Békésmegyei közlöny, 1909 (36. évfolyam) január-június • 1-51. szám

1909-01-24 / 7. szám

4 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY nek átalakítása körülbelül 30.000 koro­nát emészt föl. A többi összeg a főépü­leten szükséges kisebb változtatásokra kell. Bartos János bérleti szerződését pedig már egy másik közgyűlés meg­hosszabbította három évre. Áchim: Mielőtt ily fontos kér­désben döntene a közgyűlés, indítvá­nyozza, hogy az elnök egy negyed­órára függessze fel a közgyűlést és vonuljanak át az alatt az épület meg­tekintésére. Hiszen vannak sokan, akik móg nem voltak a „Fiumó"-ban. Dr. F á y nem járul hozzá az indít ványhoz. A mult közgyűlés óta 30 nap telt el, azóta mindenki megtekinthette volna. Különben is tudomása szerint a bíró és négy esküdt megvizsgálta már az épületeket. Kovács Sz. Ádám bíró néhány szónyi felvilágosító megjegyzése után kezdetét vette a névszerinti szavazás, meíy azzal az eredménynyel végződött, hogy az átalakítás mellett 35 en, ellene pedig ll-en szavaztak. Igy 24 szavazat­töbséggel az átalakítás határozattá vált. K o r o s y főjegyző ezután kijelen­tette, hogy a határozatot jóváhagyás vé­gett a törvényhatósági bizottság elé ter­jesztik. A szükséges összegnek kölcsön utján történendő előteremtésére is meg­tették a lépéseket. A színházak tájékáról. — Külön fővárosi tudósítónktól. ­Primadonna-szenzáció régen volt Budapesten. A primadonnák részint ki­haltak, részint élnek, de akik élnek, azt mondják, hogy jobb a halál, mert a túl­világon talán mégis szerződtetnék őket. Hál' Istennek, most már nem ég lázban az ország, nem szavaztatják meg külön a férfiakat ós külön a nőket, hogy igaz­ságtalanság esett-e őnagyságán a prima­donnán, nem hanyatlanak le a börzén az értékek, nem fagy be a Duna vize, szóval átvágjuk magunkat a válságon. Az is jellemző, hogy legutóbb nem is színházban, hanem a divatos kabaréban nevelődött nagyra az a színésznő, aki most egy merész lendülettel otthagyta sikereinek helyét. Medgyaszay Vilma, az utóbbi idők­nek egyik tagadhatatlanul legkiválóbb operett-müvósznője, összekülönbözött Nagy Endrével, a Modern Színpad igaz­gatójával, a nagyszerű konferansziéval. A primadonna válogatós, finnyás lett. a szerepekben, e miatt a műsort nem lehetett biztosan megcsinálni. Azonkívül — és ez hihetetlennek látszik — ide­gessé tette a taps, nem akart újrázni, arra hivatkozott, hogy fáradtnak érzi magát. Ebből támadt a csetepaté. Nagy Endre hiába kérlelte az „isteni Vilmát", a nő kedvetlen volt s talán közös meg­egyezéssel búcsút mondott a kabaré­színpadnak Nagy Endre azért nem esett kétségbe, a publikum estéről-estére jól mulat, van móka, éle, tréfa elég, — leg­följebb egy másik szép leánynyal éne­kelteti el a magukban is csiklandós kupiókat. Móg tartott a háború, amikor Beöthy László szerződéssel kínálta meg Med­gyaszayt, aki sürgősen boszut akart állani Nagy Endrén ós már tanulja is uj szerepét, A meztelen asszony-X. Ez lesz a farsangi szezón egyik órdekessóge a Király-Színházban. Hogy azután mi lesz a primadonnával, azzal talán ő maga sincs tisztában. Lehet, hogy a Nemzeti Színházhoz szegődik, de — Isten tudja — talán éppen vissza a kabaréhoz. Mert a primadonnák szándókát a boldog sze szely írja. A Király-Szinházban estéről-estére a Táncos huszárok- nak tapsolnak most. Rajna Ferenc kedves operetijehez Szir­mai Albert, a vörös ós ötletes Szirmai irt pompás muzsikát, amiről m g a ze­nészek is kénytelenek elismerni, hogy nem is olyan „utolsó munka". Szirmai Albertben, — aki különben doktor juris is — sokan Konti József örökösét lát­ják, akinek móg a vörös bajuszát is magára vállalta a tehetségével együtt Egyik estén megjelent a Király­Szinházban Buttykay Ákos, a Kitűnő muzsikus, több klasszikus zenemű szer­zője ós a nézőtér első sorából végig­hallgatta az operett könnyed, kellemes muzsikáját. Az egyik keringő elhang­zása után odahajolt a zenekar párká­nyára és megszólította az egyik cseh muzsikust: — Milyen finom, elmés, sima ez a keringő, — dicsérte Szirmait, aki ő vele szemben inkább a könnyebb muzsikát műveli. — Hja, kedves mester, — mondta németül a cseh — hogy az ember iJyen muzsikát írjon, ahhoz zsidónak kell lenni és pedig vörösnek Kontinak is azért ment olyan jól . . . „Bohémia" cimen újdonságot mu­tatott be az Uránia s a premiérre azzal j az eltökélt szándékkal ment néhány ; kritikus, hogy Faragó Jenő darab­ját lehúzzák a sárga földig. Ez az eltö­kéltség csak az úgynevezett őszinte és meggyőződéses kritikus tulajdona, akik akár előre is megírhatják a bírálatot. — No, majd kikészítem én, — mondta az egyik. — Én is kiberetválom, — duplá­zott rá a másik. Szóval, nagy harci robajjal készül­tek a darab végignózése. A harmadik felvonásban a budapesti bohéméletet vetiti lepedőre a szerző. Fölvonulnak az „irodalmi kávéházak" ismert és is­meretlen akjai, vagy harmincan. rVé­letlenül" éppen a kritikusok kerültek igy egy csokorba. A lemozgófónykópezett kollégák kidüllesztett mellel, szóies és megelégedett mosolylyal gyönyörköd­tek magukban. Előadás után megint összeverődtek. — No, hogy tetszett? — kérdezte az egyik. — Nem is olyan rossz, — felelt a másik. — Mit, hogy nem is olyan rossz ? Barátom, én mondom neked: kitűnő. — Igazad van, kitűnő. — És mégis kiberetválod ? — Hát te kikészíted? — Van is eszembe ! — mondták mindaketten és bementek a redakcióba, hogy valami kellemeset Írjanak. Nagy megerőltetéssel sikerült is. Ki meri ezek után mondani, hogy a kritikusokban nincs megbocsátás, jó­indulat és elfogulatlanság. Megrágalmazott főszolgabíró és a jegyző. Törvény előtt a rágalmazók. A belügyminisztériumhoz a mult év elején egy súlyos, vádakkal telt feljelen­tés érkezett. A feljelentést Ködmön Sándor ós társai, kótegyházai lakosok küldöttók s benne többrendbeli hivatali visszaéléssel vádolták meg Lukács Endrét, a gyulai járás főszolgabiráját ós Popovics Aurél, kétegyházai jegyzőt. A belügyminisztérium azonnal lekül­dötte a feljelentést a törvényhatóság­hoz a vizsgálat megejtése végett. A vizs­gálat meg is történt és azzal végződött, hogy beigazolást nyert az összes vádak alaptalansága, mellek a két köztisztvi­lőt érték. Lukács főszolgabíró és Popovic3 jegyző ekkor Ködmön Sándort ós tár­sait hatóság előtti megrágalmazás miatt feljelentették a gyulai királyi ügyész­ségnél. A királyi törvényszék vádtanácsa H u b a y törvényszéki biró elnöklete alatt a napokban foglalkozott a följelen­téssel ós mivel nyilvánvaló lett az, hogy Ködmön és társai a két tisztviselőt leg­felsőbb hatóságuk előtt alaptalanul vá­dolták meg ós mivel mindannyian beis­merték, hogy ők irták az azonnali fel­függesztést kérő folyamodást: a rágal­mazás ténye beigazolást nyert s az ügyészség indítványára a vádtanács vád alá helyezte a rágalmazókat. A főtárgyalást nemsokára meg fogja tartani a törvényszék. KróniKa. Cudar idő 1 Sokan sóhajtják Vagy káromkodjak is talán. Ej, haj! meleg van 1 Brr, de fázom ! És ez egy perc alatt van ám, Legalább nálunk, Bé-Csabán, Übercihert veszünk fel egy nap S másikon kell a bunda már, Megizzadunk s megint didergünk Ilyen szeszélyes Január, Vagy jobban mondva nagy szamár fiz idő, mondom, változékony. Egy állandó a földtekén : Nem a Kárpát, sem Csimborasszó, — Pedig mindkettő homogén,— fiztán sem ön, aztán sem én, Csak Áchim findrás változatlan, Csak az ő torka nem rekedt, fimbicióval bőg, meg ordit, fihol csak egyszer bennreked, Rémitve nőt és gyermeket. Nőt, gyermeket, de férfit úgysem, Mert félni tőle nem lehet, Mikulás bácsi rémalakján Ma már mindenki csak nevet, I 5a mutat tűzhányó hegyet. Ő tüzet hány, ő bömböl és búg, Mint pusztaságon a vihar, Ő összetörni vágyna mindent, Mert vesztit érzi a szilaj, Mert érzi, nemsoká' kihal . .. Kihal, kidől 5 az ekeszarván Ábrándozik a multakon, Sóhajtva százszor és ezerszer: Mikor derülsz fel csillagom, Hogy eloltsd tenger bánatom! . . De hagyjuk el e bús izéket! (fikkord ? hang ? Nem tom a nevet) Menjünk tovább más, szebb vidékre, Ott nézzünk kissé szerteszét, Faragván egy pár rosz-izét . . . Rimet nó ! Mindent elfelejtek, Pedig tudós még nem vagyok. Bár lehetek még — |<i tagadja ? Mért volna ez kizárt dolog, ( Mikor oly bölcsek e dalok? . . . fizt ÍJ tudom, hogy mostanában fi lányoknak egy vágya van : Színházba járni minden este S gyönyörködni ott gondtalan, Mulatni mindig boldogan. Ez a vágy teljesíthető is, Igaz szívvel azt mondom én. Fia lány nincsen a nézőtéren, fiz a színház olyan szegény, Szünet alatt ah, oly szegény I Én nem tudom, mi van velem ma : Csupa ah ! és oh ! sóhajok! . . . Pedig nincs baj, nem bánt a migrén, Sőt még szerelmes sem vagyok. — Megyek hát, mig ki nem kapok, Guy. ÚJDONSÁGOK. - Időjárás. Az országos központi időjelző ál­lomás mai jelentése szerint változás nem várható. — Giesswein Sintfor Nagyvarad püs­pöVe. A p p o n y i Albert vallás- és köz­oktatásügyi miniszter Bécsben megláto­gatta a bécsi nunciu-st, akivel hosszabb ideig tanácskozott. Politikai körökben eltei jedt annak a híre, hogy a miniszter és a nunciue a nagyváradi püspöki szók betöltése ügyében tanácskoztak ós meg is állapodtak a kinevezendő nagyváradi püspök személyben. Hir szerint a meg­állapodás értelmében Nagyvárad uj püs­pökévé Giesswein Sándor győri kanonokot fogják kinevezni. — A csabai ag. ev. egyház presbité­riuma p nteken Szeberényi Lajos igazgató-lelkész elnöklete alatt ülést tartott, melyen Áchim L. András, ki az egyházközségi felügyelői állásra vá­gyik, zajos jeleneteket inscenált. A napi­renden a ig volt fontosabb ügy. A Ru­dolf-főgimnázium felügyelő - bizottsága az aradi egyháznak az elszakadás indo­kául felhozott amaz állítását, hogy a bizottságban értelmetlen gazdák foglal­nak helyet, valótlannak nyilvánította s erről értesítette átiraiilag az egyházat. Áchim e kérdésnél is izetlenkedett, mi­dőn pedig a kereki-tanyai lakosok ama kérelmét olvasták fel, hogy a tanyai is­kolát más helyre helyezzék át, Áchim a népnek általa való boldogitásáról szó­nokolt s ezen néhány presbiteriuini tag mosolygott. Észrevette ezt Áchim s azon annyira dühbe gurult, hogy tagtársait tudatlanoknak nevezte és más hasonló epitetonokkal illette, miért is az elnök rendreutasította. Áchim ismételten visz­szautasitotta a rendreutasitást, mire az elnök a szabályzat értelmében a pres­biteriumi gyűlésekről való kizárással sújtotta. A többség három ülésről való kizárás mellett szavazott, Szeberényi elnök azonban a kizárást elejtette, illetve visszavonta. — Eljegyzés. Szántó Géza, csabai állami polg. iskolai tanár eljegyezte Csillag Malvint, dr. O s i 1 a g Ignác járásorvos leányát Borosjenőn. — A Bókesmegvei legyzök Egyesületé­nek beadvanyai. A Bókésmegyei Községi Jegyzők Egyesülete egyszerre három beadványt is küldött a törvényhatóság­hoz. Egeikben női gazdasági iskola lé­tesítését kéri, másikban a 15 éven aluli gyermekeknek a dohányzás'.ól való el­tiltását, a harmadikban p dig az isten­káromlás szigorú megbüntetését. Az első életrevaló eszme, de nehezen valósit­ható meg; a második már kevésbé életrevaló, mert kivitele úgyszólván le­hetetlen, a harmadik egyáltalában nem életrevaló ós megvalósítása is lehetet­len. Ideális, nemes gondolkozásra val­lanak, de a jelenlegi társadalmi viszo­nyok között egyenesen az utópiák vda­gaba tartoznak. — Njpszarü előadás Csabán. A Békés­megyei Közművelődési bizottság csabai osztálya ma, vasárnip délután 5 órakor, a városháza közgyűlési termében nép­szerű előadást tart, mely alkalommal Laurovics Ferenc főgi mnáziumi ta­nár fog beszólni vetitett képek kísére­tében a „Balkáni államokról". — A nagy áposi állomás. A nagy­láposi vasúti állomás a teherszállításnál csak waggon-forga'omra van beren­dezve. Ezért Balogh Lázár és társai nagyláposi lakosok kérvényt nyújtottak be a kereskedelmi miniszterhez aziránt, hogy az állomás darabszám-forgalomra is berendeztessók. A miniszter ezt a kérelmet nem teljesítette, mert akkor áruraktárt kellene építeni ós a személy­zetet is meg kellene szaporítani. Az ezzel járó költséget pedig a darabszám­forgalom nem fedezhetné, olyan cse­kély. — Jegyzők a végrehajtás ellen. Az Országos Jegyzőegyesület mozgalmat indított abban az irányban, hogy szün­tesse meg a törvényhozás azt a viszás állapotot, mely szerint a községi és körjegyzők kötelesek az' adóvégrehaj­tást eszközölni. Az egyesület elnöksége most emlékiratot küldött az összes országgyűlési képviselőkhöz ebben a tárgyban. — A tiszti nyudijalap államosítása. A képviselőházhoz érdekes feliratot kül­dött Bács-Bodrogvármegye. Azt kéri ne­vezetesen ebben a feliratban, hogy a tör­vényhozás mondja ki a vármegyei tiszti nyugdijalap államosítását. E feliratot, melynek teljesítése a megyék válláról igen tekintélyes terhet venne le, valószí­nűleg szívesen pártolni fogják az összes vármegyék. — Uj utkaparóház. A kereskedelmi miniszter a törvényhatóság határozatát, mely szerint az Orosháza —Gádoros— nagyszénási uton utkaparóház felállítá­sát mondta ki és arra a költséget is megszavazta : jóváhagyólag tudomásul vette. — VámdijfelemeHs. A kereskedelmi miniszter a Szeghalom—Körösladány— füzesgyarmati ut vámszedési jogát 10 évre meghosszabbította ós megengedte, hogy a vámdijak felemeltessenek. A minisztert a vámdijak felemelésére az a körülmény indította, hogy az ut fenn­tartási dijai nagyok és a községek ne­hezen bírják el. Hogy a felemelés mily mértékben történjék, ezután fogják meg­állapítani. — A'apsza'iály jóváhagyás. A belügy­miniszter a „Cs bai Magántisztviselők és Kereskedő-Ifjak Egyesületé" nek alap­szabályait jóváliagyta. — Békéscsaba közönsége a messzinai és magyar szerencsetlenekért. A Vöröske­reszt-Egylet csabai fiókja a calábriai borzalmas földrengés áldozatai számára gyűjtést indított, mely igen szép ered­ménnyel végződött, mert Csaba közön­sége 856 kor. 10 fillért adakozott. Ez összeget a ósabai fiókegylet elnöksége azon kérelemmel küldte meg a magyar szent korona országai Vöröskereszt-egy­Ltének központjához, hogy annak egy részét az időközben történtresicaiés ajkai bányaszerencsétlenségek által sújtottak segélyezésére fordítani szíveskedjék — Egyben köszönetét fejezi ki az elnökség a fáradhatatlan hölgyeknek, kik a gyüj­tésbenjrésztvettek, elsősorban Friedmann Mórnó alelnöknőnek, aki az ő példatlan s mindnyáunk előtt ismert fáradhatat­lan tevékenységével vezette a gjüjtést, nemkü önben Réthy Béláné, Korosy Anna, Áchim Gusztávnó, Vidovszky Károlynó és Dobay Kálmánnó úrhölgyeknek, akik felvaltva segédkeztek a gyűjtés mun­kájában s végül a netnesszivü aeako­zóknak. — Békéscsaba, 1909 január 23. Varságh Béla, társelnök. özv. Beliczey Istvánné, elnök. — Befagyott szociáidemokrata nópgyil­és. Hatalmas falragaszok hirdették va­sárnap Gyulán, hogy veszélyben a haza. A hazaáruló kormány megfosztja a sze­gény népet mindenétől. Ha már Kossuth meg Apponyi elárulják a hazát, legalább Grünfeldnek kell megmenteni. Hordozták a véres kaidat Furminctól Kulbászfaluig, de haj, a nép, a tönkre­áruit nép csak annyit mondott: Tedd el Jakab a kardot. Igy aztán a népboldo­gító vezérek a kardot is eltették, meg a szónoklatot is, mert hát nem tud már lelkesedni a magyar. A vezérek nem tarthatták meg a honmentő gyűlést ós önönmagukat békésen szétoszlatták. — Az utca hise Nem hiába kapta meg a „Rossz" előnevet Gergely Lajos dobozi legény. Nagyon megér­demli. Dolgozni nem szeret, hanem örö­kösen a korcsmában ül, s mikor felönt a garatra, duhajkodik, beleköt minden­kibe az utcán. Igy tett a héten szerdán is. Szörnyű istenkáromlásokat orditva kereste azt az embert, akiba belekössön. Véletlenül épen egy csendőr került vele szembe, aki figyelmeztette, hogy visel­kedjék rendesebben. Még ekkor is neki állott feljebb. Elkezdte a csendőrt, a leg­csunyábban szidalmazni. Az pedig nem vette tréfára a dolgot, hanem megfogta Gergely uram gallérját és elvitte aludni a községházára. Utcai kihágásért meg­indították ellene az eljárást.

Next

/
Oldalképek
Tartalom