Békésmegyei közlöny, 1909 (36. évfolyam) január-június • 1-51. szám

1909-01-24 / 7. szám

4 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY nek átalakítása körülbelül 30.000 koronát emészt föl. A többi összeg a főépületen szükséges kisebb változtatásokra kell. Bartos János bérleti szerződését pedig már egy másik közgyűlés meghosszabbította három évre. Áchim: Mielőtt ily fontos kérdésben döntene a közgyűlés, indítványozza, hogy az elnök egy negyedórára függessze fel a közgyűlést és vonuljanak át az alatt az épület megtekintésére. Hiszen vannak sokan, akik móg nem voltak a „Fiumó"-ban. Dr. F á y nem járul hozzá az indít ványhoz. A mult közgyűlés óta 30 nap telt el, azóta mindenki megtekinthette volna. Különben is tudomása szerint a bíró és négy esküdt megvizsgálta már az épületeket. Kovács Sz. Ádám bíró néhány szónyi felvilágosító megjegyzése után kezdetét vette a névszerinti szavazás, meíy azzal az eredménynyel végződött, hogy az átalakítás mellett 35 en, ellene pedig ll-en szavaztak. Igy 24 szavazattöbséggel az átalakítás határozattá vált. K o r o s y főjegyző ezután kijelentette, hogy a határozatot jóváhagyás végett a törvényhatósági bizottság elé terjesztik. A szükséges összegnek kölcsön utján történendő előteremtésére is megtették a lépéseket. A színházak tájékáról. — Külön fővárosi tudósítónktól. Primadonna-szenzáció régen volt Budapesten. A primadonnák részint kihaltak, részint élnek, de akik élnek, azt mondják, hogy jobb a halál, mert a túlvilágon talán mégis szerződtetnék őket. Hál' Istennek, most már nem ég lázban az ország, nem szavaztatják meg külön a férfiakat ós külön a nőket, hogy igazságtalanság esett-e őnagyságán a primadonnán, nem hanyatlanak le a börzén az értékek, nem fagy be a Duna vize, szóval átvágjuk magunkat a válságon. Az is jellemző, hogy legutóbb nem is színházban, hanem a divatos kabaréban nevelődött nagyra az a színésznő, aki most egy merész lendülettel otthagyta sikereinek helyét. Medgyaszay Vilma, az utóbbi időknek egyik tagadhatatlanul legkiválóbb operett-müvósznője, összekülönbözött Nagy Endrével, a Modern Színpad igazgatójával, a nagyszerű konferansziéval. A primadonna válogatós, finnyás lett. a szerepekben, e miatt a műsort nem lehetett biztosan megcsinálni. Azonkívül — és ez hihetetlennek látszik — idegessé tette a taps, nem akart újrázni, arra hivatkozott, hogy fáradtnak érzi magát. Ebből támadt a csetepaté. Nagy Endre hiába kérlelte az „isteni Vilmát", a nő kedvetlen volt s talán közös megegyezéssel búcsút mondott a kabarészínpadnak Nagy Endre azért nem esett kétségbe, a publikum estéről-estére jól mulat, van móka, éle, tréfa elég, — legföljebb egy másik szép leánynyal énekelteti el a magukban is csiklandós kupiókat. Móg tartott a háború, amikor Beöthy László szerződéssel kínálta meg Medgyaszayt, aki sürgősen boszut akart állani Nagy Endrén ós már tanulja is uj szerepét, A meztelen asszony-X. Ez lesz a farsangi szezón egyik órdekessóge a Király-Színházban. Hogy azután mi lesz a primadonnával, azzal talán ő maga sincs tisztában. Lehet, hogy a Nemzeti Színházhoz szegődik, de — Isten tudja — talán éppen vissza a kabaréhoz. Mert a primadonnák szándókát a boldog sze szely írja. A Király-Szinházban estéről-estére a Táncos huszárok- nak tapsolnak most. Rajna Ferenc kedves operetijehez Szirmai Albert, a vörös ós ötletes Szirmai irt pompás muzsikát, amiről m g a zenészek is kénytelenek elismerni, hogy nem is olyan „utolsó munka". Szirmai Albertben, — aki különben doktor juris is — sokan Konti József örökösét látják, akinek móg a vörös bajuszát is magára vállalta a tehetségével együtt Egyik estén megjelent a KirálySzinházban Buttykay Ákos, a Kitűnő muzsikus, több klasszikus zenemű szerzője ós a nézőtér első sorából végighallgatta az operett könnyed, kellemes muzsikáját. Az egyik keringő elhangzása után odahajolt a zenekar párkányára és megszólította az egyik cseh muzsikust: — Milyen finom, elmés, sima ez a keringő, — dicsérte Szirmait, aki ő vele szemben inkább a könnyebb muzsikát műveli. — Hja, kedves mester, — mondta németül a cseh — hogy az ember iJyen muzsikát írjon, ahhoz zsidónak kell lenni és pedig vörösnek Kontinak is azért ment olyan jól . . . „Bohémia" cimen újdonságot mutatott be az Uránia s a premiérre azzal j az eltökélt szándékkal ment néhány ; kritikus, hogy Faragó Jenő darabját lehúzzák a sárga földig. Ez az eltökéltség csak az úgynevezett őszinte és meggyőződéses kritikus tulajdona, akik akár előre is megírhatják a bírálatot. — No, majd kikészítem én, — mondta az egyik. — Én is kiberetválom, — duplázott rá a másik. Szóval, nagy harci robajjal készültek a darab végignózése. A harmadik felvonásban a budapesti bohéméletet vetiti lepedőre a szerző. Fölvonulnak az „irodalmi kávéházak" ismert és ismeretlen akjai, vagy harmincan. rVéletlenül" éppen a kritikusok kerültek igy egy csokorba. A lemozgófónykópezett kollégák kidüllesztett mellel, szóies és megelégedett mosolylyal gyönyörködtek magukban. Előadás után megint összeverődtek. — No, hogy tetszett? — kérdezte az egyik. — Nem is olyan rossz, — felelt a másik. — Mit, hogy nem is olyan rossz ? Barátom, én mondom neked: kitűnő. — Igazad van, kitűnő. — És mégis kiberetválod ? — Hát te kikészíted? — Van is eszembe ! — mondták mindaketten és bementek a redakcióba, hogy valami kellemeset Írjanak. Nagy megerőltetéssel sikerült is. Ki meri ezek után mondani, hogy a kritikusokban nincs megbocsátás, jóindulat és elfogulatlanság. Megrágalmazott főszolgabíró és a jegyző. Törvény előtt a rágalmazók. A belügyminisztériumhoz a mult év elején egy súlyos, vádakkal telt feljelentés érkezett. A feljelentést Ködmön Sándor ós társai, kótegyházai lakosok küldöttók s benne többrendbeli hivatali visszaéléssel vádolták meg Lukács Endrét, a gyulai járás főszolgabiráját ós Popovics Aurél, kétegyházai jegyzőt. A belügyminisztérium azonnal leküldötte a feljelentést a törvényhatósághoz a vizsgálat megejtése végett. A vizsgálat meg is történt és azzal végződött, hogy beigazolást nyert az összes vádak alaptalansága, mellek a két köztisztvilőt érték. Lukács főszolgabíró és Popovic3 jegyző ekkor Ködmön Sándort ós társait hatóság előtti megrágalmazás miatt feljelentették a gyulai királyi ügyészségnél. A királyi törvényszék vádtanácsa H u b a y törvényszéki biró elnöklete alatt a napokban foglalkozott a följelentéssel ós mivel nyilvánvaló lett az, hogy Ködmön és társai a két tisztviselőt legfelsőbb hatóságuk előtt alaptalanul vádolták meg ós mivel mindannyian beismerték, hogy ők irták az azonnali felfüggesztést kérő folyamodást: a rágalmazás ténye beigazolást nyert s az ügyészség indítványára a vádtanács vád alá helyezte a rágalmazókat. A főtárgyalást nemsokára meg fogja tartani a törvényszék. KróniKa. Cudar idő 1 Sokan sóhajtják Vagy káromkodjak is talán. Ej, haj! meleg van 1 Brr, de fázom ! És ez egy perc alatt van ám, Legalább nálunk, Bé-Csabán, Übercihert veszünk fel egy nap S másikon kell a bunda már, Megizzadunk s megint didergünk Ilyen szeszélyes Január, Vagy jobban mondva nagy szamár fiz idő, mondom, változékony. Egy állandó a földtekén : Nem a Kárpát, sem Csimborasszó, — Pedig mindkettő homogén,— fiztán sem ön, aztán sem én, Csak Áchim findrás változatlan, Csak az ő torka nem rekedt, fimbicióval bőg, meg ordit, fihol csak egyszer bennreked, Rémitve nőt és gyermeket. Nőt, gyermeket, de férfit úgysem, Mert félni tőle nem lehet, Mikulás bácsi rémalakján Ma már mindenki csak nevet, I 5a mutat tűzhányó hegyet. Ő tüzet hány, ő bömböl és búg, Mint pusztaságon a vihar, Ő összetörni vágyna mindent, Mert vesztit érzi a szilaj, Mert érzi, nemsoká' kihal . .. Kihal, kidől 5 az ekeszarván Ábrándozik a multakon, Sóhajtva százszor és ezerszer: Mikor derülsz fel csillagom, Hogy eloltsd tenger bánatom! . . De hagyjuk el e bús izéket! (fikkord ? hang ? Nem tom a nevet) Menjünk tovább más, szebb vidékre, Ott nézzünk kissé szerteszét, Faragván egy pár rosz-izét . . . Rimet nó ! Mindent elfelejtek, Pedig tudós még nem vagyok. Bár lehetek még — |<i tagadja ? Mért volna ez kizárt dolog,

( Mikor oly bölcsek e dalok? . . . fizt ÍJ tudom, hogy mostanában fi lányoknak egy vágya van : Színházba járni minden este S gyönyörködni ott gondtalan, Mulatni mindig boldogan. Ez a vágy teljesíthető is, Igaz szívvel azt mondom én. Fia lány nincsen a nézőtéren, fiz a színház olyan szegény, Szünet alatt ah, oly szegény I Én nem tudom, mi van velem ma : Csupa ah ! és oh ! sóhajok! . . . Pedig nincs baj, nem bánt a migrén, Sőt még szerelmes sem vagyok. — Megyek hát, mig ki nem kapok, Guy. ÚJDONSÁGOK. - Időjárás. Az országos központi időjelző állomás mai jelentése szerint változás nem várható. — Giesswein Sintfor Nagyvarad püspöVe. A p p o n y i Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter Bécsben meglátogatta a bécsi nunciu-st, akivel hosszabb ideig tanácskozott. Politikai körökben eltei jedt annak a híre, hogy a miniszter és a nunciue a nagyváradi püspöki szók betöltése ügyében tanácskoztak ós meg is állapodtak a kinevezendő nagyváradi püspök személyben. Hir szerint a megállapodás értelmében Nagyvárad uj püspökévé Giesswein Sándor győri kanonokot fogják kinevezni. — A csabai ag. ev. egyház presbitériuma p nteken Szeberényi Lajos igazgató-lelkész elnöklete alatt ülést tartott, melyen Áchim L. András, ki az egyházközségi felügyelői állásra vágyik, zajos jeleneteket inscenált. A napirenden a ig volt fontosabb ügy. A Rudolf-főgimnázium felügyelő - bizottsága az aradi egyháznak az elszakadás indokául felhozott amaz állítását, hogy a bizottságban értelmetlen gazdák foglalnak helyet, valótlannak nyilvánította s erről értesítette átiraiilag az egyházat. Áchim e kérdésnél is izetlenkedett, midőn pedig a kereki-tanyai lakosok ama kérelmét olvasták fel, hogy a tanyai iskolát más helyre helyezzék át, Áchim a népnek általa való boldogitásáról szónokolt s ezen néhány presbiteriuini tag mosolygott. Észrevette ezt Áchim s azon annyira dühbe gurult, hogy tagtársait tudatlanoknak nevezte és más hasonló epitetonokkal illette, miért is az elnök rendreutasította. Áchim ismételten viszszautasitotta a rendreutasitást, mire az elnök a szabályzat értelmében a presbiteriumi gyűlésekről való kizárással sújtotta. A többség három ülésről való kizárás mellett szavazott, Szeberényi elnök azonban a kizárást elejtette, illetve visszavonta. — Eljegyzés. Szántó Géza, csabai állami polg. iskolai tanár eljegyezte Csillag Malvint, dr. O s i 1 a g Ignác járásorvos leányát Borosjenőn. — A Bókesmegvei legyzök Egyesületének beadvanyai. A Bókésmegyei Községi Jegyzők Egyesülete egyszerre három beadványt is küldött a törvényhatósághoz. Egeikben női gazdasági iskola létesítését kéri, másikban a 15 éven aluli gyermekeknek a dohányzás'.ól való eltiltását, a harmadikban p dig az istenkáromlás szigorú megbüntetését. Az első életrevaló eszme, de nehezen valósitható meg; a második már kevésbé életrevaló, mert kivitele úgyszólván lehetetlen, a harmadik egyáltalában nem életrevaló ós megvalósítása is lehetetlen. Ideális, nemes gondolkozásra vallanak, de a jelenlegi társadalmi viszonyok között egyenesen az utópiák vdagaba tartoznak. — Njpszarü előadás Csabán. A Békésmegyei Közművelődési bizottság csabai osztálya ma, vasárnip délután 5 órakor, a városháza közgyűlési termében népszerű előadást tart, mely alkalommal Laurovics Ferenc főgi mnáziumi tanár fog beszólni vetitett képek kíséretében a „Balkáni államokról". — A nagy áposi állomás. A nagyláposi vasúti állomás a teherszállításnál csak waggon-forga'omra van berendezve. Ezért Balogh Lázár és társai nagyláposi lakosok kérvényt nyújtottak be a kereskedelmi miniszterhez aziránt, hogy az állomás darabszám-forgalomra is berendeztessók. A miniszter ezt a kérelmet nem teljesítette, mert akkor áruraktárt kellene építeni ós a személyzetet is meg kellene szaporítani. Az ezzel járó költséget pedig a darabszámforgalom nem fedezhetné, olyan csekély. — Jegyzők a végrehajtás ellen. Az Országos Jegyzőegyesület mozgalmat indított abban az irányban, hogy szüntesse meg a törvényhozás azt a viszás állapotot, mely szerint a községi és körjegyzők kötelesek az' adóvégrehajtást eszközölni. Az egyesület elnöksége most emlékiratot küldött az összes országgyűlési képviselőkhöz ebben a tárgyban. — A tiszti nyudijalap államosítása. A képviselőházhoz érdekes feliratot küldött Bács-Bodrogvármegye. Azt kéri nevezetesen ebben a feliratban, hogy a törvényhozás mondja ki a vármegyei tiszti nyugdijalap államosítását. E feliratot, melynek teljesítése a megyék válláról igen tekintélyes terhet venne le, valószínűleg szívesen pártolni fogják az összes vármegyék. — Uj utkaparóház. A kereskedelmi miniszter a törvényhatóság határozatát, mely szerint az Orosháza —Gádoros— nagyszénási uton utkaparóház felállítását mondta ki és arra a költséget is megszavazta : jóváhagyólag tudomásul vette. — VámdijfelemeHs. A kereskedelmi miniszter a Szeghalom—Körösladány— füzesgyarmati ut vámszedési jogát 10 évre meghosszabbította ós megengedte, hogy a vámdijak felemeltessenek. A minisztert a vámdijak felemelésére az a körülmény indította, hogy az ut fenntartási dijai nagyok és a községek nehezen bírják el. Hogy a felemelés mily mértékben történjék, ezután fogják megállapítani. — A'apsza'iály jóváhagyás. A belügyminiszter a „Cs bai Magántisztviselők és Kereskedő-Ifjak Egyesületé" nek alapszabályait jóváliagyta. — Békéscsaba közönsége a messzinai és magyar szerencsetlenekért. A Vöröskereszt-Egylet csabai fiókja a calábriai borzalmas földrengés áldozatai számára gyűjtést indított, mely igen szép eredménnyel végződött, mert Csaba közönsége 856 kor. 10 fillért adakozott. Ez összeget a ósabai fiókegylet elnöksége azon kérelemmel küldte meg a magyar szent korona országai Vöröskereszt-egyLtének központjához, hogy annak egy részét az időközben történtresicaiés ajkai bányaszerencsétlenségek által sújtottak segélyezésére fordítani szíveskedjék — Egyben köszönetét fejezi ki az elnökség a fáradhatatlan hölgyeknek, kik a gyüjtésbenjrésztvettek, elsősorban Friedmann Mórnó alelnöknőnek, aki az ő példatlan s mindnyáunk előtt ismert fáradhatatlan tevékenységével vezette a gjüjtést, nemkü önben Réthy Béláné, Korosy Anna, Áchim Gusztávnó, Vidovszky Károlynó és Dobay Kálmánnó úrhölgyeknek, akik felvaltva segédkeztek a gyűjtés munkájában s végül a netnesszivü aeakozóknak. — Békéscsaba, 1909 január 23. Varságh Béla, társelnök. özv. Beliczey Istvánné, elnök. — Befagyott szociáidemokrata nópgyilés. Hatalmas falragaszok hirdették vasárnap Gyulán, hogy veszélyben a haza. A hazaáruló kormány megfosztja a szegény népet mindenétől. Ha már Kossuth meg Apponyi elárulják a hazát, legalább Grünfeldnek kell megmenteni. Hordozták a véres kaidat Furminctól Kulbászfaluig, de haj, a nép, a tönkreáruit nép csak annyit mondott: Tedd el Jakab a kardot. Igy aztán a népboldogító vezérek a kardot is eltették, meg a szónoklatot is, mert hát nem tud már lelkesedni a magyar. A vezérek nem tarthatták meg a honmentő gyűlést ós önönmagukat békésen szétoszlatták. — Az utca hise Nem hiába kapta meg a „Rossz" előnevet Gergely Lajos dobozi legény. Nagyon megérdemli. Dolgozni nem szeret, hanem örökösen a korcsmában ül, s mikor felönt a garatra, duhajkodik, beleköt mindenkibe az utcán. Igy tett a héten szerdán is. Szörnyű istenkáromlásokat orditva kereste azt az embert, akiba belekössön. Véletlenül épen egy csendőr került vele szembe, aki figyelmeztette, hogy viselkedjék rendesebben. Még ekkor is neki állott feljebb. Elkezdte a csendőrt, a legcsunyábban szidalmazni. Az pedig nem vette tréfára a dolgot, hanem megfogta Gergely uram gallérját és elvitte aludni a községházára. Utcai kihágásért megindították ellene az eljárást.