Békésmegyei közlöny, 1909 (36. évfolyam) január-június • 1-51. szám
1909-05-30 / 43. szám
352 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1909 jyjius 11 Béla, Orosházáról: Veres József, a gyulai járásból Böhm Miklós. Hosszabb vitát provokált Papp Gyulának és társainak Gyula uj szervezési szabályrendelete ellen benyújtott felebbezése. A vitában a felebbézőkön kivül Lovich Ödön dr. polgármester is részt vett. A vita után a közgyűlés hozzájárult az állandó választmány javaslatához, s ehhez képest lényegében elfogadta a szervezési szabályrendeletet, csupán stiláris módosítások eszközlése végett adta vissza Gyula városának. Az uj szabályrendelet szerint ezután lesz Gyulának egy harmadik jegyzője, három adótisztje, egy fő- és egy alszámvevője és a főpónztáros mellett egy pénztári tisztje. Ugyancsak nagy vita volt dr. S ini o n k a György felebbezése körül. Dr. Simonka Gyula város képviselőtestületének azt a határozatát kérte megsemmisíteni, amely szerint a város a Gyulai Kötött- és Szövött-Iparárugyár ujabban kibocsátott részvényeiből Í00 darabot jegyez. Az állandó választmány a felebbezés elutasítása mellett, a községnek a 100 darab részvény jegyzésére vonatkozó határozatát jóváhagyta ; csupán azt hibáztatta, hogy a részvények költségeit a városi szegényalapból határozta fedezni. A határozatnak ezt a részét alaki hiba miatt megsemmisítette a közgyűlés. Régi óhaja már ugy Szeghalom községnek, mint az egész Sárrétnek, hogy valamelyes középiskolája, legalább is polgári iskolája legyen. Azon a környéken ug.vanis nincs semminemű hasonló intézmény. Ezért bizva abban, hogy a kulturminiszter jóindulatát egy állami polgári fiúiskola létesítéséhez meg fogja nyerni, Szeghalom község legutóbbi képviselőtestületi közgyűlésén telket és 100,000 koronát szavazott meg az iskola költségeire. A képviselőtestületnek ezt a határozatát Cs. Nagy Imre és társai megfelebbezték. A közgyűlés az állandó választmány javaslata alapján a felebbezést elutasította és jóváhagyta a képviselőtestület határozatát. Kötelezte azonban az elöljáróságot, hogy az iskola épitési terveit és az állammal kötendő szerződést az alispánnak mutassa be. Weisz Mór békéscsabai mészáros felebbezést nyújtott be a törvényhatósághoz Békéscsaba képviselőtestületének azon határozata ellen, hogy üzleti helyiségét a szerződés lejártakor árlejtés utján fogja bérbeadni. A közgyűlés a felebbezés elutasításával a képviselőtestület határozatát hagyta jóvá. Dr. Stojanovics Szilárd árvaszéki ülnöknek, a ^yulavidéki takarékpénztárnál felügyelő-bizottsági taggá történt megválasztásáról szóló bejelentését jóváhagyólag vette tudomásul a közgyűlés. A tárgysorozaton szereplő többi ügy kisebb jelentőségű, ugy, hogy fölemlitésük a nyilvánosságot nem érdekelheti. Az elmaradt pünkösdi Emlékezetes, országos tornaünnepély kilátása tette a középiskolai tanulóifjúságra kedvessé ez óv pünkösd napjait. Lázasan folytak az előkészületek hazánk csaknem összes iskoláiban. Versenyzésre gyürkőztek a lelkes ifjak s az iskolák és a főváros közönsége nagy várakozással nézett a jól kitervelt és sikeresnek igórkező ünnepélyeié. Robbanó bomba gyanánt csapott le aztán a minisztérium magasságából a hír, hogy az ünnepély elmarad. Az elmaradás okainak keresése és magyarázata után sok jó- és rosszhiszemű hirlelósre adott alkalmat. Tanügyi körökben egyrészt sajnálkozva, másrészt megnyugodva fogadták a hírt. Sajnálkoztunk sokan, mert elképzeltük, hogy az előkészület munkája, a várakozás izgalma s az ifjúságban fölkeltett remény meghiúsulása oly háborgást idézett fel a költekezést szívesen viselő szülőkben s a tanuló-ifjakban, melyért ők tán az életben sem kapnak kielégítő kárpótlást. Tagadhatatlan az, hogy a fővárostól távol iskolázó ifjúságra nézve lélekemelő benyomást gyakorol a fővárosban rendezett tornaverseny-ünnepól.y, ha abban ő is tevékeny rószt vehet. Különben is hazánk annyi szeretettel gondozott, szépen kiépült, tudományos, művészi és közművelődési intézményekben kiválóan gyarapodó fővárosa oly maradandó üdvös befolyást gyakorol az eszmélni kezdő ifjú lélekre, melytől elvonni az ifjúságot nem tanácsos. Lehetnek és vannak a fővárosnak olyan árnyoldalai s botrányos rejtelmei, melyekről semmit sem tudni jobb a romlatlan ifjúnak, kit móg a fejletlen jellem az aljas dolgokkal szemben ellenállásra alig képesít. De kellő felügyelet s irányító ellenőrzés mellett meg lehet és meg kell óvni az ifjakat ezen fejlődésüket zavaró benyomásoktól. Ezek ellenében aztán feltárul a fogékony lelkek előtt az a szép látvány, hogy az egész ország ifjúsága, mondhatni a nemzet virága, mint egy díszkertben egyesül. Nemes cél szolgálatában fejt kí oly munkásságot, mely az elsőnek ós utolsónak önérzetét nemes tartalommal tölti el. A vállalkozás közössége, a rend és tisztesség érdekében kifejtett önfegyelmezés, a hazaszeretet tüzében mindeneket összeolvasztó testvériség érzete oly jellemnemesitő előnyök, melyeket szerény igényű vidéki középiskolák ifjúságában mesterfogásokkal felkölteni s fentartani nem lehet. Ezen okok és körülmények miatt tanügyi és családi körökben sajnáljuk a tornaverseny elmaradását. Más oldalról vizsgálva, nem mondhatni, hogy az országos tornaverseny elmaradásában megnyugodni nehéz feladat lenne. Az évente tartott vidéki, és ritkábban megtartott országos tornaverseny rendezése mind e mai napig sok kívánni valót hagyott hátra. Legtöbbször a középiskoláknak nem legkiválóbb ós legügyesebb tanulói voltak a vidéki és országos tornaversenyre felvezethetők, hanem inkább jobbmódu szülőknek a gyermekei. Ezek aztán az otthoni megszokott kényelem s lazább fegyelmezés mellett, tapintatos tanári vezetés dacára sem állották meg azt a próbát s ütötték meg a követelmények azon mértékét, melyet iskoláik tanulóinak javarésze biztosan elért, sőt meg is haladt volna. Ily körülmények között legtöbbször a legigazságosabb itélő-bizottság intézkedése se lehetett kifogástalan oly intézetekre, melyeken a felvonuló csapatok összeválogatása anyagi nehézségekkel járt. Az is tanulságos tapasztalat a múltból, hogy egyes tanulók, vagy csapatok rövid időre leszorított mutatványa a legritkább esetben képezhette igazságos ítélet tárgyát. Legtöbbször a természettől erős ifjak vitték el a legtöbb kitüntetést, holott már ezeket az Isten is kitüntette, midőn másokat túlhaladó erővel s épséggel áldotta meg. Bizonyosan egyetértünk abban, hogy a következetes kitartás és jó igyekezet, a tudatos, józan önfegyelmezés s az ügyszeretet szolgálatában álló éber figyelem és engedelmesség sokkal inkább megérdemlik az elösmerést, mint a Góliát-testű izomtömegek, melyeket Dávid bátorsága s fegyelmes önbizalma játszva legyőz. Hogyha a tornaversenyekkel ezen utóbb emlegetett érdekeket szerencsésen szolgálni akarják az intéző körök : akkor bizonyosan a szükebbkörü vidéki tornaversenyeknek kell előnyt adniok a költséges és nagyszabású országos versenyek felett. Kívánatos tehát, hogy szakbizottságok és szaklapok az eddig rendelkezésre álló tapasztalatok bírálata és figyelembevétele mellett tervezzék ki a vidéki ós országos tornaversenyek olyan módozatait, melyek nem annyira az ifjúság ós közönség mulattatását, mint inkább a középiskolai tanulóság testi erejének és ügyességének fokozatos fejlesztését és igazságos megítélését lesznek hivatva szolgálni. És ha a most elmaradt országos tornaverseny a tanulóifjúság testi nevelés érdekében a jelenlegi elhalasztás idejét is felhasználva, a legközelebbi jövőben az eddigi rendezésnél jobbat s célravezetőbbet tudna kieszelni: akkor ezen eredményben nyerne kívánatos kárpótlást ugy az iskola, mint annak tanulóifjúsága a pünkösdre tervezett országos tornaverseny elmaradásáért. Különben a nép9k ós nemzetek hatalmas Istene erőben, egészségben, a hazaszeretet lélekemelő érzetében szent lelkével segítse és áldja meg azokat, kik netán a boldogságot sugárzó otthon körében még most is bánkódnának azért, hogy a pünkösdre tervezett tornaverseny az idén elmaradt. Benka Gyula. j Már említettük lapunkban, hogy az < országos tornaverseny nem a szándékolt nagymise, hanem költségfedezet hiányában maradt el. A p p o n y i Albert gróf kultuszminiszter, csak legutóbb beszélgetve W 1 a s s i c s volt miniszterrel, kijelentette, hogy országos tornaverseny mindaddig nem lesz tartható, mig a pénzügyminiszter az e célra a kultusztárcába külön beállított százezerkoronás tételt nem acceptálja. A kultusztárca mostani dotációja a nagy kiadást nem birja el. A juniusi esküdtbirák. Junius 7-től kezdve újból összeül a gyulai királyi törvényszék esküdtbirósága, hogy a nagyobb bűnesetekben tárgyaljon és ítélkezzék. A kir. ügyészség most nagy munkában van, mert a bűnesetek legnagyobb része csak hetekkel ezelőtt történt, egyiknél-másiknál a vizsgálat sincs teljesen befejezve, már pedig addig a vádiratok meg nem szerkeszthetők. Az esküdtszéki tárgyalások j előreláthatólag egy hétig fognak tartani. ! A tárgyalás alá kerülő bűnügyeket csak | lapunk következő számában lesz módunkban ismertetni. A gyulai kir. törvényszék a tárgyalásokon résztveendő esküdtbirákat május hó elején sorsolta ki N o v á k Kamill törvényszéki elnök vezetése alatt. A sorsolás eredményéhez képest rendes esküdtek a következő esküdti szolgálatra alkalmas férfiak lettek a vármegye területéről: Csabáról : Teván Adolf, Kovacsics Pál, dr. Hoffmann Lajos, Áchim László. Gyuláról: Ehrenfeld Salamon, ifj. Gessner József, Moldt József, Mansdorff Gyula, ifj. Névery Albert, Braun Vilmos, Vértesi Arnold. Orosházáról: Koncz Zsiga, Subkégel Béla, Cseh Alajos, dr. Nagy Elemér, Coll Demeter. Békésről: Farkas Márton, ifj. Szőke István, Emperl Ernő. Mezőberényből: Braun I. Ádám, dr. Kucián Géza. Gyomáról-. Bene Gerzon. Endrődről: Gellai Vince, Csenger László. Nagyszénásról: Sólyomi Lipót. Szentetornyáról: Csete Ferenc, Éliás József, Köröstarcsáról: B. Tóth Sándor. Gyulaváriból: Endrődi Ferenc. Újkígyósról: Csikós István. * Az 1910-ik évre érvényes esküdtszéki szolgálatra képesített csabai egyé— Sándor, édes Sándorom ! . . ' A férfi egy darabig mereven nézett rá. Aztán szemeiben megvillant a régi láng, amelylyel lázba hozta valamikor azt a szöszke, bakfis leánykát. Egy pillanatra elfelejtett mindent. Keresztülvonultak lelkén a rég elmúlt idők édes emlékei, szerette volna megcsókolni azt a lázban égő arcot, szerette volna magához szorítani azt a remegő harmattestet, de azután erőt vett rajta a hiúságában mélyen sértett férfitermészet. — Asszonyom, bocsánat, tévedni méltóztatik, mi' nem ismerjük egymást! — szólt hideg udvariassággal és el akart haladni mellette. Az asszony megragadta a karját. — Sándor, te nem ismersz ? Nem ismered Bözsikét? — kérdezte kétségbeesetten. Sándor megszánta és megadta magát sorsának. — Nézze, adok egy jó tanácsot. Ne közeledjen hozzám. Csak azért beszélek, mert sajnálom. Szerelemről nálam szó sem lehet többé. Négy év nagy idő. Azalatt én ott éltem a' világváros forgatagában. Mikor hírét vettem a maga férjhezmenetelének, heteken keresztül olyan voltam, mint egy őrült . . . Es azután is olyan voltam, mint egy őrültA maga iránt táplált buta nagy szere. I lem és hűség miatt lekötött energiák | felszabadultak, széttépték a zaboláikat | és ón éltem a bűnös, a dobzódó szerelemnek. Vad orgiákon züllöttem éjszakákon keresztül. Kötöttem, bontottam a csak pár hétig tartó frigyeket. A félvilág hölgyeinek Adonisa lettem. És mindez maga miatt törtónt, mert felejteni akartam. Aztán lassankint elfásultam, odahagytam ugyan azt az életet, de nincsen érzékem többé a hótiszta szerelem iránt. Sátán lettem. És mindez maga miatt . . . Azért hát óva intem, ne közeledjék hozzám, mert családi boldogságával fogja megfizetni az ón átkos ismeretségemet ... Én magában többé nem tudom becsülni az ideált. Hajh nem vagyok a régi Sándor. Én magában most már csak a nőt látom, csak az eszközt a pillanatnyi boldogság eléréséhez. Bözsike asszony ámulva hallgatta ezt a cinikus beszédet. Hát ennyire megváltozott volna az ő régi Sándorja? Ilyen rossz emberró lett volna ? De hiszen mondta többször is, hogy ő volt az oka. Ő miatta vált olyan cinikussá, olyan rosszá az az aranyember, az a nagy ideálista. Megsajnálta nagyon. És móg jobban kezdette szeretni". A vér nem válik vízzé. Ő benne is feltámadt az asszony a hatalmas dalia láttára. Szemébe nézett; izzó szenvedélylyel szorította meg a kezét ós izgalomtól remegő hangon súgta neki: — Megyek veled, vezess! . . . És a férfi vezette . Szeressetek engem. Szeressetek engem ! [arcom, Ne nézzétek, hogy nincs szép külsőm, szép Hogy csak a szenvedés dalait sóhajtom S hogy reménytelenség bús lakója lettem . .. Szeressetek engem! Fáj nekem az élet! Ha odaöleltek szánon szivetekre: Gyógyír a szeretet sok fájó sebemre, Ha odaöleltek, mert ugy fázom .. . félek... Fáj nekem az élet . . . Egyre nevét áldom. A nevét, melyet feledni szeretnék S mégis a szivembe egyre zengő szentség. Soha el nem hangzó örök imádságom Csak a nevét áldom . . . Szeressetek engem ! Hátha a szivembe lesz egy ujabb, szebb nyár, Hátha elfelejtem, hogy ő nem szeret már! — Hátha, hátha egyszer őt is elfelejtem ? — Szeressetek engem ! Krüzselyi Erzsike. A titok. — A „Békésmegyei Közlöny" eredeti tárcája. Irta: Prém József. I. A férj már néhány nap óta lázas izgatottsággal nézte, fürkészte fiatal feleségét. Az öldöklő gyanú mind erősebben markolt a szivébe, többé nem használt a józan ítélet, mely néha még tiltakozott az ellen, hogy Ida hűtlen tudna lenni. Szántó Andor másodszor is megházasodott. Kis árvája, a beteges Klárika, annyiszor emlegette előtte Idát, annyira ragaszkodott a jószivü, nemeslelkü nénihez, hogy az apa utóbb már el sem képzelhette gyermekét a második anya nélkül. — Az elhalt feleségem legjobb barátnője voltál, édes Ida! Tudom, szeretett téged, tán jobban, mint engem .. . — Ugyan, Andor, ne vétkezz a halott ellen! — tiltakozott Ida. — Nem vétkezem, hisz az igazságot mondom. Szerelemből vettem el Cecilt, rajongó áhítattal csüngtem rajta, az életemet édesítette meg, amíg mellettem volt. De éreztem mindig, hogy szerelmem nem lesz elég erős, amikor szembe kell szállni a halállal, mely elragadja tőlem az imádott asszonyt. — Most is csak neki élsz, Andor? Löwy Jakab L. és Társa cég férfiszabó-iizlete Békéscsabán Csakis Kiváló minőségű árúk, Az ország neves üzleteivel versenyttartó szabás, kivitel. — a ka, h' templomma l szemben. Közbizalmat szerzett és pontos kiszolgálás. Polgári és katonai egyenruhák.
