Békésmegyei közlöny, 1909 (36. évfolyam) július-december • 52-104. szám

1909-07-18 / 57. szám

• 6 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1909 julius 18 alap megmarad a maga változatlanságában és remény lehet rá, hogy a közel jövőben nagyobbodik, ami természetesen maga után fogja vonni a nyugdijilletékek emelkedését is. Valószínűleg ebben az értelemben fog a közgyűlés határozni. ) A szép főutcákon kívül Gyulának csak girbe-gurba, összeköttetés nélküli mellék-utcái vannak, amely körülmény káros hatással van a tűzbiztonságra. Különösen a Nóvák- és Munkácsy Mihály utcák között elterülő részre áll ez. Ezért már régebben felmerült az a vélemény, hogy a két utca között uj utcát kell nyitni. Az illetékes telektulajdonosok ajánlatai fölött a közgyűlés fog határozni. Az állami elemi iskolák elhelyezése már nem álija meg semmiképpen a kritikát. Ezért a város kérte a kultuszminisztert, hogy a „Korona"-vendéglő telkén építtessen uj állami iskolát. A tervek már el is készültek s a miniszter is jóváhagyta, de pénzt nem utalt ki egyáltalában. Ellenben utasította a városi tanácsot, hogy hirdessen a tervre pályázatot és az árlejtés határidejének lejárta után a legolcsóbb ajánlattevővel kösse meg a szerződést. Tekintettel arra, hogy a város a telek ajándékozásával mintegy 70.000 koronát adott erre a célra, de a miniszter az építési költséget csupán kilátásba helyezte: a város teljesíteni fogja a miniszter rendelkezését, de a szerződést csak feltételesen fogja rregkötni. A tervező Pfaff Ferenc építésznek egyébként a 600 korona tiszteletdijat ki fogják fizetni. Gyula mellékutcáin még most is fapallók vannak, amelyeket folyton lopkodnak. Ezért nagy ideje már azokat más járdákkal kicserélni. A tanács egyelőre 20.000 méter hosszúságú betonjárdát akart építtetni, melyre jelentkezett is három pályázó. A pályázók ajánlatai azonban egyáltalában nem feleltek meg. Ezért a tanács javasolni fogja a közgyűlésnek, hogy alkosson az utcák kövezésére vonatkozólag egy építési programot. Az állandó választmány ezt a javaslatot már el is fogadta. Ly módon négy esztendő alatt n«m merülhet fel semmi panasz Gyula járdái ellen. A költségeket felében a város, felében pedig az illetékes háztulajdonosok fogják viselni. E/.ek lesznek a csütörtöki közgyűlés érdekesebb tárgyai. A csabai dőgtér ügye. Hullafeldolgozó-gépet! Lapunk több ízben foglalkozott már a csabai dög ér ügyével. Nem egyszer hangsúlyoztuk, hogy az a tér, ahová az állathullákat és hulladékokat szokták eltemetni, valóságos raktára a bacillusoknak s azonkívül dögleletes bűze az egész környékbeli lakosságnak is rendkívül kellemetlen. Mert a dögtór környékén állandóan kóbor kutyák serege csavarog. Ezek a kutyák kikaparják a föld alól az eltemetett hullákat s azokat ott lepik el ós emésztik meg a legyek és másfajta rovarok. Képzelhetni, mekkora veszedelmet rejt magában az olyan légy, amely valamely hulla után csípi meg az embert. Számtalan eset van rá, különösen meleg nyáron, hogy valaki egy légycsípés következtében néhány óra alatt iszonyú kínok között elpusztul, mert vérmérgezést kap. Ezt a hullamérgezést pedig legtöbbször a szabadon heverő dögök okozzák. Mi már hónapokkal ezelőtt sürgettük, hogy sokkal célszerűbb és a közegészségügyié is hasznosabb volna, ha a község egy áliathul a-ógető-kt mencót állítana fei. Ez a nézetünk azonban nem talált pártolásra az elöljáróság részéről, költséges volta miatt; bar egyik békésmegyei község annak idején jelezte is lapunkban, hogy neki már van állathuilaégetö-kemencéje. Most azonban o.yan célszerű ajánlat érkezett a községhez, amely elől nem zárkózhatik e). A „Digestot" budapesti részvénytársaság ugyanis azt az ajánlatot lette a községnek, hogy állítson fel hulla/eldolgozó gépet. A részvénytársaság ajánlata szerint az ilyen huilafeldolgozó gépek célszerűsége, sőt jövedelmező volta kétségbe nem vonható. A főelv az volt e gép tervezésénél és forgalomba hozatalanál, hogy mindenből lehet hasznot csinálni, még az állati dögökből is. A gép a hullákat részint szappanná, részint műtrágyává dolgozza föl. Évente mintegy 5800 kilogramm szappant ós 8200 kilogram műtrágyát képes előállítani. Az előállítás mennyisége, ami természetes is, az állati hullák mennyiségétől függ. A fentebb jelzett termékeket legalább 4200 korona áron lehet értékesíteni. Ezzel szemben az üzemköltség 2550 koronára rug évenként, tehát a községnek mintegy 1600 koronányi jövedelme maradna. Látnivaló már ez adatokból is, hogy a közsóg a gépre egyáltalában nem fizetne rá s a közegészségügy is megszabadulna általa a dögtór nagy veszedelmétől. Ezért nagyon helyesnek tartanók, ha a község elfogadná a „Digestol" részvénytársaság ajánlatát és megrendelné mihamarább a gépet. Sőt a közönség érdekében ezt követeljük is tőle. Utóvégre a dögtór rendszer ázsiai szokása egy olyan nagy községben, mint Csaba, nem maradhat fenn örökkótig! Bajok a Sárréten. Egy tagkizárás története. Békésvármegye legmagyarabb réj szének, a Sárrétnek „társadalmi békéje, ugy látszik, egészen fel van dúlva. Másutt meglehetős csönd uralkodik, csak Csabán csinálnak olykor-olykor egy kis galibát a parasztpártiak. A Sárréten azonban állandóan veszekszenek a magyarok, ezzel is dokumentálva azt a régi szomorú igazságot, hogy a magyar magamagának a legnagyobb ellensége. Különösen a Sárrét két legnagyobb községe, Szeghalom és Füzesgyarmat jár elől a jó példával. Csak nemrég ; adtunk hirt arról, hogy Füzesgyarmaton | felekezeti villongás ütötte föl hidrafejét, amelynek eredménye az lesz, hogy az j unitárius egyház kötelékéből számos család kilép ós visszatér a nemrég elhagyott református egyház kebelébe. Szeghalmon egész más természetű a forrongás. Ott klikkek harcolnak egymással már régóta, még pedig olyan hevesen, hogy nem egyszer tettlegességre is kerül a dolog. A két legelkeseredettebb ellenfél: M a k a i Márton dr. fiatal ügyvéd és Schwimmer Lipót, a Nagyszálloda bérlője. Az ellenségeskedés oka az, hogy Makai dr. indítványára a szeghalmi kaszinó január havi közgyűlésén Schwimmert kizárta tagjai sorából. Lett erre nagy fölfordulás. Schwimmer és pártja a határozatot megfelebbezte az alispánhoz, aki arra való hivatkozással, hogy Makai dr. az indítvány megtétele idején még nem volt tagja a Kaszinónak, tehát joga sem volt indítványt tenni, a határozatot megsemmisítette. Makai dr. azonban nem nyugodott bele az alispáni döntésbe, mivel ujabb időben vehemens hangú hírlapi csatározások miatt még jobban kiélesedett közte és Schwimmer között az ellentét. Felebbezóst nyújtott be tehát a belügyminiszterhez, akinek döntése most érkezett le a vármegyéhez. E szerint a miniszter a felebbezós elutasításával jóváhagyta az alispáni döntést s a kaszinó kizárási határozatát szintén megsemmisítette. Schwimmer Lipót tehát nyugodtan élvezheti tovább kaszinói tagsági jogait, amit Makai dr. bizonyára nem lát valami szívesen. Bár az volna a leghelyesebb, ha ez a miniszteri döntés a béke galambja volna s a szép Sárrét derék magyarjai között végre megszűnnék az ellenségeskedés, helyre állana a nyugalom. A Jkésmegyei Közlöny" táviratai. Egy csaló házaspár letartóztatása. Arad most ugyancsak meg van áldva szenzációkkal. Az ügyészség fogházába szombaton kisérték be Qrósz Mórt és feleségét, akiket Pécskán tartóztatott le a csendőrség. A jeles házaspár az úgynevezett utazó csalók közé tartozik. Jártak Budapesten, Szegeden, Aradon, Kassán, Temesváron, és Békéscsabán. E városokban különböző furfanggal kisebb-nagyobb összegeket csaltak ki hiszékeny emberektől. Rendesen „Krausz Mór kereskedő" feliratú levélpapirosokkal manipuláltak. Összesen mintegy 3200 koronát csaltak ki. A rászedett emberek végre is feljelentést adtak be a házaspár ellen és hosszadalmas körözés után tudta csak elfogni őket a pécskai csendőrség. Az ügyészség börtönében a nagy bűnösöknek ahhoz a régi trükkjéhez folyamodtak, hogy őrültséget színlelnek. A bünügyben folyik a vizsgálat. Testvérgyilkos fiu. Szegedről táviratozzák: Börcsök István gazdaember hasonló nevü fia egy revolvert lopott a szomszédból. Mivel nővére azzal fenyegette, hogy elárulja a lopást szigorú apjának, a gonosz hajlamú fiu agyonlőtte a kisleányt. A feldühödött apa, aki végtelenül szerette a kis leányt, ekkor a fiút akarta agyonlőni. A szomszédok alig tudták kezéből kicsavarni a revolvert. Trónváltozás Perzsiában. Teheránból táviratozzák: Szombaton délelőtt a perzsa parlament előtt összegyűlt katonaság és polgárság nagy lelkesedéssel sahhá kiáltotta ki Achrned Mirza trónörököst. Szeged munkásházai. Szeged város képviselőtestülete pénteki közgyűlésén elhatározta, hogy hatszáz munkásházat építtet. A munkásházak céljaira 1,000.000 korona államsegélyt fognak kérni a földmivelésügyi minisztertől. Krónika. Mélyen tisztelt nagyközönség, Nekem, kérem, megbocsásson : ügy kezdek a krónikámhoz, Hogy a végét most se látom. Hogy mit irok, hogy hogy irok, Hogy hová is lyukadunk ki, Rzt magam is szeretném ám Iszonyatosképen tudni, Mert hát akkor krónikázni, Mikor csak ugy dül a téma, És a fejben eszmék forrnak, Bizony Isten, nem probléma, R fejemben most meleg van, Forrhatnának benne eszmék, De nincs egy sem; oly üres, hogy Más tán kétségbe is esnék. De nem nagy baj, majd megélünk, Nem ugrunk ezért a kútba, Fecsegünk majd semmiségről És legények leszünk újra. Rz nem újság, ugy-e, kérem, Hogy Csaba most szörnyen szépül, Rkármerre kelünk-járunk, Itt is épül, ott is épül. R Fiume télikertje Készen is lesz nemsokára, De nem tudom, mikor jön sor fiz uj templom két tornyára. Már mindenki lesi, várja,Mikor nyúlik fel az égig ; Rzt kérdezik hetek óta R nagy utcán véges-végig. Megnyugtatom az elméket: Lesznek még ott tornyok egyszer És merészen csókolódznak Villámokkal, fellegekkel. Oly merészek lesznek éppen, Rkár csak a Zöldi-lányok, Kik azt hitték, ha lejönnek, Meghóditják a világot. És csalódtak és ez sajnos. Közönséget fogni nyáron És még hozzá művészethez : — Nagyon nehéz az, instálom. Csabán félház, Gyulán — semmi, Ilyenkor a kedvnek vége, Nem is hiszem, hogy lejönnének Mostanában a megyébe. Hogy csalódtak, nem csodálom, ügy meghalt most minden élet, Néha bizony azt hiszem, hogy Temetőben éldegélek, R közélet alszik mélyen, Politika, ipar stagnál, Nyári álmot alszik minden, Mintha jobb nem volna annál, Ily időben krónikázni, Bizony Isten, nem megy könnyen, Mig kinyögök egy rossz rímet, Ezerszer is hull a könnyem, Köny-tó lesz itt nemsokára, Rzért most már menekülök, Más időkben, jobb napokban Majd szebben is hegedülök . . , Egy uj kivándorló. Kacsa? — Nem kacsa? A közéleti szereplés, mint már az önök is tudják, nagyon nehéz dió. So minden kell oda. Első sorban ész, má sodsorban pénz, harmadsorban svád; és negyed?orban egy [kis adag bátor ság. Még ha ez a négy kellék meg vai is a közéleti férfiakban, hányan és mi lyen hamar letörnek közülük ! Ha min dent helyesen Cselekszenek, szeret imádja őket a közönség. De csináljanal csak egy kis gixert! Azonnal vége i becsülésnek s a nagy férfiú gurul le fele a népszerűség meredek lejtőjén. Szükséges volt ez a kis elmefutta tás, hogy a „nyájas" olvasó megérts* az alább következendőket. A „nyájas' olvasó bizonyára ismeri Békésvárme gyének azt a nagynevű vezérférfiát, ak néhány óv óta nagyon sokat beszélte magáról nemcsak a megyében, de a: országban is. Est a nagynevű vezérfér fiút istenitette a nép, nem mondom hol hanem csak annyit, hogy Bókésmegy* egyik nagyközségében. Es utolérti mégis a nagyra hivatott férfiak sorsa Letört, mielőtt valamit alkothatott volna Nem szereti már a nép olyan nagyon Lapunk egy barátja a napokbai beszélgetést folytatott vele. A nagi férfiú rémmódon el van keseredve Nincs megelégedve a politikával, a tár sadalmi renddel, nincs megelégedve ; kenyérrel, a borral, a hus-al, sőt méj a — pezsgővel sem. ^Eyyszóval ninci megelégedve semmivel. Ezért ugy nji latkozott lapunk előbb emiitett barátjí előtt, hogy visszavonul a közéleti sze repléstől a magánéletbe. Sőt nemcsal visszavonul, hanem el is vonul. It hagyja ezt a nyomorult országot, me gyét és várost, eladja az ingatlanait éí kivándorol Kanadába. De ott sem les; ám farmer. Nem. Hanem már előri kilátásba helyeztek ott neki egy szörnyi előkelő ós befolyásos állást, azt fog lalja el. Lélegzetvisszafojtva lessük, hogj vájjon ez a hir kacsa lesz-e, vagy nen kacsa ? Ha kacsa, ugy is jó, mert hát í kacsa mindig jó. Ha nem kacsa, akkor is jó, mert bizonyára senki sem fog gyász ruhát ölteni magára, ha eltávozik Ő, Í büszke Coriolán . . . Guy. ÚJDONSÁGOK. - Időjárás. A? ors7ái?os központi időieM ál lomás jelentése szerint száraz idő várható, sokhelyüt zivatarokkal. — Békéscsaba közgyűlése. Békéscsabí község e hónap 26-án fogja tartani köz gyűlését, melynek fontosabb tárgyai Í következők lesznek: Tárgyalás alá fo£ kerülni az alispán leirata Csaba szer vezési szabályrendeletének módosítási ügyében, melyről nemrégen részletesei is megemlékeztünk. Aztán tudomásul vétel végett előterjesztetnek az alispár jóváhagyó leiratai a gerendási kiren deltségre vonatkozó szabályrendelet, Í munkáslakásobra megszavazott 20.00( korona óz az uj polgári iskolának nyuj tott telek ügyében. Aztán egy benyuj tott felebbezés folytán újból eszközöln fogja a közgyűlés a helyettesítéseket de a-főszolgabíró elnöklete alatt. Majc előterjesztésre kerül az alispánnak dr T a r j á n i Rezső lemondását tudomása vevő leirata is. Ezek lesznek a közgyü lés érdekesebb tárgyai. — A nagyváradi püspökség Budapest: tudósítónk telefonálja, hogy egy estilaj híre szerint A p p o n y i gróf kedd: fogadtatása a Felségnél kizárólag a nagy váradi püspökség betöltésével volt kap csolatos. A kormány, illetve Appony: jelöltje erre az állásra G i e s s w e i r Sándor néppárti képviselő volt, vele szemben a függetlenségi párt Ló vaj Mihály képviselőt kívánta. Közben jöti aztán a harmadik jelölés is, Lány: József fölszentelt püspöké. A koalici<! felbomlása Apponyi jelöltjétől a függetlenségiek egy részét is teljesen eltántorította, mig Lévay jelöltségét Apponyi nem támogatta. Valószínű, hogy mosl már Lányi kinevezésére kerül a sor. Hir szerint Szentkirályi Zoltán képviselő-plébánost nagyváradi kanonokká nevezik ki. — Házasság. Weinberger Mói békéscsabai ékszerész mult vasárnap házasságot kötött özv. S c h u 1 t z Józsefné, szül. L a m p e 1 Lillia úrnővel (Békés) a budapesti IV—IX. ker. anyakönyvvezetői hivatalban. — Szabadságolások a megyén. A vármegyei tisztikar tagjai közül ujabban Berthóty István orosházai és Csánky Jenő szeghalmi főszolgabirák kezdették még szabadságidejüket.