Békésmegyei közlöny, 1909 (36. évfolyam) július-december • 52-104. szám

1909-07-08 / 54. szám

• 6 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1909 julius 18 van megengedve, ha már katonakötelezettségüknek eleget tettek. Ellenkező esetben csak a belügyi és honvédelmi miniszterek együttrs engedélye és óvadék letétele mellett hagyhatják el az országot. Az óvadék 100 koronától 1000 koronáig terjed, amit szintén nehéz dolog lesz előteremtenie a szegényebb néposztálynak, ahonnan a kivándolók legnagyobb része kikerül. A kivándarló itthonmaradt és az ő kezemunkája után élő családtagjairól gondoskodni tartozik; nem szabad őket bizonytalanságban és nyomorúságban hagynia. Ezt, ha a hatóságok szigorúan veszik, szintén nagyon sokat visszatart a kivándorlástól. Elrendeli ezenkívül a belügyminiszter, hogy a kivándorlóknál minden, a kiutazáshoz szükséges költségnek meg kell lenni. Akinél az nincs meg, nem az mehet egy tapodtat sem. Minden kivándoló elutazása előtt egy úgynevezett „kivándorlási" szerződést tartozik kötni és csak annak alapján utazhat. A szerződéshez, mely kiköti azt is, hogy csak a belügyminiszter által megengedett társulatok hajóin lehet menni :• mindenki ragaszkodni köteles. Végül, aki még e szigorú rendelkezések dacára is ki tud jutni Amerikába, de reményeiben csalódik és letörik, úgyhogy a konzulátus költségén kell vissztérnie : az útlevelet nem kap addig, míg a New-Yorkban kapott utikölséget az államnak meg nem téríti. Az uj törvény minden valószínűség szerint nagymértékben fogja csökkenteni a kivándorlást és igy gyógyító írként fog hatni Magyarország e legfájóbb sebére. Kánikulai kormány. — Budapesti levél. A királyban határozottan van humor. Egy csapásra ketté vágta a válság gordiusi csomóját, miközben a következőképpen gondolkozhatott magában: — No, ti miniszterek! Nem tudtatok elébem valami tisztességes tervvel járulni, hát bűnhődjetek! Tudom, szeretnétek szabadulni, de nem eresztelek azért sem! Kinevezlek újra. Izzadjatok a kánikulában! És csakugyan lesz izzadás, mert ezt a minisztériumot többek között a „kövérek kormánya" elnevezés is megilleti. Apponyi és Andrássy kivételével, akiket majd elvisz a szél, mind csupa pocakos bácsik a miniszterek. Wekerle, Kossuth, Darányi papa, Oünther, Jekelfalussy nem igen engednek a száz kilóból. Zichy Aladár a középen halad, ő az úgynevezett „jó húsban levő" férfiak közé tartozik. Egyébként, hogy egy kissé komolyan is beszéljünk, az adott körülmények között ez a megoldás tekinthető leghelyesebbnek. Őszig sok minden történhetik a világon. Nagy események, nagy meglepetések következhetnek be, a melyek a még el nem intézett válságra döntő befolyással lehetnek. Mert Wekerle és társai újbóli kinevezését éppen nem lehet a válság megoldásának tekinteni. Ez csak elhalasztása a megoldás keresésének, sőt annyira elhalasztása, hogy arra ez a kormány nem is vállalkozik. Két hónapja elmúlt már, hogy a válság kitört s azóta egy lépéssel sem tartunk messzebb, mint az első napokban. Az őszi kibontakozási kísérletek nem igen fognak olyan alapon folyni, mint ahogy azt Lukács László próbálta, mert ha a király azt akarta volna, akkor inkább most nevezett volna ki egy inparlamentáris kormányt. Éppen azért, ha most nem tette meg, ősszel annál kevésbé fogja megtenni, hisz a delegációk ülése miatt olyan konfliktust idézne föl ezzel, mely az egész monarchiát alapjaiban rengetné meg s a függetlenségi párt pozícióját még jobban megerősítené. Azt remélhetjük tehát legjobb joggal, hogy ősszel a tárgyalások azoknak a kibontakozási tervezetek egyikének alapján kezdődnek meg, aminőket a kormány tagjai egész csomót dolgoztak ki és terjesztettek a király elé. Ebből a szempontból, minthogy ez a nem várt fordulat a válság akut jellegét elvette, nem valami nagy megnyugvással ugyan, de el lehet fogadni az újbóli kinevezést addig, mig az őszi parlamenti munka ismét kezdetét veszi. Wekerle egyébként szerdán kihallgatáson jelent meg Őfelségénél, amelyen beszámolt a minisztertanács és a pártok határozatáról. Ezt a kormány újbóli kinevezése követte. A kinevezéseket a hivatalos lap csütörtöki vagy pénteki száma fogja publikálni. Wekerle vasárnapi audienciájáról, melyen egyelőre eldőlt a válság ügye, érdekes epizódot emiegeinek. Wekerle ezen az audiencián nyomatékosan kérte az uralkodót a kabinet fölmentésére. A király célszerűbbnek találta volna, ha a kabinet újbóli kinevezése helyett a házat királyi kézirattal napolják el. Erre Wekerle állítólag ezt mondta volna a királynak: — Én ugyan még sohasem hallottam sztrájkoló miniszterekről, de ha Felséged királyi kézirattal akarja elnapolni a házat, akkor megtörténik az, ami a világon még seholsem történt, hogy mi, a miniszterek sztrájkolni fogunk. gyelme e két hölgy iránt elsőrangú volt, mig a többiek sem panaszkodhattak Berkes gavallériája ellen. Éjjeli szerenád, illatos bokréták, cukor-dobozok rendre, a legkisebb erre kínálkozó alkalmakkor, Berkesnél mindennapos volt. Ugy, hogy sokan valami ide szakadt, s álnév alatt rejtőzködő mágnásnak tekintették, kinek zsebei mindenkor telve vannak kincsekkel, aranynyal, drága kövekkel s mindenkor vártak arra a percre, vájjon mikor veti le tulajdonképpen inkognitóját s mikor mutatkozik be mint X. Y. gróf, valamely nagy latifundium majoreszkoja. De ez a várva-várt leleplezés nem történt, hanem ennél valamivel kellemetlenebb. Egy szép napon ugyanis Berkes Gézának teljesen hűlt helyére bukkantak. A szálloda* pincére, mikor hajnali kilenc órakor, ahogy Berkes szellemesen mondani szokta, fel akarta költeni a méltóságos urat, mert Berkes kamarási móltóságát nem titkolta, legnagyobb ijedelmére az ágyat érintetlenül, az ablakot azonban tárva-nyilva találta, nemkülönben a szekrényeket is, melyekből mindennemű ingósága Berkes urnák nyomtalanul eltűnt. De eltűnt maga Berkes ur is, valószínűleg az ablakon véve bucsut a kapufélfától. Nagy lett a szörnyüködés a szállodában, mert nem elég, hogy a „méltóságos ur" egész ott tartózkodása alatt egyetlen fillért sem fizetett, mindent elutazása előtt ígérve kifizetni, de a szállóbeli pincért is megvágta egynehány száz korona erejéig, mig a bank a chequet elküldi, melyért nem átallott sürgönyözni is. A fürdőt mint futótűz járta be az a hir, hogy Berkes Géza, mindenki kedvence, a szivkirály nyomtalanul eltűnt. A király állítólag ekkor határozta el magát a kormány újbóli kinevezésére. A hírnek egyébként kötve hiszünk, mert az édeskés, örökké mosolygó Wekerléről ilyen erélyt nem tételezünk fel, pláne a királylyal szemben. Hja, Szilágyi Dezsők nem minden bokorban születnek. Egyébként most már csönd uralkodik a mozgalmas napok után. A képviselők alig várják már a szombati formális ülést, melyen a kormány „bemutatkozik". Aztán szétszélednek a szélrózsa minden irányába, kipihenni azt a fáradalmat, amelyet - még, meg sem szereztek . . . Nem hagyva egyebet maga után, mint egy csomó adósságot s néhány teljesen kiégett, utána pörkölődött női szivet, kik sóhajtozva gondoltak Tassifüred szivkirályára, kinek még ezt a stiklijét is szívesen megbocsátották volna, csak visszajött volna. De a legjobban búsult a szép Rásó Margit és Hóléczy Jolán, mert nekik mindkettőjüknek 'megígérte, hogy megszökteti őket, noha semmi szükség sem lett volna erre az aktusra, lévén a szülői beleegyezés mindkét részről kéznél, mert a szülők örömest belegyeztek volna a Berkes Géza cs. és kir. kamarás, miniszteri fogalmazóval való frigybe. DeBerI kes mindig azt erősítgette, hogy ő rej gényes hajlamú s az ő családjukban i még mindenki szöktetés árán lett hitvessé s a családi tradíciókhoz ő szigoroan szokott ragaszkodni. A hölgyek, a többieket sem kivéve, természetesen elhallgatták, hogy egy-egy , Berkesnek igen megtetsző ékszerüket, gyűrűt, aranyzsuzsut, karkötői miként ajándékoztak egy-egy gyöngébb pillanatban a szivkirálynak, mert őszintén szólva, nem is sajnálták a nagystílű betörőtől ezeket az apróbb értéktárgyakat. A férfiak, azok már inkább bószankodtak, mert egyetlen egy sem volt a társaságban, akinek Berkes lelkére kötve a szörnyű titoktartást s azt, hogy egyedül ő hozzá van bizalma ily kényes ügyekben, 50—100 koronáig meg ne pumpolt volna. S igy a szivkirály kirándulása, leszámítva egész idény alatti szükségleteit, még kellő anyagi haszonnal is járt, mert a sok értéktárgy s apró kölcsönökből nyilván kitelt annyi, hogy a téli s őszi idény alatt Berkes Géza valamelyik más világfürdőt boldogítson ellenállhatatlan előnyeivel. Tanulságos adatok. Az orosházai ág. h. ev. egyház jelentése a mult évről. Mindinkább terjed ág. h. ev. egyházunkban azon szokás, hogy állapotukról évi jelentést tesznek közzé. Az ily jelentések némelyike csak a vagyoni állapotra vet némi világot. A semminél ez is több és jobb. Más a gyülekezetnek fejlődését vagy hanyatlását, lelki gondozását és állapotát is sejteti, mutatja ; és ez a jelentés az igazi, ez tesz jó szolgálatot a közügynek. Az utóbbiak közé tartozik hazánk legnagyobb ág. h. ev. magyar egyházának — az orosházainak e napokban megjelent 1908. évi jelentése. Közérdeket szolgál, már azért is, de a benne foglaltak miatt is megérdemli, hogy érdeklődjék iránta a Köz. Az egyházi tisztviselők névsorával kezdődik á jelentés, ami nagyon helyes dolog. Igy a hivek legalább névleg fogják ismerni p. o. tanítóikat, és nem fogják talán iskoláikat a már 60—70 év előtt elhunyt lakóik szerint nevezni — mint az néhol szokás. Az egyházi statisztika név- és számszerint kimutatja a kilérteket és áttérteket, az egyház javára és kárára reverzálist adó házasokat. Amely kimutatás, mint a hivek lelkészi gondozásának és felekezeti öntudatának hőmérője, nagyon helyén való. Az egyházból kitért 3, az egyházba áttért 7 egyén; az egyház kárára 6, javára 14 pár adott reverzálist. A képviselőtestületnek összes mult évi fontosabb határozatait közzé teszi a jelentés. Jó ezeket igy tájékoztatás, és nemcsak a hivek, de az egyházi hatóság mihez tartása végett is leszegezni. A határozatok jelentékeny része a tanítói kar több tagjával foglalkozik. Némelyike avatatlan emberek által he-, lyettesitteti magát; van, aki meg nem engedhető foglalkozást vállal; többek ellen kénytelen az egyház fegyelmi eljárást kérni; van, akit nagyon súlyos büntetésre itél a kerületi törvényszék. De boldog e tekintetben a csabai ev. egyház, amelynek kétszer annyi a tanítója és még sincs eféle baja soha! Az egyházi építkezések költségét esetenkint közli a jelentés. Ezzel sok szóbeszédnek és gyanúsításnak veszi elejét, szakítja végét. A tanulók számát iskolánkint mutatja ki, a tanévnyitásnak és közvizsgáknak idejét megemlíti. Ez a haladás, vagy esetleges hanyatlás ellenőrzése végett jó. E szerint Orosházán szept. 23-án az iskolásoknak 85%-a már iskolában volt, a vizsgák meg junius 9 én kezdődtek. Kiscsákót anyaegyházzá fejleszti Orosháza. Ez lesz az ötödik egyház, melyet néhány évtized alatt önállósít, s így virágzó egyházzá fejleszt. Öt uj magyar egyház egy esperességben. Tanítóinak korpótlékát az államtól a kellő időben kérte és valamennyi tanítója számára meg is kapta Orosháza. Ez 13 tanítónál évi 5300 koronányi megtakarítást jelent. Tisztviselőit a gyülekezet az egyházi irodalmi tevékenységre vállalkozásuk anyagi támogatásával is buzdítja. Igy a mult évben Kovács Andor imakönyveiből 100 drbot vett meg jutalomkönyvekül. A szegény tanulók alapját nem csak gyarapítja, hanem a szegény tanulók könyvvel, ruhával való segélyezésére is fordítja, bevonva a segély megítélésébe minden illetékes közeget. Van 738 kötetből álló egyházi iskolai könyvtára, melyet a tankönyveket szállító könyvkereskedés is évenkint jelentékenyen támogat. Egyházi adója más gyülekezetekéhez arányítva annyira csekély, hogy a személyes járandóság csak 2 korona. Növekedő kiadásait nem adóemelésből, hanem ingatlanai jövedelmének fokozásából fedezi. Ezen közleményeket egy harminc évre terjedő visszapillantás fejezi be, l amelyből arról értesülünk, hogy holott j ezen idő alatt négy fíliát anyásitott az i egyház — tehát az adóalap igen jelentékeny részéről lemondott; ós holott sokat épített; sok uj papi és tanítói állást szervezett, mégis nemcsak összes adósságait kifizette, hanem 125,834 koronányi tőkét gyűjtött, évi jövedelmét | pedig okos gazdálkodással 36,600 koronáról 60,711 koronára emelte. Ez a harminc év a Veres József paposkodásának ideje. Felsorolja a jelentés a mult évi jóitevők neveit és adományait is. Az adományok összege nem nagy (616 kor.), j Azonban emeli értékét az, hogy 44 jól. tevő adta össze. Isten áldja ezután is e törekvő egy1 házat és annak lelkiismeretes vezetőit. K. P. A vármegye uj szervezési Döntött a belügyminiszter. Békésvármegye törvényhatósági bizottsága mult őszi közgyűlésén többrendbeli módosítást eszközölt a szervezési szabályrendeleten. A módosítások legnagyobbrészt a tanácskozások rendjére vonatkoztak. Szükség volt ezekre a módosításokra már csak azért is, mert a törvényhatósági közgyűlések tárgysorozata rendesen igen nagy terjedelmű szokott lenni s ha mindegyik ügyhöz tetszése szerinti számban szólnak hozzá a megyebizottsági tagok: a közgyűlés elnyúlna a végtelenségig. Nem is egyszer történt meg már, hogy egyetlen tárgy lefoglalta az egész délelőttöt s a többieket, amelyek között pedig nem egy igen fontos akadt, egymás után kellett, minden hozzászólás nélkül ledarálnia a megfogyatkozott közgyűlésnek. Ezért a módosítás oda irányult, hogy egy tárgyhoz csak egyszer lehet hozzászólania mindenkinek. Másik fontos módosítás, amely szintén a tárgyalás menetére vonatkozott, a széksértés reformja, ami különösen a folyton szájaskodó, kákán is csomót kereső és nyelvükre vigyázni nem tudó bizottsági tagokkal szemben lett volna üdvös. A módosítás szerint, akit a közgyűlés széksértésért pénzbüntetésre itél, mindaddig nem szólalhat föl, mig a bírságot le nem fizeti. Ismételt széksértés esetén a birság mellett az illető még ki is utasítható a teremből. Ez a két főmódositás nagy vihart keltett a közgyűlésen. Különösen azok lármáztak, akik legtöbbször vannak kitéve a széksértési pénzbirságnak. Mindazonáltal a közgyűlés nagy többsége hozzájárult az állandó választmány fenti értelmű javaslatához. Az eredmény egész természetesen tömeges felebbezés-benyújtás volt. A belügyminiszter elbírálván a felebbezéseket, most terjedelmes leiratban közölte döntését a vármegyével. E szerint a közgyűlésnek a széksértésre vonatkozó határozatát nem hagyta jóvá, mert túlságosan szigorúnak találta. A tárgyalás menetére vonatkozó egyéb módosításokat azonban, amelyek szintén vehemens támadásoknak voltak kitéve: észrevétel nélkül hagyta, ami azt jelenti, hogy a módosítások megnyerték jóváhagyását s a felebbezések hiábavalók voltak. A szervezési s abályrendelet egyéb módosításai a következők: A közigazgatási gyakornokok eddig helyhez kötötten működtek. A hová az alispán kirendelte őket, ott kellett maradniok addig, mig elő nem léptek magasabb állásba. A módosítás szerint a gyakornokok ezután bái mikor és bárhová áthelyezhetők, ha a szolgálat érdeke ugy kívánja. Ezt a módosítást Sárossy Gyula árvaszéki elnök felebbezte meg, aki attól félt, hogy az árvaszék gyakornok nélkül marad. A belügyminiszter leiratában nem kívánja érinteni a vármegyének erre vonatkozó határozatát, de helyesnek tartaná, ha inkább a régi állapot maradna fenn. Ezért megfontolandónak és újból tárgyalandónak gondolja a kérdést. A magyar emberből választások alkalmából ki szokott törni a korteskedési hajlam. A kivel szimpatizál: folyton