Békésmegyei közlöny, 1909 (36. évfolyam) július-december • 52-104. szám

1909-12-02 / 96. szám

Békéscsaba, 1909 dec. 25. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 351 nyok igen szigorúan büntetnek. Legsúlyosabb e vádak között az volt, hogy Nyárády, miközben Békésre pályázott, már elfoglalt egy másik lelkészi állást. Az egyházi törvények szerint pedig addig egy lelkésznek sem szabad másfelé pályázni, mig előző állomáshelyén leggalább egy évet el nem tölt. Nyárády a törvénynek ezt a világos intézkedését semmibe sem vette, áthágta, pályázott, sőt sikerült is magát megválasztatnia. Az egyházmegyei törvényszék behatóan foglalkozván ezzel a kérdéssel, megsemmisítette a válauztást. Sőt ezzel sem elégedett meg, hanem Nyárádit az összes költségekben elmarasztalta és ellene fegyelmi eljárás indítását rendelte el. Az egyházmegyei törvényszéknek ezt a határozatát viszont a Kecskeméthy párt felebbezte meg az egyházkerülethez, mely november 23-án és 24-én Debrecenben tartott emlékezetes közgyűlésén foglalkozott véle. Az egyházkerület nagy apparátussal ós érdél lődóssel fogott az ügy tárgyalásához, tekintettel arra, hogy a kerület egyik legnépesebb ekklézsiája hí tóleténekjö vőbeli irányítása és a törvény uralmá ak biztosítása fölött volt hí vatva dönteni. A kerületi közTyülós az egyházmegyei törvényszék ítélete értelmében a választást végérvényesen megsemmisítette. Az egyházkerület határozata csupán az uj választásra vonatkozólag tartalmaz eltérő intézkedést. Az egyházmegyei törvényszék ugyanis kimondotta, hogy az uj válásztásnak a régi pályázók között kell megtörténnie, természetesen Nyárády kivételével, akit az ítélet kizárt ebből a pályázatból. Ezzel szemben a kerület akként döntött, hogy az uj választás nem a régi pályázók között fog megejtetni, hanem teljesen uj pályázatot kell hirdetni. Nyárády azonban ezen a pályázaton sem vehet részt. Békésen tehát újra kezdetét fogja venni a kortesvilág nemsokára s köszörülhetik is már fringiáikat az ellenséges pártok. Hogy azonban Nyárádyból békési pap mostanában nem lesz, az bizonyosra vehető. Apróságok. - Külön fővárosi ludósitónktól. (Hol a melléklet ?) Néhány nap óta egy uj színnel gazdagodott Budapest. Uniformisba bujtatott suhancok száguldoznak motorbiciklin, hogy minél gyorsabban ellássák apró megbízásaikat. Egy uj, nyugaton régóta virágzó vállalatot: a The Budapest Messenger-.Boy Company kifutói, a fürge póstásfiúk. Egyelőre csak huszonötén vannak, de az első pár napi kereslet megmutatta, hogy rövidesen egész szervezett hadsereg veszi föl a harcot a sarki szolgálatban kiérdemesült, öreg hordárok ellen. Máris szörnyű népszerűségnek örvendenek a Messzendzser boj-ok; persze vannak, akik a nagy lárma dacára sem vettek tudomást róluk és kitartanak az utcánfagyoskodó vörös sipkások mellett. Az otthon irók és hírlapírók körében történt a következő mulatságos eset. Papp Zoltán képviselő, aki egyúttal az „Egyetértés" főszerkesztője, egy ; alsós partinál kibicelt, mikor egy levelet kézbesítettek neki. A levél tartalma ez volt: „Kedves Barátom ! Mellékelten küldök egy Messenger boyt, légy szives használd föl." Papp Zoltán elolvasta a levelet, megforgatta, vizsgálta, kívülbelül, aztán újra elolvasta és zsebre tette. A kártyázó társaságnak föltűnt, hogy valami nyugtalanítja a különben csöndes és hidegvérű kibicet. — Mi bajod, Zoltán — kérdezte az egyik — tán rossz hirt hozott a levél ? — Nem, nem — mondta zavartan Papp Zoltán — csak egy különös rejtélyt lőtt a hasamba. Aztán megmutatta a levelet a kíváncsi barátnak, aki mosolyogva igazította útba: — Egyszerű a dolog. Küldd be a szerkesztőségbe, hogy írjanak róla. — De hogy küldjem be — töprengett Papp — mikor nincs mellékelve a melléklet ? A kis Messenger boy pedig ezelőtt künn állt az előszobában ós haptákban várta a főszerkesztő parancsát. (Börze-humor) Klein ur megszólítja B 1 a 11 f e 1 d urat a tőzsdén: — Mit gondol, miért emelkedik az Iparbank ? (Itt a részvényeket kell érteni.) — Miért? Nagyon egyszerű. Átalakítják villamos üzemre. ? ? — Mert az igazgatók — lovak. Egy másik vicc a Budapesti Bank r.-t.-ról keringett, amely az utóbbi időben nagy szerencsével helyezett el a vidéken Hazai sorsjegyeket. — Ezeknek jól megy — káromkodott az egyik tőzsér — olyan szilárdak, mint a tarpéji szikla. A másik mindjárt megfejtette a rejtélyt : — Es tudod, hogy miért? Mert a részvényeket megkenték Diana-sósborszeszszel ... Egy év óta ugyanis a Budapesti Bank finánszirozza a Dianát. (A végzet.) A minap nagy megdöbbenést keltett az a hir, hogy az Onda halottai között a ringaperei öbölben két magyar is odaveszett: B e n i c z k y István és a felesége, gróf W a 1 d e k Valéria. A szerencsétlenek pár hónap előtt keltek egybe és kétévre tervezett világkörüli útra indultak, hogy aztán idehaza tapasztalatokban gazdagodva, vegyék át a hatalmas domínium vezetését. Most kiderül, hogy a fiatalok katasztrófája mögött megrázó tragédia lappang. Beniczky István édesanyja ellenezte a házasságot, mert a leány szegény volt és grófi címe ellenére sem tartozott a legelőkelőbb társasághoz. A fiatal dzsentri azonban nem respektálta az anyja ellenkezését és feleségül vette a grófnőt, akit halálosan szeretett. A házasságkötés a legnagyobb csöndben történt. A fiatalok ép azért indultak a hosszú útra, mert azt remélték, hogy mire visszatérnek, az anyai szív meghódol a változhatatlannak. Meg is hódolt volna, ha a kegyetlen fátum másként nem rendelkezik. Most gyászba borulva, megtörten siratja mind a kettőt. A megriasztott anyós. Mikor a vőmuram haragszik. Épületes kis családi jelenet játszódott le pénteken este Gyulán. Egy anyós és egy vő harcáról van szó, amely harc, bármily hihetetlenül hangoznék is, nem a vőmuram, hanem az anyós megfutamodásával végződött. Sőt az anyósnak meg kellett kóstolnia azt is, hogy milyen nagyszerű dolog az ablakon át megugrani, ha baj van. Szegény anyósoknak igazán sok a bajuk. Anyósnak lenni nem valami kellemet állapot, különösen mai napság, mikor minden viccelni szerető és magát szellemesnek tartó bácsi rajtuk tölti ki a bosszúját és gyárija róluk a hülyébbnélhülyébb vicceket. Nem kellemes az élete az olyan anyósnak sem, akinek olyan veje van, mint e tragikomikus történet egyik hőse. De ne elmélkedjünk, hanem kezdjünk belé a históriába. Özv. Juhász Jánosné, egyetlen lányát Körösladány Péterhez adta feleségül. E kissé furcsa vezetéknevü bácsiról azért kellemetlen irni, mert a keresztnevét is folyton ki kell tenni, különben Körösladány nemes községe sértve érzi magát és megharagszik. Körösladány Péter uram tehát elvette a Juhászné lányát. Egy darabig boldogan is élt a fiatal pár. Pörpatvarnak és más hasonló jóknak nyoma sem volt közöttük. Egyszer azonban beütött a krach, mégpedig az anyós személyében. Minden anya szereti a lányát, ez természetes. Szereti még akkor is, mikor már asszony lett. Ha pedig szereti, akkor dirigálja is, épen ugy, mint lánykorában. Ugy kell öltözködnie, járnia, főznie, ahogy ő akarja, nem ugy, ahogy a férjemuram szeretné. Neki mindig „hallgass" a kötelessége, valahányszor az anyós bölcs intelmekre nyitja a száját. Az ilyesmi természetesen nem tetszik a férfiaknak, ha csak van bennük egy kis önállóság. Körösladány Péterben pedig nagyon is sok volt ebből a jóból és ezért nem tetszett sehogysem a Juhászné eljárása. Meg is mondta ezt nem egyszer. No nem is kellett több. Megkezdődtek az intrikálások, a panaszok vőmuram ellen. A fiatal asszonynak csak ugy zúgott a feje egyfelől férje átkozódásaitól, másfelől anyja panaszaitól. A panasz valamivel enyhébb, mint az átok, és nem lehet csodálkozni, hogy a fiatal asszonyt inkább anyja panaszai hatották meg, mint férje átkozódásai. Ennek pedig ellenségeskedés, gyűlölet lett a következménye, úgyhogy ' egy szép napon a fiatal asszony faképnél hagyta az urát és visszament az anyjához. Körösladány Péternek nagyon fájt ez a hűtlenség. Búbánatát zeneszóba, borba próbálta temetni, de nehezen sikerült. Az a bűbájos átkos szempár mindig csak előtte lebegett, ejvette nappali és éjszakai nyugodalmát. Üzengetett neki, hogy jöjjön vissza, de hiába. Az asszony hajthatatlan maradt, mert mögötte állott és szuggerálta Juhász Jánosné. Az elkeseredett Körösladány Péter nem is bírta tovább péntek esténél. Szedett magába egy kis bátorságot és elment az anyósa házához. Bekopogott az ablakon: — Eresszenek be! — Eltakarodj innen te korhely! — hangzott belülről a barátságos válasz. — De eresszenek be! Haza akarom vinni a feleségemet. — Azt ugyan nem viszed el innen, te pernahajder! — Majd megmutatom én, hogy elviszem. Erre Körösladány Péter egy tornásznak is becsületére váló ugrással átvetette magát a kapun és az udvarban termett. De akkorára már be volt zárva a pitvarajtó is, a szobaajtó is. Az anélkül is dühös és hatalmas erejű embernek ez „smarn" volt. Neki vetette széles vállát az ajtóknak és ugy kinyíltak, mintha sohasem lettek volna bezárva. Pár perc múlva a szobában volt, ahol Juhászné félholtra válva várta. — Adja ide a feleségemet! — ordított az öreg asszonyra. — Nem adhatom, nincs itt! — válaszolt Juhászné, kezeit tördelve. — De itt kell lenni! El akarom vinni. Adja ide, mert különben agyonlövöm. És ekkor már revolvert is szegezett az öreg asszonyra, aki sikoltozva rohant az ablakhoz, felszakította és hiányos, éjszakai öltözetben kiugrott az utcára. Kétségbeesve kiabálta : — Gyilkos ! Segítség! Egy rendőr éppen arra járt s a sikoltozásra odasietett. Be is hatoltak a szomszédokkal együtt a szobába, de már akkor hült helye volt Körösladány Péternek. Szép szerivel megugrott és magával vitte anyósának egy csomó ruhaneműjét is. A rendőrség azonban csakhamar kézrekeritette és átszolgáltatta a gyulai kir. ügyészségnek. A haragos vőmuram tehát nem igen fogja elkerülni a hűvöst. A „Inpi Közlöny" táviratai. Az ex-Iex elkerülése. Politika'-, különösen pedig néppárti körökben máma az a hir terjedt el, hogy az ex-Iex lehető elkerülése céljából a kormány a jövő hét közepén össze fogja hivni a képviselőházat. A Ház összehívásának egyetlen és főcélja volna az indemnitás megszavazása. Ha a Ház összehívása megtörténnék is, nagyon kétséges volna az indemnitás javaslatának keresztülmenetele. Mert a Justh-párt bizonyosan megobstruálná. Egyébként azért sem lehet teljes mértékben hitelt adni a néppárti körökből támadt hírnek, mert a törvények értelmében ügyvivő-kormány nem terjeszthet elő ináemnitást, csak kinevezett kormány. Ebben az esetben tehát a királynak újból ki kellene neveznie a Wekerle-kormányt. Erre azonban jelenleg igen kevés remény van. A néppárti hir tehát nem eredhetett hiteles forrásból. A minisztertanács. , A minisztertanács szerdán délután 4 órakor vette kezdetét a miniszterelnöki palotában. A kormány minden tagja jelen volt. Hir szerint a miniszterek az indemnitás lehetőségéről és az ex-lex elkerüléséről tanácskoztak. Az ex-lex hirének hatásaBécsből jelentik : Osztrák politikai körökben mély hatást keltett a magyar kormánynak abbeli kijelentése, hogy ha nem mentik fel és indemnitást sem kap : január 1-től fogva már nem fogja a közös költségekhez Magyarország részéről esedékes összeget kiutalványozni. E hirre a bécsi vezető körök már tárgyalásba is bocsátkoztak néhány nagy pénzintézettel egy nagyobb kölcsön ügyében, amelyből az osztrák kormány egyedül fedezné a közösügyes kiadásokat. A politikai viszonyok rendbejövetele után aztán Magyarország megfizetné, amivel hátralékban maradna. ÚJDONSÁGOK. - Időjárás. Az országos központi időjelző állomás mára enyhébb időt jelez, nyugaton elvétve csapadékkal. — Uj pénzintézet. A Csabán létesítendő uj pénzintézet alapitói vasárnap délelőtt Fábry Károly elnöklésével értekezletet tartottak, melyen örömmel konstatáltak, hogy a Békésmegyei Általános Takarékpénztár részvényeit a közönség az ivtartóknál oly tömegesen jegyezte, miszerint túljegyzésre lehet számítani. Az értekezlet bizottságot küldött ki az alapszabályok elkészítésére. Az alakuló közgyűlés dec. 12-én fog megtartatni s működését az uj pénzintézet január l-én megkezdi. — A vármegye munkásházai. A vármegye által az idén épített 122 munkásház ügye most már minden tekintetben rendben van. A felülvizsgálás is megtörtént és mivel kifogások nem merültek fel, a szerencsés munkások már el is foglalták hajlékaikat. Már a félévi lakbért is lefizették a községi elöljáróságoknál. A szerződések aláírása most van folyamatban. E szerint a munkásoknak 30 év alatt kell lefizetni a házak vételárát s akkor egészen az ő tulajdonukba mennek át. A munkások kiválasztásánál a hatóságot az az elv vezette, hogy elsősorban azok részesülnek abban a jótéteményben, akik józan gondolkozásuak és sok gyermekkel birnak. A munkásházak tágasak, egészségesek és minden tekintetben megfelelnek a célszerűség követelményeinek. A 122 muukásház felépítésével az alispán programjának első turnusa telt el. Még két turnus lesz. Az egyiket 1910-ben, a másikat pedig 1911-ben valósítják meg. Ekkorra a munkásházakra felvett 500,000 koronányi összeg elfogy teljesen. Egyes oldalról kifogások merültek fel a munkásházak ellen. E kifogásoknak azonban alapjuk nincs, mert a munkásházak minden tekintetben célszerűek, másrészt pedig Békésmegye népénél nem lehat túlzott igényekkel fellépni. Az ő életszokásaikkal a munkásházak minden tekintetben quadrálnak. — Kataszteri felmérések a vármegyében. A pénzügyminiszter leiratot küldött a vármegyéhez, mely az 1910-ben végrehajtandó országos kataszteri felmérések ügyében foglal magában Békésvármegyére nézve intézkedéseket. E szerint jövőre Békéscsaba, Újkígyós, Kondoros, Öcsöd és Békésszentandrás községek határában fognak eszközöltetni a felmérés mérnöki munkálatai. A miniszter az alispán útján hívja fel az érdekelt községek elöljáróságát arra, hogy a felmérési munkálatokat végző közegek különböző szükségleteiről és a segédszemélyzetről gondoskodjanak. — Ajánlat a csabai szinház építésére. Hogy a csabai szinház kicsi, szük és mindenképpen célszerűtlen, iudja azt Csabán mindenki és mi is keseregtünk már miatta számtalanszor. Merültek is fel már kalandosabbnál kalandosabb tervek arra nézve, hogy miképpen lehetne ezt a színháznak csúfolt lokalitást kibővíteni. Ez a kibővítés azonban még az ábrándok világába tartozik, mivelhogy hiányzik az, ami Montecucolli szerint a hadviseléshez is kell: a pénz, a pénz és harmadszor is csak a pénz. Mégis érdekes, hogy a kibővítés hire már átrepülte az ország határát, át Bécset és eljutott Németországba. Egy nagy színházépítő német cég, a „TheaterBaűunternehnungs-Gesellschaft' ugyanis megkeresést intézett Csaba elöljáróságához, melyben ajánlkozik a szinház kiépítésére. A német cég bőven megindokolja, hogy a színházépítésnek speciális követelményei vannak, amelyeket más építőmesterek egyáltalában nem képesek kielégíteni. A cég biztosítja a községet, hogy ő egy minden tekintetben célszerű és modern színházat épit jutányos áron Csabának. Hogy erre azonban mikor kerülhet a sor, azt talán senki sem tudná megmondani.