Békésmegyei közlöny, 1909 (36. évfolyam) július-december • 52-104. szám

1909-07-18 / 57. szám

Békéscsaba 1909 julius 11. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 5 — Tanácsülés Békéscsabán. Békés­csaba község pénteki tanácsülése<nagyon rövid volt. Néhány tárgy szerepelt csu­pán, amelyekkel hamarosan végzett az elöljáróság. A község egyik vasut-utcai bérházában levő második üzlethelyisé­get, melyet eddig is Weisz Mór mészá­ros birt, közgyűlési határozat folytán nyilvános árverésen adták bérbe. Az árverés azzal az eredménynyel végző­dött, hogy az üzlethelyiséget 1200 korona kikiáltási áron ismét Weisz Mór bérelte ki. A tanács ezt tudomásul vette és jó­váhagyás céljából a közgyűlés elé utalta. Albrechtovich Gusztáv községi Írnoknak két heti szabadságot adott a tanács. Az alispán a piaci árusításra nézve az egész vármegyére kötelező szabályrendeletet akarván alkotni, fel­szólította Csaba elöljáróságát is, hogy nyilatkozzék a dologról. A tanács meg­bízta a főjegyzőt, hogy a mostani piaci árusítási viszonyok tanulmányozása után annak előnyeiről és hátrányairól tegyen jelentést az alispánnak. Ezzel a tanács­ülés véget ért. — Ki szállít a kórháznak és szegény­háznak ? A csabai közkórház igazgatósága és az elöljáróság versenytárgyalást hir­detett a közkórház betegei ós szegény­ház ápoltjai részére szükséges ágy- és fehérnemüek szállítására. A szállítás el­nyeréseért igen sokan pályáztak. A kór­házi bizottság pénteken délután döntött a beérkezett ajánlatok fölött s a kórház ágy- és fehérneműi szállítását, mint legolcsóbb ajánlattevő, a L ő w y Jakab L. és Társa, a szegényházét pedig az ÁrvayésKohn csabai divatáru-cégek nyerték el. — Halálozá \ Egy közszeretetben álló férfiú elhunyta hirét kaptuk Békés­szentandrásról. Gyurik Sámuel a köz­ségnek 25 éven át volt végrehajtója, életének 66-ik évében meghalt. Elég népszerűtlen állásának is oly nagy kö­rültekintéssel felelt meg, hogy bírta az egész lakosság vonzalmát. Impozáns részvét kisérte el szombaton délután utolsó útjára. Koporsójára a község koszorút helyezott s temetésén az elöl­járóság testületileg vett részt. — Egy fiatal papról. Mindenkinek tanulsággal szolgálhat az az életpálya, mely delelőjót mult vasárnap érte el a szarvasi római katholikus templomban. Akkor tartotta ugyanis első miséjét egy fiatal pap: Bakator József. Bakator édesanyja szegény vasalónő volt, ki is szerencsétlen tűzhalál következtében el­hunyt. Édesatyja egy évre rá szintén meghalt, teljesen árván hagyván a már akkor is jelesen tanuló gimnázista fiukat két kisebb leánytestvérkójével együtt. Bakator József gimnáziumi tanulmányai mellett időt szakított arra, hogy óra­adással némi keresethez jutva, kis test­vérkéit is segíthesse neveltetésükben. Ezt megtudván és méltányolván S z i r­may L. Árpád szarvasi esperes-plébá­nos, pártfogásába vette és saját költsé­gén továbbtanittatta Bakator Józsefet. A gimnáziumot a legjobb sikerrel elvé­gezvén, Nagyváradra küldte a Szent­József intézetbe theologusnak. A fiatal pap vasárnapi primitiája iránt igen nagy volt az érdeklődés, mert egész Szarvas szereti, becsüli. A fölszentelósnél tizenkét pap volt jelen. A szentbeszédet Dunai Alajos dr. békésszentandrási plébános tartotta. Megható jelenet volt, mikor Bakator két kia nővérét, akiket most már ő nevel, a szent áldozásban része­sítette. Mise után a jótökony szivü S z i r­m a y L. Árpád esperesnél eb^ d volt, melyen sokan jelentek meg a polgárság köréből is. — A szabók kongresszusa. Az ország szabóiparosai ez óv augusztusában, Szt­István napjan és a reá következő két napon tartják meg Aradon országos kongresszusukat, melynek igen bő és az iparosokat közelről érdeklő tárgy­sorozata van. A kongresszus előkészítő­bizottsága lapunk útján is felszólítja Békésvármegye szabóiparosait, hogy mi­nél számosabban jelenjenek meg a kongresszuson. Oicsó vasúti jegyről, ingyenes elszállásolásról, olcsó étkezés­ről gondoskodás törtónt, ugy, hogy a költségek alig fognak pár koronát ki­tenni. — Egy munkátegylet feloszlása. A belügyminiszter rendeletet küldött a vár­megyéhez, melyben tudomásul veszi a csabai „Keresztény Munkásegylet" fel­oszlását ós jóváhagyta az alapszabályok­nak azt az intézkedését is, hogy a meg­maradt vagyon fölött a római kath. lelkészi hivatal rendelkezzék. — Felebbezés a csabai biró ügyében. Áchim L. András, a fáradhatatlan felebbező, ismét felebbez. Ambrus alispán ugyanis, mint már megírtuk, Kovács Sz. Ádám csabai biró ellen az Áchim L. András által ellene emelt alaptalan vádakkal tzemben megszün­tetett minden eljárást. Ebben nem nyu­godott meg Áchim, hanem az alispáni döntést megfelebbezte a közigazgatási bizottsághoz. A felebbezésben naivsá­gában is érdekes eszmével áll elő. A biró ügyének megvizsgálását ugyanis egy „független magyar királyi biró"-ra kéri bízatni azon egyszerű okból, mert hát neki a csabai főszolgabiró „ellen­sége". Oh sancta simplicitas! . . . — Nemesi jelvény az iskolákon. A köz­oktatási törvény akként intézkedik, hogy az elemi iskolák homlokzatára a ma­gyar cimert ki kell függeszteni. A tör­vény e rendelkezésének megfelelően a kultuszminiszter most 380 darab címer­pajzsot küldött a vármegye közigazga­tási bizottságához a megyei iskolák kö­zött leendő szétosztás céljából. — A gyomai főszolgabírói állás. Az üresedésben levő gyomai főszolgabírói állás helyettesítéséről, amint értesülünk, nem fog gondoskodni a vármegye. A helyettesítést azért tartja fölöslegesnek, mert az aratási munkák a járás területén nagy részben már befejeződtek minden baj nélkül s ezután nincíen kilátás olyan nagyobb arányú munkásmozgalomra, mely a fős?olgabirói állás helyettesíté­sét szükségessé tenné. Ezenkívül a hiva­tal nyári ügyforgalma is olyan csekély, hogy azt az ott levő szolgabíró is le­bonyolíthatja. Végül a házipénztárra csak haszon háramlik a helyettesítési költség megtakarítása által. Ezek a szem­pontok vezérlik a vármegyét, mikor nem akar a helyettesítésről gondoskodni. — A Békés-Csabai takarékpénztár egye­sület közhírré teszi, hogy folyó hó 22 ón, csütörtökön délután 3 órakor zálog­árverést tart saját helyiségében. — Személyváltozások a megyénél. Mos­tanában a vármegyei segéd- és kezelő­személyzetben több változást eszközölt Ambrus alispán. Igy lllich József írnok helyére, kit Gyula képviselőtestülete városi alszámvevővó választott meg, Frankó Döme, volt gyulai városi pénz­tárost nevezte ki. Nemes János dijnok, ki eddig a gyulai főszolgabiróságnál működött, a központba helyeztetett át, mig Túri Sándor dijnokot a főszolga­birósághoz osztotta be az alispán. — Népies gazdasági felolvasások. Évről­évre nagyobb terjedelemet vesz az a jóirányu kormányzati intézkedés, mely­fnek célja a kisgazdák és mezőgazda­sági munkások okszerű gazdasági kiké pezése. A földmivelósi miniszternek már most gondja van arra, hoizy a gazdasági munka befejezése után az egész ország­ban szóles területen ismét megindu ja­ban a népies gazdasági előadások, gaz­dasági tanítások és háziipari kurzusok, azért körrendeletileg a törvényhatósá­goknál, valamint a gazdasági egyletek­nél ugy intézkedett, hogy még ebben a hónapban mindazok a gazdasági körök, érdekeltségek, egyletek, szövet­kezetek, melyek a n^igy kérdés vég­hezvitelében rendező munkára vállalkoz­nak, mutassák b« részletes munkapro­gramjukat, jelöljék meg a munkaanyag területét és mutassák be a kurzusok költségvetését is, hogy időveszteség nél­kül ftiég őszszel az egyes kurzusok kez­detüket vegyék. — írnokválasztás Orosházán. Orosháza község képviselőtestülete S/o nbaton del­előtt közgyűlést tartott, melynek egyet­len tárgya az első és második írnoki állás betöltése volt Eisőosztá.yu Írnokká Havasy Sándort, másodosztályú ír­nokká pedig Pintér Jánost válasz totta meg a képviselőtestü.et. — Épitesi engedély. Megemlékeztünk már lapunkban arról, hogy a Körös— Tisza—Marosi Ármentesitő-Társulat Bé­kósszentandrás és Szarvas huárában hót darab beton-átereszlőt építtet az utakon keresztül. Az áteresztókek 20 tonnás megterhelósüek lesznek. Ambrus j alispán erre vonatkozólag az építési l engedélyt megadta. — Tanügyi kinevezések ós áthelyezések. A vallás- és közoktatásügyi miniszter G ö 111 Károly inezőberónyi állami pol­gári iskolai tanítót jelenlegi minőségé­ben a törökbecsei, — E h r 1 i c h János késmárki áll. polg. iskolai helyettes ta­nítót pedig az orosházai áll. polgári is­kolához helyezte át. Ivanovich Vik­tor orosházai ós M i 111 Ferenc békés­csabai áll. polgári iskolai helyettes ta­nítókat mostani állomáshelyükön a XI. fizetési osztályba segédtanítókká nevezte ki a miniszter. Tarkaságok. A vészfék. — A gerendasi községháza. Csaba elöljárósága erősen dolgozik már azon, hogy a gerendási közigazgatási kiren­deltség szeptemberben megkezdhesse működését. Mindenekelőtt irodahelyiség és jegyzői lakás után nézett. A régi tiszttartói lakra gondoltak előbb, de azt jelenlegi tulajdonosa, C s i c s e 1 y Pál igen drágán, évi 1600 koronáért adná bérbe. Ezért megszakították vele a tár­gyalást. Ujabban aztán az az eszme merült fel, hogy talán a régi kastély egy részét kellene kibérelni, amelyet gróf A p p o n y i a róm. kath. egyház­nak ajándékozott. Most ebben az irány­ban folynak a tárgyalások. — A szekularizáció. Hajduvármegye törvényhatóságának országos szenzá­cióvá nőtt az a határozata, melylyel a papi javak szekularizációját szükséges­nek mondotta ki Lengyel Imre nyu­galmazott táblabíró indítványára. Hajdu­megye most ezt az igen kényes határo­zatát hasonló szellemű határozathozatal céljából megküldötte Békésvármegyéhez is. A legközelebbi közgyűlés fog hatá­rozni fölötte. — Villámcsapás. Csütörtökön nagy zivatar volt Szeghalmon villámlással és mennydörgéssel egybekötve. A villám belecsapott Bogdán Mihály házába, amely ennek következtében teljesen le­égett. A kár mintegy 800 korona, mely azonban biztosítás folytán megtérül. — Gyulavári óvodája. Gyulavári köz­ség az óvodáját államosítja. A kultusz­miniszter már hozzá is járult az államo­sításhoz azzal a kikötéssel, hogy a dologi kiadásokat a község, a személyieket pe­dig az állam fizeti. Gyulavári képviselő- j testülete a miniszter e kikötéséhez hoz­zájárult s határozatát most jóváhagyás céljából beterjesztette a törvényható­sághoz. — Leforrázott kisleány. G y e b n á r Márton kőmives-munkás most az uj állomási postapavillonnál dolgozik. Pén­teken magával vitte 6 éves kis Juci leányát is. mert. a felesége nem volt otthon. A kisleány, mint afóle gyermek, ide-oda futkározott az állomáson és egyszer betért a restauráció konyhájába is Ott valamelyik cseléd — nem tudni véletlenül-e, vagy szándékosan — le­öntötte forró vizzel, ugy, hogy a kis­leány feje, arca ós nyaka teljesen össze­égett és most súlyos betegen fekszik. A rendőrség beidézte a három cselédet, de azok kereken tagadnak mindent. A rendőrség ennek dacára folytatja a bűn­ügyben a nyomozást. — Öngyilkosságok Orosházán. Oroshá­zán a héten két öngyilkosság is történt. Az egyik öngyilkos Csíki Erzsébet 18 éves cselédleány, aki marólúgot ivott a fölötti elkeseredésében, hogy gazdája roszzul báut vele. — A másik öngyil­kos Baki Mihály 52 éves jómódú gazda­ember, aki háza padlásán felakasztotta magát Tettét óletuntságból követte el. Az öngyilkosok mind a ketten meg­haltak. — Mit kiabálnak ? Hát nem megfizet­tem ? Most mán tán csak szabad huzi­gálni ! . . . Eltalálta. A falusi iskola első osztályában a ta­nító épen az „i" betűt megyarázta a gye­rekeknek. Egyszer a betűt telirta a fekete táblára és feltette a kérdést : — No, gyerekek, ki találja ezt el ? Az kap egy uj krajcárt, — En, — kiáltott a hátulsó padból egy nebuló s ezzel ugy odavágta a sapká­ját az „i" betűhöz, hogy csak ugy puffant. SZÍNHÁZ — Hangverseny és művészi kabaré. Igy nyár elején nemcsak vidéken, de a fő­városban se tud a legelismertebb mű­vész sem hangversenyre, sem kabaré ­estre közönsóget vonzani. Csabán vasár­nap este a hódmezővásárhelyi müvósz­társaság: Darabos Lajos, B e n e s Ida opera-énekesnő és Arany János hegedűművész tartottak a színházban hangversenyt, nagyon kisszámú közön­ség előtt. Dacára ennek a nagyon le­hangoló pártfogásnak, Darabos kántor ez ízben is ragyogtatta szép hangját ós sok érzéssel énekelte a szép „Fráter"­dalokat. Benes Ida hangja erős, de csengése csak a magas regiszterekben van már s korára való tekintettel sem igen jól választotta a negédes előadásu operaáriát. Virtuóz a hegedűn Arany. Hubay nehéz Csárda-jelenet kompozíció­ját nagy művészettel játszotta. Szerdán a kitűnő iró és földink, Zöldi Márton müvészleányai: E 1 z a ós Vilma, Jenőfi kómikus, Telkes Pál conferencier közreműködésével mű­vészi kabaré-estét tartottak a színházban A színház csak félig telt meg közönség­gel, amelynek újból alkalma nyílt meg­győződni arról, hogy a Zöldi-leányok művészetükben mily nagyot haladtak. Zöldi Elza előadott számaiból „A ku­vik" francia daljátókkal, melyet megrázó művészettel szavalt ós játszott, érte el a legnagyobb hatást, Zöldi Vilma »A varróleány", „A színháznál" cimü köl­temények szavalásával ugyancsak sok tapsot aratott. J e n ö f i ügyes kómikus, mig Telkes szellemes konferenciere volt. — Csütörtökön Gyulán tartottak előadást, azonban nagyon csekély volt az érdeklődés. Két dobozi magyarnak valami disznó­ügyben sürgősen Budapestre kellett utazni a mult héten A csabai állomáson azonb n már nem tudtak személyvonatra felszál­lani. Várníok kellett volna majdnem fél­napig. Kénytelenek voltak léhát „sebes gözös"-re, azaz gyorsvonntra szállani. A gyorsvonaton azonban hiába keres­ték a megszokott fa'ócákat. Mindenült csak bőr- és piros b«rsonydiványokat lát­tak. N m is mertek leü ni azokra a fé­nyes helyekre, mert féltek, hogy azért kü­lön kel fizetni. Cs ik a folyosón álldogáltak" és ődőngottek tehát tel s alá. Egyszer az egyik megáll a vészfék előtt. — Koma, jöjjön csak ide. Mi ez a cs*p ? — Oda van írva, hogy vészfék, lát- . halja kend. — Mi a fenének kell ez ? j — O t, van alatta egy cédula, olvassuk el, os/.t' megtudjuk, mire való. Lissacskán aztán kibetűzték, hogy a vonat azonnal megáll, ha megrántják a vészféket. — Hiszi ezt kend, komám ? —- Nem biz' én. Az csak valami huncutság lehet. — Meg kéne próbálni. — Hát próbá:juu meg. Meg is próbálták. A vonat természete­sen megállott és a kalauz szigorú vizsgá­latot indított abban az irányban, hogy ki rántotta meg a vészféket. Csakhamar ki­derült, hogy a tettesek a dobozi magya­rok voLak. Azonnal megbüntette őket 30 koronára, amit ki is fizettek a magyarok. Aztán elindult a vonat, de két perc múlva ismét megállott. Az utasok meg a kalauz iszonyú dühösen támadtak rá a doboziakra, hogy minek ijjesztgetik őket. A két magyar pokoli nyugalommal hallgatta a rájuk zúduló szitkozódást. Egy­szer aztán megszólal az egyik: M OLL-FELE U S EIDLITZ-PORvJ Enyhe, oldó háziszer mindazoknak, kik emesztés zavarokban és az ülő életmód egyéb következ ményeiben szenvednek. Egy eredeti doboz ára 2 korona. Vidéki gyógyszertárakban kérjük MOLL készítményei M OLL-FELE SOS - BORSZESZ MOLL'S rranjbranntwiffl ~ Sllz IMf! Bedörzsölés, elismert, régi jó hirnevű háziszer szaggass es hűlésből származó min­dennemű betegségek ellen. Eredeti üveg; ára K 2. Kanható minden gyógyszertárba n és drogériában. Főszétküldési hely: W)LT< 4., ?vó?ysz9ré3z cs. és kir- udv. szállító. Becs, I. Tuchlaub.t 6 Irodalom. * A .,Zenélő Magyarorsz g" közkedvelt zen°mü f'ilyóir.tt m wt ne^elent füz jte újra i legjobb és 1-gkedvelt^bb zongora­újdonságokat kö'li és p *dig: H a n n y Bél-i, op. 30.: „Fonyódi em ék" cimü ma­gvar ábrándját, népszerű m igy«r nóták művészi összeállításává! ; F u c z i k Gyula „Fest und treu!" cimü vi ághirü indulóját­zongorára. Minden művelt csalad asztmá­nak egyik legelőkelőbb ékessége e házi program, mely a lelki hangul-itok legfino­mibb tónu-'ában tartva, az ábrándos, hó­fehér leányszobától a táncos szalonteremig és nótás ebédlő g, a legigazibb tet­szésre talált. Szinte aj índék^zá nb t menő jutányosán jut a zeneértő közönség a „Z -nélő Magyarország" minden számihoz, mert, ennyi pénzért, 12 korom évi előfize­tésért, csak '2—3 kot át kapai; itt mint­egy 120 d>r«bot kap az eloti/.eiő a neve­sebb hazai és kü'töldi zeneszerzők leg­szebb müveibö . Előfizethetni a most. meg­i du t II-Í < félévre, vaiaraindu't az elő/.ő évfolyamra is, a „Z n >'ő Migyaror^zág" (K ökner Ed-) z nemű-kiadóuivatalábm, Bud pest, VIII., Józset-^örut 11. Félévi előfizetés 6 koron .. Ezért, kap az előfizető 11 füzetet s karácso <ykor egy 40—50 oldal terjedelmű, gyönyörű „Karácsonyi Zenealbumot". Messaline Rádium Louisine Taffet és „Hennebcrg"-se­lyem K feljebb bérmen 4 e és vámm f tesen Minta pos* rdultával, Megrendelések bármely nyelven intezendők : an Seidenfabrikt. Henneberg in Zürich

Next

/
Oldalképek
Tartalom