Békésmegyei közlöny, 1909 (36. évfolyam) július-december • 52-104. szám
1909-07-04 / 53. szám
• 6 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1909 julius 18 A válság őszi megoldási akciójában sem igen jut néki szerep. Egyszóval, visszavonulhat újra a magánéletbe. A Ház hétfői ülése. j ANovoszel Mátyás mentelmi ügyé- < ben összehivótt hétfői képviselőházi ; ülés érdekesnek.Ígérkezik. Mezőfi Vil- ; mos, a Ház egyetlen szociálista képviselője ugyanis meg fogja interpellálni Kossuth Ferencet a választójogi reformról legutóbb tett kijelentései tárgyában, amelyeket a lapok is közöltek. Kossuth az interpellációra megnyugtató választ szándékozik adni. Háborús készülődések Török- ! országban, Szalonikiből táviratozzák : Törökország erősen készül háborúra Görögország ellen. A csapatok erősen fegyverkeznek. Legutóbb 800 láda fegyver ' érkezett a görög határon összponto- ! sitott csapatokhoz. A „Radeczky" vizrebocsátása, Nagy ünnepségek között történt i meg szombaton délelőtt Triesztben a j „Radeczky" nevü uj csatahajó vizre- j bocsájtása. Az ünnepségen megjelent i a trónörökös neje: Hohenberg Zsófia } is, akit a jelenvoltak nagy ovációval j fogadtak. Ágyúlövés hirdette szerte- j szélylyel, mikor a hatalmas hajó elérte j az Adriai tenger kék vizét. KróniKa, Kutyafáját a világnak, fiz már mégse járja, Hogy mindennap esőt locsol fiz ég csatornája I Ólmos felhők fenn az égen, t Nyakig sárban járunk, \s búsulva kérdezgetjük: Hova lett a nyárunk ? Ezelőtt még néhány héttel Imádkoztunk szépen És lett eső; meghallgatták ""Imánkat az égben, fidtál uram nagy esőt, de IJNincs köszönet benne! fi vetések, az új ruhák Tönkre vannak menve. fi vetések már megérve firatásra várnak, És sok ember új ruhát húz Idején a nyárnak. Qrasszálnak a sétatéren Hódítástól égve, 5 egy pillanat: jön a felhő . , . 5 a ruhának vége . , . Vannak ilyen tragédiák Nagyon sokszor kérem, fiz se kutya, ami Gyulán-* Esett meg a héten, fitkos lett a vezér előtt ^fi vármegye háza, §f ^ Mert hát kissé ráütöttek f fi fejebúbjára. Igy van ez jól. Ily esetben Csak az erély használ, Szabadosság-letörésre Mincsen jobb a vasnál. Ki gyűlésen bottal érvel, Hasonlót vár érte, hem hallgat a mézes mázos, Lojális beszédre. Kik szép szóra nem hallgatnak, Vannak mások is még : fi telefon szép hölgyei Borzasztóan büszkék. Oly lágy hangon fuvolázunk fi kagylóba nékik, De ők bizony azt nem hallják Vagy tán nem is értik. ígértünk már szegfűt, rózsát Egész waggon számra, Hogy gyorsabban kapcsoljanak, De minden hiába I Nagyon büszkék a hölgyecskék, Mem kell a virágunk, Mi pedig a kagyló mellett Búsan várunk, várunk . . . fiz se kutya, elpletykázom, Talán meghallgatják, fi bohémek birtokosok Lesznek mai napság. Például egy volt szerkesztőnk Birtokot vett, kérem, Eltűnődve kérdezgetem: Vájjon én megérem ? Megnézem a pénztárcámat, Nagy űr tátong benne, fibból ugyan földbirtokot Lucifer sem venne. De azért lesz nekem is majd Vagy százezer holdam, Kérdezik, hol ? Nos megmondom Odafönn a — holdban . . . De akadt egy mentő eszmém, fi Nőegylet máma, Tombolás nagy bálát rendez Ligeti csárdába. Kivonulok, nyerek ékszert, — Holtbizonyos kérem, — Becsapom a takarékba S azonnal lesz pénzem . . . Guy. Száz liba egy sorba... Nagy baromfi-lopás. A falvakban törtónt bűneseteknek legnagyobb része baromfi-lopásból ál!. Városi ember el sem tudja képzelni, hogy milyen elővigyázattal kell élnie egy falusi gazdának, hogyha csirkéit, libáit, rucáit meg akarja tartani magának ós nem akarja idegenek prédáivá tenni. Mert a bogárhátú viskók kerítései nem olyan tökéletesek ám, mint amilyeneket városokban láthatni. Másfél méter magas sövény-, vagy deszkakerítést elégnek tartanak 3. )) jó falusiak" a háztájók elkorlátozására. Természetesen ilyen kerítésen könnyű a behatolás az udvarba éjjel és még könnyebben megy kifosztani az udvaron álló baromfiólakat. A gazemberek fel is használják ezt az előnyt nagyon. Vándorcigányok rablásáról például sohasem hallunk olyan hirt, mintha azt városok közelében követték volna el. Az ő tanyájuk a falu, az édes, egyszerű, naiv falu . . . Ott szabadon garázdálkodhatnak, szabadon követhetik el az éjszaka homályában lopásaikat. A falvaknak azonban meg vannak a maguk házi tolvajai is. Ilyen veszedelmes házi tolvajokkal volt dolga csütörtökön a gyulai királyi törvényszéknek. A nagyszabású baromfi-tolvaj'.ás története a következő: Gulyás Mari körösladányi züllött asszony régi ismerőse már a börtönöknek. Ez a jeles nőszemély legalább öt esztendőt ült már. Nagyon enyves a keze, hozzáragad minden. Specialitása mégis a baromfi-tolvajlás volt. Libát, rucát, tyúkot százával lopott ós eladogatta a szomszédos községek hetivásárain. Tulajdonképpen ebből tartotta fenn magát. A lopási akció rendesen sikerrel végződvén, Mari néni kiszélesítette az üzletet. Maga mellé vette társakul K ö p e Lászlót és B a k Sándornét. Egyszóval: részvénytársaságot alapított. Ő és a szintén rovott multu Köpe „szereztek", Baktfé meg árusította a lopott jószágokat. A működési tér lassankint szűknek bizonyult, mert Körösladány lakossága j nagyon jól ismerte Gulyás Marit és tárI sait. Ezért más helyekre is ellátogattak. Köröstarcsa ós Békés voltak a fő beszerzési források. Gulyás Mari ós Köpe 1909 februárjától április haváig megkárosították az előbb megnevezett három községben Gál Jánost, Fazekas Imrét, Nagy Károlyt, Somogyi Mihályt, Angyal Istvánt, Szász Lajosnét, Cs. Szabó Istvánt, Csapó Imrét, Tölcsér Antalt és Rózsa Imrét. Elég szép névsor, ugyebár ! Hát még ha a többi károsultak is jelentést tettek volna ! Ezektől a gazdáktól összeloptak egy hónap alatt 80 tyúkot és épen 100 libát. A tyúkok száma azért kevesebb, mert tudvalevőleg télen megszoktak fagyni ezek a kotkodácsoló jószágok. A törvényszék, tekintettel többszörösen büntetett előéletükre, elég szigorúan sújtotta a bűnösöket. Gulyás Mari több rendbeli lopás büntette miatt 2 évi fegyházat, Köpe pedig 8 hónapi börtönt kapott. Bak Sándornét, mivel csak egy esetben bizonyult rá, hogy a lopott jószágokat értékesítette, 14 napi fogházra itólte a bíróság. Az elitéltek megnyugodtak a büntetésekben ós azonnal rendeltetési helyükre expediálták őket. Pénzhamisító banda Sarkadon. A titokzatos csomag. Nem egészen békésmegyei az alábbi j bűnügy, de annyiban érdekelheti Békésmegyét is, hogy az ügy országos érdeklődésre tarthat számot ós hogy Sarkad közvetlen Bókésmegye szomszédságában van. Gyula lakossága egyébről sem beszél mostanában, mint a sarkadi, illetve kecskeméti pénzhamisító banda felsüléséről és a csendőrség ügyes fogásáról. Az eset a következő: Körülbelül egy hónappal ezelőtt egy láda érkezett a sarkadi postahivatalhoz. A küldeményen rajta volt a cimzés, l K o v á c s Imre gazdag sarkadi földmives neve, de az illető nem vette át. Egy hónapig hevert a láda a postahivatalban. A hivatal főnökének mégis gyanús volt a dolog, hogy az illető nem vette át a csomagot és bejelentette az esetet a csendőrségnek, mely azonnal lefoglalta és felbontotta, mert a községben régebben már suttogták, hogy Kovács Imrének bankógj'ára van. A felbontás után érdekes leletre bukkant Szabó csendőrőrmester. A ládában ugyanis egy, minden szükséges felszereléssel ellátott bankóprés volt Mellékelve volt hozzá egy levél, melyben egy ceglédi hamispónzgyár tulajdonosa kérdezte sarkadi kollégájától, hogy mikor jöjjön. Egyúttal felvilágosítást kért néhány sarkadi gazdaember anyagi viszonyairól, akik a pénzgyár részvényeseiként voltak kiszemelve. A csendőrség ekkor igen ügyes fogáshoz folyamodott. A cimzett nevé; ben, (aki ugy látszik, időközben meg; gondolta a dolgot) táviratozott Ceglédre Varga János bankógyárosnak s cinkostársának, Dombi Sándor vagyonos szegedi hentesmesternek, \hogy minden rendben van, jöhet. Aztán állandó őrség posztolt a pályaudvaron. Kedden, a délelőtti vonattal meg is érkezett a várvavárt vendég. A Csaba felől érkező motoros vonat második osztályú kupéjából egy magas, elegánsan öltözött ur lépett ki, egy alacsonyabb termetű, iparos kinézésű ember társaságában. Mások nem is szállottak ki a vonatból. Mikor az „előkelő" idegen megpillantotta a csendőröket, szemmellátha' tólag megrezzent, de aztán nyugalmat erőltetett magára és társával együtt elindult a község belseje felé. A csendőrök tisztes távolban követték őket. A két idegen folytonos kérdezősködés után egyenesen annak a gazdának a háza felé tartott, akinek cimére a rejtélyes csomag érkezett. A csendőrök most már tisztában voltak mindennel. Kevés idő múlva megjelentek a házban, ahol már akkor boros poharak mellett tíz sarkadi ember tárgyalt suttogva az idegenekkel, és letartóztatták az egész társaságot. A letartóztatás előtt történt még, hogy Szabó csendőrőrmester lefoglalta Kovács Imrének a bankógyár összes gépeit. Rendkívül komplikált és finom gépezet ez, amelylyel 20, 50 és 100 koI ronásokat állított elő Kovács Imre. A legérdekesebb a dologban, hogy az a titokzatos idegen, aki a gépeket Berlinből küldte, teljesen kicsúszott a hatóság kezéből, mert sehogysem tudják még a nevét sem megállapítani. Egyszer járt Sarkadon, de aztán eltűnt és senki sem tud róla semmit. A társaságot leleplező ügyes csendőrőrmester most a rejtélyes idegent nyomozza. Az eset nagy feltűnést keltett Sarkadon, mert sok tekintélyes család van ; benne kompromittálva, Titkolják is az esetet nagyon a sarkadiak. Munkatársunk a gyulai állomáson véletlenül kihallgatott egy sarkadi emberekből álló társaságot, amikor erről diskuráltak. Mikor azonban közéjük ment, hogy bővebb I felvilágosítást kérjen : gyanúsan végigi nézett rajta egy jóképű magyar ós megtagadott minden felvilágosítást. — Nincs nálunk uram, semmi. Ezek a szamarak részegek, azért beszélnek össze ilyen ostobaságokat! . . . ÚJDONSÁGOK. - Idöj&ráa. Az országos központi időjelző á lomás mára melegebb időt jelez, helyenként elvétv csapadékkal. — A vármegyei központi választmán ülése Békésmegye központi választmí nya hétfőn délután D ő r y Pál főispá elnöklésével ülést tartott, melyen s Orosházáról és Gyomáról beérkeze képviselőválasztói névjegyzék ügyébe kelt felebbezések kerültek tárgyalás ali Összesen 17 felebbezés érkezett. A fi lebbezések közül 12-nek helyet adott választmány, 5-öt pedig elutasított. E utasította például F e 11 n e r Rárol^ Zahorán János ujkigyósi, Uh rí" János gyulavárii, V i d a József é B e c h e r György mezőberényi lakoso felebbezéseit. A többi községek csak e: után fogják benyújtani felebbezéseike — Hivatalvizsgálat. Ambrus Sái dor alispán mostanában beutazza a vá mogyét a községi hivatalok megvizsgí lása céljából. Már bejárta a szeghaln ós szarvasi járásokat, jelenleg pedig a orosházai járás területén tartózkodik. — Kata zteri biztosok Békósmegyóber Az országos földadó-bizottság előadója Böszörményi Pál értesítette A n: b r u s Sándor alispánt, hogy a péns ügyminiszter Jász-Nagykun-Szolnok é Békésmegye területére kataszteri biztc kul J u r e n á k Istvánt, Bulyovszk Józsefet, B a u k a Károlyt, Imre EU mért és T ó t h Bélát nevezte ki. Vái megyénk következő községei kérték kataszteri kiigazítást ós uj osztályba vaL sorozást; Orosháza, Tótkomlós, Bókéi sámson, Endrőd, Mezőberóny, Csabs Köröstarcsa ós Gyula városa. — Eljegyzés. Dr. Markovit Mihály, belényesi kir. járásbíróság jegyző, aki Gyulán, mint joggyakornot sokáig működött: eljegyezte H a j ó s s; Erzsikét Gyuláról. — Gyula nyugdijalapja. Alig van vá rosa az országnak, mely olyan sulyo; anyagi terhekkel küzdene, mint Gyute A régebbi könnyelmű vezetés sodort, bele ezt a szegény várost mostani tart hatatlan helyzetébe, amelyből kigázo lódni nagyon nehéz. Mo3t legújabbal a nyugdijalapja került csődbe. Franki Demeter pénztáros és D i ó s y v Bél. számvevő ugyanis a legutóbbi tisztuji táson kisebbségben maradtak a válasz tásnál. Egyszóval kibuktak, őket tehá nyugdíjazni kell. Könnyű ezt ám mon dani, de nehéz megtenni, különösei akkor, ha nincs pénz. A gyulai tisztvi selők nyugdijalapjának pedig nincs. I kót öreg tisztviselő nyugdíjaztatása csal ugy vihető keresztül, ha a többi nyűg díjazottaktól 21 l/ 2 százalékot levonnak azaz ha megállapított, anélkül is cse kély nyugdijuknak csak kótharmadrószó kapják. Ezért nagy az elkeseredés Í tisztviselők között. Követelik ós a kö vetelés jogos is, hogy a városi tanács gondoskodjék a nyugdijalap rekon slruálásáról, különben bizonytalanná vá lik a jövőjük. L o v i c h polgármester ben szerencsére, olyan vezetővel bií Gyula város, aki meg tudja találni a: alkalmas módot a tisztviselői kar meg nyugtatására és az elkeseredett nyugdi jasok megvigasztalására. — Uj egyházi ügyész. A szarvasi ág egyház tanácsa csütörtökön tartott ülé són dr. H a v i á r Gyula lemondása foly tán üresedésbe jött egyházi ügyész állást dr. D a n c s Szilárd ügyvéddé töltötte be. A tanítói és árvasegélyegy letnek is Dancs Szilárd lett az ügyésze — A vármegye hadapród-iskolai alapit ványa. Békésvármegye hadapród-iskola alapítványi helyére a törvényhatóság bizottság — mint már megírtuk — Denhoff Antalt jelölte első helyen. A honvédelmi miniszter azonban megváltoztatta ezt a határozatot, amennyiben most érkezett leiratában első helyen Oláh Imrét, a volt vármegyei tiszti főügyész fiát, második helyen pedig H ó d y Imrét jelölte. — Nóvák Kamill távozása. Dr. N ov á k Kamill, nyugalmazott törvényszéki elnöktől a bíróság ós nagyszámú tisztelői szép ünnepély keretében akartak búcsúi venni. A szerény elnök azonban a leghatározottabban kijelentette, hogy semmi ünnepeltetésbe nem megy bele. A törvényszék birói kara ennélfogva feliratban adott kifejezést a távozása fölött érzett fájdalomnak. Nóvák Kamill már el is utazott Gyuláról.
