 1908-ban megtörtónt, tehát már 1909-ben ér­vényre kellett volna jutnia. A felebbe­zés azonban komplikálta a dolgot, mert a belügyminiszter jóváhagyása csak eb­ben az évben érkezett le. A közigazga­tási bizottság P f e i f f e r István köz­gazdasági előadó szakvéleményének meghallgatása után kimondotta, hogy a szabályrendelet azonnal órvónyre eme­lendő. Egy fegyelmi ügy és mások. Hecks Miksa törvényhatósági m. kir. állatorvos — miat már jeleztük — fegyelmi eljárást kórt a közigazgatási bizottságtól maga ellen, mert Dőry György, a csabai mónteleposztály pa­rancsnoka az alispánhoz intézett bead­ványában részrehajlással vádolta egy lóvizsgálati ügyből kifolyólag. A közigaz­gatási bizottság mult havi ülésének ha­tározatához képest az összes iratokat feltej resztette a földmivelésügyi minisz­hez, akinek a válasza most érkezett le. gati kerületet képviseli, mosolyogva igy szólítja meg: — Ha nem csal az emlókezetem, kedves kolléga ur, azt hiszem még nem volt szerencsém önnel találkoz­hatni ? — Pedig tiz év előtt már volt dol­gunk egymással gróf ur. — A régi parlamentnek volt tehát a tagja ? Valóban nem emlékszem önre. Bocsánat. És mintegy mentségül a feledékeny­ségének, a gróf megjegyezte. — On olyan fiatalnak látszik. —Hál' istennek nem voltam tagja a régi Háznak; de igen, tagja voltam tiz óv előtt az ön házának. — Ugyan ! ön tréfál. — Épen nem. Szerencsém volt a kis Pál gróf nevelőjének lenni. — Igaz ez ? — kiáltott föl kacagva a gróf. — De.csakugyan, most megisme­rem : ön volt azaz eredeti ember . . . — Igazságos. — Nem, eredeti. Megtartom ezt a szót. Ön volt az a professzor, aki el­hagyta a házamat . . . — Mert Tony, a jockey, aki a csi­kót nevelte, tizszeressét kapta az én fizetésemnek. —• Igen emlékszem már. És lássa kedves kollega ur, nékem volt akkor igazam és nem önnek. Bebizonyítsam ? — Kérem. — Nos, Milifier egy milliót szer­zett nekem, sőt szerez még egyre ; mig ellenben a fiam eddigelé Jfelvette már az anyja örökségét ós tetejébe még fél millió forint adóságot is csinált. Mit szól ön ehez ? — Azt. mondom, hogy ez így ren­dén van. Ön rosszul fizetett, a fia tehát rossz nevelésben részesült. E szerint a miniszter helyesli a törvóny­vónyhatósági állatorvosnak a lóvizsgá­latnál elkövetett eljárását, konstatálja, hogy a ménteleposztály parancsnoka hatáskörét túllépte ós gondoskodást ígért arról, hogy máskor ilyesmi ne történ­hessék. Ambrus Sándor alispán szerint a minisztériumban nem értették meg az ügyet. Nem arról van szó, hogy a fő­állatorvos eljárása helyes volt-e vagy sem, hanem arról, hogy az állatorvost közhivatali minőségében részrehajlással gyanusitotak meg, ami ha csakugyan megtörtónt, fegyelmi eljárást von maga után. Az állatorvos és maga a bizottság is a vizsgálat megindítását kérte a mi­nisztertől, ami nem történt meg, sőt ki­térő választ adott a miniszter. Indítvá­nyozza, hogy a bizottság ujabb felter­jesztést küldjön a miniszterhez és kérje a vizsgálat megtartását, illetve kérjen megfelelő elégtételt a megsértett állat­orvos részére. A bizottság az alispán javaslatához egyhangúlag hozzájárult. Szarvassy Arzén, a kultúrmér­nöki hivatal vezetője a folyammórnök­ségnek egy felebbezéséről terjesztette elő javaslatát. A felebbezés a csabai se­lyemfonógyár szennyvizlevezető csator­nájára vonatkozik. A szennyvizlevezető csatornát hosszas tárgyalások után a törvényhatóság az összes érdekeltek kihallgatása után már engedélyezte, még pedig ugy, hogy a szennyvíz nem a Köröscsatornába, hanem az úgynevezett disznófürösztőbe eresztendő. A Körös ­csatornába csak akkor lehet a szenny­vizet engedni, mikor egy koksz-szürőn át megtisztul. A folyammérnöki hivatal ez ellen jelentett be felebbezést. Töb­bek hozzászólása után a bizottság eluta­sította a felebbezést azzal az indokolás­sal, hogy a tárgyalások során módjá­ban lett volna a folyammérnöki hivatal­nak megtenni kifogásait, mert a tárgya­lásokra meg volt hiva. Kifogás azonban nem törtónt sem az érdekeltek, sem a folyammérnöki hivatal részéről. Egyéb­ként a megállapodás kimondja, hogy a Körös-csatornába csak külön hatósági jóváhagyás folytán lehet a szennyvizet a kox-szürő után is engedni. Dr. Z ö 1 d y János tiszti főorvos jelentése szerint a vármegye közegész­ségügyi állapotai most most is kedve­zőtlenek, bár a halálozás 169-el volt ke­vesebb, mint a mult év ugyanez idő­szakában. A leggyakoribb halál ok még mindig a tüdővész volt. A járványok közül a vörheny ós a difteritisz szedte különösebben áldozatait. g§ A főorvosi jelentés tudomásulvétele után dr. Z ö 1 d y János válaszolt gróf Wenckheim Dénesnek a mult bi­zottsági ülésen elhangzott interpelláció­jára, mely szerint a vármegyének gon­doskodnia kellene a tüdővész terjedé­sének valamelyes alkalmas gyógyszer behozatala által történendő meggátlá­sáról. Dr. Zöldy János röviden vissza­pillantást vetett a tüdővész elleni véde­kezés különböző módszereiről. Meg­emlékezett K o c h Róbert berlini pro­fesszorról, aki 12 évvel ezelőtt megál­lapította, hogy a tüdővész szfntén bacil­lusok által terjed. Akkor ő csinált is egy gyógyszert, amely azonban nem vált be gyakorlatilag. Utána Marino­r e k párisi tanár ejtette lázba a világot egy szérummal, amely vórsavóból ké­szült. Ez szintén eredménytelennek bi­zonyult. Manapság aztán gombamódra szaporodnak a gyógyító szerek, de, ter­mészetesen, mindegyik hatástalan s csak arra alkalmas, hogy a feltaláló, illetve készítő zsebét megtömje. Ennélfogva, sajnálatára, nincsen abban a helyzet­ben, hogy valamelyik gyógyszer beho­zatalát ajánlja, illetve a gróf interpellá­ciójának megfelelően valamelyik gyógy­szer behozatalát a kormánytól kérel­mezze. Meg kell várni azt a jobb időt, amikor csakugyan feltalálják a tüdő­vész igazi gyógyszerét. A bizottság a főorvos válaszát tudo­J másul vette. R o e d i g e r Gyula pénzügyigaz­gató jelentése szerint január és február havában 319.129 koronával kevesebb adó folyt be, mint a mult év megfelelő időszakában. Ennek oka az exlex. j A tanfelügyelő, árvaszéki elnök, j tiszti főügyész ós az államópitészeti hi­vatal főnökének jelentései különösebb érdekességeket nem tartalmaztak. Politika a vármegyében. I Választási mozgalmak. A főispánság. A házfeloszlatás és az uj választások í elrendelésének időpontja egyre jobban ] közeledik. Nagyon könnyen meg is tör­! ténhetik, hogy a mostani honatyák a | jövő héten már nem lesznek honatyák, ők is csak szürke emberekké válnak és csak ugy drukkolnak a mandátumért, mint más közönséges emberfia. A vá­lasztásoknak ez a rohamos közeledése pezsgőbb életet hozott már a békés­megyei kerületekbe is. Mindenütt nagy­arányú szervezkedés folyik. A választó­polgárok gyűléseznek, a titkos ós nyil­vános jelöltek, a mandátumaspiránsok szorgalmasan járják a kerületeket, pu­hatolódznak, szedegetik a szavazókat. E nagy mozgolódás dacára vasár­nap csak két kerületben: Csabán ós Békésen törtónt jelentősebb lépés. Csa­bán az itteni függetlenségi és 48-as párt tartott meglehetősen népes értekezletet, amelynek főtárgya a választáson törté­nendő állásfoglalás volt. Elismeréssel kell honorálnunk a vezetőség higgadt gondolkozását, amely fölébe emeli a községi érdeket a pártérdekeknek és olyan határozat hozatalára bírta az ér­tekezleten megjelenteket, hogy csak olyan jelöltet támogatnak, akinek mű­ködéséből a községre nézve haszon háramlik. Hajlandóság mutatkozott a párttagokban arra, hogy elveiknek fel­adása nélkül a 67-es érzelmű polgárok­kal egy községi pártot alkossanak, amely­nek eszméjét £L o Békésmegyei Közlöny" vetette fel legelőször. Az értekezletet, mely vasárnap dél­után 3 órakor kezdődött a „Fiume" uj éttermében : dr. P á n d y István ügy­véd, pártelnök nyitotta meg lelkes be­széddel. Sajnálatának adott kifejezést a nagy függetlenségi párt kettészakadása fölött. Aztán a megjelentek helyeslése közben kijelentette, hogy a választások közeledtekor most már a csabai füg­getlenségi pártnak sem szabad össze­tett kezekkel ülnie, hanem egyesült erő­vel törekednie arra, hogy Csabának a parasztpártiak által megoszlott társa­dalmi bókéje végre valahára helyreál­littassók Nézete szerint az itteni vá­lasztáskor nem annyira az országos érdeket kell szem előtt tartani, mint inkább a község javát, és olyan jelölt mellé kell tömörülni, aki ezt hathatósan tudja szolgálni. Ennek dacára a füg­getlensági pártnak mégsem szabad egy esetleges nemzeti munkapárti jelöltet támogatni, csak olyant, aki hive Ma­gyarország gazdasági önállóságának és függetlenségének. Dr. Pándy, mint beszédjének e rö­vid vázlatából is látható, önmagával jutott ellenkezésbe. Eleinte azt han­goztatta, hogy nem az országos érde­ket, hanem a község javát kell szem előtt tartani, ós később mégis csak az országos politika mezejére csap át. Indítványára az értekezlet táviratilag kérte fel ugy Kossuth Ferenczet, mint Justh Gyulát a pártfrakciók egyesülése érdekében történendő hathatós közre­működésre. Dr. U r s z i n y János szerint nem most történik először, hogy Csabán a 67-es ós 48-as pártok barátságosan együtt működtek a választásokon. Megtörtónt ez a Bakos- ós Beliczey-fóle választások alkalmával is. És ez helyes, mert első­rangú érdek, hogy a terrorisztiku-s pa­rasztpárttal szemben a község érdekei megvódessenek ós hogy a választáso­kon a parasztpárti jelölt ne jusson dia­dalra. Ezért kell alkalmas jelöltet ke­resni. Lehetetlen azonban és nem lehet megengedni azt sem, hogy a jelöltet egyedül a 67-es párt keressen. Közösen kell ezt megcselekedni és olyan pro­grammal kell annak a jelöltnek bírnia, hogy mind a két párt támogathassa lelkiismeretfurdalás nőikül. Leghelye­sebb volna szerinte, ha az értekezlet egy szervező bizottságot küldene ki fennálló differenciák elsimítása céljából. Petrányi Gyula tisztán függet­lenségi jelölt felléptetését kiványja. Könyves T. Kálmán szerint nem lehetne alkalmasabb jelöltet találni Wagner Józsefnél, aki mellett már az iparosság tömörül s aki már mint iparos is hive az önálló gazdasági be­rendezkedésnek. P e t r á r y i Gyula korainak tartja még a jelölt személyében való megál­lapodást. Dr Urszíny János ós dr. Pándy István felszólalásai után az értekezlet hozzájárult dr. Ursziny javaslatához és egy bizottságot küldött ki a 67-es párt­tal történendő érintkezésbe lépés cél­jából. A bizottság tagjat a következők: dr. Pándy István, dr. Ursziny János, dr. Rali Lajos, Balázs Ádám, Bakucz József, Aradi Mihály, Szlepkó János, Könyves T. Kálmán, Petrányi Gyula és Timár Endra. Ezután a tisztikar és a választmány újjáalakítása következett A csabai választási mozgalmakkal kapcsolatban a következő levelet kaptuk: Igen tisztelt Szerkesztő ur! Becses lapjuk mult heti csütörtöki számában egy rövid közlemény arról adott hírt, hogy én Wagner József ur jelöltetését kereskedő ós iparospárti programmal indítványoztam. Mivel ón semmiféle pártot sem emiitettem, a köz­lemény tévedésen alapult. Nem hogy egy uj párt alakulására lenne szükség, de már is annyiféle pártunk van, hogy ember legyen a talpán, ki mindet ismerni véli: de kü­lömben is városunban olyan különleges viszonyok vannak, hogy nem szét­húzásra, hanem teljes együttműködésre van szükségünk s ezt az ón indítvá­nyom mellett is tehetjük, mert az iparos és kereskedő érdekei is csaknem azo­nosak a más foglalkozásuakéval; s ha vannak is mindeniknek külön-külön speciális érdekei, azok még nem magya­rázhatnák meg, egy ujabb, a szóvá tett párt alakulását. Én külömben is, az igazi képviselőt, pártokon kivüli helyzetben, nem kötve semmiféle pártfegyelemhez, tehát a nép jóvoltáért szabadon küzdhető módon tudom elképzelni s igy nem is indítvá­nyozhattam, a nekem tulajdonított párt­aiakitást. Éii csupán azt említettem meg, hogy tekintettel arra, mivel a képviselőházban most sinc3 olyan ember, ki az iparos s a kereskedőket érintő törvények hozá­sánál azok érdekeit megvédeni tudja, példa reá a végrehajtási, mérleghitele­sitési, betegsegélyző törvények hozása, iparkodjunk olyan embert választani, ki a képviselői állást nem lépcsőnek fogja használni, hanem éveken keresztül ön­zetlenül foglalkozva a kereskedő s az iparosság bajaival s ismerve azokat, van érzéke ahhoz is, hogy ez irányban ott, ahol kell, a képviselőházban is, szót emeljen. S ón hiszem, hogy a társadalom­nak minden rétege párt- ós foglalkozás­különbség nélkül támogatni fogja azt az embert, ki arra eddigi tettei után is méltónak bizonyult. Békéscsaba, 1910 március 17. Kiváló tisztelettel: Könyves T. Kálmán. Békés és a többi községek. Békés független érzelmű polgársá­gának az a része, mely nem tartozik a Kecskeméty-párthoz: vasárnap délután szintén értekezletet tartott. Ez értekez­leten nagy lelkesedéssel egyhangúlag gróf Wenckheim Lászlót óhajtják jelöltül megnyerni. Ha a jelöltséget a fiatal gróf elfogadja ós fellép : a Kecs­kemóty Ferenc pozíciója nagyon meg­gyöngül. Gyulán olyan hírek voltak e hét elején elterjedve, hogy a két mandátum­aspiráns : dr. S i m o n k a György és K. Schriffert József, akik eddig halálos ellenségei voltak egymásnak, kibékültek. A hirnek volt is némi alapja, de most már vége a békének, mert K. Schriffert egy röpiratot adott ki dr. Si­monka ellen. A küzdelem tehát megle­hetősen hevesnek ígérkezik. Orosházán dr. B i k á d y Antal és Veres József fog egymással szembe állani. Eleinte az a hir volt elterjedve, hogy Veres József nem lép föl. Da most már legpozitivebb értesülések alap­ján írhatjuk, hogy Veres József fellép. A gyomai kerületben F á b r y Ká­rolynak eddig még csak K r i e s z­h á b e r Leó az ellenjelöltje földmivelő­párti programmal. Krieszhábert azon­ban egyáltalában nem lehet komoly ellenfélnek tekinteni. Szarvason H a v i á r Dániel meg­választása bizonyosra vehető. * Vasárnapi számunkban budapesti levelezőnk azt irta, hogy Bókósvármegye főispánja most már bizonyosan Beli­czey Gáza lesz, akinek kinevezése , csak azért késik, mert Khuen-Hóder­váry miniszterelnöktől a kinevezés el­halasztását kérte. Azóta alkalmunk volt Beliczey Gézá­val érintkezésbe lépni. Beliczey Géza kijelentette és annak közlését kérte, hogy közte ós Khuen-Héderváry között semmiféle megállapodás nem történt. Gyula város közgyűlése. Nem lesz mlsodik hetivásár. A vásárok már ősidők óta igen fontos tényezői a kereskedelmi élet­nek. Rajtuk nyilvánul meg leginkább az üzleti élelmesség ós raffinéria, amely­nek elengedhetetlen feltételei nemcsak a kereskedőnek, de az iparosnak, sőt a gazdának is. A magyar gazda ugy ké-

Next

/
Oldalképek
Tartalom