Békésmegyei közlöny, 1909 (36. évfolyam) július-december • 52-104. szám

1909-07-08 / 54. szám

Békéscsaba 1909 jul'us 8. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 3 járkál, szónokol az érdekében. Az ellenfél érdemeit el nem ismerné, még ha j nagyobbak volnának is azok. És ezen ! alapszik a korteskedés veszedelme, a mennyiben igen gyakran megtörténik, hogy érdemes és kiváló emberek kibuknak az állásokból s helyükre azok jutnak, akiknek nagyobb szájuak a korteseik. Ezért a szabályrendeletbe uj pontként iktatták bele, hogy a választások alkalmával korteskedni nem szabad. A miniszter ezt a pontot oda módosította, hogy csak a tisztviselőknek nem szabad korteskedniök, másoknak igen. Tehát ezután is csak olyan szabad lesz a vásár, mint ezelőtt. A szabályrendeletben az inkompatibilitásra vonatkozólag is iktattak be egy pontot, amelyet szintén megfelebbeztek. E pont szerint megyei tisztviselőknek takarékpénztári igazgatói és más állásokat elfogadniok nem szabad. A miniszter helyesnek találván a törvényhatóság e határozatát és a felebbezést elutasította. A miniszteri leiratot a vármegye őszi közgyűlésén fogja tárgyalni. A gerendási kirendeltség. Lapunk több ízben megemlékezett már arról, hogy Csaba elöljárósága az Apponyi-gerendáspusztai lakosok elszakadási törekvéseinek ellensúlyozása céljából közigazgatási kirendeltséget létesít Gerendáson. A kirendeltség szabályrendeletét már el is fogadta a képviselőtestület s most várja a törvényhatóság jóváhagyását. Bár a jóváhagyás még nem érkezett le, az elöljáróság mindent megtesz arra nézve, hogy a kirendeltség már szeptemberben megkezdje működését. Különösen azért szükséges ez, mert a gerendásiak között egyesek izgatásai folytán olyan irányú mozgalom indult meg, hogy Gerendás önálló községgé alakuljon. Vasárnap délelőtt Korosy László főjegyző és Kovács Sz. Ádám biró kiszállott Gerendáson, hogy a kirendeltség elhelyezése érdekében a szükséges lépéseket megtegyék. A község két vezetőjét nagy néptömeg várta, amelynek Korosy főjegyző előadta a Csorvás és Csaba között Gerendásért megindult küzdelemnek Csabára nézve történt kedvező eldőlését. Az önálló községi szervezet híveit nyomatékosan figyelmeztette arra, hogy mennyivel rosszabbodnának az óhaj teljesülése esetén az adózási viszonyok. Mindjárt kezdetben nagy pótadóval kellene küzdeniök, amely idők folyamán még emelkedne. Egyébként a kirendeltség mindenképen meg fogja könnyíteni helyzetüket ós Csaba azon van, hogy más kedvezményeket is nyújtson nekik. Igy az uj erzsóbethelyi orvosnak kötelessége lesz hetenkint egyszer-kétszer Gerendásra is kimennie a betegek megvizsgálása és gyógyítása végett. A kirendeltség szókhelyéül legalkalmasabbnak találták a régi uradalmi tiszttartói lakást, amely tágas, szép épület. Megegyezés azonban még nem történt, mert mostani tulajdonosa nagyon drágán akarja bérbe kiadni. A tárgyalások egyébként ez ügyben folyamatban vannak. Felebbezési mánia Csabán. Mindent felebbeznek. Már számtalanszor rámutattunk, hogy mennyire bénitólag hat egy köz- , ség természetes fejlődésére, ha annak I közigazgatásában olyan emberek is részt köreteinek maguknak, akik teljesen tá- | vol állva az objektivitástól, tisztán személyes boszutól vezérelve, megakadályozzák azokat a jóléti intézkedéseket, melynek alapköveit a puritán jellem, a becsületes, fárasztó és idegölő munka képezik. Sajnálattal konstatáljuk, hogy községünkben ujabban egy olyan liga van permanentiában, amelynek fejei (mert többen vannak !) ezelőtt, még nem is nagyon régen, az embertársi köteles tiszteletadás erejéig sem ismerték egymást s ma már szegre akasztják a különféle elveket, véd- és dacszövetségre léptek s csak egy célt tűztek ki maguk elé: felebbezni mindent, akár a sóhivatalig. ' Csaba község képviselőtestülete legutóbbi közgyűlésén végre-valahára rendezte a községi tisztviselők fizetését, mely öt óv óta valóságos tengeri kígyójává lett a gyűléseknek. Ez a rendezés is azonban csak mint egy utópia lebeg az érdekeltek szemei előtt, mert az elöljáróság javaslata oly annyira magában viseli a képviselők iránti loyalitás legmagasabb fokát, hogy tekintettel az ezidei gazdasági viszonyokra, mely bár éppen ugy lehet jó, mint állítólag rossz, csakis 1911. óv január havától folyósítja a magasabb fizetést. Nincs elég ráció ez intézkedésben, mint már kifejtettük, mert hiszen az általános drágaság éppen azt a kis kasztot sújtja a legjobban, amelynek minden egyes tagja a kenyértől kezdve az utolsó babszemig abból a csekély kis dotációból kénytelen vásárolni, amely alig elég egy szerónyigényü, intelligens ember ruházatára. Ifj. Kocziszky Mihály ós társai azonban, ugy látszik, esküdt ellenségei községünk proletárjainak s újólag megfelebbezték a közgyűlés határozatát. A felebbezésben részint alaki hibákat emlegetnek, de minden sorából kiérzik a személyeskedés. Pedig erre nem sokat ad a felsőbb hatóság. Ugyanis személyi szempontok szüleménye az ellenőri állás ideiglenes betöltése iránt hozott határozat ellen beadott felebbezés is, mert ugyanezen határozattal helyettesitették a birtoknyilvántartót is. Hát a felebbezők szerint a határozat az a része szebályszerü ?! Különben a felebbezés főindoka az, hogy Kéri József helyettes-ellenőr nem csabai benszülött s igy nincs kellőleg kvalifikálva az állásra. Pedig megnyugtathatjuk a felebbező ligát, hogy e tisztviselő képzettségénél és szorgalmánál fogva fontosabb teendők ellátására is nyugodt lélekkel volna alkalmazható. Az elöljáróság bizonyára csakis a tudást és Embiciót veszi tekintetbe egyegy megürült állás betöltése alkalmával. Az elöljáróság tagjainak van leginkább módjukban meggyőződóst szerezni egy egy tis/Jviselő kvalitásairól s intézkedéseikben nyugodt lélekkel meg lehet biznia mindenkinek. Ugyanazért előreláthatólag mind a két felebbezés visszautasításra talál a törvényhatóság részéről, A sarkadi bankógyár. Tizenkét pénzhamisitó letartóztatása. Napok óta folyik Sarkad községében egy rendkívül nagystílű pénzhamisító banda kinyomozása, amiről legutóbb adott hírt lapunk. A legutóbbi napokban már le is tartóztatta a bűnszövetkezet fejét, Sz. Kovács Imrét, a sarkadi csendőrőrs parancsnoka, Szabó Ferenc. A leleményes, nagy ügyességű csendőr fáradozása folytán kiderült, hogy az egész országot behálózza ez a bankógyár, amelynek ma már 12 tagja van a csendörök kezében, kik az ország különböző városaiból kerültek elő. A bankóhamisitási ügy ujabb fejleményeiről tudósításunk a következő: Sz. Kovács Imre sarkadi kovácsmester bankógyáros ügyében fáradhatatlanul folytatta a vizsgálatot Szabó Fereuc csendőrőrsvezető. Mint ismeretes, Varga János Ceglédről és Dombi Sándort Szegedről távirattal csalta tőrbe. Ezeket a bűntársakat aztán tovább vallatták és a felkutatott levelek s más bűnjelek is elárulták, hogy számos bűntársa van a bandának szerte az országban. E kutatás alapján kilenc bűntársat tartóztattak le az ország különböző helyén Szabó őrsparancsnok távirati megkeresésére. A banda ujabban letartóztatott tagjai a következők : T ó t h Gergely Okány, Biharmegye, W ó b e r Ferenc Szeged, Varga Ferenc ós neje Cegléd, K i s Károly, K r u c s ó János Vésztő, B e n d e János Sarkad, Szántó Antal Szolnok és Bende Imre Sarkad. Valamennyi letartóztatott bűntársat Sarkadra vitték, ahol most nagyszabású vallatás folyik. A szerencsés fogás után Szabó Ferenc csendörőrsparancsnok most minden rejtekébe iparkodik behatolni e bűnszövetkezetnek, melynek véleménye szerint még több tagja is lehet. A csendőrség birtokában már egész halom bűnjel van: klisék, gépek, fényképészeti eszközök, már kész bankók, levelezések, amik mind arról tesznek tanúságot, hogy a sarkadi önálló bank nemcsak hogy jó ideje van üzemben, de csudálatosan széleskörű összeköttetése van. Érdekes, hogy óppan akkor, amidőn Sz. K o v á c s Imre, a bankócsináló le volt tartóztatva, egy rejtelmes doboz érkezett cimóre a sarkadi postahivatalhoz. Kétszáz korona utánvéttel érkezett a csomag és alapos a gyanú, hogy ugyancsak a bankógyártás ügyére tar tozik. A csendőrőrsparancsnok, amint értesült a csomag érkezéséről, azonnal lefeon utján kért intézkedést a nagyváradi kir. ügyészségtől, hogy a csomagot a postahivatal tartsa vissza ós bocsássa a nyomozó csendőrök rendelkezésére. A kir. ügyészség ez ügyben intézkedett is és így felbonthatják a rejtelmes dobozt. Könnyen lehet, hogy e csomag ujabb bűntársak árulója lesz. A gyártott hamisbankók elhelyezése a dúsgazdag Dombi sertéskereskedőre volt bizva. Dombi a csendőrség általi letartóztatása előtt postán egy csomagot adott fel Szegeden Szántó Antal cimére Szolnokra. Ez a csomag azonban nem érkezett meg Szolnokra s most azt keresi a csendőrség. Ebben a c-omagban hamis 100 kcronások lehettek, mert Dombinál több darabot találtak s az utánzatok nagyon sikerültek. Szabó Ferenc csendőrőrsparancsnok a fogságában levő 12 tagu bankóhamisító társaságot Nagyváradra szállítja, ahol a kir. ügyészségnek adja át a nagystílű bandát. 1 I. A Wekerle-kormány kinevezése. Wekerle Sándor miniszterelnök szerdán délelőtt 11 órakor megjelent a királynál. Őfelsége ez alkalommal formálisan újból kinevezte a régi kabinetet és aláirta a kinevezési okmányokat, melyek a hivatalos lap csütörtöki számában már valószínűleg meg is fognak jelenni. Wekerle délután fél 1 órakor visszautazott Budapestre. A kormány tagjai ujabb esküt nem tesznek és mandátumukat is megtartják. A Ház ülése. Wekerle miniszterelnök Bécsből történt visszaérkezése után nyomban táviratozott a tornyai birtokán üdülő Justh Gyulának, hogy szombatra hivja össze a Házat. A gyűlés egyetlen tárgya a miniszterek bemutatkozása lesz. Mit dolgozik a kormány? A Wekerle-kormány a nyár folyamán a rendes hivatalos teendőkön kivül az őszi kibontakozás előkészítésével fog foglalkozni. A függetlenségi párt értekezlete. A függetlenségi és 48-as párt szerdán este értekezletet tart, melynek egyetlen tárgya az lesz, hogy milyen álláspontot foglaljon el a párt az újonnan kinevezett kormánnyal szemben ? A tattersaali gyilkos. Keller János közhuszár, aki kedden a folytonos vallatások hatása alatt végre beismerte, hogy ő gyilkolta meg egy hónappal ezelőtt azt a szabómestert, akinek holttestét a Tattersaal mel| lett megtalálták. Szerdán a rendőrség, mikor ismét megjelent a Ferencz József laktanyában, a huszár sem volt már az élők között. A laktanya egyik félreeső helyén felakasztotta magát. Nagy pör a „Fidibusz" miatt. Csütörtöktől kezdve négy napon át összesen négyszáz trafikos fölött fog Ítélkezni a budapesti büntető járásbíróság, akik a „Fidibusz" árusításával vannak vádolva. Naponta száz trafikos van beidézve. A vádlottakat előreláthatólag fel fogják menteni. Az Eulenburg-pör. Berlinből táviratozzák: Szerdán délelőtt vette kezdetét az Fulenburg-pör ujbóii tárgyalása. A herceg betegen jelent meg a tárgyalási teremben. Nagyon meg volt törve. Körülbelül egy óra hosszáig ült karosszékében, de egyszerre elájult, ugy hogy félbe kellett szakítani miatta a tárgyalást. Nyári pletykák. Százhúsz szerző egy sorban. — A szép aszszony darabja. — Bródy a vidéki kritikusairól. (Külön fővárosi tudósítónktól.) Megjelent s hozzá jó korán egy kommüniké, amelyben Beöthy László, a Kij rály- és Magyar-Színházigazgatója, nem kevesebb, mint százhúsz újdonságot ígér be közönségének. Hetek óta nem lévén érdekesebb színházi esemény, természetes, hogy a művészvilág találkozó helyein mohón kaptak a kánikulai csemege után és a szokásos rosszmájusággal szedték ki a veséjét a nagyszabású színházi ígérvénynek. Egy öreg ós sikerekben, valamint rosszindulatban megőszült iró, akit általában a fekete vér-nek neveznek, vitte a szót: — Fiuk, itt százhúsz név vonul fel előttünk. Aztán számolni kezdett: — Egy, kettő, három ... tíz . . . harmincöt . . . negyven . . . éppen hatvan. Ezek csupa ismert irók, akik valóban alkalmasak arra, hogy egy színigazgató a kirakatba tegye őket. EzekrőJ azonban meg kell állapitanom, hogy egyetlenegy darabot soha nem Ígértek Beöthynek, még kevésbbé fognak szállítani. A másik felekezet ugyancsak hatvan név, csupa niemand. Ezek nemcsak megírják, de szállítani is fogják a darabot, de az ilyen névtelen és tehetségtelen senkik darabját nem szokták előadni. Az egyenleg tehát a következő : Százhúsz bei'iért darab közül hatvanat nem adnak elő, hatvanat pedig nem szállítanak. Marad nulla! Ebben a színházi tájékoztatóban tehát Beöthy arról tájékoztatja a közönséget, hogy milyen darabok — nem fognak szinrekeriilni. — És ön, mester ? — vetette közbe egy fiatal szerző. — Én nem írtam ugyan, nem is irok. de merje csak egyszer az a Beöthy megtagadni az előleget. Amilyen jó barátja voltam eddig, belelépnék a májába. * Egy másik fővárosi szinigazgatóról pedig a következő történetet beszélik: Egy ismert irónő, aki inkább a szépsége, mint a tehetsége róvón népszerű, darabot vitt az igazgatónak. Eleinte kitérő választ adott a direktor, de mikor a szép asszony forszírozta a dolgot, lassankint összemelegedtek. A kulisszák körül csakhamar köztudomásu lett, hogy X-né darabját igenis elő fogják adni. Az igazgató a legnagyobb elragadtatás hangján csinált reklámot az újdonságnak. Végre az öreg szerzők is foglalkozni kezdtek a dologgal. Az egyik társaságban fölvetették azt a kérdést, vájjon hányszor kerül szinre a szép asszony drámája. — Annyiszor semmiesetre, — jegyezte meg egy epés iró — mint ahányszor az igazgató a szerzőjét megcsókolta. * A vidéki lapok megtámadták Bródy Sándort, mert az egyik fővárosi újságban glosszákat irt Jáger Mari esetéről és a cikkben nem éppen hizelgően nyilatkozott a hódmezővásárhelyi erkölcsökről. Öreg perverznek, modern lálekrontónak nevezték a kitűnő írót, aki már edzve van az ilyen kedveskedésekhez. Jóbarátai persze gondoskodtak róla, hogy a vidéki hirlapok támadásai kezébe jussanak. Mert sokaknak fáj, hogy ez a legeredetibb naturalistánk visszanyerte alkotó erejét és művészetének inásodvirágzását éli Bródy fölényesen mosolygott a jórészt fésületlen, logikátlan és otromba kiruccanásokon s a maga kedves modorában igy intézte el a rátapadt kullancsokat: — Fura emberek azok ott lenn abban a különben jó magyar levegőben. Ők az angyalcsinálók, a mérgezők, a • szent házasság megrontói (persze megkülönböztetett tisztelet a sok-sok kivételnek) és engem vádolnak rontással, perverzitással. Hát ez mulatságos. Elvégre mégis csak ők laknak Vásárhelyen és az én magyarjaim hódították meg a berlini közönséget. Csodálatos, hogy i milyen geográfiái eltolódások vannak i olykor az elmékben. ! Bródy Sándor különben, akinek j kedvét, hála Istennek, nem szeghetik a j kis csípí-sek, most is egy uj darabon I dolgozik, amely magyar földön, miliő: ben, csupa egészséges magyar alakkal ! játszódik. A szerző figyelmezteti tisztelt kritikusait, hogy támadásaikat ez alkalomra föntartani szíveskedjenek. i