Békésmegyei közlöny, 1910 (37. évfolyam) január-június • 1-52. szám
1910-01-09 / 3. szám
Békéscsaba, 1910. XXXVII-ik évfolyam. 3-ik szám. Vasárnap, január 9. BEKESMEGYEI EOZLONT POLITIKAI LAP ^főn-szám: 7. Szerkesztőség : Főtér, 876. számú ház, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Megjelenik hetenkint kétszer: vasárnap és csütörtökön. ElíOFIZBTÉSI DI3 : Egész évre 12 kor. Félévre ő kor. Negyedévre 3 kor. ElSfizetni bármikor lehet évnegyeden belül is. Egyes szám ára 12 fillér. Főszerkesztő: Dr. LÁNG FRIGYES. Felelős szerkesztő: GULYÁS JÓZSEF. Laptulajdonos; SZIHELSZKY JÓZSEF. Kiadóhivatal : Telefon-szám Főtér, 876. számú ház, hova a hirdetések és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdjtési dij készpénzzel helyben fizetendő. NYILTTÉR-ben egy sor közlési dija 50 fillér. Kossuth és pártja. BéKéscsaba, január 8. A hosszú válság, ugy látszik, vége elé közeledik s a jelenlegi kormány igjai örülnek talán legjobban annak, i a mai nehéz és vitás helyzetükből enekülhetnek. De hogy az az eksztediens, amelyhez Bécs most folyamo'ik, tényleg megoldás lesz-e a válgra nézve, vagy pedig csak egy ál>más lesz a válságnak már eddig is ^sszu országútján, ezt a jövő fogja ígmutatni. Még pedig azt hisszük, legközelebbi jövő. A Kossuth Ferenc vezetésa alatt ló párt feladata és magatartása nem íet kétséges. Álláspontja nem váltott, nem változhatott s igy az uj alaílással szemben nem marad más a imára, mint az, hogy ellenzékbe •njen. A Kossuth-párt ismét kisebbg lett s igy feladatai is mások, mint •ltak akkor, mikor a parlament abolut majoritását képviselte. Most a rmányból kiszorult Az ország soriak intézését más vezérek és más . tok vették a kezükbe, de ez a Kosth-párt szempontjából nem olyan 'óság, mint ahogy azt némelyek gonják s mint ahogy azt a párt ellenségei hirdetik. Mert ha semmi egyebet m veszünk is figyelembe, az kétségen, hogy a párt visszanyerte akció^badságát, akaratának és elhatározáak ura lett ismét s felszabadul az dtol az opportunista politika alól, me'vet a körülmények kényszeritettek rá. Minden időben a Kossuth Ferenc ve.tése alatt álló párt volt az, mely a ggetlenségi törekvések igazi letéteényese és zászlóvivője volt. Ez lesz után is a pártnak a kötelessége azok án a szomorú tapasztalatok után, melyeket szerezhetett, a függetlenségi eszmét az országben ébren tartani s a függetlenségi törekvéseknek igazságáról az ország közvéleményét meggyőzni. Mert a párt mindent elkövetett, hogy a dinasztia és a magyaj nemzet törekvéseit összhangba hozza, ahogy igen gyakran ellentétes érdekeit kiegyenlítse. Ennek a bölcs, higgadt és hazafias politikának szolgálatában elment a legvégső határig, sőt népszerűségét is kockára tette vele, hogy a századok óta tartó félreértések végleg elsimuljanak. Kossuth Ferencnek ezt a becsületes törekvését Bécsben nem méltányolták. Nem méltányolták a pártnak áldozatkészségét, amelylyel ezt a politikát támogatta, azt az önzetlenségét, amelyet nagyon nehéz körülmények között is tanúsított. Igy aztán, most, amikor a nemzet vágyai, jogos törekvései hajótörést szenvedtek, a pártnak nincs más választása, mint ellenzékbe menni. Nem a mindenáron vuló ellenzékieskedés az, mit a pártnak akarnia kell. Hanem abban az esetben, ha a nemzet jogos kívánságai nem érvényesülnének, nem tehet egyebet, mint azt. hogy ellenzékbe lép a jövő alakulással szemben. Mert ahogy Kossuth Ferenc egy megjelent cikkében irta, a magyar alkotmány túlságos erőt biztosit a királynak a magyar nemzettel I szemben, sőt minden erőt és hatalmat | az ő kezében tesz le. Nem lehet tehát csodálni, hogy a királyi akarattal szemben a Kossuth-párt még erejének végső megfeszítésével sem tudta elveit megvalósítani. Az ellenzéki padokon kell erőt gyűjteni. Erőt ahhoz, hogy majdan ismét parlamenti számban megnövekedve, hatalomban megujulva, elveit, melyeket soha egy pillanatra sem adott fel, diadalra juttathassa. Erre a célra pedig az szükséges elsősorban, hogy ő maga is tisztán és hamisítatlanul megőrizze ősi elveit. Azután pedig az, hogy ezeket az elveket az egész nemzetben ébren tartsa. Ily módon a párt nemcsak azt fogja elérni tudni, hogy eddigi kerületeit is megtarthatja, hanem azt is, hogy az eddigiekhez ujakat hódit. De a Kossuth-párt hivatása nem lehet a vad ellenzékieskedés. Nem lehet az, hogy csak rombolni akarjon, hanem teremtenie kell. Ahogy eddig, míg kormányon volt, politikája produktív politika volt, az ellenzéki padokon sem fog másra törekedni, mint arra, hogy egy egészséges, igaz, megvalósítható függetlenségi ideált tűzzön zászlójára. És ebben látjuk mi, mai nehéz és szomorú időkben a Kossuthpárt igazi nemzeti hivatását, jövőjét s népszerűségének, hatalmának és befolyásának titkát. Kossuth Ferenc egyszer már ugy megnövelte a függetlenségi pártot, hogy nélküle nem lehetett alkotmányosan kormányozni. Ez a hatalmas többség hibájain kivül, sőt erőfeszítései ellenére kettészakadt. Abból a falankszból azonban, mely megmaradt oldalánál, ismét többség lehet s kedvezőbb viszonyok között Kossuth Ferenc is! mét vállalkozhatik, hogy azt a politikát, a nemzeti és dinasztikus érdekek ; teljes összehangolását, — mert más józan magyar politika belátható időn i belül nem igen képzelhető el, — vég' leges diadalra vezesse! A csabai felső kereskedelmi iskola Elutasító miniszteri rendelet. Olvasóink előtt ismeretes már az a nagyarányú mozgalom, mely Csabán és Orosházán megindult egy felső kereskedelmi iskola felállítása érdekébenLapunk ismervén egy ilyen iskola kulturális, szociális és közgazdasági fontosságát : mindjárt az eszme felvetésekor a legnagyobb lelkesedéssel állott az ügy szolgálatába és agitált érdekében. A csabai felső kereskedelmi iskola ügyében kifejtett akciónk nem is maradt eredmény nélkül, mert megmozgatta Csaba társadalmának minden rétegét. Akkortájban egymásután jelentek meg lapunkban nyilatkozatok, melyek egyrészt az iskola felállítását sürgették, másrészt pedig felhívták az illetékes tényezőket a szükséges lépések megtételére. Lapunk mellett az eszme leglelkesebb bajnoka, dr. 0 s v á t h János polgári iskolai igazgató volt, aki fáradtságot nem ismerve és igazsága birtokában lelkesedéssel járt közbe mindenütt, ahol csak a kereskedelmi iskola érdekében tehetnek valamit. Azonban, mint eddig látszik, — minden igyekvésünk sikertelen. Közben fenn járt a kultuszminisztérium illetékes ügyosztályában dr. Tardos Dezső, az O. M. K. E. csabai fiókjának titkára is, akinek az ügyosztály vezetői kategorice kijelentették, hogy sem a csabai, sem az orosházi felső kereskedelmi iskola nem fog megvalósulni, mert az állam erre egyáltalában nem hajlandó. E kedvezőtlen értesülések dacára sem hagytunk fel az akcióval ós örökös sürgetéseinknek meg lett az az eredménye, hogy Csaba képviselőtestülete, áthatva a nagyfontosságú ügy iránt érzett szeretettől, felterjesztést iníkésmegjei Közlöny tarcaja. Imádkosom. vagyok és nem tudok aludni, lázban ég az arcom, homlokom . épzetek változnak az agyamban, vongva, lázasan gondolkozom, iillatszik a vihar harsonája, éjszakába villámfény ragyog c fellegeknek kiáltó szavába \-egve zengenek az ablakok. hőből leszáll hozzám egy szellem, |. g-i mosolylyal ajakán: d el gyorsan utolsó imádat, S 2*g fogsz halni még ez éjszakán ! \ ejnn, az Isten büszke trónusában k,ítéletet kimondja rád-. z iítad létét bűnös életedben, y i)trelmek tanyája lesz hazád ! vétek volt az ábrándot tagadni ? 3 z'?s volt-e csak az ész szava ? m'hüszöm neked, te rém, te sátán Í'Aed, te vad, dühöngő éjszaka, ,a pokolnak minden kínja tör rám, vötrelemben ajkam fölsziszeg : olthatatlan lángban összeégne 1igyvelőm, én akkor sem hiszek ! temető fölött átzúg a szélvész, nyitja száját sok száz sirhalom • föld gyomrából im a porladókat teli egy varázshatalom. > lidércfény vét rájuk világot, vog belé a rémes hadsereg, ' 'ynek minden tagja csontajakkal, 1 szemekkel kérdve rám mered. b je;7 a semmi; te csak ezt kívántad: r* jIni és nem kelni fel soha ; 2sn felséges látvány a halálban, iy eszmélt, itélt, a koponya . . . Lerothad majd e főről ifjú arcod S az agyvelő, melylyel gondolkozol, j Mely büszkeséged, férgek étke lészen . . . > Válassz tehát: Nirvána, vagy pokol ? í Ágyam fölé hajol szelíd mosolylyal ] A rég elhunyt anyának szelleme j Es lázban égő homlokom redőit \ Végig simítja jéghideg keze : j — Tudom, hogy téged álmaid gyötörnek, | Hogy átzokogtál sok-sok éjszakát, • Hogy meghasonlott lelked önmagával, | Mert nem követted a szived szavát. ; Tudom, sötétnek látod a világot \ És ez az élet fáj neked nagyon. Tedd össze szépen a kezed, fiacskám, Engedd a lelked meggyógyítanom. Sokat szenvedtél, megbocsát az Isten, Ha tévedésért bűnhődni lát, Térdelj le hát és tiszta áhítattal Susogd utánam halkan az imát: Kegyes, nagy Isten! Nézz le gyermekedre, j Ki térden állva kér bocsánatot. i Ó, vedd el tőle, telve már a serleg, j De legyen meg a Te akaratod ! . • . : Itt elhallgattunk. Zokogásba csuklott j A két imádkozónak a szava . . . ' Egy villámfény benéz a kis szobába j 5 künn fölkacag a rémes éjszaka. mezei Iván. A vén bitang. Irta: Andor Erzsi. Mikor Bónis, a nagy asszonybolond, I először hozott asszonyt reneszánsz stit[ ben épített modern — mástól is palota ! nével megtisztelt otthonába — az em! berek megcsóválták a fejüket. — Lehetetlen, hogy megokosodjék. Lehetetlen, hogy megszűnjenek a régi hóbortjai. Hogy ezek a hóbortok nem észbeli tehetségének hátrányát tekintették, azt mindennél fényesebben bizonyította az a kis gazdagon berendezett Sándor-utcai ház, ami mellett lehetetlen volt megállás nélkül elmenni. És az a hatalmas birtok, aminek ott lent a jó Alföldön a fodro3 hullámu Körös von határt. És, hogy mindezt Bónis, a számító vállalkozó, csakis az esze és szorgalma árán szerezte, azt még ellenségei is elismerték. Hogy meg nősült, ezt is sikeres számitásnak vélték, ámbár Bónis — nem lehetetlen — tényleg szerette azt a csöndes halvány leányt, ki az apja erőszakolt rábeszélésének engedve, jött Bónis házába. — Azt akarom, hogy együtt maradjon a vagyon — mondotta a zsugori Fehér, a leány apja, aki tisztelettel vegyes csodálattal nézett Bónisra — akinek még egy hajszála sem hullott ki a vagyonszerzésben. — Fiatalabb nemzedék. Hiába gondolta az öreg. Felvilágosottabb, mint a mi nemzedékünk. Amikor beleöregszik az ember egy kis küzdelembe. Egy kis küzdelemnek azt az óriási energiát nevezte, amivel igazán bámulalra méltóan dolgozta össze óriási vagyonát. Bónissal, már hiába, másként volt egészen. Még fiatal korában értékesíthette hatalmas terveit, ugy, hogy mikor nősült, már tekintélyes nagy vagyonú ember hírében állott. No meg aztán volt egy másik hírneve is, amit szintén fiatalon szerzett. Az ő tulajdon képpeni hóbortjai. Az asszonyok. A szőke, vörös, fekete, édes szájú asszonyok, akik miatt jogosult aggódással tekintett a házasság elé a világ mindenre kiterjedő figyelme, — Szegény Ada, mondták, sajnálkozással vegyes irigységgel, mikor később is látták a halvány asszonykát. Keveset lehetatt látni, inkább magának ólt. Azt a sajátos egyéni életet, amit szenvedő asszonyok aikotnak maguknak. Mert csakugyan szenvedett. És igy történt aztán, hogy a Fehér számításai kárba vesztek. A vagyon nem maradhatott együtt. Egy napon Ada sürgönyileg kérte az édes apját És semmi jóakaratú szelid magyarázgatásra sem akart tovább maradni, kárba vesztek az öreg Fehérnek a férfiakról betanult összes frázisai, melyek szerint minden férfi egyforma, csak az asszony legyen okos. Nos hát, Ada nem akart okos lenni. És az öreg azzal a keserű tapasztalattal vitte haza, hogy egy asszonnyal sem iehet okosan beszélni. Bónis is okosabb lett azzal, hogy hiába, nem neki való a feleség. II. Nem tudni aztán, hogy mi vette rá, hogy másodszor is nősüljön Holott már igazán benőhetett volna már a feje lágya — maga mögött hagyván az ötven évekeket is. Az emberek azt mondták rá, hogy megbolondult. O is olyasfélét érzett, mikor a szép Istenes Márta közelébe juthatott. — Elveszem, ha addig élek is, fogadkozott magában. Istenes Márta, amikor az öreg a kezét kérte, nevetve beszélte minden ismerősének, hogy az öreg szerelmes belé! De mikor az öreg Istenes, a szegény kalaposmester a lelkére beszólt, ő is megértette, hogy nem megvetendő szegény leány létére ez a házasság. — Hát jó, határozta el válvonogatva. Ha ugy gondolja az apám. Nekem mindegy. És komolyan vette a menyasszonyságot. És komolyan állította, hogy a közmondásos Bonisból olyan hűséges