Békésmegyei közlöny, 1909 (36. évfolyam) július-december • 52-104. szám

1909-12-25 / 103. szám

Békéscsaba, 1909 dec. 25. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 3 hogy az egyesület a helyisógkérdóst radikálisan megoldhassa. Az egyik helyiség a most épült főtéri Weisz Mór kétemeletes házában, akár az első, vagy a második emeleten lenne. A másik, ez a közgyűlésig még csak ajánlat volt, a Gazdasági Egyesület székházának kiépítésével, az emeleten terveztetik. A választmány, mely a lakáskérdés ügyévei foglalkozott, a közgyűlésnek az utóbbit, mint olcsóbbat és célszerűbbet ajánlotta elfogadásra. A közgyűlésről tudósításunk különben a következő: B e 1 i c z e y Géza elnök nyitotta meg a rendkívüli közgyűlést, melyet a kaszinó lakáskérdésének megoldása, illetve a helyiséget bérbeadó Gazdasági Egylettel a szerződés megkötésére a vezetőségnek a meghatal íazás adása tett szükségessé. P á n d y István dr., háznagy-pénztáros szólott most hosszasabban a lakáskérdésről. Azt tartja, fölösleges szólani a jelenlegi helyiség meg nem felelő voltáról. A Gazdasági Egyesület főtéri székházának emeletre való építésével 6—8 teremből álló modern helyiségeket bocsájtana a kaszinónak bérbe, melyek minden tekintetben megfelelők Az egyesület a tágas udvart is parkiroztatná, ugy, hogy nyáron is kellemes otthont találnának a kaszinó tagjai. Hat-tíz éves bérszerződést kér az egyesület, évi 1600 korona bór mellett, de ebben benfoglaltatik a minden tekintetben megfelelő kiszolgálás is. Igaz, hogy nagyobb terhet vállal a kaszinó-egyesület, de ez fedezetet fog találni a tömegesebb látogatottságban és a tagok szaporodásában. Kéri a szerződóskötésre a meghatalmazás megadását. S ü d y István ugy tudja, hogy még egy helyiség-ajánlat is adotott be a vezetőséghez, kéri annak előterjesztését. P á n d y István, K o r o s y László alelnök felvilágosításul előadják, hogy Weisz Mór régebben házának első emeletének 2000 korona évi bérért, most pedig a második emeletnek 1600 koronáért való bérbevételét ajánlotta. A választmány előbb a kért összeget, most pedig a második emeletet tulmagasnak találta. Varságh Béla helyesli a Gazdasági Egylettel a szerződés megkötését, csak a kiszolgálás tekintetében vannak aggályai. P f e i f f e r István, a Gazdasági Egylet nevében biztosithatja a Kaszinó tagjait, hogy e tekintetben panaszra ok nem lesz. Á Gazdasági Egyesület szempontjából a bórszerződés megkötését tiz évben kéri megállapítani. Rosenthal Adolf azt ajánlotta a közgyűlésnek, hogy a választmány tárgyaljon a szerződós megkötése előtt a másik ajánlattevővel, mert szerinte ez a helyiség megfelelőbb a Kaszinó céljaira. A közgyűlés azonban, miután a rendkívüli közgyűlés napirendjére csak a Gazdasági Egyesülettel kötendő bérszerződés volt kitűzve ós igy más nem tárgyalható, elfogadta a választmány javaslatát s megbízta az elnökséget az uj helyiségre a szerződés megkötésével. A kiválóan pontos és a Kaszinó ügyeiben sokat fáradozó háznagy: dr. Pándy István kellemes meglepetést is okozott a Kaszinó tagjainak. Ugyanis három óv előtt, midőn a háznagyi tisztet átvette, a csabai Kaszinó anyagi helyzete nem volt valami rózsás, adósággal küzdött, taglétszáma folytonosan apadt. A háznagy most jelentette, hogy a Kaszinó adóságait rendezte, sőt az uj helyiség csinosabb és célszerűbb berendezésére 2000 koronás alaptőkét akmatoztat a takarékpénztárban. A tagok létszámát pedig 140-re sikerült gyarapítania. — A közgyűlés lelkesen megéljenezte az ügybuzgó háznagyot. A nemzet karácsonyi ajándéka. i - Budapesti levél. Karácsony felé mindenki csak az ajándékról gondolkozik. Az egyik arról, hogy mit kap, a másik arról, hogy mit adjon. Nem is gondolkozhatunk másról, hisz bármerre megyünk, mindenütt csak azt látjuk az újságok hirdetéseiben, a plakátokon, a kirakatokban. Aki kap valamit, az boldog, aki vár, de nem kap, az szomorkodik, aki pedig nem vár.és nem is kap, az — a legboldogabb, i Magyarország e három közül a negyedikhez tartozik. Tudniillik nem várt és ! mégis kapott karácsonyi ajándékot. Megajándékozta a király, mint tegnap már telefonon tudattam s az öreg „Békésmegyei | Közlöny" utján a vármegye közönsége is megtudta, — egy dezignált miniszterelnökkel, Lukács Lászlóval. L uk á c s László a válság kitörése óta mindig mint mumus szerepelt a politika hátterében. Egyszer-másszor előlépett hol mint homo regius, hol mint audienciákra járó vezérpolitikus, de mindig volt valami értelme az előlépésének. Eredményt ugyan nem sokat mutathatott fel, de azért tagadhatatlanul nagy része van abban, hogy a válság a jelenlegi stádiumig fejlődött. Lukácsot nagyon élesen támadták és gúnyolták a lapok. Második darabont vezért láttak benne, akit Kristóffyval együtt újból rá akar szabadítani az országra a király. Mégis, hogy most dezignált miniszterelnökké lett, szinte fellélekzett az egész ország. Miért, mert legalább az egy év óta tartó örökös semmi után végre történt valami. Örülnünk kell ennek, mert Lukács László dezignáltsága már olyan momentum, amely a válságra azonnal, vagy mihamarább rendező és tisztázó hatással lehet. Mindenekelőtt a Wekerle kormánynak kilátása van arra, hogy megszabadul helyéről és attól a rosszakaratú gyanúsítástól, hogy erővel helyén akar maradni. Aztán megszűnik a homályban való veszedelmes játék. Most Lukács Lászlón I áll, hogy a pártokkal tárgyaljon és kabinetet alakítson s a pártokon áll, hogy vele tárgyaljanak és kabinetet alakítsanak. Most már nem taktikázhatnak tovább a visszaugrás lehetőségével a hátuk mögött. Szint kell vallaniok, hogy miből nem engednek és mire hajlandók. Ez mind csupa meghatározott adat lesz, mely körül a helyzet szépen elrendeződhetik. Mint hirlik, Lukács László környezetében nem tartják lehetetlennek, hogy sikerül olyan formulát találni, amelynek segítségével függetlenségi párti kormány alakul 67-es vezetés alatt. A kérdésnek legnagyobb nehézsége abban áll, hogy mimódon lehessen formulázni Justhéknak az önálló bankra vonatkozó követelését, mert az az egy bizonyos, hogy fent ki van zárva az önálló bank felállításának megigérése. Ez idő szerint csak annyi bizonyos, hogy Lukács karácsony után folytatni fogja tárgyalásait a justh-párttal. Nagy jelentőséggel bir e tárgyalásokban a személyek kérdése is, amire nézve szintén később fognak kísérletet tenni a megegyezés dolgában. Sem Lukács környezetében, sem a függetlenségi párt kebelében nem tartják kizártnak a megegyezés lehetőségét. E párt vezetői arra alapítják feltevésüket, hogy Lukács az az államférfi, aki értékes garanciákat tud nyújtani az önálló bank megvalósítására vonatkozólag. Csak az a kérdés, hogy Lukács mennyiben tudja az önálló bankot megígérni. Ha ez a kérdés tisztázódik, a Lukács-regimnek semmi sem áll útjában. Az eddigi értesülések szerint a Lukácsféle kabinetben domináló szerepe lesz a Justh pártnak. Helyet foglalna ebben a kabinetben a Kossuth-párt és az alkotmánypárt is egy-egy taggal. Ennek azonban az a feltétele, hogy a két párt a knrmányt támogató többségbe olvadjon. A Justh-pártnak öt tárca kerülne birtokába. Erre természetesen még mérget nem lehet venni, ez csak a világos tényekből eredő kombináció. A legközelebbi napok azonban már talán tisztább képet fognak nyújtani a dolgok fejleményéről. A csabai ipartestület köréből. Eó'lj \ro'sági ülés. A békéscsabai ipartestület elöljárósága szerdán délután igen látogatott ülést tartott. Az ülésen csaknem minden előljárósági tag megjelent, ami szép bizonyítéka annak, hogy az iparosok kezdenek a saját sorsuk javulása iránt érdeklődni. Magvas és tartalmas is volt ez ülés, mint általában az ipartestület ülései egy idő óla. Olyan problémák kerülnek rendesen szőnyegre, amelyek nemcsak a csabai iparosságot érdeklik, de az egész ország iparosságát és ez által az egész nemzetet is. Mert az iparosság a minden nemzet kulturális haladásának a fokmérője. Nem az irodalom, nem is a művészet mutálják, hogy valamelyes nemzet milyen fokán áll a műveltségnek, hanem az ipar. Nagy szellemek, lángeszű művészek ós írók dolgoznak póldáúl Oroszországban, de azért a nép összesóge alig áll műveltség tekintótében magasabban az afrikai zulu kaffernél. Ellenben ahol az ipar virágzik, ott müveit, vagyonos, megelégedett és boldog az egész nemzet. Elég csak az Unióra, Angliára, Francia- ós Németországra gondolnunk. Sajnos, mi még e tekintetbe hátra vagyunk, de örömmel tölti el lelkünket az a tudat, hogy például Csabán, öntudatos, művelt és képzett iparosok vannak, akik felvehetnék a versenyt bármely ország iparossaival. Az előljárósági ülésről tudósításunk egyébként a következő : Jelen voltak : Wagner József elnöklete alatt: K i s z e 1 y Pál alelnök, Horváth Mihály jegyző, U h r i n András pénztáros, Nyemecz Lajos, V i s k i Dezső, T h i e s z János, F i kk e r Antal, F i k k e r Károly, S t as z e n k a János,^P a p Sándor, D o r n József, Timkó András előjárósági tagok. Jelen volt ezeken kivül ezúttal először, Láng Gusztáv, az iparos-tanonciskola igazgatója is. Megejti meleg mosolya Az első percben már a férfit. Oly szép a nő is megremeg És benne hóditó nemét csodálja. Pedig esak én tudom : ki ő? A jókedvű Isten csodája ! Gyökössy Endre, Tehén vásár. Irta: Péczely József. — A „Békésmegyei Közlöny" eredeti tárcája. Elhatározták, hogy tehenet vesznek. A kertben terem egy kis here, az árendás földön árpa-szalma, kukorica-szár, csuhé. Éppen kitelelne raj la egy jószág. Á nagy árendát legalább az is pótolná. Ugy is nagy loteria a föld; épp ugy, mint minden a világon. Vagy hatot, vagy vakot. A földnek meg éppen sok a nyavajája. A gazda nem győzi rettegéssel. Fagy, köd, jég, hetes eső, aszály. Van ugy, hogy még a legzsírosabb föld c-ak maggal fizet. Ha ugyan azzal is fizet. No, ez a jegyzőféle föld még sohasem hagyta őket cserben. Pedig már harmaradéve van kezük alatt. De ki tudja, mit hoz a jövő?! Az igaz, hogy ez a jó televény agyag a viz menti, egy kicsit hátos, meg az erdő is védi. De van is ára. Mindegy. Pénzes, de jó. Ha nem ugy volna, ha nem hajtaná a magot, most nem kotorászhatnák össze a forintokat. Kit innen, kit onnan. A vacok alól, ászok mögül, láda fiából. Ép egy tehénre való. Hetven-nyolcvan pengőért már takaros jószágot lehet venni. Miközben János gazda a pénzt olI vasgatta, az asszony fontoskodva oda veti az embernek: — Aztán jól niögnézögesse ; kend. j Vagy kis fias lögyön, vagy hasas ... Majd megint: — Ne rúgjon ... A tejet jól leadja .. János csak fejével intett. A beszédre : nem ér rá, mert a pénzeket pászoltatja i egv léniába. Az asszony rákönyököl az asztalra I s ugy nézi az ember szivetős mukáját. i Biz azért sokat keltett izzadnia, mig í ennyire jutottak. De lám az erős akaI rat mégis kiórvényesül, Három éve, hogy gyűjtenek. Most már füzérben van. A asszony arca sugárzik az örömtől. Holnap már tehenük lesz. Talán már meg is fejheti. Később meg is mondta az embenek, hogy ő már gondoskodott állandó vevőkről: — A kántorékhoz két liter, a tanitóékhoz kettő, az négy ... a papáknak három, az hét. Ami marad, az jó lesz túrónak, tejfölnek. János legyint egyet a kezével. Ami azt magyarázza, hogy elég a sok hijába való szóból. Ne zavarja. Az asszony elhallgatott. Csak ugy magában szövögeti a jövö selymes szálait. A on tűnődik, hogy mennyit is kap majd naponkint a tejért. Nyolcon alul nem adja. A jó süiü tej kilenc krajcárt is megér. Hét literre van vevő. De hátha nem ad annyit? No az nem is lenne tehén, csak kecske. Pedig a turó is, tejföl is jó volna. Azzal piacot is lehetne ülni Még irigykednének is az asszonyok ... Arra kell maradni minden nap egy köcsöggel. . . Elmosolyodott. Hunyorogni kezdett a két szemével. No, azon is könnyű segileni. Egy kis viz. Mi az ? Meg se látszik annyi tenger tej között. Félliter, vagy talán még egy-egy litert is bevösz .. . Az ember elkészült a számlálással. A pónzl zsebkendőbv kötötte. — Hetvennyólc pengő, — mondá. Az asszony megütődve kérdezte: — Nincs ki a nyóevan ? — Két pöngö a hijja ... — Lőhet azér' azon is, ugy hetven', hatvannyolcéi-'... — Lőhet, már honnó lőhetne.. . — De takarosai, jó tejelőt... — Azt hát.. . . . . Mikor az ember másnap kora hajnalban elindult a vásárra, az aszszony utánna kiáltott : — Oszt mög ne csalják kendet 1 — Engöm ? — Nono ... János az uton találkozott a Senye komával. Az is a vásárba igyekezett egy süldő malac irányában. Senve koma megtudakolta a Jánost: — Ószt milyen szándékkal ? János nagy büszkén előre nyújtotta a nyakát, köszörült egyet a torkán s csak ugv a fólszáján vetette ki: - Tehén... Senye koma megállt. János elmosolyodott. Jól esett neki a koma megütődóse. Élvezte is. Csak ugy sugárzott az arca : Már ón ilyen vagyok ! A koma megcsóválta a fejét. Na, mert ők is csak elégszorossan élnek; a pénzt megnézik; mégis alig tudnak egy süldőre valót összekapargatni. Ez meg mindjárt tehénen kezdi. No ez nagy csvda ilyen szigorú időben. Ugy egy jó dülő föld után Senye koma megkérdezte : — Te takarítottad ? — Én, mög a Rozi... A csabai átjárónál pipára gyújtottak s aztán csak ugy pipaszó mellett lépegettek egymás mellett Senye komának is a tehénen járt az esze, Jánosnak is. A vásárban is együtt nézlelődtek, A jószágokat vizsgálgatták. Ki milyenes. Meg-megálltak egy-egy jóállású tehén | előtt. Senye koma mint afféle járatos ember, megnézte egy-egy formás állat fogát, tőgyót. Hümmögött. Hol itt, hol ott talált benne kivótni valót. Egy füstös nyakúnál hunyorogni kezdett Jánosra. Ez az. A tehén gazdája, egy kövér képű fiatal berényi sváb gazda hetvenöt pengőre mondta a tehenet. Senye koma megszegte a nyakát: — Ézór' ? A német csak a vállán rántott egyet. — Ezér' ? — ismételte a koma — A fogai rosszak, kócos, a szömei hályogosodnak, csont, bőr ... Ez még tejet se látott, nem hogy adna ... Körülkerülte. — Jó koszttal tán még mönne valamire. No hát.. . Odalépett a némethez, megfogta a kezét s belecsapott. — Hatvan .. . A gazda elrántotta a markát. — No ? — Inkább agyon ütöm . .. — Hát üsse agyon ... A két koma elsomfordált. — Mögéri — súgta Senye koma a János fülébe. Testvérek között is. Egy I Ne tétovázzék, ha fáj a feje, BERETVÁS-PáSTILLÁT hanem használjon azonnal amely 10 perc alatt a legmakacsabb migraint és fejfájást elmulasztja. Ára VIO Kapható niinOrvosok által ajánlva ' " 1 den gyógyszer tárban. Kédziti Ueretvás Tamis gyógyszerész Fispo3t n. - 3 dobozzal ingyen poaai szállítás. 1