Békésmegyei közlöny, 1909 (36. évfolyam) január-június • 1-51. szám

1909-03-25 / 24. szám

2 rávenni a földmivelésügyi minisztert arra, hogy vagy emelje fel a felajánlott két százalékos államsegélyt, vagy hoszszabbitsa meg a törlesztés terminusát husz évtől harminc évig, vagy végül készíttessen egyszerűbb és olcsóbb tervet, amely 130Ó—1400 koronánál többet iiem emésztene föl. A-jniniszter a két előbbi kérelmet legnagyobb valószínűség szerint nem fogja teljesíteni, mert a munkásházak építése az egész országban egyöntetűen történik s a miniszter a legnagyobb valószínűség szerint nem fog kivételt tenni egyes vidékekkel sem az államsegély mennyisége, sem a törlesztések határideje tekintetében. A harmadik kérelem, az egyszerűbb és olcsóbb terv már inkább kivihető. De ebben az esetben is legalább évi 70 koronát kell törleszteniük a munkásoknak. Ennél olcsóbban munkásházakat épiteni nem lehet. A vármegyei munkásházak ügye tehát nagyon kétséges, Az orvosok a megyei orvosi szabályrendelet ellen. Fellebbezés a belügyminiszterhez. Emlékszenek még olvasóink arra, hogy a vármegye februári közgyűlésén mily hosszú és izgalmas vita folyt le a vármegye által alkotott s a községi és körorvosok kezelési, látogatási és fuvardíját megállapító szabályrendelet tárgyalásakor. A törvényhatóság néhány tagja tulmagasnak vélte az ott megállapított dijakat, a me"- -vosai pedig nagyon is alacs^* ert díjazás tekintetébe ' delet semmivp

1 ^etet a 30 * / M. Már -ctési . az ^emben köve \ ^ óriási változáson n. resztül. A vármegye községi orvosai, az Országos Orvos-Szövetség Bók megyei Fiókjának tagjai, a szabályrendeletet igen sérelmesnek találták magukra nézve, mert az általuk benyújtott s a szabályrendeletre vonatkozó memorandumot a megye tekintetbe sem vette. Ezenkívül a szabályrendelet még hiányos is, mert nem intézkedik az orvosok lakbérilletménye tárgyában sem. A szövetség kedden délután Csabán tartott rendkívüli közgyűlésén egyhangúlag elhatározta a szabályrendelet megfellebbezését. A közgyűlés, melyen negyven orvos vett részi, lelkesedéssel magáévá tette az orvos-szövetség fiókelnöksóge által szerkesztett, igaz érvekben gazdag, alább egész terjedelmében közölt fellebezést. A nagyszámban megjelent tagokat dr. Hajnal Albert elnök üdvözölve, a nagy érdeklődésből és közhangulatból is ama meggyőződést meriti, hogy a megye törvényhatósága által elfogadott, az orvosok látogatási, kezelési és fuvardijairól szóló s a vármegye főorvosa által szerkesztett szabályrendelet minden egyes orvos érdekeire nézve igen sérelmes. Meg kell ezt fellebbezni az orvosoknak nemcsak a maguk, de különösen az utódok szempontjából. Igen különösnek találja azt is, hogy e szabályrendelet szerkesztésénél nem vették figyelembe a szövetség memorandumát. Sőt hiányos e szabályrendelet, mert nem gondoskodik az orvosok lakbórilletményéről sem. Sérelmes az orvosokra a szabályrendelet 1-ső, 3 ik, 7-ik, 11-ik és 13-ik szakasza. Kéri az előterjesztendő fellebbezés meghallgatását és annak az orvosok által történendő aláírását. W a 11 f i s c h Ferenc dr., a szövetség titkára felolvasta erre a fellebbezést, mely következőleg hangzik: Nagyméltóságú miniszter ur! Kegyelmes urunk! A Békésvármegye törvényhatósági bizottsága által elfogadott, a községi orvosokra vonatkozó 1908. évi XXXVIII. t.-cikk alapján létesített vármegyei szabályrendeletnek 1., 3., 7., 11. és 13. §-ait, melyek reánk, községi orvosokra felette sérelmesek, a hivatkozott törvény 36. §-ában gyökerező jogunknál fogva tisztelettel van szerencsénk megfelebbezni és indokainkat a lentiekben kifejteni: Ad. 1. §. Teljesen méltányosnak tartjuk a szabályrendeletnek a közönség érdekében való ama intézkedését, hogy a községi orvos a napnak reggeli s délutáni szakában egy bizonyos meghatározott órában a járó betegek részére rendelés tartására köteleztetik. Mert ha az időpont nincs fixirozva, akkor a járóbeteg az orvosnak rendesen egy és ugyanazon időben való otthon nem •^rtózkodása esetében sokszor órák száig várhatna az orvosra, mig az betegeinél jár. Azonban sérelmes*uk eme szakasz ama rendelke„A rendelő órák idejét a -mk állapítják meg." SérelAudelkezés, mert nem a Tozza meg a rende"n a községe, mely ^toztatná különHK közsv lési ór«. esetleg to böző helyro. az időpontot, mindenkorra eg., pontra való megálla

A ség, mint az orvos előtt tartásával s i hely. gyelembe vételéve az orvv. e tekintetben a siokásokat ismeri — a leggyasorlatibb n e kérdésnek, mert ugy sem a nem confundáltatifc a rende i változtatása miatt, sem az o lyásolásra ezt • egyszer s ^zon időközönszem fizavartatik fekvő betegei látogatásának j idejében. Iiluzórius volna a rendelő óráknak a községek által való esetleges változtatgatása esetén a rendelő óráknak a község elöljárósága által időnként kötelező közhírré tétele is, (amint a szabályrendelet 2-ik §-a kimondja) mert a rendelő órák idejének másitgatása zavart s félreértést okozna a köztudatban. Ez okból arra kérjük nagyméltóságodat, hogy az 1-ső §. első pontját a következőképp változtassa meg : „A községi orvosok reggel és délután rendelő órát tartani kötelesek, és pedig a reggel 7 órától 9 óráig terjedő időköznek ós délután az 1 órától 3 óráig terjedő időköznek valamelyik órájában egy óra hosszat. A községi orvosok az általuk eme korlátozás közt kijelölendő órát a község elöljáróságának bejelentik s az igy meghatározott rendelő óra egyszer s mindenkorra érvényben tartandó." Ad. 3. §. Amily jogosnak ismerjük el azt, hogy a rendelési óra alatt jelentkező beteget az orvos el ne utasíthassa, épp oly sérelmes reánk az, hogy a szabályrendelet ki nem mondja a 7-ik szakaszban azt, hogy az orvosnak dija, lakásán a rendelő óra eltelte után, a rendes dijnál 50%-al több legyen. Eme kívánságunk teljesítése jogos és méltányos, mert a rendelő órán kivül az orvos a rendkívüli (rendelő órán tuli) időben érkező járó-beteggel töltött idejét vagy a fekvő betegeire szánt időből vesziti el, vagy továbbképző szakolvasmányára szánt, vagy magándolgait lej kötő, vagy zaklatott munkája közben ; való pihenése idejéből. Hogy egy frappáns párhuzammal szabadjon élnünk: a kéz munkásai is több dijat kapnak a munkaadótól, ha az általuk kiszabott rendes időn tul veszik őket igénybe. Jogos kívánság tehát az ész munkásától is, hogy az, aki őt a járó betegek számára kijelölt időn kivül veszi igénybe, az nagyobb dijat fizessen. Ezek folytán arra kérjük nagyméltóságodat, hogy ezt a szakaszt a következőképp méltóztassék megváltoztatni: „A rendelő órák alatt jelentkezett betegeket kötelesek a községi orvosok gyógykezelésben részesíteni. Azon a címen, hogy a rendelő óra eltelt, a jelentkezettek közül senki el nem utasítható. Azonban a rendelési óra idején kivül jelentkező betegtől joga van a községi orvosnak a 7-ik szakaszban körülirt dijakon felül 50y

0 díjtöbbletet igényelni." Ad. 7. §. Az eme szakaszban megállapított dijak sérelmesek reánk nézve alacsonyságuknál fogva. Hiszen egyes nagyobb községekben pedig a 30 éve szokásos dijakat meg nem haladják, holott mennyit változtak azóta a viszonyok ! Az orvosoknak is élelme, ruházata jóval drágább, kiadásai minden voságuk rövid idejében oly aranyosra szövögettek s mélabús arckifejezéssel I erősítgette, hogy azok immár szertefoszlottak, nem valósulnak meg soha. j Lillyke minden erejét megfeszítette, j hogy vigasztalni próbálja kétségbeesett vőlegényét, de minden igyekezete kárba veszett. S noha ő maga is igen rászorult volna a vigaszra, erősnek mutatta reménységét. Lassan-lassan eeállt a szürkület. A szobában misztikus sötétség terpeszkedett. A kandalló szines üvegein keresz'H hatoló fény világította meg csupán ->bát. S ott ültek a pamlagon. Kar^űzve, egymásba elmerülve, szót">tettek egymásra. Szivük együtt 5nt harmónikus egész. Min- . ott vibrált szemükben s j kották a magnetikus ! elfelejtette e pilla- i -úságát. El a há- j >el. Rossz sej- j "ngött tekin- i n, csillogó | >a fult | "edminden érzelmével kebléhez Majd tárcájába rejtette s sziv lyezte. Az estebéd vig hangulati Ernő ismét a régi, vidám fiu aggasztotta már semmi bah fehér kokárda csodát tett: kig gyerekes félelméből. Minder dött s olyan pazar kedvvel az egész családot, hogy azok érezték át egész teljében, min hagy majd maga után a há vozó Ernő, minő nagy cser rakozás lesz utána. Ernő mindenkitől szívéi vett. Tréfálkozása nem isn s az elérzékenyülésnek mii s uton-módon elejét vette, i Lillyke kikísérte szokás előszobába. Egyedül voltak, gyespárok hagyományos el< hány pillanatig való egyedül) nehezebben váltak el/Hogji nem örvendeztette őket a szonilátás. Holnap ! Isién tu Ernő holnap, és szépséges i nyától minő távol kell m annak ábrándképóve.l csupá Lillyke könyes szemek Ernőre. — S ha távol leszel tő ^ám s ha szép asszonyok v nek utadba, ne légy hűt 'olj mindig arra, hq atom, szivem mindé ól, teérted imádkc képeddel alszom 'e léssz középp ellemülten tel *elt szemébe Tyogott or \ ezt a ^ynia. záz é' jobb módú megyéi egyikének van e ismerve — a szegényebb megyék szí mára contemplált minimális összegbe] állapította meg a látogatási dijat, az ol sérelmes reánk nézve, melyet nagj méltóságod bölcs belátása s a közegéss ségügy iránti kiváló érzéke nem hagj hat orvoslás nélkül, főleg midőn lá ván azt a szembeötlő aránytalanságo mely a szabályrendeletben megállapító 80 fillér rendelési dij és az 1 kor. látc gatási dij közt van s nem hagyhatj meg a szabályrendelet ez alacsony dija akkor, midőn arra utalunk, hogy a vái megye több községében, pl. Békéscsabái Orosházán, Szarvason, Békésen a ré£ rendelési díj 60 fillér s a látogatási d 1 korona volt s nem zárkózhat el nagy méltóságod a szabályrendeleti dijak emt lésétől, midőn tudja, hogy a 7 éve aluli gyermekek féldijas gyógykezelés által anélkül is mennyire megrövidülünk Hogy minő nagy különbség van am két ténykedés közt, ha az orvos ren delő óráján rendel a járó betegeknek ha a lakásán látogatja meg a betegei azt felesleges magyarázni. Mig egyrósz a szabályrendeleti 20 fillér dij-különbö zet a két ténykedés időbeli s fáradság beli többletével semmiképp sincs arány ban, addig másrészt a minden téréi tapasztalt béremelés és áremelkedé természetszerűleg involválja hogy a mul takhoz képest a mi díjazásunkban i j emelkedés álljon be. Azért tehát — tekintettel a várrne gye egyes községeiben a múltban szo kásos díjazásokra — arra kérjük nagy móltóságod it, hogy megváltoztatva i szabályrendelet 7. §-ban kiszabott dija kat, a megye járási székhelyeire nézvi (6 község) a nappali látogatási dijat kor. 50 fillérben, a rendelési dijat 1 ko rónában; a megye összes többi közsé geire nózve (20 község) a nappali látó gatási dijat 1 kor. 20 fillórben, a ren delósi dijat 80 fillérben s éjjel ugy < látogatási, mint a rendelési dijakat e: összegek kétszeresében szabja meg. Ad. 11. §. A halottkémlés épp oh fáradságot, figyelmet ós időt igénybf vevő fontos funkció lóvén, mint a be teglátogatás ; a szabályrendelet 11. §-bat megá'lápitott 1 kor. halottkómlósi di. helyett a kérelmünk szerint a 7. §-bar megváltoztatatandó látogatási dijak sze rint a 7. §. halottkómlési dij azonos ösz szegben való szabályrendeletbe felvételé elrendelni kegyeskedjék. Ad. 13. §. A vármegyei szabályren deletnek ezzel az utolsó szakaszával b van tetőzve az általunk nehezményel sérelmes rendelkezések sorozata. Meri hogy sebészeti műtétért, vagy tebészet kezelésért az 1900 évi 135.000 B. M szabályrendeletben megállapított IV. fo kozatbeli minimális dijaknak csal fele legyen felszámitható fizetőképes beteggel szemben, az olv sérelmes ren