Békésmegyei közlöny, 1910 (37. évfolyam) január-június • 1-52. szám
1910-03-17 / 22. szám
2 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba 1910 március 17. tátott meg. A szarvasi főszolgabíró dr. Hajas József bókósszentandrási I-ső jegyzőt, mivel a kir. biróság megkeresésének késedelmesen felelt meg, 2 K rendbirsággal sújtotta. Az alispáni jelentós elhangzása és tudomásul vétele után dr. Daimel főjegyző, Hecks Miksa törvényhatósági állatorvos jelentését olvasta fel, amely kiválik a főállatorvos szokásos jelentései közül az által, hogy számos panaszt tartalmaz a nagyobb községekben fennálló vágóhidakra vonatkozólag. Az állatorvos mindenütt szemlét tartván, konstatálta, hogy a vágóhidak egyike sem felel meg a közegészségügyi, illetve köztisztasági követelményeknek, úgyhogy a jelenlegi állapot megtartása közegészségügyi szempontból nem kívánatos. Különösen Orosháza ós Szarvas, vágóhidjai ellen van sok panasza ebből a szempontból. A főállatorvos javasolja, hogy a közigazgatási bizottság utasítsa a községeket a vágóhidak átalakítására, illetve jobb karban tartására. A bizottság dr. Daimel főjegyző javaslatát fogadta el, amely szerint az ügyet kiadta az alispánnak megvizsgálás és megfelelő intézkedés céljából. Szeghalom község még régebben egy legeltetési szabályrendeletet készített, amelyet a képviselőtestület után, némi módosítással a törvényhatóság is jóváhagyott. Több szeghalmi lakos azonban megfelebbezte a két egyöntetű határozatot a belügyminiszterhez. A miniszter válasza most érkezett le, amely elutasítva a felebbezóseket, jóváhagyta a törvényhatóság határozatát. A járás főszolgabirája a szabályrendelet életbeléptetésével nem lévén tisztában, azzal a kérdéssel fordult a közigazgatási bizottsághoz, hogy a szabályrendelet érvénye a mult évtől számit-e, vagy csak 19li-től. A fennálló törvényes szokások értelmében ugyanis minden szabáiyrendelet a jóváhagyást követő évben szokott érvényre emelkedni. A legeltetési szabályrendelet jóváhagyása a törvényhatóság részéről még 1908-ban megtörtónt, tehát már 1909-ben érvényre kellett volna jutnia. A felebbezés azonban komplikálta a dolgot, mert a belügyminiszter jóváhagyása csak ebben az évben érkezett le. A közigazgatási bizottság P f e i f f e r István közgazdasági előadó szakvéleményének meghallgatása után kimondotta, hogy a szabályrendelet azonnal órvónyre emelendő. Egy fegyelmi ügy és mások. Hecks Miksa törvényhatósági m. kir. állatorvos — miat már jeleztük — fegyelmi eljárást kórt a közigazgatási bizottságtól maga ellen, mert Dőry György, a csabai mónteleposztály parancsnoka az alispánhoz intézett beadványában részrehajlással vádolta egy lóvizsgálati ügyből kifolyólag. A közigazgatási bizottság mult havi ülésének határozatához képest az összes iratokat feltej resztette a földmivelésügyi miniszhez, akinek a válasza most érkezett le. gati kerületet képviseli, mosolyogva igy szólítja meg: — Ha nem csal az emlókezetem, kedves kolléga ur, azt hiszem még nem volt szerencsém önnel találkozhatni ? — Pedig tiz év előtt már volt dolgunk egymással gróf ur. — A régi parlamentnek volt tehát a tagja ? Valóban nem emlékszem önre. Bocsánat. És mintegy mentségül a feledékenységének, a gróf megjegyezte. — On olyan fiatalnak látszik. —Hál' istennek nem voltam tagja a régi Háznak; de igen, tagja voltam tiz óv előtt az ön házának. — Ugyan ! ön tréfál. — Épen nem. Szerencsém volt a kis Pál gróf nevelőjének lenni. — Igaz ez ? — kiáltott föl kacagva a gróf. — De.csakugyan, most megismerem : ön volt azaz eredeti ember . . . — Igazságos. — Nem, eredeti. Megtartom ezt a szót. Ön volt az a professzor, aki elhagyta a házamat . . . — Mert Tony, a jockey, aki a csikót nevelte, tizszeressét kapta az én fizetésemnek. —• Igen emlékszem már. És lássa kedves kollega ur, nékem volt akkor igazam és nem önnek. Bebizonyítsam ? — Kérem. — Nos, Milifier egy milliót szerzett nekem, sőt szerez még egyre ; mig ellenben a fiam eddigelé Jfelvette már az anyja örökségét ós tetejébe még fél millió forint adóságot is csinált. Mit szól ön ehez ? — Azt. mondom, hogy ez így rendén van. Ön rosszul fizetett, a fia tehát rossz nevelésben részesült. E szerint a miniszter helyesli a törvónyvónyhatósági állatorvosnak a lóvizsgálatnál elkövetett eljárását, konstatálja, hogy a ménteleposztály parancsnoka hatáskörét túllépte ós gondoskodást ígért arról, hogy máskor ilyesmi ne történhessék. Ambrus Sándor alispán szerint a minisztériumban nem értették meg az ügyet. Nem arról van szó, hogy a főállatorvos eljárása helyes volt-e vagy sem, hanem arról, hogy az állatorvost közhivatali minőségében részrehajlással gyanusitotak meg, ami ha csakugyan megtörtónt, fegyelmi eljárást von maga után. Az állatorvos és maga a bizottság is a vizsgálat megindítását kérte a minisztertől, ami nem történt meg, sőt kitérő választ adott a miniszter. Indítványozza, hogy a bizottság ujabb felterjesztést küldjön a miniszterhez és kérje a vizsgálat megtartását, illetve kérjen megfelelő elégtételt a megsértett állatorvos részére. A bizottság az alispán javaslatához egyhangúlag hozzájárult. Szarvassy Arzén, a kultúrmérnöki hivatal vezetője a folyammórnökségnek egy felebbezéséről terjesztette elő javaslatát. A felebbezés a csabai selyemfonógyár szennyvizlevezető csatornájára vonatkozik. A szennyvizlevezető csatornát hosszas tárgyalások után a törvényhatóság az összes érdekeltek kihallgatása után már engedélyezte, még pedig ugy, hogy a szennyvíz nem a Köröscsatornába, hanem az úgynevezett disznófürösztőbe eresztendő. A Körös csatornába csak akkor lehet a szennyvizet engedni, mikor egy koksz-szürőn át megtisztul. A folyammérnöki hivatal ez ellen jelentett be felebbezést. Többek hozzászólása után a bizottság elutasította a felebbezést azzal az indokolással, hogy a tárgyalások során módjában lett volna a folyammérnöki hivatalnak megtenni kifogásait, mert a tárgyalásokra meg volt hiva. Kifogás azonban nem törtónt sem az érdekeltek, sem a folyammérnöki hivatal részéről. Egyébként a megállapodás kimondja, hogy a Körös-csatornába csak külön hatósági jóváhagyás folytán lehet a szennyvizet a kox-szürő után is engedni. Dr. Z ö 1 d y János tiszti főorvos jelentése szerint a vármegye közegészségügyi állapotai most most is kedvezőtlenek, bár a halálozás 169-el volt kevesebb, mint a mult év ugyanez időszakában. A leggyakoribb halál ok még mindig a tüdővész volt. A járványok közül a vörheny ós a difteritisz szedte különösebben áldozatait. g§ A főorvosi jelentés tudomásulvétele után dr. Z ö 1 d y János válaszolt gróf Wenckheim Dénesnek a mult bizottsági ülésen elhangzott interpellációjára, mely szerint a vármegyének gondoskodnia kellene a tüdővész terjedésének valamelyes alkalmas gyógyszer behozatala által történendő meggátlásáról. Dr. Zöldy János röviden visszapillantást vetett a tüdővész elleni védekezés különböző módszereiről. Megemlékezett K o c h Róbert berlini professzorról, aki 12 évvel ezelőtt megállapította, hogy a tüdővész szfntén bacillusok által terjed. Akkor ő csinált is egy gyógyszert, amely azonban nem vált be gyakorlatilag. Utána Marinor e k párisi tanár ejtette lázba a világot egy szérummal, amely vórsavóból készült. Ez szintén eredménytelennek bizonyult. Manapság aztán gombamódra szaporodnak a gyógyító szerek, de, természetesen, mindegyik hatástalan s csak arra alkalmas, hogy a feltaláló, illetve készítő zsebét megtömje. Ennélfogva, sajnálatára, nincsen abban a helyzetben, hogy valamelyik gyógyszer behozatalát ajánlja, illetve a gróf interpellációjának megfelelően valamelyik gyógyszer behozatalát a kormánytól kérelmezze. Meg kell várni azt a jobb időt, amikor csakugyan feltalálják a tüdővész igazi gyógyszerét. A bizottság a főorvos válaszát tudoJ másul vette. R o e d i g e r Gyula pénzügyigazgató jelentése szerint január és február havában 319.129 koronával kevesebb adó folyt be, mint a mult év megfelelő időszakában. Ennek oka az exlex. j A tanfelügyelő, árvaszéki elnök, j tiszti főügyész ós az államópitészeti hivatal főnökének jelentései különösebb érdekességeket nem tartalmaztak. Politika a vármegyében. I Választási mozgalmak. A főispánság. A házfeloszlatás és az uj választások í elrendelésének időpontja egyre jobban ] közeledik. Nagyon könnyen meg is tör! ténhetik, hogy a mostani honatyák a | jövő héten már nem lesznek honatyák, ők is csak szürke emberekké válnak és csak ugy drukkolnak a mandátumért, mint más közönséges emberfia. A választásoknak ez a rohamos közeledése pezsgőbb életet hozott már a békésmegyei kerületekbe is. Mindenütt nagyarányú szervezkedés folyik. A választópolgárok gyűléseznek, a titkos ós nyilvános jelöltek, a mandátumaspiránsok szorgalmasan járják a kerületeket, puhatolódznak, szedegetik a szavazókat. E nagy mozgolódás dacára vasárnap csak két kerületben: Csabán ós Békésen törtónt jelentősebb lépés. Csabán az itteni függetlenségi és 48-as párt tartott meglehetősen népes értekezletet, amelynek főtárgya a választáson történendő állásfoglalás volt. Elismeréssel kell honorálnunk a vezetőség higgadt gondolkozását, amely fölébe emeli a községi érdeket a pártérdekeknek és olyan határozat hozatalára bírta az értekezleten megjelenteket, hogy csak olyan jelöltet támogatnak, akinek működéséből a községre nézve haszon háramlik. Hajlandóság mutatkozott a párttagokban arra, hogy elveiknek feladása nélkül a 67-es érzelmű polgárokkal egy községi pártot alkossanak, amelynek eszméjét £L o Békésmegyei Közlöny" vetette fel legelőször. Az értekezletet, mely vasárnap délután 3 órakor kezdődött a „Fiume" uj éttermében : dr. P á n d y István ügyvéd, pártelnök nyitotta meg lelkes beszéddel. Sajnálatának adott kifejezést a nagy függetlenségi párt kettészakadása fölött. Aztán a megjelentek helyeslése közben kijelentette, hogy a választások közeledtekor most már a csabai függetlenségi pártnak sem szabad összetett kezekkel ülnie, hanem egyesült erővel törekednie arra, hogy Csabának a parasztpártiak által megoszlott társadalmi bókéje végre valahára helyreállittassók Nézete szerint az itteni választáskor nem annyira az országos érdeket kell szem előtt tartani, mint inkább a község javát, és olyan jelölt mellé kell tömörülni, aki ezt hathatósan tudja szolgálni. Ennek dacára a függetlensági pártnak mégsem szabad egy esetleges nemzeti munkapárti jelöltet támogatni, csak olyant, aki hive Magyarország gazdasági önállóságának és függetlenségének. Dr. Pándy, mint beszédjének e rövid vázlatából is látható, önmagával jutott ellenkezésbe. Eleinte azt hangoztatta, hogy nem az országos érdeket, hanem a község javát kell szem előtt tartani, ós később mégis csak az országos politika mezejére csap át. Indítványára az értekezlet táviratilag kérte fel ugy Kossuth Ferenczet, mint Justh Gyulát a pártfrakciók egyesülése érdekében történendő hathatós közreműködésre. Dr. U r s z i n y János szerint nem most történik először, hogy Csabán a 67-es ós 48-as pártok barátságosan együtt működtek a választásokon. Megtörtónt ez a Bakos- ós Beliczey-fóle választások alkalmával is. És ez helyes, mert elsőrangú érdek, hogy a terrorisztiku-s parasztpárttal szemben a község érdekei megvódessenek ós hogy a választásokon a parasztpárti jelölt ne jusson diadalra. Ezért kell alkalmas jelöltet keresni. Lehetetlen azonban és nem lehet megengedni azt sem, hogy a jelöltet egyedül a 67-es párt keressen. Közösen kell ezt megcselekedni és olyan programmal kell annak a jelöltnek bírnia, hogy mind a két párt támogathassa lelkiismeretfurdalás nőikül. Leghelyesebb volna szerinte, ha az értekezlet egy szervező bizottságot küldene ki fennálló differenciák elsimítása céljából. Petrányi Gyula tisztán függetlenségi jelölt felléptetését kiványja. Könyves T. Kálmán szerint nem lehetne alkalmasabb jelöltet találni Wagner Józsefnél, aki mellett már az iparosság tömörül s aki már mint iparos is hive az önálló gazdasági berendezkedésnek. P e t r á r y i Gyula korainak tartja még a jelölt személyében való megállapodást. Dr Urszíny János ós dr. Pándy István felszólalásai után az értekezlet hozzájárult dr. Ursziny javaslatához és egy bizottságot küldött ki a 67-es párttal történendő érintkezésbe lépés céljából. A bizottság tagjat a következők: dr. Pándy István, dr. Ursziny János, dr. Rali Lajos, Balázs Ádám, Bakucz József, Aradi Mihály, Szlepkó János, Könyves T. Kálmán, Petrányi Gyula és Timár Endra. Ezután a tisztikar és a választmány újjáalakítása következett A csabai választási mozgalmakkal kapcsolatban a következő levelet kaptuk: Igen tisztelt Szerkesztő ur! Becses lapjuk mult heti csütörtöki számában egy rövid közlemény arról adott hírt, hogy én Wagner József ur jelöltetését kereskedő ós iparospárti programmal indítványoztam. Mivel ón semmiféle pártot sem emiitettem, a közlemény tévedésen alapult. Nem hogy egy uj párt alakulására lenne szükség, de már is annyiféle pártunk van, hogy ember legyen a talpán, ki mindet ismerni véli: de külömben is városunban olyan különleges viszonyok vannak, hogy nem széthúzásra, hanem teljes együttműködésre van szükségünk s ezt az ón indítványom mellett is tehetjük, mert az iparos és kereskedő érdekei is csaknem azonosak a más foglalkozásuakéval; s ha vannak is mindeniknek külön-külön speciális érdekei, azok még nem magyarázhatnák meg, egy ujabb, a szóvá tett párt alakulását. Én külömben is, az igazi képviselőt, pártokon kivüli helyzetben, nem kötve semmiféle pártfegyelemhez, tehát a nép jóvoltáért szabadon küzdhető módon tudom elképzelni s igy nem is indítványozhattam, a nekem tulajdonított pártaiakitást. Éii csupán azt említettem meg, hogy tekintettel arra, mivel a képviselőházban most sinc3 olyan ember, ki az iparos s a kereskedőket érintő törvények hozásánál azok érdekeit megvédeni tudja, példa reá a végrehajtási, mérleghitelesitési, betegsegélyző törvények hozása, iparkodjunk olyan embert választani, ki a képviselői állást nem lépcsőnek fogja használni, hanem éveken keresztül önzetlenül foglalkozva a kereskedő s az iparosság bajaival s ismerve azokat, van érzéke ahhoz is, hogy ez irányban ott, ahol kell, a képviselőházban is, szót emeljen. S ón hiszem, hogy a társadalomnak minden rétege párt- ós foglalkozáskülönbség nélkül támogatni fogja azt az embert, ki arra eddigi tettei után is méltónak bizonyult. Békéscsaba, 1910 március 17. Kiváló tisztelettel: Könyves T. Kálmán. Békés és a többi községek. Békés független érzelmű polgárságának az a része, mely nem tartozik a Kecskeméty-párthoz: vasárnap délután szintén értekezletet tartott. Ez értekezleten nagy lelkesedéssel egyhangúlag gróf Wenckheim Lászlót óhajtják jelöltül megnyerni. Ha a jelöltséget a fiatal gróf elfogadja ós fellép : a Kecskemóty Ferenc pozíciója nagyon meggyöngül. Gyulán olyan hírek voltak e hét elején elterjedve, hogy a két mandátumaspiráns : dr. S i m o n k a György és K. Schriffert József, akik eddig halálos ellenségei voltak egymásnak, kibékültek. A hirnek volt is némi alapja, de most már vége a békének, mert K. Schriffert egy röpiratot adott ki dr. Simonka ellen. A küzdelem tehát meglehetősen hevesnek ígérkezik. Orosházán dr. B i k á d y Antal és Veres József fog egymással szembe állani. Eleinte az a hir volt elterjedve, hogy Veres József nem lép föl. Da most már legpozitivebb értesülések alapján írhatjuk, hogy Veres József fellép. A gyomai kerületben F á b r y Károlynak eddig még csak K r i e s zh á b e r Leó az ellenjelöltje földmivelőpárti programmal. Krieszhábert azonban egyáltalában nem lehet komoly ellenfélnek tekinteni. Szarvason H a v i á r Dániel megválasztása bizonyosra vehető. * Vasárnapi számunkban budapesti levelezőnk azt irta, hogy Bókósvármegye főispánja most már bizonyosan Beliczey Gáza lesz, akinek kinevezése , csak azért késik, mert Khuen-Hóderváry miniszterelnöktől a kinevezés elhalasztását kérte. Azóta alkalmunk volt Beliczey Gézával érintkezésbe lépni. Beliczey Géza kijelentette és annak közlését kérte, hogy közte ós Khuen-Héderváry között semmiféle megállapodás nem történt. Gyula város közgyűlése. Nem lesz mlsodik hetivásár. A vásárok már ősidők óta igen fontos tényezői a kereskedelmi életnek. Rajtuk nyilvánul meg leginkább az üzleti élelmesség ós raffinéria, amelynek elengedhetetlen feltételei nemcsak a kereskedőnek, de az iparosnak, sőt a gazdának is. A magyar gazda ugy ké-