Békésmegyei közlöny, 1909 (36. évfolyam) július-december • 52-104. szám

1909-08-15 / 65. szám

4 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1909 aug. 15 Hogy ez okosabb, mint a másik, Természetes az, ugy-e bár ? Ezek után eltűnök újra, Mint viharban a napsugár. Guy. Versengés a csabai színházért. Csaba színháza szűk ós célszerűtlen színjátszás szempontjából, mégis versen­genek érte a színigazgatók. Most egy­szerre nógy igazgató is akcióba lépett a "színház elnyerése érdekében. A régi direktor, [M e z e y Kálmán csak a na­pokban járt Csabán, a szinügyi bizott­ság elnökénél, hogy megnyerje maga számára. Előtte már itt járt P a 1 á s t h y Sándor, a sátoralja-ujhelyi sziuház igaz­gatója is. Mint értesülünk, ujabban dr. Farkas Ferenc, a szabadkai és N á­d a s i József, a soproni színházak igaz­gatói is beléptek a versenyzők sorába. Dr. Farkas fölénye biztos tudatában oly nagy és gazdag várost, inint Szabadka, el tudott dobni magától s most már ki­sebb színházzal megelégedne. Nádasi, aki szeptember hónapban Orosházán fog játszani, titkára, Gyulai Zsiga által, kit a csabai közönség Mezei Kál­mántól már ismer: adta be kérvényét a szinügyi bizottsághoz. E tömeges jelentkezésre alkalmat az adott, hogy a szinügyi bizottság a színházra pályázatot irt ki. A versengés oka pedig az, hogy a nemzetiségi vidé­keken játszó színtársulatok nagyobb segélyben részesülnek az állam részéről. A bizottság, véleményünk szerint, leghelyesebben akkor járna el, ha fel­hívná a nógy igazgatót, hogy társula­taikkal töltsenek néhány hetet Csabán. Nádasi jönne novemberben, Mezei de­cemberben, Palásthy januárban, dr. Far­kas pedig februárban. Az elért sikerek­ből lehetne aztán legkönnyebben le­szűrni azt az eredményt, hogy melyik társulat a legjobb. Égető szükség van már a szinház átalakítására is, mert a jelenlegi állapo­tok mellett elsőrangú társulatot nem igen fog kapni Csaba. A még fedezetlen 20—25000 korona költség, igaz, hogy nem fog befolyni a műkedvelő társu­latok előadásaiból, de nyugalmas poli­tikai viszonyok mellett az államtól is le­hetne valamelyes segélyt kieszközölni. Ezenkívül gazdaságilag jobban sikerült évben a képviselőtestületet is rá le­hetne venni arra, hogy a város vala­melyik alapjából szavazza meg az átala­kításra szükséges kölcsönt, melyet a szinház béréből nagyon szépen lehetne törleszteni. Mindez azonban még a jövő zenéje. Most még beszélni sem lehet róla. Mert az ajánlott feltételek egyike sincsen meg. Hogy pedig a szinház jelenlegi állapotában sokáig nem maradhat meg, azt el kell ismernie minden józan gon­dolkozású csabai polgárnak. Tanácsülés Békéscsabán. A hatósági hússzék. — Javaslat a vissza­vándorlók érdekében. — A tűzoltók sza­bályrendelete. — Kisebb ügyek. Békéscsaba elöljáróságának pónteki tanácsülésén elóg sok tárgy szerepelt és fontosak is akadtak közöttük számo­san, azonban sok volt közöttük olyan, amely nem érdekelheti a nyilvánossá­got, mert elintézés alatt áll. Róluk csak majd a megvalósulás után lehet írni. A tanácsülésen ismételten felmerült az alispán sürgető leirata kapcsán a ható­sági hússzók ügye. Legérdekesebb tárgy azonban Kelemen László helyettes­anyakönyvvezető javaslata volt a ki­vándoroltak anyakönyvvezetése érdeké­ben, mely különösen a visszavándorol­takra nézve bir elsőrangú fontossággal. A javaslat előreláthatólag foglalkoztatni fogja a belügyminisztert is, mert az alispán utján annak a szine elé fog ke­rülni. Jelentősége különben nem loká­lis, hanem országos. Az ülés tárgyai a következők voltak: Csaba község már régebben elhatál rozta, hogy hatósági hússzóket állit fe­a húsárak szabályozása szempontjából. A hússzók felállítására minden szüksé­ges előkészület megtörtént. Már bérlője is akadt egy csabai mészáros személyé­ben. A hússzók azonban nem funkcio­nált, sőt egészen meg is szűnt, mert helyén jelenleg egy díszes, kétemeletes magánház épül. Ambrus Sándor al­ispán, akinek az elöljáróság a képviselő­testület ide vonatkozó határozatát a tör­vény értelmében bejelentette, most sür­gető leiratot intézett a hússzók ügyében a községhez. A tanács az ügyet javaslat­tétel céljából kiadta egy bizottságnak, mely a vezető-állatorvosból, intézőből, mérnökből ós a községi gazdából áll. Ilj. Z s i r o s Andrásnak ós A n d ó Mátyásnak a kanálisi szőlőkben levő telkeikre vonatkozó adásvételi szerző­désüket a közgyűlés elé utalta a tanács. Kelemen László h. anyakönyv­vezető fegyvergyakorlatra való behiva­tása következtében augusztus 18-tól kez­dődőleg 4 heti szabadságot kapott. Ugyancsak Kelemen László a követ­kező érdekes javaslattal járult a tanács elé: Köztudomásu, hogy az Amerikába kivándorlókról odakünn anyakönyvet nem vezetnek. Most már nagyon gyak­ran előáll az az eset, hogy valakinek a férje, vagy a fel sége elhal az idegen­ben. Az illető aztán hazakerül ós itt újra élettársit keres ós talál magának. Volt házastársa elhunytát azonban hite­les okirattal nem tudja igazolni s igy rengeteg sok utánajárással ós bajjal jár az ilyen emberek utólagos házasodása. Kelemen e/.t a visszás állapotot meg­szüntetendő, a tanács ós az alispán út­ján azt a javaslatot teszi a belügyminisz­terhez, hogy intózkedjók a kivándorol tak anyakönyvezése iránt. A halálozási, vagy szülési esetekről az illetékes lel­kész vezetne anyakönyvet és minden esetben jelentést tenne az osztrák-ma­gyar konzulnak, aki viszont a magyar belügyminiszterhez terjesztené be a je­lentéseket. Ekkor már könnyen véget lehetne vetni a sok Iferce-hurcának. A tanács Kelemen László javaslatát he­lyesléssel vette tudomásul, fel fogja ter­jeszteni további eljárás céljából az al­ispánhoz és egyúttal utasítást adott a rendőrségnek, hogy a kivándorolni szándékozókat ebben az értelemben oktassa ki. A községi tűzoltók szabályrendelete elkészült; ezt a tanács felülvizsgálás céljából kiadta egy, a bíróból, főjegyző­ből és tűzoltó-főparancsnokból álló bi­zottságnak. Csanádi Lászlót felvette a tanács a gyakornokok közé. Végül néhány kenyórsególy kérvény elutasításra talált, ami után a tanácsülés véget ért. ÚJDONSÁGOK. - Időjárás. Az országos központi Időjelző ál­lomás mára változékony, enyhe időt jelez, északon és keleten elvétva csapadékkal. — A remetel hid. Lapunkban több- J ször megemlékeztünk már a remetei j rozoga fahidról, melynek kicserélésére , már feltótlenül szükség van. Békósmegye hozzá is járult a hid felépítéséhez, azon­ban Biharmegye, amelynek pedig szintén nagy érdeke a hid felépítése: csökö­nyösen ragaszkodik ahhoz az elhatáro­zásóhoz, nem járul hozzá a költségek­hez. Pedig már a tervek és a költség­vetés és elkészültek s miniszter is jóvá­hagyta már őket. A költségvetés sze­rint az uj hid 267,000 koronába fog ke­rülni. A kivitel iránt azonban addig nem intézkedik a miniszter, míg Bihar­megyét másnemű elhatározásra nem birják. Már sürgette a vármegyét a mi­niszter is, Ambrus alispán is, de még semmi válasz nem érkezett. A miniszter leiratában hangsúlyozza azt is, hogy ha a két vármegye az építkezés fenn­tartás és felügyelet kérdésében nem jut megegyezésre, azok Bókésvármegyét fogják terhelni. — Felebbezés a postapalota ellen. Már csakugyan kezd komikussá válni az a felebbezós-gyártás, mely Csabán egészen járvánnyá fajult. Alig van .olyan köz­gyűlési határozat, amelyet meg nem felebbeznónek. Legutóbb a képviselő­testületnek a postapalotára vonatkozó határozata ellen nyújtottak be felebbe­zést Reichardt József szálloda tulaj­donos ós társai, akik nagyobbrészt Vasut-utcai kereskedők. A felebbezós­nek az az egyik főórve, hogy az ő üzleti érdekeik a postapalota elhelye­zése által veszélybe kerülnek. A hivatalt pedig nem a Szarvasi-ut végére, hanem mostani postaépülettől csak pár száz lépéssel beljebb akarja a város ópiteni. Nem értjük, hogy mennyiben ártana a postahivatal ez elhelyezÓEe az illető kereskedők üzleti érdekeinek. — Ujabb tisztújítás Gyulán. Gyula vá­ros képviselőtestülete tudvalevőleg múlt­kori tisztújító közgyűlésén nem tölthette be az újonnan rendszeresített III. jegyzői állást, mivel felebbezést nyújtottak be a törvényhatóság jóváhagyó határozata ellen a belügyminiszterhez. A felebbe­zósnek előreláthatólag nem lesz semmi foganatja. Időközben megürült a fő­számvevői állás is Tóth László lemon­dása folytán. Ambrus alispán most e két állás betöltése céljából a tisztújító köz­gyűlés megtartását f. évi szeptember hó 21-ére tűzte ki. — Az alföldi függetlensági pírt nagy­gyűlése. Az alföldi függetlenségi párt, melynek keretébe Bókósvármegye is tartozik: e hónap 22-ón nagygyűlést tart Szegeden az önálló bank órdekó­ben. Népes gyűlés lesz ez, mert részt vesz rajta az egész Alföld magyarsága. Bókósvármegye részóről F á b r y Ká­roly, Veres József, H a v i á r Dániel ós K. Schriffert József ország­gyűlési képviselők már be is jelentették a nagygyűlésen való részvételüket. — Augusztus végén megnyílik a baja— bátfaszéki hid. Mnlt vasárnapi számunk­ban megemlékeztünk arról, hogy a Baja— báttaszéki hid által érdekelt tör­vényhatóságok, Bókósvármegye kivéte­lével, küldöttséget menesztetek Szte­rónyi államtitkárhoz, hogy a hidnak mielőbbi forgalomba hozataláról gon­doskodjék. Az államtitkár azonban még akkor csak annyit jelezhetett, hogy a vasúti hid október 1-ón nyilik meg. Az épitő részvénytársaság ugyanis a kikö­tött határidőnél hamarább elkészítvén a hidat, csak nagyobb összegű kárta­lanítás fejében volt hajlandó a megnyi­tást az államvasutaknak megengedni. A tárgyalások sokáig elhúzódtak, de most már végre-valahára eredményre vezet­tek. A részvénytársaság ugyanis kije­lentette, hogy most már kész a hidat kártalanítás nélkül is átengedni a for­galomnak. A MÁV. igazgatósága ennél­fogva felterjesztést intézett a kereske­delmi miniszterhez, hogy mivel a hid már teljesen készen áll s a legutolsó akadály is elhárult, rendelje el annak a megnyitását. A miniszter válasza ugyan még nem érkezett le az igazga­tósághoz, de értesülésünk szerint a hidat még ebben a hónapban át fogják adni a forgalomnak. A megnyitási ünnepély minden valószínűség szerint augusztus 20-án, Szent-István napján lesz. És a csabai állomás, amelyre pedig oly fon­tos hivatás vár a megnyitás után: még most is lassan bővül . . . — Uj gazdasági tudósító. A földmivelós­üízyi miniszter BMiósvármegye szarvasi járására K e r ó n y i Vilmos szarvasi lakost a gazdasági tudósítói tiszttel meg­bízta. — A csabai főszolgabíró szabadsága. S e i 1 e r Elek, a csabai járás főszolga­bírója 4 heti szabadságot kórt az alis- j pántól azzal az indokolással, hogy ope- j ráitatnia kell magát. Most azonban ujabb beadványt intézett az alispánhoz, mely- i ben lemond szabadságáról. Operációra ugyanis szerencsére nincs szüksége. — Vámszedós az AEGV-nál. A törvény­hatóság azt kérte a kereskedelemügyi minisztertől, hogy az Alföldi Első Gazda­sági Vasút Csaba—vésztői ós Csaba— tótkomlósi vonalain engedje meg a vámszedóst. A miniszter most érkezett leiratában a kérelmet teljesítette, bár az ily vámszedóst hátrányosnak tartja a közgazdasági életre. Kiköti azonban a miniszter, hogy a szedendő vámdijak nem lehetnek magasabbak az állam­vasutakon szedett dijak felénél s ezek a dijak is vagy csak a lerakodásnál, vagy csak a feladásnál szedhetők. — Halál a műtőasztalon. Szomorú csapás érte H u b a y Lajos gyulai törvényszéki birót, az esküdtszóki tár­gyalások egyik elnökét. Felesége, szü­letett Csehfalvay Irma, csütörtökön a vármegyei közkórházban, élte 42-ik óvó­ben elhunyt. A Gyulán általánosan ked­velt és köztiszteletben álló úriasszony már régebben érezte, hogy neki valami belső baja van. A megejtett orvosi vizs­gálat belső viztömlőt állapított meg nála, amely betegség egyébként operáció utján könnyen gyógyítható. Ennek az operációnak csütörtökön délelőtt vetette alá magát.' Az operációt Kaczvin­s z k y János dr. osztályigazgató, a gyulai közkórház országoshirü műtő­orvosa hajtotta végre. Az úriasszony az elaltatás után hasmetszóst kapott. Ekkor tűnt ki, hogy nem víztömlő okozta belső baját, hanem súlyos rákos képződmény, mely rövidesen halálát okozta volna. A hasüregből a rákos képződményt az orvosok el is távolí­tották, azonban Hubay Lajosnó nem ébredt fel többé. Meghalt a műtőaszta­lon. Érdekes és megemlítésre méltó, hogy az úriasszony halálát már előre megérezte, mert megható búcsút vett férjétől és kis leányától. Holttestét Ba­lassagyarmatra szállították és ott helye­zik örök nyugal ómra a családi sírboltban — A fertőzö-paviilon ügye. Csaba kép viselőtestülete még a mult évben elha tározta, hogy a kÖEkórházban í7,30C korona költséggel egy fertőző pavitloni épittet. A határozatot a törvényhatóság is jóváhagyta és végleges jóváhagyás céljából a belügyminiszter elé került A miniszter a vármegyéhez most érke­zett leiratában elvileg hozzájárul a pa­villon létesítéséhez, azonban uj tervek készítését kívánja. A határozatnak azi a részét sem hagyta jóvá, amely ki rro dj;», hogy az építési költségek < napi ápolási dijak jövedelméből nyer uek födözetet. A miniszter akként dön tött, hogy az ópitósi költséget a kórház alap terhére kell írni, mely 47,000 ko rónára rug. — Két uj állami elemi iskola. A vár megyénkben a most következő tanév ben egyszerre két uj állami elemi iskolí nyilik meg. Tótkomlóson és Vésztőn A kultuszminiszter a tanerőket most ne vezte ki az uj iskolákhoz. Mint ugyanii a hivatalos lap közli, a vallás- ós közök tatásügyi miniszter J ánosdeák Lászl< nagyszónási és P e t r i c z Mihály kosz tolnai állami elemi iskolai tanítókat tótkomlósi állami elemi iskolához he lyezte át és M i c s i n a y Margit tótkom lósi társulati, B r ó z i k Erzsébet acsa ág. ev. és P e t r i c z Mihálynó, J o ó ! Margit kosztolnai ág. ev. elemi iskola tanítónőket ugyanezen állami elemi is kolához, C s e p r e g i Gyula oklevelei tanítót a nagyszónási állami elemi nép iskolához rendes tanítókká, illetve tanitó nőkké nevezte ki. A vésztői állami iskc Iához B á g y i Ernő poklosteleki ó: Pappné Thury Ilona magyarszen! mihályi elemi iskolai tanítót és tanitd nőt áthelyezte, Kocsis Lajos és S i m o n Julianna okleveles tanitót, illetví tanítónőt pedig kinevezte Vésztőre rer des tanítóvá. — Szabadságon. H e c k s Miks törvényhatósági m. kir. állatorvos földmivelésügyi minisztertől hat hel szabadságot kapott. Távolléte alatt miniszter intézkedése szerint D e t r i István állatorvos fogja helyettesíteni. «mtl I templomfestő és oltárépitő jibsh;\a aüttajl Budapest, VII., Hársfa-utca 31/a. sz. Ugyanezeket - régieket - újjáalakítja és aranyozza. Ajánl: remek fából faragott, művészies kidolgozású, függő feszületeket, fényes és matt beosztással valódi 22 karátos arannyal aranyozva. 54 cm. magas * feszület valódi aranyozással K 12. 41 cm. magas feszület valódi aranyozással K 9. 5 drb vételnél bérmentve, IC darab vételénél egy darab ingyen adatik és frankó szállíttatik. Elvállalja bármely stylusban épült templom diszitő, feskó, oltárkép festését, mindennemű márványozási munkálatait: templomok teljes berendezését, szobrok felállítását. Épít: oltárt, szószéket, keresztelő kutat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom