Békésmegyei közlöny, 1909 (36. évfolyam) július-december • 52-104. szám

1909-09-19 / 75. szám

10 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY szintén kérni fogja a vármegye a minisztertől, hivatkozván arra, hogy Csanádmegyének, ahol pedig megyei pótadó nincs, hasonló esetben szintén utalványozott ki segélyt a belügyminiszter. A kiadásokat általában az állam fedezi, a vármegye csak 21.300 koronával járul hozzájuk. A rendes bevételek általában 120000 koronával emelkednek, tehát ugyananyival a kiadások is. Ez összeghez hozzávéve 8600 kor. rendkivüii kiadást, a kiadások összes emelkedése 20.600 koronányi összeget tüntet föl. A számvevőség ezzel egyidejűleg elkészítette a pótadóköltségvetést is. A pótadó 1910-ben csak 1%-os lesz. Általában mindig ennyi szokott lenni, csak az idén vált szükségessé a felmerült sok rendkívüli kiadás miatt 1'3%-al v

a'ó emelése. Az emelést azonban csak erre az évre szólólag szavazta meg a törvényhatósági bizottság. Az 1%-os pótadó 29000 koronányi összegnek felel meg. Ez összeget terhelik: a fentebb emiitett 20.600 koronányi kiadástöbblet és más kiadások. Köztük szerepel a levéltárrendezés évi költsége: 2000 korona sze

: mélyi és 1000 korona dologi kiadás. Ezenkívül a pótadó terhére segélyezi a vármegye a közművelődési bizottságot is évi 1000 koronával. A kegydijak és ( rendkívüli segélyek is, melyek a jövő évre 1300 koronában vannak előirányozva, szintén a pótadó-alap kiadásrovatában a jövő évben uj tétel is fog szerepelni. A vármegye ugyanis még régebben 4000 korona kölcsönt adott Száz Pál csabai lakosnak a báró Wodiáner és Mikó-féle alapból. A biztosíték egy ház volt, amelyről csak a pörös eljárás során tünt ki, hogy nem felel meg a kölcsön értékének semmiképen. A vármegye a pört elveszítette s a kölcsön a perköltségekkel együtt 5400 koronár^ emelkedett, melyet a megyének három részletben kell letörlesztenie. Az összeg első részlete, 1800 korona szintén a pótadó-alap költségvetésében szerepel, mint kiadás. Főbb vonásaiban igy fest Békésvármegye 1910. évi költségvetése. A csabai felső kereskedelmi iskola. Mozog már az elöljáróság. A „Békésmegyei Közlöny" volt az első, mely a csabai felső kereskedelmi iskola kérdését ujabban a nagy nyilvánosság elé vitte. Lelki örömünkre szolgái, hogy mult vasárnapi cikkünk nem volt pusztában elhangzó szó, mert mozgásba hozta az egész csabai társadalmat. Mult számunkban már meg is jelent egy levél, mely élénk tanúbizonysága annak, hogy mennyire elevenére tapintottunk sok családnak a kereskedelmi iskola felvetésével. Az ügy most már megindult a maga utján. A képviselőtestület csütörtök délelőtti közgyűlésén interpelláció alakjában is szóba került. Az interpellációt idősb Kocziszky Mihály, a csabai gazdatársadalom ez érdemes ós előkelő tagja intézte az elöljárósághoz. Mindenképen dicséretre méltó ez az eljárás. A képviselőtestület kereskedő-tagjai közül talán senkinek sem jutott volna eszébe, hogy az eszmét felvesse a közgyűlésen. Előállott tehát egy gazda és minden önző érdek nélkül (hiszen fiai már kész emberek) sürgette az elöljáróságot, hogy tegye meg mielőbb a szükséges lépéseket. Szép cáfolata volt ez a merkantilisták abbeli állításának, hogy az agráriusok az ő gyöngitésükre törekszenek. Az interpellációra alkalmat az szolgáltatott, hogy a békéscsabai kereskedők továbbképző tanfolyama kérelmezte 200 koronányi szokásos évi segélyét. A közgyűlés K o r o s y László; főjegyző előadása alapján a kért segélyt egyhangúlag meg is szavazta. A határozathozatal után felállott idősb Kocziszky Mihály : Mint a „Békésmegyei Közlönyében olvastam, egyik szomszédos község, Orosháza, már ugyancsak dolgozik egy felső kereskedelmi iskola felállításán. Én a kereskedők továbbképző tanfolyama részére szívesen megszavazom a 200 koronát, meg is szavaznék még többet is, mert szükség van rá. Azonban most már itt látom az idejét annak, hogy Csaba is lépéseket tegyen egy felső kereskedelmi iskola felállítása iránt. Ilyen kultúrintézményre feltétlenül nagy szüksége van most már Békésvármegyének és alkalmasabb hely rá Csabánál nincsen. Nem szabad tehát most már egy percet sem késnie az elöljáróságnak, nem szabad engednie, hogy más helyen csinálja meg az állam. Ha szükséges, áldozatot is kell hoznia, hiszen most a tanfolyamnak nyújtott 200 korona segély megfelelő tőkéje 20 óv alatt tekintélyes összegre rug. Annyit, vagy annál többet is bátran megszavazhat a község, ha kilátása van arra, hogy a felső kereskedelmi iskolát elnyeri. Kérdem, mi a szándéka erre vonatkozólag az elöljáróságnak? (Éljenzés.) K o r o s y László főjegyző helyesli Kocziszky felszólalását annál is inkább, mert olyan helyről történt, ahonnan nem is várta. Kocziszkyt megszólás nem érheti, mert neki magának nem érdeke a felső kereskedelmi iskola. Teljes mértékben osztja a felszólaló álláspontját, azonban mivel a rendkívüli közgyűléseken a programba fel nem vett tárgyak fölött határozatot hozni a törvény értelméb n nem lehet, az elöljáróság nevében helyesléssel tudomásul veszi az interpellációt és ígéretet tesz arra nézve, hogy a jövő közgyűlésen már konkrét javaslattal jog előállani a tanács. A közgyűlés mindkét beszédet lelkes éljenzéssel fogadta. Az ígéretnek azonban nem szabad most már ig.'retnek maradnia. Most megint küzdelemről van szó s a küzdelemben nem viheti Csaba a késlekedő Fabius Cunctator szerepét. Minden fel nem használt perc halványodasát jelenti annak a reménynek, hogy a felső kereskedelmi iskola Csabán fog lenni és nem Orosházán. Nyilt levél. Miután a békéscsabai felső kereskedelmi iskola ügye első sorban a magyar kereskedők érdekét fogja szolgálni, tisztelettel felkérjük az Országos Magyar Kereskedelmi egyesülés békéscsabai fiókját, valamint a békéscsabai magántisztviselők és kereskedelmi alkalmazottak egyesületét, hogy a békéscsabai felső kereskedelmi iskola érdekében minden rendelkezésre álló eszközt használjanak fel. Hisszük és meg vagyunk róla győződve, hogy az O M. K. E. agilis főtitkára dr. T a r d o s Dezső s a magántisztviselők és kereskedelmi alkalmazottak egyesületének közszeretetben és tiszteletben álló elnöke : Szemere Kálmán mielőbb megtalálják az utat a gyors intézkedésre. Kitűnő tisztelettel van: Több békéscsabai kereskedő. Békéscsaba közgyűlése. Tisztviselő-választások. — Kisebb ügyek. Nem valami különös nagy érdeklődés nyilvánult meg Békéscsaba csütörtök délelőtti közgyűlése iránt. A képviselőtestületi tagok meglehetősen gyér számban jelentek. Az érdeklődésnek ezt a hiányát némiképen megmagyarázza az a körülmény, hogy a tárgysorozaton kevés fontos tárgy szerepelt. Legfontosabbnak lehetett tekinteni a NagyGerendás-pusztai kirendeltségnél rendA szörnyeteg. irta : Oracio Grandi. Asszonyok, férfiak, gyermekek mind azt állították, hogy már szeme tekintetével is elrémíti az embereket és fólelmesé válik. Eddig csak távolról láttam, Egy reggel, amidőn a folyam túlsó partjának magaslatán álltam, kifeszített szárnyainak nyugalmas röptével haladva, héja jött felém. Fegyveremet reá emel- j tem. É percben szikra szállt fel a bokorból és lövésem durranása előtt — a ma- | dár lábamnál hevert. A „szörnyeteg" teritette le. Fekete, bozontos feje hatalmas nyakszirten nyugodott. Hajlékony, erőteljes és deli, de rosszul öltözött alakja váratlanul termett előttem és midőn a zsákmányt feléje dobtam, két sötét szem tekintete villant egy pillanatra felém. Ez a tekintete rémített el mindenkit tőle ! Az anathéma, amelyet ezer ajaka „szörnyeteg" szóban egyesitett, e tekintet sötét eredménye volt. Midőn rólam az erdő mélyére nézett, önkéntelenül fegyverem ' ravaszához nyúltam. — Itt lakik ? — kérdeztem s ijedségem palástolásául vadásztáskámból egy kis dohányt nyújtottam neki. — Nős-e ? kérdeztem később, mialatt nyitott markát tartotta felém. — Voltam ! — válaszolt és ökölbe szorított marhában a dohány porrá zúzódott. Azután hirtelen fölgerjedósót leküzdve, megtöltötte pipáját, rágyújtott ; és az égő gyufát megvetéssel hajította ! a mellettünk tátongó mélységbe. Majd, mintha egy megkezdett beszélgetés tárgyát folytatnók, kérdezte : — Ön tehát még tudna aszonyban is bizni ? Bizalmát még nem veszítette el ? — Mindannyinak nem, de egynek, aki bizalmamat kiérdemelné, szeretnék még hinni, -- Én is hittem ! De most... most már nem tudok rájuk sem nézni. Bizni bennük ? Ha... ha... ha!... A sérült medve fájdalmas fenségével emelte fel bozontos fejét, a ragadozó madár hangjához hasonló nevetés kíséretében. De szemeiben csakhamar kialudt a tüz, széles, nehezen lihegő mellére horgasztotta nyakát... és ő, a félelmetes „szörnyeteg" — sirt. — Sokat szenvedett ? — kérdeztem olyan halkan, mintha nem is a tágas vadon végtelensége zárna körül, de mintha egy kicsiny, szük helyiségben volnék, ahol avatatlan fülektől' kellene megóvnom a „szörnyeteg" titkát. Kezefejével letörölte arca izzadságát. Azután teletüdővel szippantott és pipájának bodros füstje szemeiből utolsónak kicsordult könyét is elnyelte. — Éveken át szerettem. Az ő szava zene, tekinte napsugár volt. Mikor oltár elé vezettem a menyországba éreztem magamat... és... a pokolba jutottam. Gyermekünk is volt, de ez sem volt elég. .. szeretőt keresett... Nem öltem meg, nehogy gyermekem apja bűnös legyen. De a gyermek kizárólag az enyém, itt, a vadoban élek vele, becézem, szeretem mindketttőnk helyett. És ha az a nyomorult el akarná tőlem venni, megölném őt, gyermekemet. .. ós magamat, amily igaz, hogy „szörnyeteg" a nevem! Hangja nem illett beszédének vad, I bosszút lihegő tartalmához. Mély bódító szerelem rezgett benne, az a szerelem amelyet kínzó álmok hosszú sorozata, a mult élénk képzeletének visszatükrözése — a jelenben keserűvé, kétségbeesetté tesz. — Milyen igaztalanok az emberek, mikor szörnyetegnek nézik! — mondtam, mintegy hangosan gondolkozva. — Azt hiszi ? — ízen. — Küzönöm ! „Jöjjön, igyék velem egy pohár bort. Örömet fog szerezni nekem, az elhagyottnak. Lakásom csak egy puskalövésnyire van innen. Elindultunk." A távolban egy kis pont tünt föl feketén a hegyek között, ott, hol az ásitó sötétség ós a feneketlen mélység egyesülnek. A kis fekete pont mozgott - felónk jött. Nemsokára élénk, tiszta, ezüst csengésű hangot hozott a szellő ós a kis pont az esteli napsugár utolsó csókjától rózsás lett. A sürü bozót és zöld fü közül Guoidó R9mi mester mestermüve, egy szőke angyalfej emelkedett ki. Még pár perc és cl // szörnyeteg" barna bozontja oszthatatlanul összeolvadt a gyermekfej aranyszőke hullámsugaraival. Az állat ösztönszerű szeretete volt az, a szív védekezése a világ kegyetlenségei ellen, amely a kinos szenvedés egész történetét tartalmazta. A völgyben minden aludt. S a faluban talán ugy álmodtak a szörnyetegről, mint egy sötét, igéző tekintetű, félelmes borzalmas megjelenésről. Egyedül ón láttam öt valójában, kicsiny, édes gyermekét csalódott szivére zárva, gyöngédnek, könyezőnek. . . szeresitett segédjegyző anyakönyvvezető-helyettesi s az ennek betöltésével megürült anyakönyvvezető-helyettesi állások betöltését. A választások egyhangúlag történtek s eredményével mindenki meg lehet elégedve. A községi tisztviselői kar két szimpatikus, ambiciózus fiatal tagja jutott általuk jobb pozícióba. Apuszta-gerendási segédjegyző ugyanis Kelemen László, az eddigi anyakönyvvezető helyettes lett, az ő helyére pedig Medovarszky Mátyás, az eddigi kiadó került. A gyűlés lefolyásáról tudósításunk a következő: Pontban 9 órakor nyitotta meg a választó-közgyűlést S e i 1 e r Elek főszolgabíró. Bejelentette, hogy a NagyGerendás-pusztai segédjegyző állásra ketten pályáztak: Kelemen László csabai anyakönyvvezető helyettes és A j t a y Béla körjegyző, akik 'mindegyikét jelöli. A közgyűlés közfelkiáltással Kelemen Lászlót választotta meg. Az ilykópen megürült anyakönyvvezető-helyettesi állásra szintén ketten pályáztak : Med ovarszky Mátyás csabai okleveles jegyző és Horváth István ujkigyósi segédjegyző. Ez az állás Medovarszky Mátyásé lett szintén közfelkiáltással. A két megválasztott segédjegyző azonnal le is tette a szokásos esküt. Most a gerendási albirói és esküdti állásokra való jelölés következett. K orosy László főjegyző a gerendásiak kívánalmainak figyelembe vételével — mely szerint csak ott lakó polgárok jelölhetők — a következőket hozta javaslatba : az albirói állásra Kovács Andrást, Z a t y k ó Györgyöt és L o n ov i c s Imrét, az esküdti állásra pedig Ancsin R. Ádámot, Botyánszky Jánost és Kvasz Györgyöt. A választást október l-ére tűzte ki a főszolgabíró. A választások és jelölések megejtése után Seiler Elek főszolgabíró eltávozván, Kovács Sz. Ádám bíró vette át a közgyűlés vezetését. A kultuszminiszternek a vandhátsikonyi állami elemi iskola felállítására vonatkozó leirata örvendetes tudomásul szolgált. A leirat értelmében a községet az iskolánál csak a dologi kiadások terhelik. Lakást ós tantermet kell építeni, ezenkívül 25 korona évi nyugdijhozzájárulást kell fizetnie. E kiadásokat a község a 63.000 koronás nagy kölcsön időközi kamataiból fogja fedezni. Áchim Gusztáv mérnök abbeli indítványa, hogy előbb a szavazás alá eső tárgyakkal végezzen a közgyűlés, mert még határozatképes : elfogadásra talált. Több kanálisi-szőlőbeii ingatlan átvétele után a közgyűlés megszavazta az állami polgári fiúiskola telekátirását, a Yantara-fóle homokbánya eladását s a munkásházak építéséhez szükséges 20.000 koronányi kamatmentes kölcsönt. A laktanya kibővítése és mások. A -csabai katonai állomásparancsnokság azzal a kérelemmel fordult a községhez, hogy építsen egy uj kocsiszint a kaszárnya udvarán. K o r o s y László főjegyző nem javasolja a kérelem teljesitósét. Egy régebbi szerződésszerű megállapodás szerint ugyanis a laktanyánál felmerült kiadásokat a vármegye tartozik viselni. A megye most is törleszt évente 16.000 koronát a laktanya-építés kölcsönéből a katonabeszállásolási alap terhére A községet csak a létszámszaporulattal járó kiadások terhelik. A kocsiszín a költségvetés szerint 7500 koronába kerülne. Hogy jön a község ahhoz, hogy ily nagy összeg fizetését elvállalja ? A tanács javaslata az, hogy a közgyűlés irjon fel a vármegyéh >z és " kérje, hogy a 7500 koronát fedezze a katonabeszállásolási alapból. A közgyűlés ebben az értelemben határozott. Az Alsófehérkörösi Ármentesitő-Társulatnak a telefonoszlopok áthelyezése iránti kérelme teljesítésre talált. Október 1-én már el kell foglalni állását a nagygerendási segódjegyzőnek. Lakás azonban nincs, mert a tulajdonosok egy-egy házért olyan magas bérösszeget követelnek, a mennyit még benn a főtéren sem fizet senki. Ennélfogva most csak irodahelyiséget bérelhettek. Ez a körülmény terhet ró a község vállára, amennyiben a segédjegyző be- és kiutazási költségeit a községnek kell fedeznie. Korosy főjegyző felhatalmazást kér az elöljáróság részére abban az irányban, hogy az ügyet saját belátása szerint intézze el. Javasolja továbbá a tanács, hogy Nagygerendáson községi ház építését mondja ki a közgyűlés. Ez egy óv alatt elkészül. Addig pedig, ha szűkösen is, el