Békésmegyei közlöny, 1909 (36. évfolyam) július-december • 52-104. szám
1909-10-31 / 87. szám
Békéscsaba 1909. okt. 24. A gyulai városházán lázas munka folyik ez idő szerint. A legközelebbi közgyülós elé ugyanis már be kell nyújtania a városi tanácsnak az 1910. évi költségelőirányzatot. Azon dolgoznak most az illetékes tisztviselők. A közgyűlés előkészítése, főképen pedig a költségvetés tárgyában Gyula város állandó-választmánya pénteken délután ülést tartott, melyen Lovich dr. polgármester azt az örvendetés dolgot jelentette be a választmánynak, hogy a költségelőirányzat igen kedvezően alal kul ki Gyula város anyagi viszonyaira nézve. A pótadó ugyanis megint kevesebb lesz a mult évinél 1 százalékkal, azaz 100 százalék helyett csak 99 százalékot kelfizetnie a város polgárságának. Két év alatt 21 százalék kedvező különbséget elérni, igen dicséretes eredmény. A pótadó csökkenése annál feltűnőbb, mert uj tételek is fognak a költségvetés kiadási részében szerepelni. Ha ezek az uj tételek nem volnának, a pótadó nem rúgna magasabbra 96 százaléknál. Egyik uj tétel lesz a rendőrlegénység szaporítása, mely 4000 korona kiadástöbbletet okoz. Gyulának különösen a külső területbeli közrendészete nem kielégítő. Van ugyan két lovasrendőre, de ezek annyira igénybe vannak véve a kézbesítéssel, hogy idejük egyáltalában nincs a iendre felügyelni. A belterületen működő 24 rendőr közül pedig egyszerre csak 12 van szolgálatban s ezek idejét is igénybe veszi a városi rendre való felügyelet. Ez okból a város elöljárósága négy uj lovasrendőri állást szervez, amelyeknek költségét már bele is illesztette az 1910. évi költségelőirányzatba. A másik uj tétel egyelőre az előre nem látható kiadások summájában szerepel ugyan, de valószínűleg szükséges lesz a rendes kiadások közé felvenni. Egy ujabb miniszteri rendelet ugyanis akként intézkedik, hogy a városi tiszti főügyésznek az úgynevezett bagatelbiróságnál közvádlókónt kell szerepelnie. Ha e rendelet hatályba lép, akkor a tiszti ügyésznek egész nap a városházán kell tartózkodnia, hogy vádlói hivatásának megfelelhessen. — Magánpraxist ennélfogva egyáltalában nem folytathat. Ilyen körülmények között, természetszerűleg, nem elégedhetik meg a mostani 600 koronás tiszteletdíjjal, hanem rendet, és pedig tisztességes kissé a gyeplőt, s Jancsi ur észre sem vette, hogy hátra került. Most kezdődött azután az érdekes küzdelem. Mindkét fogat röpülni látszott ; Jancsi ur már többször bontott suhogót s ez volt a hátránya, mert tüzes, de nem kellőleg behajtott lovai mindannyiszor felvágtak, s szabályszerint vissza kellett azonnal tartani, miáltal több több térelőnyt vesztett, Zlinszky azonban csak pecegtette a két hátulsót, suhogót még nem eresztett, s lovai egyszer sem vágtak fel; s bárhogy szorította is Jancsi ur a Héját, az elsőséget többé elnyerni nem tudta, mert az alamuszinak látszó Gitár és Szemes, hátra xonyitott fülekkel ugy ügettek, hogy midőn Zlinszky a kitűzött célponthoz-ért, Jancsi ur még alig ért be a faluba. — No, cimbora, — mondá Zlinszky Jancsi urnák, — most már ismerd el, hogy Pestvármegye legyőzte Hevest. Én is elismerem, hogy derekasan küzdöftél, s nem híjába dicsérte meg a császár lovaidat, mert megvallom, hogy azt hittem, mikor elindultunk, hogy jó lesz, ha egy negyed órával jös'z be utánam s ime, alig pár perccel előztelek meg. — Itt a kezem, — mondja Jancsi ur — legyőztél, de ez az ördögszülte „Gitár", meg a „Szemes", nagyon ismerik a kezed mozgását! Azt restellem csak, hogy mit mond majd Ő Felsége, ha meghallja, hogy legyőzték az Ő általa ugy feldicsért fogatot! BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 3 fizetésre tarthat igényt. A rendelet hatályba lépése után azonnal utalványozni kell ezt a magasabb fizetést s azért lehet. A város ügyei jó kezekbe vannak letéve és az olyan vezetőség, amely a folytonosan növekedő drágaság korszakellett a költségelőirányzatba felvenni. 1 kában is pótadó-csökkenést tud elérni, Gyula polgársága tehát nyugodt mindenképpen méltó a bizalomra. Vízvezeték Csabán. Németországi szakférfiak látogatása. Senki sem vonhatja kétségbe azt, hogy valamely város közegészségügyi állapotaira legnagyobb befolyással annak a városnak az ivóvize van. Ha egészséges, tiszta, jó az az ivóviz, csak elvétve, ritkán lépnek fel a járványos betegségek, ha pedig tisztátalan, rossz, évről-évre felkeresik a kritikusabb, átmeneti időkben a lakosságot a veszedelmesebb járványok. Ennélfogva egészen természetes, hogy minden város, vagy község vezetőségének törekednie kell kellő mennyiségű és jó ivóviz megszerzésére, ha szivén fekszik a közegészségügy és köztisztaság érdeke. Artézi, vagy Northon-kutak némileg pótolják a hiányt, de azt senki sem tagadhatja, hogy legideálisabb és legmodernebb intézmény a vízvezeték. Minden ambiciózus és fejlődésképes város igyekszik ilyen vízvezetékeket létesíteni, melyek áldásos volta, célszerűsége és számtalan haszna azonnal érezhető. Csabának tudvalevőleg két ártézi kútja és néhány Northon-kutja van, amelyek egészséges vizet szolgáltatnak. Ennyi kut azonban kevés egy negyvenezernél is több lakossal biró nagyközségnek. A lakosság jelentékeny része kénytelen közönséges és tisztátalan kútvizet használni ugy főzésre, mint mosásra. Ezek a kutak, ezek a bacülustelepek okai aztán elsősorban a tavaszszal és ősszel fellépő járványoknak. Most is nagy tífusz-járvány dühöng. Ehhez járul még az a szomorú tapasztalat is, hogy az ártézi kutak vize rohamosan fogy. Szakértők véleménye szépén állapították meg nagy vonásokban a vízvezeték tervét: Mindenekelőtt a város különböző részében, 15—20 helyen, próbafuratásokat kell eszközölni, hogy megállapítható legyen az a fő ér, amely kellő mennyiségű vizet tudna szolgáltatni. Az altalajban nyert,illetve létesített kutakból a viz szűrve összegyűl a vizmüvön egy központi tartályba ós onnan megy csöveken a város különböző részébe. A kutaknak, vagy az érnek annyi vizet kell szolgáltatni, hogy naponta minden egyénre 100 liter viz jusson. A csőhálózat a következőképpen helyeződne el: határvonalak a Szarvasi út és az Orosházi út lennének. E két utcán és a Yasut-utcán vonulnának végig a főcsövek, amelyekből ágaznáuak szét a mellékcsövek a mellékutcákba, üzletekbe és lakásokba. A két határvonalon kivül eső területrészeken nyilvános kutak lennének kellő számban, amelyek vizét szintén a vízvezeték szolgáltatná. Az ottani lakosság is egészséges vizhez jutna tehát. Az nagyon természetes, hogy a 100 liter vizet senki sem fogyasztaná el egy nap alatt. Olyan nagy mennyiség megállapítása azért vált szükségessé, mert számítani kellett az utcák öntözésére, a szennyvizek öblítésére és az esetleges tűzveszélyekre is. E hatalmas vizmü létesítése 6—700 ezer koronába kerülne, a próbafúrások pedig esetleg 20 - 25000 koronába. Ez utóbbi összeg felét a német birodalmi vízmüvek igazgatósága, felét a község fedezné. A vízmüvek létesítésének öszrint, ha ilyen arányban fogy a kut vize, szegét amortizációs kölcsönként a csabai 7—8 év múlva már nem ihatik e kutak- pénzintézetek financiroznák, ugy, hogy ból senki ártézi vizet Csabán. Az ujak j a lakosságra igen csekély teher háramléfesitése költséges és kétséges, mert | i an a belőle. A főjegyző, a főmérnök ki tudja, hol akadnak bő forrásra. Ezért épen aktuális egy most megindult akció, melynek sikerét mindenki őszinte szívből kívánhatja. A német biörömmel fogadták a németek vállalko; zását. A vízmüvek igazgatója és főmérnöke most a tervet és költségvetést készítik el, több csabai kútnak vizét vegyelemezik Berlinben, hogy a r. ostani puhatolódzást a részletes tárgyalás kö[ vesse. Reméljük, hogy a képviselőtestület j kellő alapossággal, körültekintéssel és lelkiismeretességgel fogja annak idején megtárgyalni ezt a fontos kérdést és nem lesz annyira rövidlátó, hogy elzárkózzék előle. Hiszen, ha a két ártézi kut vize elapad, uj kutak furatása ismét százezrekbe kerül és még sem pótolhatják távolról sem a vízvezetéket. A közegészségügyi, köztisztasági és a tüzrendészeti érdekek is hangosan követelik, hogy a községnek nem szabad elzárkóznia a most kínálkozó kedvező alkalom elől és a vízvezetéket létesítenie kell. Mennyire átváltozna Csaba minden tekintetben, ha a vízvezeték létesülne. Utcái tisztábbak, rendezettebbek lennének, a járványok egy csapásra megszűnnének és nagyobbszabásu tüzveszedelem esetén nem kellene kilométernyi távolságról lajtokban hordozni a vizet. Egyszóval Csaba egy modern város benyomásával hatna az idegenre. Kíváncsian várjak, hogy miképpen fogják kezelni ezt az igazán közérdekű kérdést a képviselőtestületben? A tárgyalás megindítása után a községnek a próbakutak, illetve a megfelelő menyrodalmi vízmüvek igazgatósága mostanában több alföldi városban szándékozik vízvezetéket építeni. Tárgyalásba is bocsátkozott már Szabadka, Cegléd és Pancsova városok vezetőségével. Az igazgatóság ebből a célból Csabát is kiszemelte már s ezért nem régen megkereste Dusbaba Vilmost, az Aradi Ipar- és Népbank békéscsabai fiókjának agilis ügyvezető-titkárát, akiről statisztikai adatokat kért Csaba különböző viszonyairól. Dusbaba Vilmos készséggel állott az igazgatóság rendelkezésére és megadta szükséges felvilágosításokat. Ebből az egyszerű kis levelezésből fejlődött ki aztán az a nagyfontosságú akció, amely ha sikerül, Csaba a modern városok közé emelkedik. E héten, csütörtökön Csabára érkezett K ü h n e kormánytanácsos, a német birodalmi vízművek vezérigazgatója, Hopp főmérnök, továbbá az Aradi Ipar- és Népbank központja részéről Walderés Hehs igazgatók, a nagyfontosságú ügy megtárgyalása céljából. A tárgyaláson részt vett Dusbaba Vilmos, mig a községet Korosy László főjegyző és Áchim Gusztáv főmérnök képviselték. A német vezérigazgató és főmérnök, a nevezett társaság kíséretében, alaposan megszemlélték Csaba terepviszonyait, tájékozást < nyiségü viz megtalálására irányuló fűszereztek népességi és vízrendészeti rásokra kell 10—15 ezer koronát áldozni, állapotáról. Ez alapon a következőkép- 1 de lehet, hogy csak 5—6 ezer koronát, m°rt hátha mindjárt kezdetben megfelelő vízmennyiségre bukkannának; mert ha megfelelő vízmennyiséget a vállalkozó német birodalmi vízmüvek igazgatója nem találna, ugy a csabai vízmű se létesülne. A kataszteri kiigazítás kérdéséhez. — Levél a szerkesztőhöz. — „A kataszteri kiigazítás" cím alatta „Békésmegyei Közlöny" október 24-iki számában megjelent cikkel szemben, előrebocsátásával annak, hogy eme cikk intenciójául és következtetéseivel különben teljesen egyetértek, engedje meg a tisztelt szerkesztőség, hogy két ténvbeli tévedést helyreigazítsak. Az egvik az az állítás, hogy Kohn Dávid és Fábry Károly többször jártak a pénzügyminisztériumban, nemcsak most, de hónapokkal ezelőtt is és nekik kilátásba is helyeztetett, hogy egy, esetleg több tag is Békésmegye gazdáiból ki fog neveztetni az országos földadóbizottságba". Ezzel szemben kinyilatkoztatom, hogy — ami engem illett — én ezen ügyben nem jártam a pénzügyminisztériumban és igy nem volt sem oka, sem alkalma senkinek, hogy ily irányú Ígéretet kilátásba helyezzen. Hanem igenis az megtörtént, hogy október 20-án délután véletlenül egy vasúti kupéba utaztunk Csabáig B e n k ó miniszteri tanácsossal, a pénzügyminisztérium földadó-ügyosztályának ' főnökével, a Szolnok- és Békésraegye területére kinevezett Böszörményi kataszteri becslőbiztossal, akik mellesleg megjegyezve, régi ismerőseim és ez alkalommal kataszteri ügyek felől és ezekből kifolyólag Békésmegye sérelmeiről is beszélgetvén, szóba hoztam azt is, hogy méltányos és igazságos dolog lenne, ha Békésmegye ugy a törvényhatósági bizottság, mint a Békésmegyei Gazdasági Egylet által feliratokban kifejtett indokai alapján az országos földadó-bizottságban képviselve lenne. Hogy kivel, ami különben is mellékes dolog, az természetesen egyáltalában nem jött szóba ; még természetesebb, hogy Benkó miniszteri tanácsos ur, semmit sem helyezett és nem is helyezhetett kilátásba, már csak azért sem, mert hogy kit és honnan nevezzen ki az országos földadó-bizottságba, azt a pénzügyminiszter, kizárólag saját személyében gyakorlandó jogának tartja fenn és e tekintetben rajta kivül senki sem tesz és tehet Ígéretet. Ezt a magánbeszélgetést is csak azon okból említem meg, mert csupán ebből a tényből és semmi egyébb körülménybőrnem kombinálhatom, hogy nevem és szereplésem egyáltalában említésbe jött a „Békésmegyei Közlöny" vonatkozó cikkében. A másik dolog, amit mint ténybeli tévedést helyreigazi tanom kell ; az, hogy a földadó elleni fölszólalás ügyében Békésmegyén kivül „egyetlen egy vármegye sem élt e törvényadta jogával". A cikk szerint ugyanis „községek, sőt egyenként húszan egyesülve kérték a kiigazítást, de mint törvényhatóság, e minőségben Békésmegyén kivül egy sem". Ez nem felel meg a valóságnak. Hogy több vármegye is, azt nem tudom, de azt igen is tudom, hogy Békésmegyén kivül Fehérmegye is élt ebbeli jogával, még pedig teljesen azonos alapon, mint Békésvármegye. Nevezetesen Fehérmegye is ép ugy, mint Békésmegye, a rávonatkozó tiszta jövedelmi fokozatoknak a leszállítását kérte. Gyula, 1909 október 27. Tisztelettel: Kohn Dávid. Tanácsülés Békéscsabán. (Védekezés a tífusz ellen. — Oerendási dolgok. — Mi lesz az őrtoronnyal ? — Segélyezések. — A kórházi fertőző pavillón.) Békéscsaba elöljáróságának pénteki tanácsülése igen gazdag tárgysorozattal bírt, de e nagy tárgysorozatban csak kevés olyan ügy szerepelt, amely a nagyközönséget érdekelhetné. A kisebb fontosságú személyi ügyeknek Oszi és féli idényre férfi-, fiú- ás gyermekruhákat, saját készitményü (nem gyári munka) úgyszintén készítek jóminőségü anyagból mérték szerint is, jutányok árban. Vidékre, levélbeli meghívásra, s-abászomat minta yüjteménynyel küldöm. — Tessék próbarendelé^t tenni. KLEIN GÉZA Békéscsaba, Vasut-utca, a Rosembaum-féle sirköraktárral szemben.
