Békésmegyei közlöny, 1909 (36. évfolyam) július-december • 52-104. szám

1909-08-08 / 63. szám

Békéscsaba 1009 aug. 8. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY illamvasutak igazgatóságát, hogy a jzüksóges teherpróbát minél hamarább Bszközölje, mert — különösen a cséplés utáni nagymérvű gabonaszállitások miatt — a felüljáróra feltétlenül szükség lesz. Még ez a sürgetés is hiábavaló volt, imint látszik, mert mindez ideig nem történt semmi ebben az irányban. Nézzük csak meg, hogy voltaképpen kit terhel a .felelősség a felüljáró hibáiért ? A tervezést, mint már ez köztudomású, dr. Z i e 1 i n s z k y Szilárd műegyetemi tanár hajtotta végre, még pedig az államvasutak intézkedése folytán egy uj anyag, a vasbeton figyelembevételével. A tervezés sikerült is, amennyiben a Máv. igazgatósága azt elfogadta. Aztán megtörtént az árlejtés ós kiadták az építési munkálatokat egy budapesti vállalkozónak, anélkül azonban, hogy kikötötték volna, mennyit kell elbírnia a hidnak a teherpróba alkalmával. A vállalkozó annak rendje ós módja szerint, a tervekhez ragaszkodva, fel is is építette a hidat. Ekkor azonban előállottak az államvasutak tudós szakértői ós a teherpróbát megejtették és konstatálták, hogy a hid teherbírása elég nagy, de mégis gyönge s ezért veszedelmes volna átadni a forgalomnak. A vállalkozó erre nem csinálhatott egyebet, minthogy pört inditott az államvasutak ellen kártérítésért A pör még most is folyik és ez a tulajdonképpeni akadálya a felüljáró megnyitásának, ezért falrahányt borsó a miniszter sürgetése. Véleményünk szerint leghelyesebb volna, ha az igazgatóság megejtené a teherpróbát a tervezettnél kisebb teherrel. És ha ez a próba sikerül, méltányos egyezséget kell kötnie a vállalkozóval, hogy ez az áldatlan ügy végrevalahára befejezést nyerjen és Csaba közönsége ne szenvedjen az államvasutak igazgatóságának mulasztása és makacssága miatt. A harmadik tranzverzális út. Csanádapáca és a megyegyülés. A vasút mellett a jó közlekedési müutakról való gondoskodás minden állam egyik legfőbb feladata. A jó közlekedés elsőrangú tényező a közgazdasági állapot előhiladása szempontjából. Sajnos Magyarország ezen a téren még meglehetősen hátra vari, bár a legutóbbi decemium alatt itt is határozottan nagy haladás mutatkozik. Ugy az állam maga, mint a törvényhatóságok, egymás után épitik, igen gyakran nagy anyagi áldozattal, a müutakat. És ha az állam lapunkban már ismertetett, 18 évet igénybe vevő utépitési programmját megvalósítja: Magyarország közutak tekintetében a mintaszerű államok sorába emelkedik. Bókésmegyét most a harmadik tranzverzális müut kiépítése érdekli leginkább, amely Berettyóújfalunál ágazva ki az Észak-keleti Magyarországtól délre haladó nagy tranzverzális útból Békésen, Csabán és Orosházán keresztül halad Csanádmegye felé, hol Csanádapáca és Medgyes-Bodzás érintésével beleszakad ismét a Szeged felé haladó müutba. Az útnak Békésmegyén keresztül haladó szakasza már legnagyobbrészt ki van épitve, a Csanádmegyóre eső, mintegy 94 kilométernyi szakasza azonban még mindig építésre vár. Az építésnek ez az elmaradása indította Csanádapáca község elöljáróságát arra, hogy megkeresést intézzen vár :egyónk alispánjához. A megkeresés a vármegye támogatását kéri arra vonatkozólag, hogy az ut mielőbb, esetleg még az idén teljesen kiépüljön. Szükség esetén a vármegye anyagi támogatását is k^ri. Ambrus Sándor alispán a csanádapácaiak beadványát javaslattétel cél jából kiadta a gyulai államépitészeti hivatalnak. A hivatal javaslata most érkezett be az alispánhoz. A javaslat mindenekelőtt megindokolja az útépítés késlekedését. Az ut kiépítése már régóta fel van véve a kereskedelmi kormány fog megszavazni. r A községi jegyzők vasutijegy kedvezménye. Azzal minden közügyek iránt érdeklődő ember tisztában van, hogy a községi jegyzők épp oly fontos alkotó részei az államgépezetnek, mint akár az állami, akár a törvényhatósági tisztviselők. Ők az állam alapjainak, a kis egyedeknek: a községeknek vezetői, kormányzói, akik nélkül a nagyobb testek, a megyék és maga az állam moccanni sem tudnának. E fontos hivatás tudatában mindenki természetesnek találja azt, hogy a jegyzők is épp ugy igényt tarthatnak az állam által nyújtott különbözö kedvezményekre, mint a többi tisztviselők. Eddigelé azonban csak jámbor óhajtás maradt minden erre vonatkozó kívánság. A régebbi kereskedelmi miniszterek ridegen elzárkóztak a községi jegyzők azon szerény kívánsága elől, hogy adjanak nekik is féláru jegy váltására jogosító arcképes igazolványt. Hiábavaló volt minden igyekezetük. K o s.s u t h Ferenc kereskedelmi miniszter azonban nem zárkózott el olyan ridegen a kérelem elől és ez év elején a községi jegyzők országos egyesületének megkeresésére azt a határozott kijelentést tette, hogy a jegyzők is meg fogják kapni a vasúti jegykedvezményt. A kijelentés érthető örömet szerzet; országszerte a jegyzők körében. Édes reménységgel várták, mikor röpiti szét az igazolványokat az államvasutak igazgatósága. Azonban hónapok is elteltek, de nem történt semmi. A várakozás határozottan türelmetlenséggé változott a nagy szünidő közeledte felé, mikor a szabadságolások kezdetüket veszik s a jegyzők is utazgatnak erre-arra. Türelmetlen sürgetések, felvilágosítás kérések röpültek az alispánhoz. Ambrus alispán végre is megunta az örökös sürgetéseket és felterjesztéssel ólt a belügyminiszterhez, hogy világosítsa fel az ügy mibenállásáról. A belügyminiszter válasza most érkezett le az alispánhoz. Eszerint az arcképes igazolványok ügye még mindig tárgyalás alatt áll. A kereskedelmi minisztérium még mindig az adatok gyűjtésével van elfoglalva. Valószínűleg csak a jövő év január 1-ére intéződik el az arc épes igazolványok ügye, attló kezdve utazhatnak a jegyzők ilyen igazolványokkal. Mintegy vigasztalásképen azonban hozzáteszi záradékul a miniszter, hogy intézkedós történt a kereskedelmi minisztériumban arra nézve, hogy már az idén is kapjanak a jegyzők egyszeri utazásra jogosító jegyigazolványokat. Ez is valami. Legalább is jobb a semminél. programmjába, csak pénzügyi okok hátráltatták a programm e pontjának megvalósítását. Á miniszter már a kőpálya építési munkák részletes tervét is jóvá- 1 hagyta. A harmadik tranzverzális útból még ki nem épített útszakasz részletes terve is fel van már terjesztve. Minthogy a müut teljes kiépitése Békésvármegyének is fontos érdeke közgazdasági szempontból: az államépitészeti hivatal javaslata oda konkludál, hogy a csanádapácaiak kérelmét pártolólag terjessze az alispán a törvényhatósági közgyűlés elé. Különösen azért szükséges ez, mert Békésmegyé- j ben e müut már nagyobbrészt kiépült j ós e kiépített rósz a csanádmegyei vonal nélkül csonkán maradván, közgazdasági jelentősége mindjárt kisebbé válik. Hogy azonban a megye anyagi támogatással is hozzájáruljon a csanádmegyei útszakaszhoz, azt nem javasolja az államépitészeti hivatal. A törvényhatóság októberi közgyűlésén fog a csanádapácaiak kérelmével foglalkozni és előreláthatólag felterjesztésben fogja sürgetni az útszakasz mielőbbi kiépítését. Anyagi támogatást azonban, az államépitészeti hivatal javaslatának megfelelően, bizonyára nem A Baja báttaszóki hid megnyitása. Békésmegye, a közömbös. Magyarország közlekedési politiká-. jának ujabb korszakában alig vert még fel kérdés olyan nagy port, mint a Bajabáttaszéki vasúti hid megnyitása. Budapest és az érdekelt vidékek lapjai hasábos cikkeket írnak róla, a kereskedelmi kamarák ugyancsak mozgolódnak, küldöttség küldöttség után tiszteleg a kereskedelmi kormánynál. Ha egyéb nem, már ez a szokatlan érdeklődés is eléggé bizonyítja a hid a rajta keresztül haladó rövid vasútvonal óriási fontosságát. Ez a nagy fontosság kétségbe sem vonható. Hiszen déli, keleti és délkeleti Magyarország közvetlen összeköttetésbe jut általa Fiúméval, tehát belekerül a világforgalom hálózatába. Békésvármegyét is nagyon közelről érdekli a dolog, mert közgazdasági érdekeinek fejlődését hatalmas léptekkel fogja előbbre vinni. Mint lapunkban már többször kifejtettük, Debrecenen keresztül északkeleti, Nagyváradon ke resztül keleti, Aradon keresztül pedig délkeleti Magyarországnak a Dunántul és Fiume felé irányuló összes személyés teherforgalma Csabán fog koncentrálódni. Ezeknek a vidékeknek nem kell ezután Budapesten át megtenni azt a nagy kerülő utat, amelyet eddig kénytelenek voltak használni, ha a Dunántúllal, vagy Fiúméval akartak összeköttetésbe lépni. Vármegyénkre nézve tehát éppen a fentebb emiitett okoknál fogva nagy fontossággal bir a hid megnyitása. Éppen ezért nem értjük azt a közömbösséget, amelyet ugy a legfőképen érdekelt Csaba, mint a megye vezetői és a többi érdekelt községek tanúsítanak a hid kérdésével szemben. Itt egyáltalában semmi mozgolódás sem észlelhető. A kereskedelmi kormány elé járuló küldöttségekben Békésmegye még soha sem volt képviselve. Szeged, Nagyvárad, Arad, Baja és a Csabánál sokkal kevésbé érdekelt Hódmezővásárhely, Temesvár, Debrecen, sőt Marosvásárhely városok mozognak, elkövetnek mindent a hid mielőbbi megnyitása és a vasútvonal tarifális érdekeinek megvédése szempontjából. Csak Békésmegye és Csaba hallgat, Békésmegye és Csaba közömbös. Legutóbb szerdán ismét küldöttséget menesztettek az előbb emiitett városok a hid ügyében Szterényi államtitkárhoz. Budapest Kereskedelmi és iparkamarája ugyanis emlékiratot intézett a kereskedelmi minisztériumhoz, melyben a főváros részére tarifalis kedvezményeket kór abból a célból, hogy ellensúlyozza azt a hátrányt, melyet a Baja— Báttaszóki vonal forgalomba hozatala a főváros érdekeire nézve előidéz. A kedvezményeket kiterjesztetni kéri elsősorban a budapesti malomiparra, azután a Budapesten leadott állatokra, más élelmicikkekre és a honi vásárokra is. A kedvezményeket akként kéri, hogy a jelenleginél olcsóbb díjtételek bocsáttassanak rendelkezésére. Azonban ha ezeket a kedvezményeket megadná a kereskedelmi kormány Budapestnek, azok a kedvező eredmények, melyeket a hid megnyitása által elér az érdekeltség: illuzoriusakká válnának. Annak a meghiúsítása céljából járt a küldöttség Szterónyinól. Az államtitkár hosszú beszédben válaszolt a küldöttség szónokának, a szegedi kereskedelmi és iparkamara elnökének beszédére. Kijelentette egész határozottan, hogy a hid október l-ig feltétlenül forgalomba kerül. A megnyitásnak azonban valami különös jelentősége körülbelül egy évig nem lesz, mert a Baja—Báttaszók—dombovári, jelenleg harmadrangú vonal elsőrangusitása csak akkorára történhetik meg. Harmadrangú vonalon pedig elsőrangú forgalmat lebonyolítani kellőképen nem lehet. Ami a tarifalis kérdést illeti, arra vonatkozólag is megnyugtatta az államtitkár a küldöttséget, hogy semmiféle befolyás nem érvényesülhet abban az irányban, hogy a Baja—báttaszóki vonal más elbánásban részesüljön, mint egyenlő e.báiwisban. Annak a természeti előnynek, melyet az érdekelt vidékek élveznek a vonal megnyitása által, korlátokat szabni annyit jelentene, minthogy amit egyik kézzel adunk, a másik kézzel elveszünk. Azok az előnyök, amelyek az utröviditések által kifejezésre jutnak, ugy a személy, mint az árúforgalomban szabadon fognak érvényesülni és csak ugyanazon tarifarendszer fog érvényesülni azon a vonalon is, mint az államvasutak egész hálózatán. A budapesti kereskedelmi és iparkamara kérelmére nézve kijelentette, hogy amily fontos egy nagy hatalmas főváros, épp oly fontos a nagy vidéki gócpontok fejlesztése. A kormány egy pillanatra sem téveszti ezt szem elől és nem fogja egyiknek érdekeit a má- / síkkal szemben favorizálni. A küldöttség tehát, mint e válaszból is kitűnik: teljes sikerrel járt el És nem esett volna le az arany gyürü az ujjáról sem Csabának, sem Békésmegyének, ha levetve nemtörődömségét, képviseltette volna magát a küldöttségben ! . . Tanácsülés Békéscsabán. A vágóhíd kibővítése. — Szabályzat a községi szolgaszemélyzet részére. — Panaszkodó vadászok. — Az ármentesitő társulat telefonhálózata. — A cégtáblák ellen. — Segélyezések Békéscsaba község pénteki tanácsülése tárgyak szempontjából nem volt valami érdekesnek mondható. Legfontosabb a vágóhíd kibővítésének ügye volt, amely végre a megvalósulás stádiumába került. Az elöljáróság kiírta az árlejtést. Összesen hat ajánlat érkezett. Az ajánlatok fölött azonban nem döntött még a tanács, hanem felülvizsgálat, átszámítás és összehasonlítás céljából kiadta a főmérnöknek. A tanácsülés tárgyai egyébként a következők voltak : Korosy László főjegyző jelentést tett a vágóhíd kibővítésére hirdetett árlejtés eredményéről. Ajánlat a következő hat építőmestertől érkezett be: Kázsmér András ós társai 13080-26 kor., Patayés Kristóf 1416493, L i p t á k János 14060 19. Nvemetz Lajos 13412-84, L i p t á k G a 1 ó' Pál 13608-88 és Mutnyánszky György 13069-02 korona. Tehát előreláthatólag Kázsmér András és társai fogják megkapni az átalakítás munkálatait A tanács az ajánlatokat kiadta a mérnöknek sürgős felülbírálás céljából. A főtéri városi bérház üres lakásaira nézve bérleti hirdetmény közzétételét határozta el az elöljáróság. A rendőrök, hajdúk és egyéb községi szolgák szabályzata elfogadásra talált a tanács részéről. Tudomásul szolgáltak: a közigazgatási bizottság határozata Tóth László segédjegyző állásának elfoglalása ügyé- x ben, Hrabovszky Pál felfüggesztése, továbbá R e i s z Miksa dr.-nak a kétegyháza i orvos helyetteséül történt kirendelése. V a r s á g h Bóla vadászati bérlő azzal a kérelemmel fordult a tanácshoz, hogy mivel a vadászterületeken a vadorzók veszedelmesen elszaporodtak: utasítsa a rendőrséget a vadőrzés fokozottabb mérvben való végrehajtására. A tanács a kérelmet teljesítette és utasította a rendőrséget, hogy a vadőrzés kötelességét szigorúbban hajtsa végre. Az Alföldi Első Gazdasági Vasút 1908. évről szóló jelentése ós zárószámadása tudomásul szolgált. Ugyancsak tudomásul szolgált a kereskedelmi miniszter értesítése arról, hogy az államvasutak igazgatóságát utasította a vasúti felüljáró teherpróbájának minél sürgősebben történendő megejtésére. A kereskedelmi miniszter elrendelte, hogy Alföldi Első Gazdasági Vasút vonalai mentén levő épületek tüztávlatai a tényleges állapotra szállíttassanak le. Kötelezte azonban a vasút igazgatóságát, hogy gőzmozdonyait legkésőbb ez év szeptemberóig nyersolajfütósre rendezze be. Akik a vonal mentén a tüztávlaton belül építkeztek, azoknak utólagosan is ki kell váltaniok az építkezési engedélyt. Ez a rendelkezés is tudomásul vétetett. Az Alsófehórkörösi ArmentesitőTársulat bejelentette, hogy különböző okok folytán, célszerűségi szempontból telefonhálózatát átalakítani szándékozik. Az elöljáróság az átalakításhoz beleegyezését megadta. Több felmerült esetből kifolyólag elhatározta a tanács, hogy az utcákon engedély nólkül elhelyezett és a for-