Békésmegyei közlöny, 1910 (37. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1910-02-20 / 15. szám

Békéscsaba 1910 február 20 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY azt a nagy hűhót, amelyet elkövet Kü­lönösen a néppárt aggódik miatta, mert tagjai egy részében igen nagy hajlan­dóság mutatkozik az uj párthoz való csatlakozásra. A Kossuth- és Justh-párt tagjai még állanak a vezérek körül és kitartanak szilárdan. Hogy a jövőben is igy fognak állani, arra nem mernék ciankálit venni. Végül még azt a rövid újságot mon­dom, hogy a vasárnapi hivatalos lap­ban már egy tucat főispán kinevezése meg fog jelenni. a megyei kózház építése körül. Megfelebbezték a vállalatbaadást. Panama-vádak. Sokszor foglalkoztunk már lapunk­ban azzal a nagyarányú átalakítással, melyen a vármegye gyulai közkórháza a közel jövőben keresztül fog menni s amelynek véghezvitele utái* a kórház egyike lesz a vidék legnagyobb ós leg­modernebbül berendezett, közegészség­ügyi intézményeinek. Ez az átalakítás, mely körülbelül 700,000 koronába fog kerülni, régóta foglalkoztatta ugy a vár­megyei kórházi, mint a törvényhatósági bizottságot. A mult év őszén aztán végre abba a stádiumba jutott az ügy> hogy a terveket és a költségvetést ugy a törvényhatósági bizottság, mint a bel­ügyminiszter jóváhagyta és meg lehe­tett tenni a szükséges lépéseket, egy­felől a szükséges nagy összegnek köl­csön utján leendő felvételé, másfelől az árlejtés tárgyában. Mindkét lépés megtörtént. A kölcsön ügyében sikerült megállapodásra jutni egyik legnagyobb budapesti pénzintézettel s a szerződést már a megyebizottság jóvá is hagyta. Az árlejtés szintén alig várt eredmény­nyel végződött, amennyiben az ország különböző vidékeiről mintegy 80 vál­lalkozó nyújtotta be ajánlatát, egy része az összes munkálatokra, más része pe­dig csak egyes munka-csoportokra. A sok ajánlattal csaknem 10 na­pig akadt dolga egy külön e célból kiküldött, úgynevezett árjegyző-bizott­ságnak, mely nagy figyelemmel és lelkiismeretesen átvizsgálta az összes ajánlatokat és ez átvizsgálás eredménye lett a kórházi bizottságnak az az állás­pontja, hogy nem egy vállalkozónak adja oda az összes munkálatokat, hanem csoportokba osztja és ugy adja válla­latokba. Az olcsóbb ajánlattevőknek. Ez a számítás nagyon is helyes volt, mert 60—70,000 koronányi megtakarí­tás lesz elérhető általa. Hosszas huzavona után tehát az ügy abba a stábiumba jutott, hogy az építkezés megkezdhető lett. És most szinte \áratlanul, mint a bombarob­banás beérkezett egy fellebbezés a törvényhatósági bizottsághoz. A felle­bezést dr. Székely Lajos, csabai ügyvéd nyújtotta be mégpedig P f a f f és Schneider gyulai vállalkozók megbízásából. Már magából a fellebe­zés tényéből is határozottan meg lehet állapítani, hogy a két vállalkozóban a kenyéririgység dolgozik. Mint ugyanis annak idején megírtuk, Nagy-S z a b a­d o s János mellett, aki az építkezési munkálatokat elnyerte, Pfaff és Schnei­der voltak a legolcsóbbak. Szabados ajánlata mégis olcsóbb volt és a bizott­ság természetesen neki adta vállalatba a kórház építését. Ez a körülmény a tulajdonképpeni mozgató oka a fellebbezésnek. Indokai között azonban, ha nem is egészen kifejezetten, de burkoltan az a vád is szerepel, hogy a vállalatba adásnál holmi panamázások fordultak elő. A vád szerint a bizottság egyes tagjait, főképpen pedig a mérnököt, megvesz­tegették volna a tülekedő vállalkozók. Hogy ez a vád igaz e, vagy nem, arra nézve pozitiv értesüléseink nincsenek s igy nem is nyilatkozhatunk róla. A felebbezéssel a jövő csütörtöki megyegyülés fog foglalkozni és előre­láthatólag elutasítja. Elutasítja még pe- j dig azért, mert a felebbezés által az épít­kezés ügye nagymérvű halasztást szen­vedne, ami igen nagy károkat idézne elő. A felebbezés elintézésének ideje bele kerülne 70— 80.000 koronájába, ezen­kívül sok kellemetlen pör támadna miatta a vállalkozókkal. Már pedig ilyes­minek az előidézésére egyik megyebi­zottsági tagnak sem lehet érdeke. Ön­maguk, a saját zsebük ellen vétenének, ha a felebbezés alig bebizonyítható állí­tásait magukévá tennék és egy meg gondolatlan határozattal elodáznák a kórház építését. Ugy hisszük, ez nem is fog megtörténni. A Gerendás-puszta orvos Nagy vita Csaba közgyűlésén. Békéecsaba csütörtöki képviselőtes­tületi közgyűlésén egészen váratlanul csaknem másfél óráig tartó szenvedé­lyes vitát provokált egy ügy, amely szerényen meghúzódott a közgyűlés tárgysorozatában s amelyről senkisem gondolta volna, hogy olyan nagy hábo­rúságot idéz elő. Ez az ügy szoros ösz­zefüggésben áll Nagygerendás pusztá­nak Csabához való csatolásával. Annak idején a gerendásiak kívánalmai között egyik legfontosabb volt az, hogy a kü­lön közigazgatási kirendeltségen kivül kapjanak orvost is. Erre nézve az elöl­járóság ígéretet is tett és ez Ígéretet olyan formában gondolta beváltani, hogy az erzsébethelyi községi orvost bízza meg Gerendás közegészségügyének el­látásával. A kérdés eredetileg a csütörtöki közgyűlésen került tárgyalás alá s a ge­rendási albiró, Kovács András és Á c h i h L. András felszólalásai követ­keztében provokálta azt a nagy vitát, melyet az alábbiakban ismertetünk. Zűr­zavar, khaosz, kiabálás uralkodott az ülésteremben és bizony meglátszott egy erélyes, ügyes elnök hiánya, amit egyéb­ként községi szervezet mellett, nagyon nehezen lehet orvosolni. A Nagygerendás puszta orvosi teen­dőinek ellátása tárgyában kelt tanácsi javaslatot K o r o s y László főjegyző terjesztette elő. Eszerint az orvosi teen­dők ellátásával az erzsébethelyi községi orvos volna megbízandó, még pedig olyképen, hogy hetenként egyszer, ké­sőbb meghatározandó napon kimenne Gerendásra rendelő órákat tartani. E ténykedésért a közgyűlés 600 korona dijazás megszavazását kérte az orvos számára. Mindjárt felhangzott egy pár tilta­kozás : — Nem fogadjuk el ! Kovács András gerendási albiró emelkedett először szólásra. Nem he­lyesli a tanácsi javaslatot, mert olyan nagy terjedelmű pusztánál nem elég, hogy az orvos csak egyszer jelenjen meg hetenként. Ha valaki közben sú­lyosan megbetegedik, azt vagy Csabára kell behozni, vagy Csorvásra kell szál­lítani. Mindkét esetben sok költségbe kerül az egyéb kellemetlenségeken ki­vül. Tudomása szerint a községi orvo­sokat az állam fizeti. K-rje tehát a köz­ség az államot, hogy rendszeresítsen Gerendáson külön orvosi állást. Áchim L. András helyesli Kovács állásfoglalását. Mikor Csaba Gerendást csaknem elveszítette, fűt-fát igért az ot­tani lakosságnak, csakhogy ne kívánja az elcíatolást. ígért többek között orvost, sőt talán még végrehajtót is. A tanácsi javaslat nem elég. Csabának gondos­kodnia kell a gerendásiak egészségének fenntartásáról. Ha Békésnek tudott adni kedvezményeketa villanyvilágítás terén, akkor még nagyobb kötelessége a geren­dásiaknak külön orvost adnia. Abban az esetben, ha ez nem volna lehetsé­ges, azt javasolná, hogy ne az erzsé­bethelyi orvos bizassék meg az orvosi teendők ellátásával, aki u^yis nagyon el van foglalva: hanem a bent levő három községi orvost, még pedig ugy, hogy felváltva menjenek ki naponként Gerendásra. Ezek jobban ráérnek. K o 1 t a i Ármin dr., erzsébethelyi orvos beszélni akar. K o r o s y László főjegyző: Mint érdekelt félnek, nincs joga a törvény értelmében beszélni. E kijelentésre nagy zaj keletkezett. A parasztpártiak emlegették ugyancsak a szólásszabadságot, a másik oldalon meg replikáztak. Egyszóval egy kis Bábellé vált az ülésterem. A zavart csak H a a n Béla községi ügyész oszlatta el, aki felolvasta a községi törvénynek ide vonatkozó szakaszát, melynek rendel­kezései a főjegyző mondásával egy­értelműek. Dr. T a r d o s Dezső szerint ez a tilalom áll akkor a többi községi or­vosra is, mert ők épugy érdekelve vannak, mint dr. Koltai. K o r o s y László főjegyző : Ez a feltevés téves. Az erzsébethelyi orvosi állás pályázati hirdetményében világo­san ki volt tüntetve, hogy az orvos a nagygerendás-pusztai orvosi teendőket is köteles ellátni. A többi orvosokéban ilyesmi nem volt. Az ügy tehát csak az erzsébethelyi orvost érdekli. Dr. R e i s z Miksa ügyvezető orvos: Az uj közegészségügyi törvény értelmé­ben vannak úgynevezett tanyai orvosok is. Nagyobb városok, mint Szeged, Szabadka, Debrecen, rendszeresítettek már ilyen állásokat. Valami ilyesmit kellene csinálnia Csabának is, mert ő is abban a nézetben van, hogy heten­ként egyszeri látogatás kevés Gerendás­nak. Ez azonban tisztán pénzkérdés. Ettől függetlenül megjegyzi, hogy még egy heti kirándulásért is kevés az a 60Ö korona. Legalább 1000 koronát kell adni az orvosnak. Kovács András gerendási albiró hosszú, vehemens beszédében kijelen­tette, hogyha Csaba ezt a kívánságukat nem teljesiti, akkor más községhez csatla­koznak és illetékes helyen kérni fogják az elkapcsolást. í Egyszóval — ugy látszik, másnak az izgatására — a gerendásiak össze­ütközést csináltak az orvos-ügyből. Dr. U r s z i n y i János szerint, ha nyomós indokok vannak, meg lehet változtatni a képviselőtestületnek azt az előző határozatát, hogy csak az erzsébet­helyi orvosnak kell kimennie Geren­dásra. A 600 koronát ő is kevésnek tartja. De ha már emelni kell a dijat 1000, vagy 1200 koronára, nézete sze­rint csekély hozzáadással egy önálló orvosi állást is lehet rendszeresíteni. Korosy főjegyző tudomása sze­rint tanyai orvosi állásra nem lehet orvost kapni 6—8000 korona fizetésen alul. Ha aztán még hozzászámítjuk a megfelelő lakás építését is, mindjárt az első évben belekerül az orvos 15000 koronába. Ezt pedig elbírhatja Szeged, de Csaba nem birja el. Dr. W a 11 f i s c h Ferenc szerint szintén hihetetlen a tanyai orvosi állás rendszeresítése. Az erzsébethelyi orvos egész bátran ki mehet a 600 koronából Gerendásra. Elég az neki. Felhozta a körorvosokat, akiknek néhol 10—15 község közegészségügyét kell ellátni. Reísz Hermann és Á c h i m L. András felszólalásai után dr. Tardos Dezső szólott ismételten a tárgyhoz. Ő kétfelé osztja a dolgot. Az egyik a gerendási önálló orvosi állás ügye. Erre vonatkozólag az a javaslata, hogy a közgyűlés utasítsa a tanácsot a ker­dts tanulmányozására ós arra, hogy a jövő közgyűlésen kész javaslattal áll­jon e ő. Most hirtelen úgysem lehet érdemi határozatot hozni. A másik kér­dés, hogy elég-e az erzsébethelyi „or­vosnak a 600 korona vagy sem. Ő a 600 koronás javaslatot dr. Wallfisch müvének tartja, mert tudja, hogy sze­mélyes ellenszenv van közte és dr. Koltai között. Indítványozza, hogy 1200 korona dijazás állapittassék meg. Dr. Wallfisch Ferenc tiltakozik a gyanúsítás ellen. A 600 koronás ja­vaslat nem az ő, hanem Korosy fő­jegyző indítványa folytán keletkezett. Beszéde közben dr. Wallfisch sértő ki­fejezésre is ragadtatta magát, amelynek széksértési büntetés lett volna a folyo­mánya, ha bocsánatot nem kér a köz­gyűléstől. Végül a közgyűlés egyhangúlag hozzájárult dr. Tardos indítványának az önálló gerendási orvosi állásra vo­natkozó részéhez, az 1200 korona díja­zásra vonatkozó részét azonban 22 szavazattal 19 ellenében elvetette. Igy az önálló orvosi állás ügyének elintézéséig az erzsébethelyi orvos csak 600 korona külön évi díjazásban részesül. Röpirat Haverdáék ellen. A fővárosban ma ezrével kapkod­tak egy sárgafedelü röpiratot, amely a szabadkai gyilkosságról, illetve a sze­gedi verdiktről szól. A röpirat cime röviden csak ennyi: PJuj! Budapesti munkatársunk megszerezte a még sajtó alatt lévő brosúra egy példányát, amely­ből közöljük a bevezető részletet: Február 16-án a szerdáról csü­törtökre virradó éjszakán kifordult év­tizedes formájából az álmos Szeged és úriasszonyok, kifogástalan hölgyek, ve­rejtékes munkájukból élő férfiak, ügy­védek, katonatisztek, papok, cívisek, parasztasszonyok, szobaleányok a tom­boló ujjongás paroxizmusában hevertek egy' 4hisztériás, bomlott idegzetű ós bom­lott lelkű, degenerált nő lábainál. H a­v e r d a Mariska, az anyagyilkosságra való fölbujtással vádolt kriminál-prima­donna gerjesztette föl és fokozta, szí­totta ilyen félelmetessé a különben csöndes, nyárspolgárias alföldi város vérkeringését. A Jánossy Aladár, a gyil­kos kalandor, a véreskezű sehonnai volt szeretőjét rózsákkal dobálták, auto­grammot kértek tőle, a ruhája szegé­lyét csókolták, pénzt és éjszakai nyugal­mat áldoztak egyetlen mozdulatának lá­tásáért, egy szavának hallásáért. Tisz­tességes, családias érzésű asszonyok és családjukért élő, vergődő férfiak. Másnap változott a szin és változott a kép: Budapest népe a pályaudvarra tódult, hogy lássa a nagykalapu, csip­kébe burkolt nagy nőt, akinek nevétől ós botrányos pőrétől hónapok óta mást se lehet hallani az országban. Mariska mosolygó arccal állt ki a vasúti kocsi folyosójára, mint anya, akinek fiai a csatatéren hulltak el egy szent ügyért, utána a fiskálisok, mint hősei a nagy diadalnak. De a tömeg nem ünnepelt, nem éljenzett. A tömeg valami mérhe­tetlen undort érzett és válogatott kife­jezésekben tört ki ez az undora. A sze­gedi verdikttel glorifikált nagyasszonyt ugy kelleit megszöktetni a háborgó so­kaság; fenyegető indulatai elől. Ez a hősnő Magyarország egyik leg­szégyenletesebb, ügyvédi ravaszkodá­sokkal ós ügyészi ordenáréságokkal el­posványositott botránypörének hősnője. A hős pedig a fenékig romlott, a min­denki életére veszedelmes, hitvány J á­n o s s y Aladár ugyanakkor bujdosik a lelkiismeretének furdalásai elől, az em­berek élesen fürkésző szeme elől, de előbb zsebrevágja az ezer koronát, amit a hazug jószívűség gyűjtött neki. Maga egy esküdt ajándékozza meg az első husz koronával, egy másik esküdt inni, mutatni megy vele a kiskorcsmába ós a gyilkos szemforgatvatva fogadkozik, hogy ezentúl hasznos tagja lesz a tár­sadalomnak. Ugyanaz a gonosztevő, aki előre megfontolt szándókkal, katonai térképpel kimódolt helyen megölt egy asszonyt. A harmadik, az elcsapott ka­tonatiszt, a Mariska trubadurja, a sze­relmi vetélytárs rohan haza — a fele­ségéhez. Épeszű, egészséges érzékű emberek pedig ijedten kapkodnak a fejükhöz. Mi történik itt ? A híres társadalmi rend, amelynek föntartásáórt milliókat áldo­zunk, a feje tetejére áll, a legalsó réte­gek fölülkerekednek, ami piszok, rot­hadás tenyészik a mélységekben, egy­szerre a nyakunkba zuhan. Az erköl­csök, amelyeket álszemórmesen kivéte­les rendszabályokkal is kész megvédeni a Haverdákat ünneplő társadalom, kán­kánt járnak, nyilt szinen gyalázatos obszcenitások, perverz tivornyák ját­szódnak le s mindezt egy fölháborítóan igazságtalan verdikt, néhány ügyes fis­kális és a megtévesztett sajtó szaba­dítja ránk. Gyilkosok fölemelt fővel, moso­lyogva és ragyogva, gentleman pózban, primadonnák reflektorfényében járnak­kelnek s mi, akik nem gyilkoltunk, mi, akik nem spekulálunk az édesanyánk vagyonára, mi, akik nem udvarolunk kettesben gömbölyű tucatbájaknak, akik nehéz, becsületes, izzadságos munkával kaparjuk elő a betevő falatunkat, — i millió és millió tisztességesek kétségbe­esett, tehetetlen dühvel állunk ez utá­latos kavarodás, e visszataszító gyilkos­I Ne tétovázzék, ha fáj a feje, == hanem használjon azonnal = BEBETTAS-PASTILLAT amely 10 perc alatt a legmakacsabb migraint és fej­fájást elmulasztja. A \ or) Kapható min­Orvosok által ajánlva A 1 den gyógyszer tárban. Készíti Beretvás Tamás gyógyszerész Kispesten. - 3 dobozzal ingyen postai szállítás. 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom