Békésmegyei közlöny, 1909 (36. évfolyam) január-június • 1-51. szám

1909-05-30 / 43. szám

Békéscsaba 1909 május 16. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 353 tiek alaplajstroma junius hó 1-től 15 napon át a községháza 19-ik számú hi­vatalos helyiségében közszemlére van kitéve, azt bárki megtekintheti és ellene felszólalhat s további 8 nap alatt az asetleges felszólalások ellen észrevéte­leket tehet. — Az összeíró küldöttség. Az Alsó-Fehér-Körösi Armente­sitő Társulat közgyűlése. Békésvármegye legnagyobb vízi­társulata, az Alsó-Fehér-Körösi Ármen­tesitő, belvizszabályozó és vízhasználati társulat pénteken igen fontos közgyű­lést tartott Gyulán, a társulati székház­ban. A közgyűlés határozmányai külö­nösen az ártéri érdekeltségre nézve fontosak. Elsősorban érdemel említést az a körülmény, hogy a közgyűlés a társulat által évek hosszú során át vég­hezvitt belvízrendezési munkálatok fe­lülvizsgálását elrendelte, amelynek ered­ménye esetleg az értéri adó részben való visszatérítése lehet. Másik fontos tárgy a társulat tulajdonát képező terü­letek telekkönyvezése, harmadik pedig a Weszely-hidnál összeomlott siphon pótlásának kérdése volt. A közgyűlést megelőzőleg pénteken délelőtt választmányi ülést volt, amelyet, épugy, mint a közgyűlést, a csak,iiem régen választott elnök, Széchenyi Antal gróf vezetett. A választmányi ülés a napirenden levő sok fontos tárgy miatt annyira elhúzódott, hogy a köz­gyűlésre csak délután kerülhetett a sor. A közgyűlés első tárgya Erkel János társulati főmérnök jelentése volt a társulatnak a belvízrendezés körül évek hosszú során át véghezvitt mun­kálatairól. A jelentés kapcsán a főmér­nök indítványára elhatározta a közgyű­lés, hogy a munkálatok felülvizsgálatát végrehajtja s a végleges elszámolást elkészítteti. Amennyiben az elszámolás olyan eredménynyel végződik, hogy költség marad fenn, a fölösleget ártéri­adó- és ármentesitési költség-visszaté­rítés alakjában szót fogják osztani a tár­sulati tagok között. A hosszú idők óta folytatott szabá­lyozások és belvízrendezések miatt a társulat tulajdonát képelő területek és telkek telekkönyvi felvétele sok kívánni valót hagy hátra. Eszei int a közgyűlés megbízta Erkel főmérnököt e területek és telekkönyvi rendezését mielőbb esz­közlésével. Ezután a Weszely-hidnál levő szi­fon összedölésének ügye következett. A főmérnök bejelentette, hogy M e d­veczky kerületi főfelügyelő az össze­dőlés után kevéssel megvizsgálta a szi­font és konstatálta, hogy az összedő­lésért az építőket nem terheli a felelős­ség, mert az altalaj nagyon laza, a viz j könnyen kimosta és ez volt főoka az ' össze'dölésnek. A főmérnök három me­tódust ajánlott föl az igy előállott hiány pótlására, hogy a csatorna megfeleljen rendeltetésének. — Egyik az eddigi szifon újból való helyreállítása, de a laza talajnak megfelelő alépitménynyel való pótlása által, másik a szükséges viz szi­vattyúzása, harmadik pedig a magas nyilt viz, ami a levezetést könnyebbé teszi. Korosy László békéscsabai fő­jegyző bejelentette, hogy az ottani kép­viselőtestület legutóbbi közgyűlésén el­határozta az összeomlott szifonnak ide­iglenesen egy gőzszivattyu által való pótlását, mert az öntözött rét viz nélkül el nem lehet. Fentartja azonban a köz­ség a megfelelő kártalanítási igényt a társulattal szemben. A közgyűlés e kér­dés fölött még nem döntött, mivel bi­zonytalan, hogy meddig kell ott a gőz­szivattyunak működnie és napkor kerül megvalósításra a főmérnök által ajánlott három methódus valamelyike. Ugyanez okból függőben hagyta a közgyűlés a zsilipkezelési szabályren­delet megállapítását is. Mindkét ügyet csak majd a főmérnök javaslatai fölött történendő döntés után fogja a közgyű­lés tárgyalás alá venni. E fontosabb tárgyakon kivül csak a rendes folyóügyek szerepeltek a köz­gyűlésen. Egy derék kultúrintézményről. A Csabai Gazdasági Ismétlőiskola. Még Csabán is kevesen tudják, hogy a Körgáton túl, a dobozi-ut közelében iniiyen közhasznú ós áldásos működést fejt ki egy kultúrintézmény, a Makay István és neje: Makayné-Pekó Valéria által vezetett Gazdasági Ismótlőiskola és slöjd- (kózügyességi)-tanfolyam. E sorok írója nem régen az intézet igazgatójá­nak szives meghívása folytán abba a kellemes helyzetbe jutott, hogy meglá­togathatta ós végigtanulmányozhatta az intézetet. Szép, verőfényes vasárnap délután rándultunk ki néhányan az intézetbe. Pista bácsi ós kedves felesége azzal a szives barátsággal ós vendégszeretettel fogadott bennünket, amely az ő saját­ságuk s amely őket csabaszerte nép­szerűekké tette. Mikor egy kissé kifúj­tuk magunkat a meleg napon vóghez­, vitt séta után, mig az iskolához értünk, I hozzáfogtunk az intézet megtekintéséhez. Először is a szives háziasszony mu­tatta meg az ő birodalmát: a tantermet, i ahol a kis leányok tündórujjai fonják | szalmából és hársfa-háncsokból az ő : vezetése alatt azokat az ízléses kivitelű ! szép kosaracskákat, kefetartókat s egyéb szükséges tárgyakat, melyekre méltán | büszke lehet az intézet. A nagy szekré­j nyek zsúfolásig tele vannak a leánykák j egyévi kézimunkájának gyümölcseivel, i A fent említett tárgyakon kivül vannak ott szebbnél-szebb kézimunkák, varrot­tasok, hímzések, kötények, fehórnemüek stb. Egy másik szekrény különböző tészta-, befőtt- és más konyha-prepará­tumokkal van tele. Mert Makaynó nemcsak kézügyességekre oktatja tanít­ványait, akik jóságos modoráért rajon­gásig szeretik, hanem ügyes háziasszo­nyokat is akar nevelni belőlük. A ház­tartás különböző ágaiból tart nekik gyakorlati előadásokat. A tanterem szom­szédságában van egy kis konyhakert, amelyben a különféle hasznos konyha­növényeket maguk a növendékek gon­dozzák ós igy tanulják meg a konyha­kert mívelésót. A tanteremnek szakszerű magyará­zatokkal kisért megszemlélése után Pista bácsi hordozott végig az ő terjedelmes birodalmán : a kerten. Ez a séta szintén nagyon tanulságos volt. Valósággal minta-telep ez a kert. A gyümölcsfák számtalan fajai ós a sokféle mezei nö­vények nyernek itt a szakszerű mívelós által buja tenyészetet. Ez különösen azért dicséretreméltó, mert a mívelést nagyobbrészt maguk a növendékek vég­zik, természetesen Pista bácsi vezetése alatt. Csak ennek a szemléltető oktatás­nak lehet tulajdonítani, hogy az intézet növendékei évről-évre szebb eredmé­nyeket érnek el. Szinte kiszámíthatatlan egy ilyen intézet jelentősége. Maga a földmivelés­ügyi kormány is korán felismerte ezt és igyekszik szaporítani őket az ország­ban mindenfelé. Szerencsés lehet a csa­bai intézet, mert Makay Pista bácsi az úttörők közé tartozik, akik a gazdasági ismótlőiskolák alapját megvetették. Ta­nácsait, véleményét nagyon sokszor ki­kéri,, a földmivelésügyi miniszter most is. Ő alkotta meg az ilyen irányú inté­zetek egységes tantervét s az ó tan­könyveit használják országszerte. Igazán bűnt követ saját maga ellen a csabai kispolgárság, ha fiu- ós leány­gyermekeit nem járatja az intézetbe. Sok olyan ismeretekre tehetnek ottan szert a gyermekek, amelynek egész éle­tükben hasznát veszik. A községi elöljáróság is nagyobb áldozatkészséget tanúsíthatna az inté­zettel szemben. A jelenlegi iskolaépület szűk ós ennélfogva célszerűtlen. Ezen­kívül igazgatói lakás épitóséről is ideje volna már gondoskodnia. Az intézeti növendékek vizsgája ós ezzel kapcsolatosan a slöjd- (kézügyes­sége-tanfolyam kiállítása a jövő szom­bat (junius 5.) délutánján lesz, melyre előre is felhívjuk a közönség figyelmét. Rajz- és festmény-kiállítás Csabán. A békéscsabai ev. Rudolf-főgimná­zium tanulóinak az utóbbi két óv alatt készült rajzaiból ós festményeiből a pünkösdi ünnep két napján kiállítást rendez a főgimn. rajztermében Z v a r i n y i Lajos rajztanár, aki nem­csak művészi értékű képeiről, hanem a középiskolai rajzoktatás terén elért ki­váló eredményeivel is szép hírnevet szerzett magának. Kiállítása ez utóbbi szempontból is nevezetes, mert hisz iskolája azon nem nagyszámú közép­iskolák között van, amelyek a londoni kiállításon elnyerték a „Diplome d'hon­neur"-t s az aranyérmet. A kiállítást a jelzett napokon dél­előtt 9—12 ós délután 8—5 közt tekint­heti meg a közönság. A szorosabb érte­lemben vett iskolai rajzokon kivül szá­mos aquarell- és olajfestmény látható, melyek el sem fértek a tágas rajzterem nagyméretű falain; még deszkafalakat is állítottak föl a teremben, hogy a kö­rülbelül 150 drb festményt el lehessen helyezni. Első sorban Gulyás Sán­dor VIII. o. tanülónak művészi értékű aquarell- ós olajfestményei fogják ma­gukra hivni a kiállításon megjelenők figyelmét. E képek egy része ott volt a londoni kiállításon s a Rzehák János festményeivel együtt első sorban szerezték meg a csabai főgimnáziumnak a londoni kiállítás oklevelét. Ügyesek a Lenhard János VIII., Irányi Jenő ós Biró László VII. o. t. képei, amelyek között több valóban értékes darab van, kivált pedig a természet után festettek tűnnek ki. Bizonyára ha­marosan fognak elkelni. Külön is ki­emeljük, hogy a felsorolt tanulók képei majd mind eredetiek. £3 Szép rajzokat, festményeket készí­tettek: Herke László, Tollas Béla VI., Botyánszky János V., Botyánszky Mi­hály, Hegedűs Károly, Kvasz György IV., Kvasz Jenő II. o. tanulók is. Zva­rinyi tanár Kvasz Jenőnek, mint ki­váló ós szorgalmas rajzolónak itólte oda 20 koronás ösztöndiját. Zvarinyin kivül pályadijakat tűztek ki: dr. Dózsa Ferencné (Makó) 20 ko­ronát, Eliment Endre ev. tanító 10 koronát, S z é k e 1 y Vilmos főgimn. tanár az idén is 20 koronát, melyet a kiállítás első napján itél oda egy fel­sőbb oszt. tanulónak. Miként említettük, a csabai főgimn. a londoni kiállításon elnyerte a „Dip­loma d'honneur"-t s igy joga van ahhoz, hogy a megváltsa a részére kiállítandó aranyérmet is. Az aranyérem meg­szerzésére a kiállítók eladott képeik 10%-át ajánlották föl; e célra azonban köszönettel fogad adományokat a kö­zönség köréből is Z v a r i n y i tanár. Hisszük, hogy a csabai főgimn. párt­fogói, a rajzolás ós festészet iránt ér­deklődők szívesen fognak adakozni a nemes célra. Végül megjegyezzük, hogy illetékes helyen szerzett értesüléseink szerint a megvett képek csak a kiállítás lezárása után vihetők el s a kiállítás lefolyásá­ról csütörtöki számunk fog hozni tudó­sítást. A férj nem rezzent meg. Hidegen felelt: — Csak barátságomat adhatom ne­ked, Ida. Inkább az árvám anyja légy, mint hitvesem. Akarsz-e igy hozzám jönni? — Akarok ! Nem habozott egy percig sem Ida. Hisz ott ült mellettük Klárika a dívá­nyon és Ida éppen a gyermek szép, szőke fejére tette a kezét. De ráemelte szemét Andorra; hosszan rajta nyug­tatta tekintetét. És mintha magában re­begte volna: „Ó te szegény ember, ha tudnád, mint szeretlek, ha tudnád, meny­nyire a szivemen hordom a te sorso­dat!" És titokban hálát ad az Istennek, hogy felesége lehet annak, akit már akkor imádott, amikor Cecil még élt... Igy szövődött, igy kötődött meg az uj frigy. Akkor nem hitte Szántó Andor, hogy pokollá változik rá nézve ez a második házasság. Az első esztendőben az uj asszony uj rendet hozott a házba. Gondos hit­ves, gondos anya, senki sem tagadhatja. Szántó Andornak soha jobb dolga nem volt, mint most, amikor ilyen példásan viszik a háztartást. Az előbbi beteges asszony ezer gondot okozott az önfel­áldozó férjnek, mert csupa öröm lehetne az otthona, ha egy idő óta az a rette­netes gyanú nena kínozná. Még az sena nyugtatja meg, hogy a kis Klárika pompás fejlődésnek indult. Kinek az érdeme ez? Ki másé, mint Idáé. Akárcsak az ő édes gyermeke volna a bájos baba. De Andort ez a gondolat is felhá­| borítja. Ha csalódott volna ? Ha ez az j asszony gonosz és nem méltó reá, hogy ! ennek az ártatlan angyalnak az őrzője legyen ? Ha le kell álcáznia őt ? Hányódott a lelke Andornak. És türelmetlenül nézett az ajtóra. Mikor nyílik naár, hogy ujabb hirt halljon a titkolódzó asszonyról ? Hol késik az a kertész, aki a kém szerepére vállal­kozott ? II. Kopogtatás hallatszott s utána fon­toskodva lépett be a torzonborz szakállú öreg Gergely. Sapkáját már a pitvar­ban levette s a zekéje zsebébe gyúrta, a pipáját is kivette a szájából, rácsettin­tette a rézkupakot s háta mögé tartva, ugy állt meg az ajtó közelében. — Szólj már no ! — rivalt rá izga­tottan Andor. — Mit tudtál meg? — Ma este ! A szőlőben ... Az alsó présházban . . . hót óra előtt ott lesz az az ur... És odaigórkezett a... a . .. — Nagyságos asszony ? — Igenis. Bocsánatot kérek. Hej, nem hittem volna, nagyságos ur, nena hittem volna . . . — Hallgass ! Elég ! Hat órakor légy kész. Várj a puskáddal a szérüs-kert­nél . . . Duplára töltsd meg. Addig pe­dig szót se. Mehetsz! Andor ledőlt a divánra. Hát ennyire I jutott! Hűtlen lett a halotthoz, mással lépett ismét oltár eló . . . És most azt j a nevet, melyet előbb Cecil viselt, az ő becsületes nevét meggyalázza Ida! Volt egy Szántó Andorné, akit a női magasztosság példakópónek ismert mindenki, aki előtt leborult a férj és leborult a ház miiaden vendége ... És van most egy Szántó Andorné, aki naár az első esztendőben a szógyen posvá­nyaiba merült, aki rútul visszaél a férj bizalmával. O, az elhunyt legjobb barát­nője . . . Azt hitte, megfullad Andor. Harag, boszu rohanta meg. Keze ökölbe szorult és felugrott, hogy az ablakhoz rohan­jon, melyet felszakított, levegő után kapkodva. Mily édes lesz a megtorlás. De aztán elgondolta, mily nehéz helyzetbe juttatta Idát. Puszta barátsá­got adott, holott az üde, a deli, a vidám leány szerelmet, szenvedélyt várt . . . Ah ! Hát ezt a szenvedélyt, ezt él­vezi most más ! De ki ? Ki az az ember, akivel le kell számolnia ma este ? És Andor sorba vette az ismerőseit. Ki is lehet ? Csak egy férfival érintkezett Ida gyakrabban. A bánatos Kelecsónyi Elek, akit Hamletnek csúfolt a világ, ez ugyan nem veszedelmes vetélytárs. Mindig olyan sápadt, búskomor, majd meg csúfondáros. Különben, hogy is gyana­kodnék rá Andor, hogy a meghasonlott lovag Amerikába készül, hogy uj életet kezdjen az uj világban Már Cecil hány­szor pirongatta miatta és vigasztalta a kétségbe esettet ? Most ez a különc em­ber, ez legyen előtte gyanús ? Igaz, hogy hónapok Óta csak ritkán jön ós csak akkor, ha ő, a házigazda nincs oda­haza . . . III. Igy telt el az idő és jóval hét óra előtt Szántó Andor, puskával a vállán, már ott állt a szérüs kertnél, ahol Ger­gely, a kertész várakozott. Ida már délután befogatott, hogy a szomszéd faluba kocsikázzék látogatóba. Magával vitte Klárikát is. És mégis rossz­ban járhat ? Mindezt újra átgondolta Andor s rá­förmedt a kertészre: — Te, ha hazudtál, ha elhamar­kodva Ítéltél, ha félrevezettél . . . — Sülyedjek el! A saját füleimmel hallottam . . . Összebeszéltek . . . — És Kelecsónyi Elek volt? — Olyanfélének látszott az az ur ! Meleg, tikkasztó augusztusi est volt. Andor nekiindult a szőlőhegyre vezető ösvényen, utána Gergely baktatott. A gyalogút meredek, de rövidebb, mint az, amelyen a szekerek, nagyot kerülve, fölmennek a présházhoz. Amint közel értek az épülethez: hintót és egy hátas-lovat pillantottak meg. A nagy diófa alatt, közel a tor­náchoz, a padon Kelecsónyi Elek ült, aki ölében tartotta a kis Klárikát, mig Ida mellettük állt és nézte őket. Andorban felforrt az indulat. — Tedd le a gyermekemet! — kiál­tott a csoport felé. — Tedd le, mert le­lőlek ! — Égi irgalmasság ! — sikoltott Ida és két kezét kitárva, saját testével vé­deni sietett a padon ülőket. legáns úri ruhák, saját készitményii, mérték szerint is Kész férfi- és fiú-ruhák Ef^XM ESESÍ; KLEIN GÉZA ruhaüzletében Békéscsabán, Vasut-utca Rosenbaum-féle sirkoraktárral szemben

Next

/
Oldalképek
Tartalom