Békésmegyei közlöny, 1909 (36. évfolyam) július-december • 52-104. szám

1909-12-02 / 96. szám

4 — A közigazgatási bizottság ülése. Bé­késvármegye közigazgatási bizottsága e hónap 18-án, hétfőn tartja rendes havi ülését. — Jubiláló ipartestület. A Békési Ipar­testület november 28-án, vasárnap ünne­pelte fennállásának 25-ik évfordulóját. A szép ünnepélyen a békési iparossá­gon kivül részt vettek a vármegye társ­Ipartestületi is. A délután 3 órakor kezdő ünnepség kimagasló mozzanatai voltak: P o p o v i c s Szilveszter békési főszolgabíró magas szárnyalású ünnepi bészéde, Mészáros József ipartes­tületi jegyző felolvasása, V i r á g h Fe­renc szavalata, Horváth Mihály bé­késcsabai és Varga András szeghalmi ipartestületi jegyzők üdvözlő beszédei. Végül H e n c z Antal ipartestületi elnök lelkes szavakban méltatta Wenck­heim Frigyes grófnak az ipartestület iránt tanasitott jóindulatát és azokat az érdemeket, melyeket a testület fellendü­lése körül szerzett. Este mintegy 150 terítékű kedélyes társasvacsora volt az ipartestület helyiségeiben. — Esküvök. Untervéger Péter békési uradalmi orvos leányát, Margitkát szerdán vezette oltárhoz Csipék Gyula, a békési Wenckheim-uradalom ispánja. - Schreiber Ottó gyulai főgimná­ziumi tanár nov. 25-ikén délelőtt ve­zette oltárhoz Pozsonyszentgyörgyön C h r a p p a Jankát. — Eljegyzés. Bacsó Gyula, a gyu­lai főgimnázium tanára, eljegyezte S z e­1 e i Rózsát, a kiskőrösi polgáriskola tanárnőjét. — Jegyzőválasztás. Kedden délelőtt a vármegye két községében is voltak községi tisztviselőválasztások. Szarvas község képviselőtestülete az újonnan rendszeresített 4-ik jegyzői állásra nógy pályázó közül dr. Dérczy Ferencet választotta meg. — Mezőb?rény község­nél a törvénykezési jegyzői állást kel­lett betölteni. Ez állásra a képviselőtes­tület egyhangúlag P i 11 z Mihály adó­ügyi jegyzőt választotta meg. Az ily­* éppen megüresedett adóügyi jegyzői lás szavazattöbbséggel G o z m á n y üzsef anyakönyvvezető segédjegyzőé, z ő állása pedig B r ü c h e r Józsefé itt. — Halálozások. Láng Pál, Csabá­nak egyik köztisztelt, régi polgára, Láng Gusztáv ev. tanitó ós a tanonc­iskolák igazgatójának édes atyja, hétfőn, élte 90-ik évében elhunyt. Elhunytát fián ós leányán, férj. M i c h n a y Sán­dornén kivül nagy rokonság gyászolja. Temetése kedden nagy részvét mellett ment végbe. Mikler Sámuel, besztercebányai ág. ev. esperes-lelkész, Mikler Sán­dor, Békésvármegye tanfelügyelőjének édes atyja vasárnap szintén elhunyt. Darabos Lajos hódmezővásár­helyi református kántort, a kiválóan széphangu énekest súlyos csapás érte a napokban, édesatyjának, Darabos Lajos nyugalmazott gárdonyi tanítónak elhunytával. — A községi jegyzői nyugdijválasztmány ülése. Bókósvármegye községi jegyzői nyugdijválasztmánya hétfőn délután ülést tartott, melyen egy kölcsönért benyújtott kérelmet intézett el. A vá­lasztmány a kérelmet nem teljesítette, azzal az indokolással, hogy a megyei alapokból személyi kölcsönt adni nem lehet. — A Gyv. H. É. V. közgyűlése. A Gyu­lavidéki helyiérdekű vasút részvényesei december 1-én, szerdán délelőtt közgyű­lést tartottak. Eközgyülésen bemutatásra került az igazgatóság mult évi jelentése, melyet egyik régebbi számunkbau már részletesen ismertettünk. A kedvező kon­junktúrákra való jelentés örvendetes tu­domásul szolgált. Ugyancsak ez a köz­gyűlés választotta meg az igazgatósá­got is, mert a réginek már lejárt a man­dátuma. Az uj igazgatóság tagja egytől­egyig a régiek maradtak. — Adóbehajtás Gyulán. Az adót bizony senki sem fizeti szívesen. Különösen nem szívesen fizetnek a gyulai honpol­gárok, akiknél már horribilis summára emelkedtek az adóhálralókok. A városi végrehajtók hiába járják sorba a hátra­lékosokat, csak nem akarnak fizetni. A pénzügyigazgatóság végre is meg­sokalta a dolgot 'és most állami végre­hajtót rendelt ki [a hátralékok behaj­tására. Az állami végrehajtónak nagyobb hatalom lóvén a kezében, talan sike­rülni fog megpuhítania a csökönyös fizetni nem akarókat. — Közművelődési előadás Békésen. A vármegye közművelődési bizottsága va­sárnap tartotta meg Békésen megnyitó­előadását. A bizottság kérésére, felhívá­sára dr. Zöldy János vármegyei fő­orvos tartott előadást. Előadásának tárgya : „A helyes élet feltételeiről." A községháza tanácstermében összesereg- ! lett nagyszámú hallgatóság élénk figye­lemmel" hallgatta végig a népies hangú, de minden íziben tanulságos közegész­ségügyi előadást. A békési polgárok egy szép délután emlékével távoztak. Az előadó főorvos most is bebizonyította, hogy egyéni kiválóságát a felnőttek ok- ' tatásügye terén is nagy haszonnal ké- | pes érvényesíteni. Az előadást megelő- ; zőleg W e i 1 Károly joghallgató sza- j valta el nagy hatással Farkas Imre ! „Czinka Panna" cimü költeményét. Vé­gül P á 1 Ernő közművelődési bízott sági titkár rámutatott a felnőttek okta­tásügyének nagy kulturális jelentősé­gére s egyben a vármegyei közműve­lődési bizottság mélyreható törekvéseit Békés polgárságának jóindulatu figyel­mébe ós támogatásába ajánlta. A min­den tekintetben szépen sikerült meg­nyitó-előadás, hogy méltóképpen nyer­jen folytatást, arról gondoskodni fog Bányai István békési ipariskolai igazgató, ki a közművelődési bizottság előadásainak rendezésénél már is elis­merésreméltó, tevékeny munkálkodást fejt ki. — Iparhatósági megbízottak választása. Gyula város képviselő testülete decem­ber 7-én rendkívüli közgyűlést tart az iparhatosági megbizottak választási cél­jából. Ez alkalommal Gyula város ta­nácsa mellé 20 megbízottat választanak, mégpedig tizet az iparosok, tizet pedig a kereskedők közül. Ugyanilyen arány­ban fognak megbízottakat választani a gyulai főszolgabíró, mint elsőfokú ipar­hatóság mellé is. — Nyilatkozat Fábry Károly, ország­gyűlési képviselő ur annak a közlésére kért fel bennünket, hogy a „Békés­megyei Függetlenség" tegnapi számá­ban „Ország bolonditás" cím alatt meg­jelent cikkének egyes részei — nyomdai tördelési hibás összeállítás folytán — nem a megirt sorrendben állíttattak össze és közöltettek. Ez okból nincs meg mindenütt az egymásból folyó sor­rend és némely helyütt az összefüggés. — Az októberi megyegyülés jegyzökönyve. Évtizedek óta nem volt már olyan ha­talmas törvényhatósági bizottsági ülés, mint az októberi. Csaknem kétszázöt ven tárgy fölött kellett határozatokat hozniok a megyeatyáknak. Természete­sen ily nagyarányú gyűlés jegyzőköny­vének megszerkesztésével nagyon sok dolog van. A jegyzőknek ugyancsak izzadniok kellett. De legjobban kellett izzadnia a kezelőszemélyzetnek, mely a rengeteg anyag leírásával foglalkozott. Hogy mily terjedelmes az a jegyző­könyv, bizonyítja az, hogy csak a le­írása tovább tartott egy hónapnál, ugy, hogy az alispánnak csak most van mód­jában felterjeszteni a belügyminiszter­hez. A jegyzőkönyv pár száz oldalra terjed, tehát áttanulmányozása dolgot ad a miniszternek is. — Szeghalom vásárjai. A kereske­delmi miniszter megengedte, hogy Szeg­halom község az eddigi egy kirakodó­vásár helyett ezentúl kettőt tarthasson­Régi vágya teljesül ezzel Szeghalom ós környéke polgárságának. — Áthelyezés. A hivatalos lap keddi száma jelenti, hogy a király Pajor An­tal szeghalmi járásbirónak saját kérel­mére eddigi minőségében a nagyvárad ­városi Ijárásbirósághoz való áthelye­zését megengedte. — Nlegtamadott baka. Szombaton éj­jel Lenti István csabai 10l-ik gyalog­ezredbeli baka hazafelé igyekezett a kaszárnyába Egyik mellékutcában há­rom ismeretlen civilember került eléje, akik belékötöttek, majd megtámadták, egy kicsit elagyabugyálták, sőt meg is . szúrták, aztán elfutottak. A rendőrség I most nyomoz a baka ismeretlen táma­dói után. — A csabai lőszerraktár kibővítése. A csabai hadszerkószlet-raktár kibőví­tése ügyében kiküldött katonai ós pol­gári vegyes-bizottság december 1-én tartotta meg tárgyalását Csabán. — A gyulai állomás tolvaja. Sokszor irtuk már, hogy a gyulai állomásról egyre-másra szokták lopkodni, különö­sen igy tél felé, a talpfákat. Már néhány tolvajt sikerült lefülelnie a rendőrség­nek, de a lopások csak nem szünetel­nek, sőt a hideg idő beálltával nagyobb mértékben felujultak. Oka ennek leg­főképpen az, hogy az állomási test nincs kellőképpen bekerítve. Hétfőn egy fatolvajt ismét kózrekeritett a rend­őrség 11 o v i c s György személyében, aki ellen megindították az eljárást. Tarkaságok. A gyermekszobából. Két kis gyerek beszélget egymással. Egy fiu és egy leány. A fiu idősebb mint testvére, többet tud nála, ennélfogva ok­tatásban részesíti húgát. Most nem kissebb dologról msgyaráz neki, mint a lélek. — A tested — mondja — nem jut a menyországba, csak a lelked. A kis leány értelmetlennek találta ezt a dolgot. Persze, te nem is tudod, mi az a lé­lek ? — mondja a fiu. — Nem. — A lélek, az a valami, ami benned van. Nem lélekzés, nem a szived. Érzed, de nem látod. A kis lány intett a fejével, hogy most már érti. — Tudom, mit gondolsz — szólott. — Na mit? — Ugy-e érzem, de nem látom. — Igen. — Pedig bennem van. — Igen. — Igen, tudom már, az az ebéd . .. A macska. Szegeden van egy ideges fiatal fiská­lis, aki éppen azért kissé felületes is. A múltkor bemegy hozzá egy jóképű magyar, és előadja, hogy a macskát kölcsön adta a szomszédjának, de az nem akarja vissza­adni. — Mennyit és az a macska ? — kérdi a fiskális. — Mög ér vagy negyven pöngőt. — Hát olyan nagy ? — Hászen van az egy félrőfnól is nagyobb. A tárgyaláson aztán szóval is előadja a fiskális a keresetét ilyeténképen : — Alperes borzasztó kárt okozott fel­peresnek. Magánál tartja értékes macská­ját, mely nem közönséges állat, hanem másfélméteres gyönyörű példány, a család kedvence. Képzelheti tekintetes biróság, hogy eltulajdonítása óta hogy elszaporod­tak a háznál az egerek ! A kamara tele van velük, kirágják a lisztes zsákokat tenger kárt okozva ... Egyszer csak felugrik a felperes és pulykavörös arccal rákiált az ügyvédre : — Nem azért fizetem az urat, hogy megcsúfoljon ! Tudom én mi a rend. Tisz­tább az én házam, mint az uré ! A megszeppent fiskális kézzel lábbal int felé, hogy hallgasson, do a biró meg­kérdi : — Hát akkor minek magának akkora állat ? — Nem állat az, hanem hajóhoz való vasmacska. Kell a vizenjáró embörnek. A felületes ügyvédet persze harsogó kacaj kisérte. Azóta mindig viccelik a „másfélméteres macská"-val Közegészségügy. Jakab László dr. városligeti szanatóriuma Budapesten. Már régen érzett hiányt pótolt az a nagyszabású szanatórium, mely a fővá­rosban a Nagy János-utca és Aréna-ut sarkán, közvetlen a Városliget szélén épült a modern technkai és gyógytu­domány minden uj ós kipróbált eszkö­zeivel felszerelve. A már külsőleg is minden csint ós kényelmet eláruló ha­talmas épület belsőleg oly berendezést és komfort mutat, hogy ehhez hasonló gyógyintézet nemcsak hazánkban, de még az ily intézményeiről annyira hires Ausztriában sem található. Eddig betegeink, de különösen a cukor, gyomor ós bélbetegeknek, to­vábbá köszvónyeseknek ezrei mentek ki a külföldre, hogy bántalmaik ellen ot­tani gyógyintézetekben találjanak drága pénzért s idegen szó mellett enyhülést. Kiváltképpen Ausztria vezetett eddig e téren s oda zarándokoltak a magyar szenvedők azért, mert itthon nálunk bi­zony olyan gyógyintézet, mely mindama gyógyászati kellékekkel egy helyben volna felszerelve. Nemcsak hazánkban de még messze földön sem találunk s igy betegeinkre nézve egyenesen áldá­sos intézmény e modern szanatórium, mely e mellett olcsó áraival is elsősor­ban számításba kell, hogy essék közön­ségünk előtt. Az orvosi és tudomány s felszere­lés dolgában tökéletes, külsőségben pe­dig rendkívül Ízléses ós szimpatikus intézetet megmutatták az újságok kép­viselőinek ós az orvosoknak s a ven­dégek őszinte csodálkozással nézték vé­gig az összes helyiségeket, amelyekben mindent megtaláltak a betegek, amit az intézet orvosai a külföld legnagyobb szanatóriumaiban egyenként megfigyel­tek ós tanultak. Az intézet szemlélői egyhangú lelkesedéssel ismerték el, hogy a Jakab dr. féle Ligetszanatórium a lehető legtökéletesebb mindenemü szanatóriumok között. Megvan ebben az intézetben minden, ami a betegség felismeréséhez okvetlen szükséges. A legmodernebb s drága berendezésű la­bdtóriumok, górcsövi készülékek s nagy Röntgen-labatórium segítenek a be­tegek vizsgálásában. A gazdag berende­zésű vizgyógyintézetben szebbnél-szebb ós igen elmés készülékek sorakoznak egymás mellé, hogy vizzel, meleggel villamossággal, szónsavas fürdőkkel stb. gyógyítsák a szenvedőket. Nehéz elso­rolni egyszeri látás után mindazt, amit ebben a nagyterjedelmü intézetben a látogató egy sétájábsn tapasztalhat. Az egyik nagy teremben az u. n. Zander gépek gyúrják, mozgatják az embereket, amely .gépek segélyével az emberi test egyes részeit szabályos mozgásba hoz­hatják, annólkül, hogy az illető helyé­ből kimozdulna. Igy pl. lovagolhat, evezhet, biciklizhet, stb. mindent egy helyben. Aztán gépeket láthatunk, me­lyek aszthmás betegek lélegzését segítik elő. Mindenesetre egyik legérdekesebb része az irtézetnek a lapos háztetőn levő téli-nyári nap ós légfürdő, ahon­nan mesés kilátás nyilik a Városliget legköltőibb részére. Az egész épületbe elömlő bájos intimitás, mely az előcsar­noktól kezdve végig kíséri a bentlakót a tervező építőművészek : K o m o r ós Jakab művészetét dicséri. Meleg de­rűs kedv uralkodik itt, amely feltétle­nül üditőleg hat a betegekre, bizonyos hogy hazánk nagyot nyert ezen uj in­tézménnyel, melynek vezetősége már egyedül is garancia arra nézve, hogy a maga elé tűzött humános cólokat pon­tossan végre is tudja hajtani. Emellett eggyik óriási előnye, kitűnő fekvésén és modern pazar berendezésén kivül, (pl. sok lakószobához, mindjárt mellette külön fürdőszoba) azok a valóban ol­csón megszabott egysógárak, melyekbe a kezelés, orvosi felügyelet, előirt gép­használat stb. stb. szóval minden ami a gyógyuláshoz okvetlenül szükséges, benn foglaltatik. Az intézet igazgatója Jakab László dr., akinek felesége : Rácz Hanna dr. maga is kitűnő orvos; a fizikó-therapiai osztály vezetője Arányi Zsigmond dr. herkulesfürdői fürdőorvos, a testegye­nesitő osztályt Milkó Vilmos dr. vezeti, az intézet alorvossai: Lukács Pál dr. ós Tausz Géza dr. SZÍNHÁZ — Nádasy színtársulata nem mehet Hmvásárhelyre. Emiiettük már, hogy N á­d a s s y József soproni színigazgató ké­relmet nyújtott be Hmvásárhely tanács­hoz, hogy adjon engedélyt ahhoz, mi­szerint december hó folyamán a „Sas" nagytermében 18 előadást tarthasson tár­sulatával. A tanács a kórelmet vélemény­adás céljából kiadta a szinügyi bizottság­nak, mely szombaton délután tárgyalta dr. K á n i tz e r Sándor elnöklette alatt az ügyet s bár a legjobb szándékkal és akaratttal viseltetett N á d a s s y iránt, kénytelen volt azt a javaslatot hozni, hogy nemadhatójátszási engedély Nádasy társulatá­nak, mivel a téli színielőadások tartá­sára vonatkozólag a város már előzete­sen Szendrey igazgatóval szerződött, N á d a s s y pedig kérvényéhez nem csatolta Szendrey nek azon nyilat­kozatát, hogy jogáról lemond ós hozzá­járul ahhoz, hogy Nádasy társulata Vásárhelyen működhessék. Nádasy színigazgató e heti mű­sorát ugy állította össze, hogy abból bátran a szezonvégre lehet következ­tetni. Az igazgató társulatával Hódme­zővásárhelyre szándékozott átmenni, . azonban erre még az aradi szinigazga­; tótól nem nyert engedélyt. Különben is i merész vállalkozás Nádasytól az aradi J színtársulat után átmenni, mert ha az ! aradi társulat nem is lett volna jobb a | Nádasyónól, mégis színkörben, szép disz­| letekkel játszott, míg neki a „Sas" nagy­| termében kellene színpadot építeni, ahol ! díszleteket aligha alkalmazhat. Az elő­J adások nélkülözhetetlen főkellóke, az illúziókeltés nélkül tehát deficitje sok­kal nagyobb lenne, mint Csabán. Most az a helyzet, hogy vagy Csabán hosz­szabbitja meg a szezont, vagy a társu­; latnak szünetet ad a soproni szinház elkészültéig. Szombaton és vasárnap zsúfolt ház ! mulatott pompásan »A jókedvű paraszt" I operette kitűnő előadásán. Inkább élet­kép ez az operette, mely a tolnaraegyei

Next

/
Oldalképek
Tartalom