Békésmegyei közlöny, 1909 (36. évfolyam) július-december • 52-104. szám

1909-08-15 / 65. szám

10 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY — A jegyzők vasúti jegykedvezmónye. Egyik régebbi számunkban a vármegyei központból szerzett értesülésünk alapját cikket közöltünk a községi és körjegyzőknek adandó vasúti jegyked vezményrő!. Cikkünk arról tájékoztatta a jegyzőket, hogy a féláru jegy váltására jogosító arcképes igazolványok ügye még tárgyalás alatt áll ugyan, de sgyszeri alkalmakra már most is kérhetnek igazolványokat. Ugy látszik, hogy az erre vonatkozó miniszteri leirat sokáig hevert a belügyminisztériumban, mert most a Vármegyei Jegyző-Egyesület arról értesit bennünket, hogy az Országos Jegyző-Egyesület már régen megkapta a miniszternek idevonatkozó rendelkezését. A kedvezmény igénybevételére ezúton is felhívjuk azoknak a jegyzőknek a figyelmét, akiknek nem volt a dologról tudomása. — Az iskolák cimerei. A csabai elöljáróság a kulturminiszter által az alispán utján küldött magyar címereket már szétküldötte az egyes iskolaszékeknek azzal az utasítással, hogy kifüggesztésükről mielőbb gondoskodjanak. Kíváncsiak vagyunk arra, hogy a görögkeleti román iskolaszék hogyan fog e.bánni a címerrel. Ha nem függesztené ki, ami elég valószínű, a hatóságnak közbe kell lépnie, mert a magyar állam tekintélyének ilyetén való csorbítást megengedni ós eltűrni nem szabad. — Felhívás. A Békósvár/negyei Gazdasági Egyesület elnöksége tudatja a t. gazdatársakkal, hogy az államvasutak gépgyárából inütrágyaszóróval kombinált vetőgépet hozatott kísérletezés céljából. Ezen vetőgéppel egyszerre lehet műtrágyát a maggal sorbavetni és legalább 50% műtrágya megtakarítása érhető el. A műtrágya hatása sokkal biztosabb, mint a szórvavetósnél. A kísérletezés idejót közölni fogjuk. Az érdeklődő gazdatársak a gépet az egyesület házában megtekinthetik, ahol minden tekintetben szíves felvilágosítást ad az egyesület titkári hivatala. — A szarvasi gyógyszertár eladásához. Tekintetes Szerkesztőség ! Becses lapjuk f. hó 8-diki számában „Gazdát cserélt gyógyszertár" cím alatt tudtunkon kivül megjelent közlemény kiigazításaként van szerencsénk közölni, hogy a szarvasi „Szarvas"-hoz címzett gyógyszertárt Miklós Pál gyógyszerész úr vásárolta meg, az állandóan az ő kizárólagos rendelkezése alatt áll, s mi csak a vétel financirozásban működtünk közre. Tisztelettel kérjük ez okból közleményünk helyesbitésót. Mezőberóny, 1909 augusztus 13. Teljes tisztelettel Mezőberényi takarékpénztár. — Jegyzők és orvosok illetményeinek kifizetése. A községi jegyzői fizetése alap létesítéséről szólló vármegyei szabályrendeletek, valamint az „orvosi alapiról intézkedő belügyminiszteri rendelet szerint a községi kör- és segéd jegyzők, valamint a községi ós főorvosok fizetését, fizetéskielógítésót, kor-, szemólyiés helyi pótlékát, esetleg lakás pénzét is, végre az orvosok utiátalányát a lakóhely szerint illetékes állami pénztárnak (adóhivatalnak) kell kiszolgáltatnia. Az említett illetmények felvételinek megkönnyítése céljából Wekerle Sándor miniszterelnök, mint pénzügyminiszter, most kiadott körrendeletében megengedi, hogy azok ama jegyzőknek és orvosoknak, akik nem az adóhivatal szókhelyén működnek, posta utján küldessenek be. A jegyzők, orvosok illetményeikről szóló nyugtáikat érvényesítés végett minden hónap 25. napjáig fizetési könyveiket pedig az adatok utólagos bejegyzése céljából óvenkint kétszer, még pedig január és junius havában a községi elöljáróság uiján portómentesen közönséges levélben az adóhivatanak beküldik. Ha állomáshelyen több jegyző ós orvos van, a nyugtákat és fizetési könyvecskéket összegyüjve közös levélben keil beküleni a községi előjáróság utján s egyúttal be is keli jelenteni, hogy az adóhivatal az összes illetményeket kinek a számára adja a postára. Az adóhivatal szabályszerüs^ámfejtés után az illetményeket a hónap elsején az illetőknek, esetleg a kijelölt egyénnek portómentes posta utalványon megküldi s ennek szelvényein feltünteti minden egyes igényjogosultnak járandódóságát. — Az elveszett kabát. Jankó Ferenc orosházai birtokos a szarvasi legutóbbi hetivásár alkalmával a kabátját, melyben igen értékes okmányok voltak, tévedésből nem a saját szekerére tette le, hanem az U h 1 j á r Jánosóra, akit nem ismert Kétöbb, mikor dolga végeztével visszatért, megütközve vette észre a kabát eltűnését. A rendőrség rövid nyomozás után meg is találta Uhljár János szekerén, aki már akkor ugyancsak találgatta, hogy kié lehet az a kabát? Jankó 14 korona jutalmat adott a rendőröknek kabátja kózrekeritéseért — Motoros talaj-verseny Mezőhegyesen. Emiitettük, hogy az „Országos Magyar Gazdasági Egyesület" földmivelósügyi minisztérium támogatásával f. évi aug. havában nenzetközi motoros szántógép versenyt rendez Mezőhegyesen. A nyilvános bemutatás augusztus 20., 21. ós 22-én lesz megtartva. Tekintettel arra, hogy ezen nemzetközi motor verseny igen tanulságosnak Ígérkezik a gazdákra nézve, a „Békósvármegyei Egyesület Elnöksége" elhatározta, hogy ezen motorverseny megtekintésére f. évi augusztus hó 22-én, vasárnap társas-kiráűdulást szervez. Felhivatnak tehát mindazon érdeklődő gazdatársak, akik ezen kiránduláson rósztvenní óhajtanak, hogy ebbeli szándékukat mihamarbb, az egyesület titkári hivatalába jelentsók be. Az indulás Békéscsabáról augusztus 22 ón hajnalban Arad-felé induló vonattal történik, vissza pedig ugyanaznap este. — Bevásárlási útra indul a hét folyamán W e i s z Miksa, csabai divatáruház tulajdonossá, hogy áruháza részére az őszi ós téliidény divatujdonságait biztosítsa. Weisz Miksa vevőitől szívesen fogad bevásárlási megbízásokat. — A varmegye közbiztonsága. A debreceni VIII. szamu caendőrkerületi parancsnokság kimutatása szerint Bákósmogyében julius hó folyamán bűnesetekből kifolyólag összesen 108 feljelentés törtónt, amelyek folyományaként 18 egyént tartóztattak le. A bűnesetek közt volt 27 testisórtós, 63 lopás, 6 gyújtogatás és 5 emberélet elleni merénylet. — Betörés Cabán Ügyes betörök lehettek azok, akik a szerda és csütörtök közötti éjjelen V i s k i Hermannak a gabona piacon levő vegyes kereskedésében jártak. Mikor csütörtökön reggel a kereskedő bement az üzletb'3, megütközéssel vette észre, ho^y elárusító asztaljából a kasszafiók hiányzik s vele természetesen a benne levő, mintegy60 koronányi összeg is. Árui teljesen érintetlenül maradtak, az utcafelőli ajtó is szabályszerűen be volt zárva. A betörők tehát álkulcsal hatoltak be. A púidon sem látszott semmi erőszaknak a nyoma, pedig a kesszafiók patentzárral volt ellátva. A betörők ebből következtetve vagy gyakorlott „munkások" vagy olyan mesteremberek voltak, akik a zárak felnyitásához értenek. A tettesek után most erélyesen nyomoz ugy a rendőrség, mint a csendőrség. A gyanú két női ruhás alakra irányul, akiket akkor éjszaka nagyon sokan láttak elsétálni a üzlet előtt. Viselkedésük s már mozdulatukból is észre lehetett venni, hogy nem nők, hanem férfiak. A betörőket is kutatja a rendőrség. — Sok pénzt ad ki némely ember megszokásból, figyelem hijján. A sárgaszínű émelygős pezsgőt éppen ugy fogyasztják, mint a silány bort, mert a különbséget megbírálni nem tudja. Ha pezsgőt bírálni akarunk, állítsuk félre a poharat s hagyjuk elpezsegni a szónsavat. Ha a szénsav elillant, akkor tudjuk legjobb n megbírálni a bort, amelyből a pezsgő készült. Ha émelygős, égetett cukorra emlékeztető ízt konstatálunk, akkor a pezsgő hibá^, melyet az értelmes ember visszautasít Sióp világos színét, nemes faj borokból származó harmonikus illatát az „A n d r ó n y i-s e c" tartja meg a pohárban még órák múlva is. — Pénzváltás ráfizetéssel. Gyurik János szarvasi vendéglőst pénteken megkért egy általa nem ismert ember, hogy adjon neki 400 koronáért apróbb pénzt. Gyurik készséggel teljesítette is a kórelmet és leolvasott az asztalra egy csomó 20 koronás bankjegyet, melyet az idegen szó nélkül zsebre vágott. Csak távozása után jó félóra múlva jutott Gyuriknak eszébe, hogy húsz darab 20 koronás helyett ugyanis negyven darabot otvasott le néki. Ijedten szaladt a rendőrségre, melynek még aznap sikerült kózrekeritenie az idegent H r an y e c z János személyében. Hranyecz, ki nem is sejtette a dolgot, készséggel visszaadta a pénzt, mikor meggyőződött Gyurik tévedéséről. Gyurik afeletti örömében, hogy pénze megkerült, 10 korona jutalmat adott a rendőröknek. — Magyar feltalálók olvassák el a magyar szabadalmi hivatal elnökének levelét, melyet a Magyar Tudományos Aka! démiához intézett a magyar feltalálók érdekében. Kívánatra e levél szószerinti szövegét dijtala ul megküldi Molnár Ödön mérnöki irodája, Budapest, VII., Erzsébet-körut 30. Teleíon szám 119.00. — Gyújtogató vonít. Nyár idején, a nagy melegben kész veszedelem a vasút mentén lakni. A mozdony kéményéből kiszóródó szikrák, amelyek máskor hatástalanul hullanak le: ilyenkor gyújtogatni szoktak. Igy gyújtották föl a szikrák Bárdos István gyulai vasúti őr istállóját is. A gyúlékony faépület természetesen leégett. A kár körülbelül 300 korona. Az épület biztosítva nem volt. — Betörési kísérlet Mezöberényban. Péntekről szombatra virradó éjszakán betörési kísérletet követett el Kiéin Manó füszerkereskedő üzletébe három gyanús külsejű ember. A betörők mármár felfeszítették az üzlet ajtaját, mikor Klein észrevette a dolgot, lármát csapott ós revolverével néhányszor kilőtt az ablakon az éjszakába. A lármától ós revolverlövésektől a betörők elszaladtak. Kiéin kijelentése szerint a tilosban járó emberek, akik után a csendőrség most erélyesen nyomoz, hárman voltak. Erzsébethelyi csendélet. Rác munkások garázdálkodása, Az építkezés befejezéshez közéig a B o h n-féle hatalmas téglagyár telepe Csabán, a vasúti állomás közelében. A gyár tulajdonosa, akinek főtelepe Nagykikíndán van, az építkezési munkálatokat is saját alkalmazottjaival végezteti, akik legnagyobbrészt szerbek. A magyarországi szerbeket általánosan „vad rácodnak nevezik, ami főként a szabadságharc idején elkövetett kegyetlenségeik után ragadt rájuk. És ezt az elnevezést meg is érdemlik. A szerbek, mint általában a déli népek, igen lobbanékony vórüek. Az olaszoknál, franciáknál ós a spanyoloknál ezt a lobbanókonyságot valamennyire mérsékelte már a kultura, de a dólszlávoknál, akiknek műveltsége meglehetős alacsony fokon áll, különösen az alsóbb nóposztályoknál: szabadon dühöng a fékezhetetlen vadság. A Bohn-fóle gyár legtöbb alkalmazottja is ilyen. Szombaton este, meg vasárnapi napokon valóságos rémuralmat teremtettek már Erzsóbethelyen. Mulatni nem szoktak bejönni a városba, hanem az ottani vendéglőket és pálinkaméréseket járják sorba. Mikor aztán bepálinkáznak, nem lehet velük bírni. Akkor tör ki belőlük egész borzalmas valóságában a vadság. Az erzsóbethelyi lakosság állandó rettegésben él miattuk. És mindezekről nem akar tudni sem a rendőrség, sem a csendőrség, ugy hogy ezek az alakok teljes szabadságban űzhetik garázdálkodásaikat. Van ugyan odakünn két rendőr, de azok máshol vannak rendesen elfoglalva s különben is elégtelenek volnának egy 15—20 főnyi vad tömeggel szemben. Teljesen megbízható forrásból csak pár jellemző esetet sorolunk fel garázdálkodásaik jellemzésére. Valóságos bűntett mindegyik. Nemrégen mulattak vasárnap délelőtt a rácok. Bepálinkáztak alaposan ós jött a természetes következmény: összevesztek. Az összeveszós nem megy ám nálunk csak ugy szóval, hanem a -bicskának is van meglehetős beleszólása. Egyszerre egy fiatal legény neki esett egy családos munkástársának. Bi-' rokra mentek ós a legény öt hatalmas szúrást ejtett az idősebb ember mellén. Összeesett ós patakzott belőle a vér. Az volt a szerencséje, hogy a szúrások nemesebb részeket nem érintettek, mert különben itthagyta volna ezt az árnyékvilágot. A sebesültet azonnal elvitték a gyártelepre, ahol ugy-ahogy ápolás alá vették. A többiek pedig a menekülő fiatal ember után ronantak, direkt azzal a szándókkal, hogy agyonlincseljók. Vórbenforgó szemekkel, vad kiáltozásokkal űzték a legényt, aki halálos félelmében nyúlként futott és ugrott át egyik kerítés után a másikon. A többiek utána. A szurkáló legénynek végre sikerült bevennie magát egy nagy tábla kukoricásba, ahol üldözői nem tudtak ráakadni. Azonban a gyárba sem engedték be, ugy hogy kénytelen volt hazamenni Nagykikindára. Ott a megsebesített ember rokonai ós barátai alapos boszut állottak rajta, mert néhány nappal ezelőtt agyonverték. A másik jellemző eset H i r s c hman n kereskedő italmórésében történt ugyancsak néhány nappal ezelőtt. A rácok becsíptek, nagy lármát csaptak, verekedtek is, aztán nekiestek az őket békíteni akaró Hirschmannónakós fiatal leányának. Meg akarták verni őket. A két védtelen nő sikoltozva, rémülten menekült be a szobába. A nagy lármára j betért az üzletbe egy épen arra haladó j lakos, elébe állott a szobaajtónak ós ; ugy tartóztatta fel a berúgott tömeget, j Valahogy sikerült is őket lecsendesítenie j és eltávolitania az üzletből. De alaposan megadta az árát. Mikor félóra múlva távozott az üzletből, egyszerre az utcán hátulról olyan hatalmas ütést kapott a fejére, hogy vértől borítva összerogyott A szomszédos Hornyac3ek-fóle vendéglőbe vitték ós ott mosták ki suíyos koponyasebét. Abba a vendéglőbe különben nem igen mernek járni a vad rácok, mert ott hamarosan kiadják az utjukat. Ilyen csendéletet teremtettek Erzsóbetheiyen a rácok. Még több, nagyon sok esetet lehetne felsorolni, amiről a rendőrség nem tud semmit. Ez a balkáni, vagyis inkább ázsiai állapotot meg kell szüntetnie a községi elöljáróságnak. Olyan nópsóggel szemben tehetetlen a két rendőr. Már a hatalmas gyár miatt is, amely Erzsébethely népesedési viszonyaira óriási hatással lesz : szükséges az ottani rendőrség létszámát megszaporítani. Különben legjobb volna két három csendőrből álló őrsöt oda telepíteni. A csendőrök himarosan megtanítanák á garázda rácokat és nem történne annyi bűntett titokban, megtorlatlanul. Tarkaságok. A rablóbarlang. Akluális fürdői eset. Van Felaömagyarországnak egy rendkívül sz<-p fekvé-ü, kedvei fürdőhelye, amelyet igen gyakran és szép számmal keresnek fel az — idegenek. Magyarok nem igen járnak oda, mert infámisan drága. Az idén mégis odavetődött egy minisztériumi tisztviselő. Mindjárt H második napon fogadott magának egy kalauzt, hogy megmutog*ttassa magának a környéket. A kalauz hűségesen meghurcolt* mindentele es még hűségesebben magyarázgatott neki. Csak egy látványosság volt még hátra. — Most elvezetem nagyságos uramat a legszebb helyre a környéken. Gyönyörű, vadregényes vidéken sűrű bokroktól övezve van egy hatalmas barlang. Ugy hivják, hogy rablóbarlang, mert valamikor a régi világban rablók laktak benne. Odaérkeztek nemsokára. Csakugyan csodaszép fekvése volt a barlangnak. A kalauz büszke patriotizmussal kérdezte : — Mit szól hozzá, nagyságos ur ? Ugy-e szép ? — Igazán szép, — felelte a tisztviselő — de most jut eszembe, hogy itt van egy tévedés. — Mi volna az ? — Csak annyi, hogy az itteni „Rablóbarlang" feliratot nem ide kellett volna tenni, hanem a hotelem homlokzatára . . . A Kossuth-szobor. Egy dobozi magyar Csabán jártában a Kossuth-szobrot mustrálgatta ugyancsak. Más foglalkozás hiányában ugyanezt cselekedte egy csabai atyafi is. Mikor már vagy kétszer körüljárták a szobrot, odaszól a dobozi a csabainak : — Hát csakugyan szép szobra van Kossuth apánknak. Akkurátosan meg van fabrikálva. Dühösen pattant fel a csabai : — Apja bizony kendteknek a . . . majd megmondom micsoda ! Ez a mi apánk. Csináljanak maguknak egyet, oszt az lesz a msguk apja. . . E<zel, mint aki jól megmondta, faképnél hagyta az álmélkodó dobozi magyart. Állatbiztosítás Egyik előkelő fővárosi biztosító-intézet a biztosítás uj nemét akarja üzletágai közé felvenni : az állatbiztosítást. A múltkor ki is küldött egy elsőrangúnak és ügyesnek mondott biztosítási ügynököt, hogy szerezzen biztosításokat. Az ügynök bejárta a nagyobb állatállománynyal rendelkező városokat, köz'ük Csabát is, ahonnan a következő értesítést küldötte az intézethez : „Megbízatásukat teljesítettem. Jártam számtalan helyen. Találtam is lovat, ökröt, tehenet, disznót, birkát, juhot, csak szamarat nem találtam, aki az önök díjtételei mellett biztosítani lett volna hajlandó." 6 ZIN HAZ * A temesvári szinháztársulat primadonnája. Emlékezik közönségünk még a Mezey Kálmán színtársulatánál Csabán működött Barna Manci szubretre ós V a j d a Dezső baritonistára. Ugy volt, hogy a bájos szubret a színpadot a házasólettel cseréli fel, de hogy ez nem történt még, a szubretten múllot, ki jobban rajong a világot jelentő deszkákért. Barna Manci most Kispesten játszik a Mezey színtársulatnál. Krecsányi Ignác, a temesvári színházigazgató az elmúlt héten látta Barna Mancit játszani ós Vajda Dezsőt hallotta énekelni ós mindkettőt társulatához szerződtette. Tanügy. * Beiratás a békéscsabai ág. h. ev. Rudolf-főgimnáziumba A békéscsabai illetőségű tanulók augusztus 26—28-ig (8-10-ig ós 2—4-óráig), a vidékieké szeptember 1-3-ig (8-1 l-ig ós 2-4-óráig) történik az igazgatóság hivatalos helyiségében, azután az osztálytanároknál a kijelöit termekben.