Békésmegyei közlöny, 1909 (36. évfolyam) július-december • 52-104. szám

1909-09-19 / 75. szám

Békéscsaba 1909 szept. 12. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY lakik valahol a segódjegyző. A közgyűlés mindkét javaslathoz hozzájárult. A napidijak és utazási költségek tárgyában alkotott régi szabályrendelet módosítást igényel, inert már semmiképen nem felel meg a mai idők követelményeinek. A tanács javaslatára a közgyűlés hozzájárult a módosításhoz. A vágóhídon szükséges szalmát eddig a község adta ki s a perzselni akaró gazdák fizettek érte. Ed a szokást a tanács javaslatára most a közgyűlés beszüntette és kimondotta, hagy ezután aki perzselni akar, köteles szalmát is magával vinni. A rendőrök, szolgák ós egyéb szegődményes személyzet alkalmazása és szolgálatának szabályozása tárgyában alkotott szabályzatot a főjegyző ismertetése alapján elfogadta a köz yülés. A kémény összeírást Korosy főjegyző indítványának megfelelően a tűzoltók kötelességévé tette a képviselőtestület és elfogadta a tanácsnak a kéményseprési dijak megállapítására vonatkozó javaslatát is. A szüret határideje szept. 20 -ában állapíttatott meg. A szokásos havi jelentéseket és az iskolák 1910. évre szóló költség előirányzatait tudomásul vette, illetve jóváhagyta a közgyűlés. Hrabovszky Mátyás és társai földhaszonbérlők kérelme a csatornaépítéskor okozott károk megtérítéséért, teljesítésre talált. A Főtéren levő egyik községi bérházban megüresedett lakást, melyért dr. U r s z i n y János és Rosenthal Bernát pályáztak, 700 kor. évi borért dr. Ursziny Jánosnak adta ki a közgyűlés. Ezt a szótöbbséggel hozott határozatot egy kis vita előzte meg, amennyiben Rosenthal ajánlata 140 koronával magasabb volt. Sokan e mellett kardoskodtak, de a többség mégis a tanácsnak, nem tudni, ini okból tett furcsa javaslatát, tehát a kisebbik ajánlatot fogadta el. A Magyar Játékgyár R. T.-nak 4000 kor. évi segély kiutalása iránt benyújtott kérvénye nem talált teljesítésre. P é 1 i Pál és társai kérelmének megfelelően a közgyűlés fel fog írni a földmivelésügyi miniszterhez, hogy tekintettel az idei rossz termésre, adjon vető'magsegélyt. Néhány kisebb jelentőségű személyi ügy elintézése után a közgyűlés ^il órakor véget ért. A szarvasi főgimnázium ügye. A bányai ev. egyházkerületi közgyűlésen. Az arad-békési e.gyházmegyének azon kérvényét, amelyben a szarvasi főgimnáziumot kormányzó felügyelő-bizotíság alapszabályainak megváltoztatását és oly irányú intézkedések megtételét kéri, hogy a vidéki egyházak a szarvasi főgimnáziumra való adózás alól felmenthetők legyenek, a közgyűlés péntek délutáni és folytatólag szombat délelőtti ülésén tárgyalta. Dr. Z o 1 n a y Jenő, a jogügyi bizottság előadója ismertette az ügyet, majd előterjesztette a bizottság javaslatát. A bizottság szükségesnek jelentette ki, hogy a fentartó egyházmegyék és a szarvasi főgimnázium jogviszonya rendeztessenek, ezúttal a kérvény elutasítását hozza javaslatba azon okból, mert a felügye ő-bizottság a mostan érvényben levő alapszabályok szerint is, a vidéki gyülekezetek. érdekeinek teljes megóvásával intézheti a főgimnázium ügyeit; az egyházak pedig a főgimnáziumra való adózás alól fel nem menlhetők, mert azok „alapító-oklevelek" alakjában örök időkre kötelezték magukat a reájuk kirótt évi járulékok fizetésére. Jeszenszky Károly ellentmondást lát a jogügyi bizottság javaslatában. Ha szükséges a jogviszony rendezése az egyházak és a főgimnázium között, akkor arad-békési egyházmegye kérvényét nem lehet elutasítani. Ismerteti az „alapitó-oklevelek" keletkezésének történetét s azoknak jogi természetét. A mult század ötvenes óveiben a Bach-kormány a szarvasi főgimnáziumot megfosztotta nyilvánossági jogától. Hogy az visszaszerezhető legyen, a kormány tizenkét tanszék szervezését és fentartását követelte a főgimnáziumot fentartó testülettől. Ily körülmények között a főgimnáziumot fentartó békési egyházmegye 1854. év május 17-én Orosházán ülést tartott, melyen az akkori esperes, P 1 a c s k ó István jelentette, hogy a meglevő alapokból öt tanári állás szervezésének költsége kikerül; négynek szervezési és fentartási költségeit a szarvasi egyház és Szarvas városa önként magukra vállalták, igy tehát csak három tanári állás költségeinek biztosításáról kell gondoskodnia az egyházmegyének, amire évi 6000 korona volna szükséges. Az egyházmegye, a szarvasiak példáján buzdulva, a 6000 koronának a Szarvason kivüli többi egyházakra lélekszám arányában való kivetését határozta el. Ámde az abszolutisztikus kormány ezen határozat foganatosítását, miután az autonómia fel volt függesztve, nem engedte meg. Igy a'.on kényszerhelyzet állott elő : vagy feláldozzák a vidéki egyházak a szarvasi főgimnáziumot és azt pusztulni engedik, vagy pedig magánokirat alakjában, melyhez a hatalom keze nem férhetett. biztosítja a főgimnázium részére a még hiányzó és szükségesnek talált évi 6000 koronát — a lélekszám szerint eszközölt kiróvások alapján. Az egyházak, akkori vezetőik lelkesítő szavára, ez utóbbira határozták el magukat. Aláírták a tőlük követelt kötelezvényeket, illetőleg »alapitó-oklevelek«-et. Tették ezt hithüségük ós hazafias áldozatkészségükből kifolyólag, de nem feltétlenül, nem is örök időkre szóló érvényességgel, hanem azon fentartással, hogy a kényszerhelyzet megszűntével és az autonómikus jogrend helyreálltával, a rájuk kirótt rendkívüli kulturális adót fizetni fogják ugyan addig, míg arra a főgimnáziumnak szüksége lesz; de örök időkre szóló lekötöttségről tudni sem akartak, sőt az ellen tiltakoztak. A gyülekezetek a rájuk kirótt és általuk magánokirat alakjában elvállalt évi járulékokat szívesen fizették egészen 1883-igy, midőn a XXX t.-c. meghozatala által lehetővé vált, hogy a szarvasi főgimnázium részére ezen, a vidéki gyülekezetek által fizetett évi 6000 korona államsegély utján pótoltassék s a gyülekezetek ezen teher alól fölmentessenek. Azóta azonban elérkezettnek látják az időt arra, hogy a kényszerhelyzet szülte kötelezettség alól fölmentessenek annyival is inkább, mert a vidéki gyülekezeteknek ama 6000. koronára, megszaporodott kiadásaik miatt égető szükségük van, a szarvasi főgimnázium pedig, ha szüksége van ama 6000 koronára, az államsegély felemelése utján könynyen biztosithatja azt a maga számára. Azért hozzájárul a jogügyi bizottság javaslatának azon részéhez, mely a fentartó egyházmegyék ós a főgimnázium közötti jogviszony rendezésének szükségét mondja ki, de kiegészíteni kívánja a javaslatot azzal, hogy az egyházkerület az államsegély megfelelő felemelésének kérelmezésére utasítsa a felügyelő bizottságot azon célból, hogy a vidéki egyházak a 6000 korona fizetése alól felmenthetők legyenek ; s amennyiben egyes egyházak ez iránt külön folyamodnának a minisztériumhoz, kéri a püspök urat felhatalmaztatni árra, hogy az ily kérvényeket pártolólag terjeszthesse fel. Itt az idő előrehaladottságánál fogva a vita megszakittatott s ezen ügy tárgyalásának folytatása a szombati ülésre halasztatott. Szombaton az ülés megnyitása után Jeszenszky Károly Írásban nyújtotta be a következő határozati javaslatát: Határozati javaslat. A kerületi közgyűlés az Arad-békési i egyházmegye felebbezésének helyt ád ! ós utasítja a szarvasi főgimnáziumot kormányzó felügyelő bizottságot alapszabályainak oly irányban való módo1 sitására, hogy azokban a felügyelő bizottság és a kisbizottság hatásköre, a jelen viszonyoknak és az E. A. rendelkezésének megfelelőleg — szabatosan — minden félreértést kizáró módon kör! vonaloztassék s a módosított alapszabályokat megerősítés végett ide terí jessze fel. Addig is, inig ez megtörténnék, ! ulasitja a felügyelő bizottságot: tegye I meg a szükséges lépéseket arra nézve, i hogy az úgynevezett magánosok által kezelt, annak idején nemcsak szarvasiak, hanem vidékiek közadakozásából is keletkezett, a szarvasi főgimnáziumra felajánlott, jelenleg körülbelül nyolcvankétezer koronát kitevő alapítványi tőke a legrövidebb idő alatt a felügyelő bizottság kezelése ós ellenőrzése alá helyeztessék. Utasttja a felügyelő bizottságot: intézzen kérvényt a naaym vallás- és közoktatásügyi minisztériumhoz az iránt, hogy az állammal legújabban kötött, az Arád-békési egyházmegye által alá nem irt szerződós akként módosittassék, hogy a szerződés alapjául vett költségvetés bevételi rovatának hetedik tétele alatt „Egyházak évi dijai" cim alatt foglalt 9345 koronából — a vidéki egyházakat terhelő 6195 korona 15 fillér törlésbe hozassék s az igy előálló hiány pótlásánál az államsegély megfelelő összeggel fölemeltessék. Amennyiben pedig az emiitett vidéki egyházak — a rájuk még az 1854-ik évben kirótt s általuk azóta folytonosan viselt fentebb emiitett évi járulókokat — netán a saját községükben levő iskolák javára, egyházunk érdekeit szolgáló emberbaráti célok előmozdítására alapítványként felajánlani ós ez iránt az állammal való megegyezés céljából a nm. minisztériumhoz kérvény intézni kívánnának, a közgyűlés felhatalmazza a püspök urat, hogy az ily irányú kérvényeket a minisztériumhoz pártolólag felterjeszthesse. A javaslatot Jeszenszky Károly indokolja azzal, hogy az alapszabályok jelengi szövegezése félreértésekre, hatásköri összeütközésekre szolgáltát alkalmat. A vidéki tagoknak semmi befolyásuk sincs arra, hogy a számadásokat megvizsgálhassák. Képtelenségnek és a legelemibb jogi szabályokba ütközőnek tartja azt, hogy közadakozásból, a szarvasi főgimnáziumra gyűlt alapítvány közvagyont, „magánosok" az illetékes egyházi hatóság, a felügyelő-bizottság minden ellenőrzése nélkül kezeljenek. Erkölcsileg lehetetlennek tartja azt, hogy egy oly közvagyont, melynek létesítéséhez nemcsak szarvasiak, hanem vidékiek is tekintélyes összegekkel (pl. a Szakái-féle 12 hold föld adományozása) járultak : ha — amint állítják a kezelők -— százezer koronára gyarapították az alapítványi tőkét, akkora szarvasiak adományaként fogják azt a felügyelő-bizottság kezelése alá bocsátani. Itt számithat a felszólaló arra, hogy míg a vidéki egyházak a rájuk kirótt évi járulékok fejében 53 óv alatt 365,441 kor. 36 fillért fizettek és igy az eredetileg 102,755 kor. 40 fillérnek megfelelő fekvő alapitványi tőkét — a kamatokat nem számítva — több mint háromszorosan befizették : addig a szarvasi egyház és Szarvas községe a kötelezőleg vállalt négy tanszék fentartásához megkiváoható évi 8000 korona helyett 1890-ig csak évi 4850 koronát — azóta pedig évi 5950 koronával járultak a főgimnázium fentartásához — és igy 53 év alatt százötvenhétezezerszázötven koronával hátrálékba vannak a rájuk nem kirótt, hanem a kiróvást megelőzőleg a többi egyházak buzdításával, általuk önként, minden kényszer nélkül, szabad elhatározásból elvállalt négy tanszék fentartási költségeivel szemben. Ily körülmények közt a legnagyobb méltánytalanság volna a vidéki egyházaktól, melyek a reájuk eső fiktív alapítványi tőkét — több mint háromszorosan befizették — továbbra is követelni az évi járulékokat akkor, midőn a szarvasi egyház és község a P 1 a c s k o István szarvasi lelkész ós esperes által hivatalosan bejelentett Ígéretnél fogva, mely a vidéki egyházak elhatározásának is alapjául szolgált, a fentebb kitüntetett összeggel hátrálékban maradtak ós midőn meg van adva a mód ós alkalom, hogy a vidéki egyházak járuléka államsegély utján pótoltassék. Dr. Z o 1 n a y Jenő Jeszenszky határozati javaslatának két első pontját a jogügyi bizottság javaslatával nem tartja összeegyeztethetőnek, azért annak mellőzését kéri, ellenben az államsegélyért való folyamodást, méltányossági szempontból indokoltnak tartja s azért azt elfogadásra ajánlja. Dr. B i k á d y Antal az autonomia I felfüggesztése folytán a gyülekezetekre nehezedett, kényszerhelyzetből kifolyólag magánokirat alakjában vállalt kötelezettség jogi erejével szemben, az erkölcsi szempontokat, a gyülekezetek fokozott kiadásait, a méltányosságot, az egyházak által az abszolutizmus korába tanúsított hazafias áldozatkészségét, mely hálára kötelez ós viszonzásra nyújt jogos igényt, — emeli ki s a jogügyi bizottság javaslatát, a dr. Zolnay Jenő által tett módosítással kéri kiegészíttetni. Szeberényi Lajos Zs. kijelenti, hogy szereti a szarvasiakat s épp azért ajánlja nekik, kövessók Békéscsaba község példáját, mely a Rudolffőgimnáziumra, bár ez nem egy egyházmegye, hanem Békéscsaba kizárólagos tulajdonai képezi, a vidékiekkel szemben a csabaiak részére való minden anyagi előnyök kikötése nélkül kétszázezer kozona alapitványi tőkét ós ennek megfelelőleg évi tízezer korona évi jájárulókot szavazott meg. Ha pedig erre nem volnának hajlandók, legalább ne akadályozzák, hogy államsegély utján pótoltassék a vidéki egyházakra kirótt évi járulék s azok ezen most már igazságtalanná vált teher további viselése aiól fölmentessenek. Csepregi György arad-békési e-peres kijelenti, hogy dr. Zolnay Jenő által ajánlott módosítással elfogadja a jogügyi bizottság javaslatát, különben pedig Jeszenszky Károly határozati javaslatára adja szavazatát. Dr. Zsigmondy Jenő, a jogügyi bizottság elnöke, a felszólalásokban nem lát egyebet, mint azt, hogy a felebbező egyházak híveiben megfogyott a hitbuzgóság és azon hazafias áldozatkészség, mely az apákat lelkesítette, azórt a jogügyi bizottság javaslatát változatlanul ajánlja elfogadásra. H a v i á r Dániel, a szarvasi főgimnáziumi felügyelő-bizottság elnöke, az arad-békési egyházmegye felebbezésében gyanúsítást lát a szarvasi főgimnázium ügyeit vezető testülettel szemben, mintha nem törvényes formák közt és nem a legnemesebb célzattal és a'főgiinnázium javát munkáló önfeláldozással teljesítené kötelességeit. A számadásokat mindenkor a felügyelő-bizottság meg szokta vizsgálni s igy a vidékiek nincsenek kizárva, hogy a számvizsgálatba befolyjanak. Ajánlja a jogügyi bizottság javaslatának változatlanul való elfogadását. Veres József, békési esperes és a jogügyi bizottság egyházi elnöke „,legenyhébb kifejezést

u akarva használni, nagyon „naiv"-nak mondja azon kívánságot, hogy a miniszter államsegélylyel pótolja a vidéki egyházakra a Bachkorszakban kirótt évi járulékokat. Itt teljes jogerővel biró „alapitó-oklevelek kel állunk szemben, melyeknek jogi hatályát meggyengíteni nem áll hatalmában semmiféle miniszternek. Szeretné ő látni azt a minisztert, aki oly kiadást merne az államkincstár terhére átvállalni, melynek megvan a maga törvényes fedezete a fentebb kimutatott, jogilag biztosított forrásokból n. Azt inondja továbbá a békési esperes, hogy azok, akik a gyülekezeteket felmentetni kívánják a szárvasi főgimnáziumra való adózás alól, törvénybe ütköző izgatást követnek el a felsőbb egyházi hatóságok ellen, melyet tűrni nem lehet. „Rosszhiszeműséget" vet szemére az arad-békési egyházmegye azon megbizottainak, akik az egyházmegyét a felügyelő-bizottsági ülésben képviselik. Azt mondja róluk, hogy az „ebéd miatt" és hogy minél előbb haza utazhassanak, idő előtt elszoktak távozni, meg szoktak szökni a számvizsgálat QÍŐI, mely szabályszerűen, az egyházi alkotmány rendelkezéseinek megfelelőleg, szokott mindenkor megtartatni. Kéii, hogy a jogügyi bizottság javaslata változatlanul fogádtassék el. Jeszenszky Károly szólásra emelkedik, de az egyházi főjegyző figyelmezteti, hogy az ügyrend értelmében ninc3 joga többször hozzá szólani a tárgyhoz. Igy a három utóbbi felszólaló által keltett hangulat hatása alatt szavazásra bocsáttatott a kérdés, minélfogva a többség a jogügyi bizottság javaslatának változatlanul való elfogadása mellett nyilatkozott Megjegyzendő, hogy ekkor, a közgyűlés negyedik napján, as egyházmegyék kiküldöttjei már legnagyobbrészt haza utaztak volt s a szavazásban a fővárosiakon és bókósmegyeieken kivül alig vett valaki más részt. A csabai postapalota ügye. Ujabb ajánlat a postaigazgatósághoz Alig vetődött felszínre az az eszme, hogy a mostani emberkinzó, egészségtelen postahivatal helyett egy, a modern | .f IJR^XA AMiMl, Budapest, VII., Hársfa-utca 31/a. sz. templomfesti és oltárépifi Elvállalja bármely stylusban épült templom díszítő, feskó, oltárkép festését, mindennemű márványozási munkálatait; templomok teljes berendezését, szobrok felállítását. Épít: oltárt, szószéket, keresztelő kutat. 1 t. Ugyanezeket - regieket - újjáalakítja és aranyozza. Ajánl: remek fából faragott, művészies kidolgozású, függő feszületeket, fényes és matt be >sztással valódi 22 karátos arannyal aranyozva. 54 cm. magas * feszület valódi aranyozással K 12. 41 cm. magas feszület valódi aranyozással K 9. 5 drb vételnél bérmentve, IC darab vételénél egy darab ingyen adatik és frankó szállíttatik. +