Békésmegyei közlöny, 1909 (36. évfolyam) július-december • 52-104. szám

1909-07-04 / 53. szám

BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 3 A gyulai kerületi munkásbiztositó­pénztár igazgatósága ugyanis kedden ülést tartott, melyen a folyó ügyek mel­lett tárgyalás alá került a dr. T a r j á n i Rezső lemondása folytán megüresedett Csaba-erzsébethelyi pénztári orvosi ál­lás is. Az erzsébethelyi községi orvos tudvalevőleg egyúttal a munkásbiztositó­pónztárnak is orvosa. D i ó s y Béla igaz­gató erre vonatkozólag azt indítványozta, hogy tekintettel a hatalmas Bohn-féle téglagyár-telepre, mely nagyszámú mun­kást tesz a pénztár tagjaivá : ne a meg­választandó uj községi orvost bizzák meg pénztári orvosi teendők ellátásával, hanem szervezzenek uj orvosi állást. Ez az indítvány szerint kevesebbe kerülne, mert 1200 forint fizetéssel el volna ott intézve a pénztári orvos ügye. Az indítvány ellen Rosenthal Ignác csabai igazgatósági tag beszélt. Sérelmesnek mondta az igazgatóságnak ezt a határozatát, mert ha a pénztár is szervez orvosi állást, ott se a pénztáii orvos, se pedig a községi orvos nem találnak a.apot az egzisztenciára. Ez pedig egy 4—5000 lakosból álló város­részben határozottan veszedelmes. A két orvos úgyszólván egymás szájából veszi el a kenyeretr mert az adott csekély fizetésekből magánpraxis nélkül meg­élni lehetetlenség. Értesüléseink szerint Csaba község tudomást szerzett már az igazgatóság határozatáról és lépéseket is tett a vármegyei orvosszövetséggel karöltve, hogy ez a határozat meg ne valósulhasson, sőt az orvosszövetség a pénztárral kötött szerződés határozott megsértését látja s a pénztárral meg­történhetik, hogy az egész megyében nem lesz majd orvos. A másik ügy, amelyről szólanunk kell, szintén igen közelről érdekli a munkásbiztositó pénztárt. A csabai ipar­testületnek ugyanis még a gyulai kerü­leti pénztár felállítása előtt volt saját betegsegélyző pénztára, mely hivatásá­nak igen kitűnően megfelelt. Meg volt vele elégedve mindenki. Az ipartestületi betegsegélyző pénztárnak azonban az uj munkásbiztositó törvény megalko­tása után meg kellelt szüntetnie mű­ködését. A megmaradt 6000 koronányi vagyon hovaforditása ügyében a testü­let megkérdezte az állami központi munkásbiztositó hivatalt, amelynek most érkezett meg döntése a testülethez. E szerint a fenti összeg az elaggott sze­gény iparosok segélyalapja gyanánt ke­zelendő. Előnyben kell ám részesíteni azokat, akik már régebben is tagjai voltak a betegsegélyző pénztárnak. Az alapot a gyulai munkásbiztositó pénz­tár fogja kezelni, de nem az egész va gyónnál együtt, hanem külön alap gya­nánt és évenként elszámolást kell kül­denie az igazgatóságnak az állami mun­kásbiztositó hivatalhoz. Ez a két ügy foglalkoztatja mostan­ság ugy a kerületi pénztárt, mint a csabai iparosságot. Itt megemlítjük azt is, hogy a me­gyei OrAos-szövetség és a gyulai mun­kásbetegsegélyző-pénztár között a íag­létszám-számitásra vonatkozólag súlyos differencia támadt. Ugyanis a pénztár által ujabban küldött „Orvosi illetmény­kiszámítás", mely az 1908. évi átlag­taglétszámra vonatkozik, épp ugp nem felel meg az egyezségükben kötött fel­tételeknek, mint az előbbi ilyen kiszá­mítás, mert nem csoportosítja külön a családos és a családtalan tagokat, holott az orvosoknak a családtagok után 5 K dij jár, tehát a most kimutatott összeg nem a szerződés feltételeinek, hanem egyoldalú kulcs alkalmazása alapján jött létre. Az Orvos-szövetség szilárd elhatá­rozása az egyezség biztosította jogukat érvényesíteni s a szükséges lépéseket haladéktalanul megteszik erre nézve. Tanácsülés Békéscsabán. A községi orvosok fizetésrendezése. — Sze­metek a kor gát körül. — Utcai cégtáblák. Postaügynökség Gerendáson. — Szabadsá­golások. — Az artézi kutak vize. — A fa­és szénszükséglet szállítása. A forgalmas nyári vásárok miatt Csaba község elöljárósága nem tarthatta meg a mult héten rendes heti tanács­ülését. E helyett szerdán délután ülése­zett a tanács. Ülés ugyan pénteken dél­után is volt, de olyan jelentéktelen tárgysorozattal, hogy azt a szerdai ta­nácsüléssel kapcsolatban vagyunk kény­telenek tárgyalni. Ugy a szerdai, mint a pénteki tanácsülésen a község legvi­tálisabb érdekeit tárgyalta a tanács és határozatai mindenképen méltók az or­szág legnagyobb községe elöljáróságá­hoz, mert a község fejlődését célozzák. A két tanácsülés tárgyai egyébként a következők voltak : A községi orvosok fizetésrendezó­sére vonatkozó belügyminiszteri leirat, melynek intézkedéseit lapunkban már többször ismertettük: tudomásul szolgált. Zsilinszky Sándor megválasz­tott liagyateKdgyi jegyző fizetését a meg­választása ellen benyújtott felebbezés­nek a törvényhatósági bizottság által történt elutasítása folytán Ambrus Sándor alispán kiutalványozta. Az al­ispán ez intézkedését szintén tudomásul vette a tanács. Több oldalról érkezett már panasz az elöljárósághoz, hogy a községi lako­csókolták egymást. S ennek örül a kis haldokló. Most ismét sírásra görbült a kis Palkó szája : — Ne, ne hagyjatok itt egyedül . . . Maradjatok velem mindaketten. Akkor megint szomorú leszek .. . Jaj, jaj! Ma­muska, már megint elvisznek! Ne en­gedjen, olt én meghalok . . . Ekkor már mindkét szülő szemeit sürü könyek lepték el. Szivüket valami metsző fájdalom járta keresztül. Érez­ték, hogy mindketten hibásak a kis be^ teg haláltusájában, Mindketten e percben ösztönszerű­leg lecsúsztak a kis ágyról s egymás mellett, porig alázva, a földön térdeltek, hogy buzgó imát küldjenek ahhoz, ki a halottakat uj életre támasztotta s ki ] az élőket egészséggel megajándékozza. S ott térdeltek egymás mellett. Könyüik összefolytak, imáik együtt szál­tak fel a magasba. A kis beteg deliriurnának legmaga­sabb fokán állott. Felugrott ágyacükájá­ból s az erős kezű Andor csak nagy­nehezen tudta megakadályozni, hogy le ne ugorjon onnan. | Takaróit lehányta magáról s mig kis szájából ömlött a tajték, verejtékes ( homlokát az ágyba fúrta s ugy kapko- : dott levegőért. Emberfeletti küzdelmet folytatott a j sárga rémmel! — Nem, nem akarok . . . Hagyja- j nak itt .... Itt akarok maradni . . . \ Csúf, csúf bácsi . . . Megfulladok . . . Ne szoritsa a torkomat ... Apa, apa, ne hagyjon . . . Maradjunk együtt . . . Ekkor megtört a küzdelemben. A verejtékes homlokra reáfagyott az izzadt­ság, csapzott haja halvány homlokára dült s lehanyatlott párnái közé. A két megtört szülő a javulás jelé­nek tekintette pihenést, nem vették észre a halál angyalának keresztül leb­benését a szobán. A kis fiúcska arca e percben egész szederjessé vált. Kis keble nem pihegett s a lá^festette rózsák eltűntek megszo­kott helyükről, Irtózatos csend állott be. Andor ocsúdott fel először a valóra. Irtózatos, fuldokló zokogással borult a kis tetemre. Első felesége, ki e percben átérezte a történteket, jajszó nélkül terült el a föl­dön. Andor Mihály csendesen, óvatosan emelte fel az elalélta^ s mig a kis ha­lott kezeit imára kulcsolta keble felett, első feleségét a nagy, közös fájdalom­ban hatalmas mellkasához szorította. Ismét a régi volt. A régi szerelmes. A nagy fájdalom eltüntette kettőjük kö­zött a "mult félreértéseit s szerették egy­mást, mikor elvesztették az egyetlen összekötő kapcsukat. S amint átölelve, a régi idők emlé­kein tűnődve álltak a kis halott ágyacs­kája előtt, ugy tűntek fel, mint két ifjú szerelmes pár eljegyzésük pillanatában. A szemközti ajtó függönye fellebbent s azon szelíden, óvatosan betekintett a második feleség . . . Andor Mihályt e látvány magához téritette, lassan eleresztette első felesége átkarolt termetét s most kétszeresen érezte a jelen soha be nem heggedő fájdalmát. sók a házaknál felgyűlt szemetet a kőr­gáton belül, az izraelita temető ós ser­téspiac közelében szokták lerakatni, ami kiállhatatlan bűzt áraszt. A tanács utasí­totta a gazdasági intézőt, hogy tegyen intézkedéseket arra nézve, hogy ez a tarthatatlan és közegészségügyi szem­pontból veszedelmes állapot megszűnjék. A már ott levő szemetet el kell hordani és a szemetet ott ezután lerakni tilos. A tanács utasította a gazdát, hogy az utcák nyári locsolása céljából min­dig elegendő szmuá kocsiról gondos­kodjék. Egy kérelem kapcsán több ízben foglalkozott már a tanács az utcai cég­táblák ügyével, melyek nem valami ki­tűnő ékességei az utcáknak. Határozatot is hozott a tanács nem régen, hogy ezek az ízléstelen ós a közlekedést is akadályozó céptáblák eltávolíttassanak. A határozatnak azonban kevés foganatja lett. Ezért a tanács most utasította a rendőrséget e cégtáblák eltávolítására. S t e f á n i k Pál siketnéma gyer­meknek, aki a község költségén Aradon tanul : nyári itthon tartózkodása idejére havi 20 korona segélyt szavazott meg a tanács. Áchim Gusztáv főmérnök avval a szomorú hirrel lepte meg a tanácsot, hogy hogy a két ártézi kat vize ijesztő mértékben fogy és pár év múlva Csabát az ivóviz hiánya fogja fenyegetni. A Kossuth-téren levő kut póldul 1895-ben 157,000 liter vizet adott, 1901-ben 133,390, 1905-ben 104,360 és 1909-ben már csak 87,240 litert. A laktanya melletti kut vize még rohamosabban fogy. E kut 1895­ben még 161,000 liter vizet adott, 1901­ben 133,300, 1905-ben 96,330 és 1909-ben már csak 63,950 litert. Olyan nagy mér­tékű apadás ez, högy igazán komoly aggodalomra ad okot. A mérnök indít­ványára elhatározta tehát a tanács, hogy az alispán utján szakértőt kér az illeté­kes minisztériumtól a kutak vizapadásá­megvizsgálására. A nagyváradi postaigazgatóság ér­tesítette a községet, hogy Apponyi-Ge­rendás pusztán postaügynökséget akar létesíteni. Az ügynökség vezetésével valószínűleg a közigazgatási kirendelt­ség jegyzője lesz megbízva. Az állami elemi iskola gondnoksága azt kérte a községtől, hogy a gazdasági ismétlő iskola telepén a háztartási is­kola céljaira konyhát és éléskamrát lé­tesítsen. A tanács, mivel ilyen célra a ' özség nem rendelkezik alappal, de kötelezve sincs erre, a kérelmet eluta­sította. Csikói Ferenc a Kispiacon ki­főző bódé létesítésére kért engedélyt. A tanács köztisztasági szempontból a kérelmet nem teljesítette. Végül a tanács a községi alkalma­zottak szabadságolási kérvényeit in­tézte el. A pénteki tanácsülésnek csak egyet­len tárgya volt, a község fa-, szón- ós koksz szükségletének szállítására beér­kezett ajánlatok elintézése. A tanács a faszükségletszállításával aSchwarcz Gábornó és társa, a szén- és koksz szál­lításával pedig a Grünwald Kálmán céget bizta meg. A gyerek és a mákvirág. Gondatlan anya. Szó, ami szó, a csecsemő-gyermek­kel sok bajuk van az anyáknak. Féltő gonddal kell őrizni még a szellőtől is az élet fejlődésének kezdetén álló em­bert, mert a legkisebb fuvallat is halá­los veszedelmet hozhat reá. Aztán, mi­kor valami baj van, a kis ember nem tudván beszélni, csak sir, folytonosan sir s igy ád életjelt magáról. Az anyá­nak természetesen valóságos angyali türelemmel kell birnia, hogy a cseme­tét elhallgattassa. Ez az angyali türelem azonban nem minden anyánál van meg, különösen ha munkájában zavarja a siró gyerek. Nem is csoda, ha elveszíti tü­relmét és nem éppen gyöngéd eszkö­zökhöz folyamodik a gyerek elhallgat­tatása céljából. Ilyen siró-rivó, kéthónapos csecse­mője volt D a n c s i k Jánosnó körös­ladányi asszonynak is. A kis gyerek­nek nem lehetett valami kitűnő egész­sége, mert bömbölóse folyton felverte a házat. Dancsikné nem tudott mit csi­nálni véle. Ide tette, oda tette, ezzel tömte, azzal tömte, da a gyerek csak nem hallgatott. Nem volt egyetlen nyu­godt éjszakája vagy nappala sem miatta. Ezért örökösen panaszkodott szom­szédasszonyának, Jakobovics Antal­nénak : — Ugyan mit csináljak ezzel a gye­rekkel? Már mégis borzasztó, amit csinál 1 — Csak legyen türelemmel, szomszéd­asszony. Majd megváltozik az később. A siránkozó gyerekek szoktak később legjobbak lenni. De Dancsiknónak kevés volt ez a vigasztalás. Egyszer aztán megint beál­lított a szomszédjához. — Ugyan szomszédasszony, legyen szives nekem adni azokból a mákvirá­gokból néhányat. Megfőzöm és beadom annak a gyereknek, mert már nem tu­dom tűrni örökös sírását. Attól elalszik s nyugodtan lehetek felőle. — De jó volna-e az ? — Azt mondják, hogy jó. Minden este megitat belőle az ember egy pár kanállal és a gyerek nyugodtan alszik reggelig. A szomszédasszony erre szívesen adott egy csomó mákvirágot. Dancsikné megfőzte és a gyermeket megitatta. El is aludt a kis gyerek, de ugy, hogy so­hasem ébredt fel többé. Másnap reggelre meghalt. Gondatlanságból okozott emberölés vétsége miatt állott hétfőn Dancsikné a gyulai királyi törvényszék előtt, mely bűnösnek is mondotta ki és tekintettel arra, hogy gyermeke halálával ugy is súlyosan bűnhődött, csak 14 napi fog­házra Ítélte. Jakobovicsné ellen bűnpártolás miatt volt megindítva az eljárás. Őt azonban a bíróság fölmentette a vád alól, mert nem igazolódott be, hogy ajánlotta volna Dancsiknónak a mákvirágok megfőzését, és a mérges levelekkel a gyermek megitatását. 4 » távi Ősszel lesz döntés! A politikai helyzetben egyelőre ugy ahogy meg fog szűnni a bizony­talanság. Wekerle ügyvivő-miniszter­elnök ugyanis szombaton délelőtt meg­hívást kapott a kabinetirodától, hogy vasárnap délelőtt kihallgatáson jelenjen meg ő Felségénél. Wekerle szombaton az esti vonattal el is utazott Bécsbe. Ez a kihallgatás nagyjelentőségű­nek Ígérkezik. A király ugyanis, hír szerint, kérni fogja Wekerlél és általa az egész kabinetet, hogy őszig vezes­sék az ország ügyeit. A királyt ez elhatározásra többféle ok bírta. Először egyik' kibontakozási tervet sem tartotta alkalmasnak arra, hogy az annyira kívánatos békét meg­teremtse. Aztán a válság izgalmai na­gyon kimeretették és szeretne már nyári pihenésre Ischlbe utazni. Végül a nagy őszi hadgyakorlaton is sze­retne előbb részt venni. A Wekerle-kormány minden való­színűség szerint méltányolni is fogja az ősz király indokait és őszig állá­sában marad. Wekerle egyébként még a vasárnap folyamán visszautazik Budapestre, hogy a képviselőház hétfői ülésén részt ve­hessen. Lukács kudarca. Lukács kibontakozási akciói ku­darccal végződvén, Őfelsége vissza­vonta tőle homo regiusi megbízatását. Saját készitményü elegáns, tartós lüszter és mosó, férfi-, ^^ fiu- és gyermeköltönyök olcsó árban kaphatók * * #4 / / / KLEIN GEZANAL Békéscsabán, Rosenbaum-féle sírkőteleppel szemben. V*

Next

/
Oldalképek
Tartalom