Békésmegyei közlöny, 1909 (36. évfolyam) január-június • 1-51. szám
1909-03-25 / 24. szám
Békéscsaba 1909 márc. 18. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 5 szerint műtétért az 1900 évi 135 000 B. M. rendelet IV. fokozatában megállapított dij számitható fel. Tehát amit a földmivelósügyi kormány bölcs belátása messzemenő takarékosság szempontok figyelembe vételével a munkás és cselédbiztositó pénztár keretében méltányosan a hivatkozott 1900 évi 135.000 sz. B. M. rendelet IV. fokozatának nem is legkissebb dijában, hanem az ott felvett latitudeben szab meg, annak minimális tételeiből a törvényhatósági bizottság még 50 %-°t leüt, megbénitva minden ambícióját a kést kezelő községi orvosnak. Nem szükséges — úgy véljük — egyébbel indokolnunk ennek a 13. §-nak tarthatatlanságát. Még csak azt bátorkodunk megjegyezni, hogy a fizetőképes beteggel a műtét dija mindenütt kölcsönös megegyezés alapján állapittatik meg s így indokolt, ha Nagymóltóságodtól a 13. §-nak következő módon való megváltoztatását kérjük: „A községi orvost bárminemű szülészeti, nőgyógyászati, sebészeti stb. műtétért, vagy kezelésért fizetőképes beteggel szemben, vagy a féllel kölcsönös megegyezés alapján megállapított díjösszeg, vagy a 7. §-ban jelzett gyógykezelési, a külterületeken a 8. §-ban jelzett fuvar s távolsági dijon kívül az 1900 évi 135.000 B. M. sz. rendelet IV. fokozatában megállapított dijak illettik meg". Midőn a szabályrendelet reánk sérelmes részeinek az általunk kórt módon való kegyes megváltoztatását kérelmezzük Nagyméltóságodtól, szükségesnek tartjuk a törvényhatósági bizottságnak egy olyan málasztására is felhívni Nagym'éltóságod nagybecsű figyelmét, mely a törvény 17. §-a figyelmen kivüí hagyásának következménye. E paragrafus akként rendelkezik, hogy: „a községi orvosnak lakáspénz jár, melyet a községi képviselőtestületek meghallgatásával a vármegyei törvényhatósági bizottság állapit meg". Mivel az 1908. október 29-én kiadott 124205/VII—b/1908. B. M. sz. körrendelet folytán a lakáspénz dolgában a 132100/908. B. M. r. 15-ik §-ában foglaltakra mindeddig a törvényhatósági bizottság nem határozott, miáltal a törvény teljes végrehajtása e miatt is időbeli mulasztást s a községi orvosok lakáspénzének kiutalása halasztást szenved, arra kérjük Nagyméltóságodat, hogy a törvényhatóságot utasítani méltóztassék, miszerint a törvény abbeli rendelkezésének sürgősen tegyen eleget. A törvény minden irányban való végrehajtását annál inkább is kénytelenek vagyunk kérni Nagyméltóságódtól, mert január hava óta fizetést nem kapunk sem a községektől, sem az államtól. Hogy egy megye orvosi tisztviselői kara hónapokon át fizetési anomaliák alatt szenvedjen, az csak arra lehet alkalmas, hogy elégedetlenséget, sőt zu golódást okozzon ós keltsen, ami pedig nagyméltóságodnak — humánus lelkét ós fenkölt gondolkodását ismerve — célja, szándóka nem lehet, miért e részben is sürgős intézkedését kérjük Nagyméltóságodnak. Bizva Nagyméltóságod bölcseségóben és ismert nagy igazságérzetóbun, bocsájtjuk sérelmeinket orvoslására irányuló kórelmünket Nagyméltóságod igazságos bírálatára s vagyunk Nagyméltóságod kész szolgái: (következnek az aláírások). H ó d y gyulavári orvos a felebbezésben nem érintené a lakáskérdést, mert ezzel annak megoldása csak késleltetné a rendezését. Helyesebbnek tartaná, ha minden községi orvos e tekintetben a maga közsógbóvel tárgyalna. Ha a megállapítás sérelmes lenne, abban a törvényhatóság döntene. A felebbezós hangját is tulerősnek találja. (Nem áll! felkiáltások.) Dr. Hajnal elnök kéri a felebbezés elfogadását, mert abban meggyőző érvvel, nobilis hangon van a sérelem felsorolva. A maga részéről a szerkesztő titkárnak elismerését és köszönetét nyilvánítja. (Éljenzés.) Dr. W a 11 f i s c h Ferenc : A felebbezósben a lakbérilletményt fel kellett említeni, már csak azért is, nehogy e gazdag vármegyében szintén oly illetményt állapítsanak meg, mely a törvényben megállapított díjazásnak éppen a fele. Bácsbodrog vármegyében a lakbér 800, 700 és 600 kor. A közgyűlés a felebbezést, elismerése kifejezése mellett, egyhangúlag elfogadta. Még egy tárgya volt a közgyűlésnek s ez az orvosi nyugdijszabályzat ama pontjára vonatkozik, melyben az orvosok teljes nyugdíjigényét 30 évi szolgálat után igérte megállapítani. Most az ország összes orvos-szövetségei sürgetik a minisztert ez igéret beváltására. E tekintetben a békésmegyei a következő határozatot hozta: Az Országos Orvos-Szövetség békésvármegyei fiókja, tekintettel az 1908. évi XXXVIII. t. c. 26. szakaszára, mely szerint a belügyminiszter utasittatik, hogy a törvény életbe lépése után egy év alatt a községi (kör-) orvosok számára országos nyugdíjintézet létesítéséről gondoskodjék, tekintettel a f. ó. febr. 12-ón tartott, az O. O. Sz. községi (kör-) orvosi J osztályának közgyülésileg hozott ama határozatára, mely szerint az orvosokat 30 évi szolgálat után illesse meg a teljes nyugdíj: a Békéscsabán, 1909. évi március 23-án tartott rendkivüli közgyűlés elhatározta, hogy arra való tekintettel, miszerint a közszolgálatban álló orvosnak testet-lelkot ölő foglalkozása minden más hivatásu tisztviselőkkel szemben móltányossá ós jogossá teszik ama kívánságot, hogy rövidebb szolgálati időn belől léphessen a jól megérdemelt teljes nyugdíjba, — az O. O. Sz. központi elnökségét felkéri arra, hogy a belügyminiszternél oda hasson, miszerint általában minden közszolgálatban álló orvosnak 30 évi közszolgálat után teljes nyugdíj-jogosultsági igénye legyen. Jelen határozat az O Ö. Sz. elnökségével közleudő. A közgyűlés helyesléssel elfogadta e határozati javaslatot is. Még D ó c s y kórházi főorvos, a kerületi munkásbiztositó pénztárnak az orvosokkal kötött szerződós be nem tartására vonatkozó konkrét eseteket sorolt fel. A közgyűlés megütközését fejezte ki e felett s átiratilag figyelmezteti a munkáspónztár vezetőségét, hogy jövőre ilyen szerződéssórtésektől tartózkodjék. — Ezzel a közgyűlés befejezést nyert. utóbb említett körülménynél, amidőn egész családok költözködéséről van szó, az egészségügyi szempont is figyelembe veendő. Különben is e vonal megnyitása csak folyó évi októberre volt kilátásba véve, de azért aziránt megnyugtatást nyújthatok, hogy a vonal ennél az időpontnál jóval előbb fog a nyilvános forgalomnak átadatni. Budapest, 1909 március 16. Kossuth." Egyszóval a miniszter biztatást nyújt, hogy a hídavatás nem soká fog már késni ós Békésvármegye számára is megnyílik a közvetlen fiumei összeköttetés s az uj vonal nagyfontosságú kereskedelmi, forgalmi ós egyéb előnyei mellett az utazó közönsóg kényelmére is fog szolgálni. Itt említjük meg, hogy a Nagyvárad—fiumei vonal által érdekelt városok ós törvényhatóságok mozgalmat indítottak az iránt is, hogy a vonalon gyorsvonati közlekedés is létesíttessék. Különösen Hódmezővásárhely szorgalmazta ezt. A miniszter értesitte Hódmezővásárhely városát, hogy a hid megnyitása alkalmával különböző, akadályok miatt a gyorsvonati közlekedést még nem valósithatja meg, azonban november elsejére kilátásba helyezte azt is. • A baja báttaszéki hid megnyitása Miniszteri leirat a megye törvényhatóságához. A Bókésvármegye gazdasági életére oly nagy fontosságú uj Duna-hid mielőbbi megnyitása érdekében az érdekelt vármegyék és városok részéről a legszólesebbkörü mozgalom indult meg s az erre hivatott körök közös akciót indítottak az iránt, hogy a fiumei közvetlen alföldi vonalat mielőbb átadják a i forgalomnak. Törvényhatóságok, bizottságok, kereskedelmi ós iparkamarák sorra interveniáltak a kereskedelmi kormánynál a megnyitás érdekében. Csak mult számunkban adtunk például hirt a szegedi kereskedelmi és iparkamara akciójáról, mely küldöttséget akar a miniszter elé vezetni. Ez a nagy vágyakozás végre is arra indította a kereskedelmi minisztert, hogy okát adja a késedelemnek. Bókésvármegyóhez e tárgyban leiratával következőképpen indokolja a kósedel met a miniszter : „A szóban levő vasúti vonal építő munkálatai annyira előrehaladott állapotban vannak, hogy maga a Duna-hid a forgalomnak tényleg átadható lenne, ámde a csatlakozó pályarészeken még többrendbeli olyan munkálatok foganatositandók, amelyek befejezése előtt a szóbanforgó vonal a nyilvános forgalomnak, a pályának és az üzem biztonságának veszélyeztetése nélkül át nem adható. Nevezetesen az ártérben tevő töltések kiépítése ós nevezetesen azok lábainak kőbiztositása még folyamatban van, már pedig annak, még ha a beállható árvizveszedelemtől el is lehetne tekinteni, a rendes forgalom megnyitása előtt készen kell lenni. Itt még az a körülmény is figyelembe veendő, hogy a biztosítási munkák kívánatos mielőbbi befejezése érdekében, azok zavartalan folytatása és ennek kapcsán az építővállalat kőszállító vonatainak akadálytalan közlekedése a lehetőségig előmozdítandó, a nyilvános forgalom megnyitásával pedig éppen ezek a munkálatok oly mérvű hátráltatást is szenvedhetnének, különösen, ha az árvíz a munka befejezése előtt fellépne, mely súlyos anyagi károsodást s végeredményében a forgalom beszüntetését vonná maga után. Nem hagyható-továbbá figyelmen kivül, hogy a vonal felépítménye sem volt a téli időjárás beállta előtt közforgalomra alkalmas állapotba hozható ós egész télen át nem lehetett olyképpen fentartva, amint azt a rendes forgalom biztossága igényli. Ezt a hiányosságot pedig a tavaszi melegebb időjárás beállta előtt lehetetlen megszüntetni. Megjegyzem még, hogy a pálya megnyitásának olyan előföltótelei is vannak, mint pl. annak felszerelése és benépesítése, melyek teljesítése bizonyos időt vesz igénybe ós hogy az 4 Jkésmep Közlöny" táviratai. — Március 24. — Háború előtt. Nincs kilátás békére Az európai diplomáciának — ugy látszik — mégsem sikerül elhárítani a háború fenyegető veszedelmét. A velünk barátságos viszonyban élő nagyhatalmak felhasználnak mindent, hogy a rakoncátlan kis Szerbiát a béke felé irányítsák e háborús, vagy őrületes útjáról, de minden igyekezetük hiábavalónak bizonyul. A béketárgyalások még mindig folynak, de nem biztatnak valami kedvező eredménynyel. Körülbelül péntekre várható a tárgyalások befejezése és már készen áll az ultimátum is, melyet Forgách gróf a tárgyalások sikertelensége esetén át fog nyújtani Szerbiának. Erre vonatkozólag távirataink a következők: Wekerle a háborúról. A képviselőház mai ülésén Mezőfi Vilmos heves hangú interpellációban tiltakozott a háború ellen. Azt követelte a kormánytól, hogy tegyen lépést a királynál és kövessen el mindent a háború elhárítására, mely Magyarországra pótolhatatlan károkat zúdít. Wekerle miniszterelnök az interpellációra azonnal válaszolt: — Szerbiával szemben — úgymond — elmentünk az engedékenység legvégső határáig. Kishitűségre vallana most, e komoly pillanatokban azt követelni a monarchiától, hogy mondjon le minden erélyes lépésről. Különösen a nemzet képviselőinek kell e súlyos pillanatokban példát statuálnia a nemzetnek arról, hogy a háború kérdésében mindnyájan, pártkülönbség nélkül egyetértenek. Nyilatkozott ezután Wekerle a béketárgyalásokról is és annak a nézetének adott kifejezést, hogy a béketárgyalások nem fognak eredményre vezetni. A tartalékosok családjainak segítése. Moskovitz Iván a Ház mai ülésén ! meginterpellálta Wekerle miniszterei- j nókót a behívott tartalékosok család- ' jainak segítése ügyében. Wekerle az interpellációra megnyugtató választ , adott. i Wekerle Bécsbe megy A külpolitikai helyzet súlyosságát mi sem bizonyítja inkább, mint az, hogy Wekerle ma, szerdán Bécsbe utazik és ott marad a béketárgyalások befejeztéig, vagy a háború sorsának eldőltéig, amely péntekre várható. A monarchia ultimátuma Képviselői körökben ma az a hir terjedt el, hogy Forgács gróf belgrádi követünk csütörtökön fogja a monarchia ultimátumát átnyújtani Szerbiának. Összeütközés Trebinjénél. Trebinje mellett, a montenegrói határszélen, a Cattaróban állomásozó osztrák-magyar csapatok határőrsége és a montenegróiak között határátlépés miatt véres összeütközés történt. Közelebbi adatok ismeretlenek. Izgalom a Börzén, Ma nagy izgalom uralkodott a Börzén. A pénzemberek elveszítették minden reménységüket a békére. Ennek folytán az árak nagymértékben estek. A pénzvilág gyásza. Kornfeld Zsigmond főrendiházi tag, kit a király csak nemrégen emelt bárói méltóságra, ma hajnalban 3 órakor meghalt. A kiváló pénzkapacitás halála nagy veszteség a pénzvilágra, különösen a mai zavaros időkben. Küzdelem a gyermekért Elszöktetett kis leány. Megkínzott, sovány, pityergő kia leány állott hétfőn délután a csabai rendőrség előtt. Már 13 éves, de azért olyan gyönge termetű, mintha csak 7—8 éves volna. Halavány kis arcán a szenvedések nyomai látszanak. Szomorú bizonyítéka egy elhibázott családalapításnak, egy tönkrement családi boldogságnak. Szülei már régóta külön válva élnek egymástól. Az anyja Budapesten tartózkodik, apja pedig Tótkomlóson. Az anyai szeretet melegét már 7 éves korában el kellett veszítenie és 6 év óta tűri gyönge elméjű apja gorombáskodásait, ütlegeit. A vallató rendőrbiztosnak szinte kétségbeesett vágyakozással mondta : — Én nem megyek vissza apámhoz ! Én anyámhoz akarok menni! . . . Az ügy előzménj'ei a következők: Tóth Pál tótkomlósi parasztember mintegy 14 év előtt vette el feleségül Burján János békési kisbirtokos leányá: Idát. A házasság, melyből két leánygyermek származott, már eleitől fogva boldogtalan volt. A boldogtalanság oka abban rejlett, hogy a férj iszákos volt, az asszony pedig szeretett más férfiakra kacsintgatni. A mulatozást később annyira vitte a férfi, hogy elméje is meghibbant kissé. Örökös volt tehát közöttük a perpatvar, a háborúskodás. Az asszony végre is nem tudta tovább tűrni gyönge elméjű férje durvaságait ós 6 évvel ezelőtt megszökött tőle Budapestre, hol egy vasesztergályossal állott össze. Kisebbik leányát magával vitte és Idát, a nagyobbikat pedig otthagyta az apjánál. Az anyai sziv azonban nem tagadhatja meg magát. Pár évi távollót után Tóthné levelet irt elhagyott urához, hogy adja oda neki a kis leányt, nagyon boldoggá tenné vele. Tóth azonban, de különösen a kis leány apai nagyapja : az öreg Tóth, hallani sem akart erről. Sőt mikor megtudták, hogy az anya mindenképen, még szöktetés árán is, magához akarja kaparintani a gyermeket, valósággal őrizet alá vették ós még az utcára sem engedték ki. Valóságos kálvária volt ettől kezdve a kis Ida élete. Apja ütötte-verte folytonosan, mert anyjához kívánkozott. Hosszas kísérletezés és ravaszul kieszelt cselszövések után végre sikerült Tóthnénak Tótkomlóson egy asszonyt kerítenie, aki segítette terve kivitelében. Az asszony apja távollétében hétfőn reggel kivitte a kis leányt az állomáshoz, ahol már várta előzőleg értesített