Békésmegyei közlöny, 1908 (35. évfolyam) július-december • 53-105. szám

1908-08-06 / 63. szám

3 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY gyarországi szociálisták mult évi műkö­déséről. A jelentés olyanforma keretek között mozog, mint a francia kormány­nak hasonló tárgyú ismertetései, de minden alaposság és megbízhatóság nélkül majmolja a francia piros- .önyvet. Az idén is kronometrikus pontos­sággal érkezett meg ez a jelentés az egyes szerkesztőségek asztalaira. Terje­delme épp olyan parányi, mint meg­bízhatósága és erkölcsi értéke. Ezt ta­pasztalatok alapján állítjuk a haszon­talan fűzetecskéröl, amely komoly do­lognak egyáltalán nem vehető. Békésvármegyéröl például azt írja ez a jelentés, hogy itt úgyszólván teljesen legyőzöttnek tekinthető a szocializmus­nak az a fajtája, amely rombol, de építeni nem képes Ez a levegőben csattogó bombaszt nem áll egymagában. Egy másik állítás is követi, mely sze­rint Békésvármegyében már csak alig 'egy-két munkás egyesület működik, — mert ezek a veszedelmes intézniényok pusztító és lélekrontó munkájukat, tag­jaiknak csekély száma miatt, beszün­tették már. Ez a lelkiismeretlenül felületes állí­tás zsinórmértéke is lehet egyben az egész jelentésnek, amelyet komolyan venni csak azon részében lehet, mely a budapesti viszonyokra vonatkozik. Ebben a részben nagyon is bőbeszédű a jelentés és igen okosan cselekedte volna az államrendőrség ós a belügy­minisztarium, ha egyáltalán nem ter­jeszkedik tul a fővárosi viszonyok ke­retein. így legalább némi valószínűség­nek őrizte volna meg a látszatát s nem adott volna alkalmat arra ez a jelentés, hogy a helyi állapotokról közölt tény­állításainak valótlanságából az egész jelentés értéktelenségére vonhassunk következtetést. Az itt felsorolt hivatalos adatok közül, mint különösen komikusát, föl kell említenünk azt, hogy Békésmegyé­ben e jelentés szerint mindössze nyolc szociálista-szervezet van ez idő szerint. Hisz csak Békéscsabán ós Gyulán há­romszor ennyire találhat a jelentésnek minden esetre felületes írója Kétség­telennek kell azonban tekinteni azt, hogy a piros lobogó békésmegyei had­seregében nagy a fogyatkozás. A tábor züllik, de még nem jutott arra a fokra, amely indokoltnak mondaná a hivatalos jelentés túlságos optimizmusát. Egye­lőre csak azt konstatálhatjuk, hogy gyöngül a sereg. Ámde nem veszett ki az energiája és ez mindig jelent valamit. A veszedelem tehát még a nyakunkon ül s elbizakodnunk nem szabad. A kaszárnyák titkaibál Elvesztett kardbojt. Egy gyulai honvédhadnagy tragédiája. A tavalyi biharmegyei hadgyakor­latokon csöndes tragédia játszódott le. Rebrean Olivér gyulai honvédhad­nagyot ezredese és tiszttársai arra kény­szeritették, hogy a hadbírósági Ítéletet és a le/okozást kikerülendő, tiszti rangjáról önként mondjon le. Rebrean Olivért sötét és súlyos bűn elkövetésével vá­dolták bajtársai: azzal, hogy a vezeté­sére bízott tiszti étkezde hivatalos pén­zeit, körülbelül 1250 koronát elsikkasztott. Rebrean Olivér lemondott tiszti ragjá­ról és félrevonult a beszterce-naszód­megyei Priszlóp községbe, ahol szerény polgári állásra téve szert, szűkösen, ne­héz robotmunkával tartja fenn ma is magát. Rebrean a gyulai helyőrségnél szolgált. Leköszönésének hire villám­gyorsan terjedt el, csakhamar kiderül­tek az előzmények is és a gyulai tör­vényszék bűnvádi eljárást indított ellene sikkasztás büntette címén. A tárgyalás e hó folyamán lesz. Azóta egy esztendő mult el. És most valami különös vélet­len — szeretnők magasabb igazságszol­gáltatásnak nevezni — ami kezünkbe adta ennek a nagy tragédiának a meg­fejtését. Mert ma már több, mint bizo­nyos, hogy Rebrean Olivérnek nincs­nem is volt bűne, csak tragédiája. Er, ről az esetről ezeket irja tudósítónk: Az eltűnt pénz. A gyulai 2. honvédezrednél szolgált Rebrean Olivér, a katonadráma hőse. Fiatal, járatlan és tapasztalatlan hadnagy létére, a tisztikar bizalma folytán ezrede rábízta a tiszti étkezde vezetését. Rebrean Olivér, az alig egy éves tiszt, aki úgy­szólván csak akkor került ki a katonai akadémiából, érezte, hogy alig lesz ké­pes megfelelni ebbeli hivatásnak, annál is inkább, mert nemcsak az állandó étkezde gondozásáról volt szó, hanem egy előzetes összpontosításra is vonat­kozott ez a kirendelés. Mindamellett vál­lalta a nehéz megbízatást, amely szám­adástételre is kötelezett. Mikor az 1907 évben az őszi gya­korlatokra indultak, az utolsó hónap hivatalos pénzeivel, 1250 koronával még nem számolt el a hadnagy. Szeptember hó 1-én vette át ezt az összeget és ma­gával vitte a hadgyakorlatokra. Szep­tember 14-én visszakerült a 2. honvéd­gyalogezred Gyulára. Rebrean Olivér­nek ki kellett fizetnie a szállítókat. Ámde a pénzt sehol sem találta. Fühöz-fahoz szaladt, megmozgatott minden követ — eredménytelenül. Az esetről tudomást szerzett a garnizon. Ezredese nem akarta, hogy a hadbíróság elé kerüljön a rej­télyes ügy. Minthogy az egész tisztikar­nak az volt a meggyőződése, hogy a hadnagy elköltötte az ezrest, lemondat­ták Rebrean Olivért a rangjáról. Pár héttel utána a gyulai törvényszék meg­indította a bűnvádi eljárást." A becsületes megtaláló. A nagy feltűnést keltő katonai bot­rány óta egy év telt el. Most egy év után kipattant a titok. Ez év julius havának elsején a Nagy­váradi Friss Újság szerkesztőségébe egy levél érkezett. A boríték nagyváradi kel­tezésű volt. Mikor felbontottak a redak­cióban, egy névtelen levél és egy szürke, puhafedelü notesz hullott ki belőle. A levél tartalma meglepő do'gokat árult el. írója előadta, hogy az elmúlt év szeptember 6-ika és 14-ike közt a noteszt 1250 koronával megtelten találta. Szegény családapa lévén, a pénzt magá­nak tartotta meg, családját boldoggá is tette vele, de tovább nem tudja elviselni lelkiismerete a titkot. Hátha szerencsét­lenséget okozott a pénz megtartásával. A „becsületes megtaláló" tehát bekül­dölte a noteszt (pénz nélkül), kutassák ki a régi tulajdonosát ós adják át neki. A kis szürke notesz igen érdekes dolgokat árult el. Versek, novella-vázlatok, színdarab­töredékek, komoly témák, tudományos számitások, rrózai jegyzetek tarka egy­velege volt a tartalma, azonkívül két névjegyet találtak benne. Az egyiken „Rebrean Olivér" pév állott. Szóval, a füzetke lelki tükre volt a régi tu ajdo­dosnak, aki igy hozzávetés szerint ki­váló szellemi képességekkel megáldott, komoly, ideális lelkületű, derék ember lehet. Másnap a Nagyváradi Friss Új­ságban egy cikkecske jelent meg, amely mint érdekes rendkivülisóget ismertette a notesz történetét. A hadnagy levele. A cikket a szerencsétlen hadnagy egyik barátja elolvasta s elküldte az ex­hadnagynak. Rebrean Odvér természe­tesen örömmel olvasta az ő noteszének történetét, mintha megtalálta volna azt az utat, mely öt a tragédia szövevényei­ből kimentheti. Irt is nyomban egy terjedelmes levelet a redakcióba s meg­írta benne szomorú sorsának egész tör­ténetét. Mikor a pénz eltűnt, azonnal érezte Rebrean Olivér, hogy az összeget pó­tolni kell, ha még oly keserves is a megszerzése Tudta, hogy a gyakorla­ton vesztette el az ezrest, amelyben csekéiy gázsija is benne volt ós azt is sejtette, hogy abszurdum megtalálni többé azt. őrült kétségbeeséssel moz­gatott meg minden követ, de pénzt sehonnan sem kapott. A hiány kiderült. Hiába magyarázta el ezredesének, kol­legáinak őszintén, nyíltan, logikusan az elvesztés történetét. Senki sem hitt benne. Elterjedt a vélemény, — a rossz hir gyorsabb, mint a futó tüz, — hogy Rebrean O.ivér sikkasztott. — De hát hol költöttem volna el a pénzt ? Hiszen ha ezt akartam volna, akkor is csak a bajtársakkal költhettem volna el. Egész gyakorlatozás alatt nem mozdultam az oldaluk mellől. Nem hit­tek. Hja ! ma már a csalhatatlanság nem a római pápa privilégiuma! . . . Felsorolja keserű szívvel ez a levél még a többi szenvedést is. Ártatlanul a büntető törvény kezében. Irnokosko­dás egy kis faluban. A gyalázat tudata és a többi, amit már elmondottunk. A rangjavesztett hadnagy büntető tárgyalása e hó végén lesz a gyulai törvényszék előtt. Remélhető, hogy ily fordulat után fölmentik ezt a sokat szenvedett, szerencsétlen embert. Ha a portepée odaveszett, maradjon meg a becsület! Föltéve természetesen, ha a bíróság a „becsületes megtaláló" leve­lének hitelt ad s ezzel bebizonyitottnak látja, hogy a hadnagy tényleg nem sikkasztott, hanem a pénzt csakugyan elvesztette. Öngyilkosok napja Dobozon. Három öngyilkosság. A szerelem halottjai. Ki tagadná, hogy a szívnek tragé­diái mindenkoron megrázók és kót­ségbeejtők voltak? Egy-egy fordulat, amely megöl egy-egy szivet, szánalmat ébreszt sok más szívben is. És a szána­lomtól a kétségbeesésig oly rövid a tá­volság, hogy a gyönge, fuvalatszerü sóhajok is áthidalják azt. Az emberi lélek semmiben sem annyira érzékeny, mint a szív tragédiáinak felfogásában és interpretálásában. Itt beleéli magát a szenvedő helyzetébe, átéli ugyanazon fájdalmakat és a cselekedetek azonossá­gát is diktálja és inspirálja. Doboz községben szombaton és va-^ sárnap három öngyilkosság történt. Mind a három életunt — fiatal leányzó volt. Egymásután követték el az öngyil­kosságot és egy volt cselekedetüknek inditó rugója is. Szerelmesek voltak mindannyian, anélkül, hogy közölték volna ezt egymással és anélkül, hogy közösen megállapodtak volna tervük keresztülvitelében. Buzi Juliánná nyitotta meg a sort szombaton. Az ő tragédiája nem is a hétköznapiak közül való. Szeretett egy legényt, aki nemrégen kiment Ameri­kába. A legé-y itt nem sokkal kiutazá­sát követő!eg munkára talált s boldog­ságtól áradozó leveleket irogatott itthon maradt Juliannájához, akit biztatott, hogy legyen csak kitartó és hü, mert a jövő évben megtakarított pénzecskéjét hazahozza és akkor majd ketten fognak gazdálkodni azzal. A leány türelmesen várt is szerelmesére. Egyszer aztán megszűntek az amerikai levelek. Buzi Juliánná kétségbeesetten várta a szerel­mes hangú episztólákat, amelyek csak nem akartak érkezni. Pénteken aztán levelet kapott a leány szerelmesének egyik Ozonwilieben lakó barátjá­tól, aki arról értesiti őt, hogy jegyese meghalt. Buzi Juliánná pedig annyira szivére vette ezt a hírt, hogy felkötötte magát. Mire észrevették tettét, már ki­szenvedett akkorra a leány. A másik öngyilkost S z a t h m á r i Juliannának hívják. Ei is dobozi illető­ségű és szintén a szerelem okozta vesz­tét. Szatmári esete sem mindennapi. Ez a leányzó egy fiatal papba volt szerelmes, aki nem akarta észrevenni bomlását. Szatmári Júlia a legkigondol­hatóbb alkalmakat kereste szerelmének kifejezésére, de a pap nem vette észre ezt egyszer sem. Ezt nem birta elviselni a kétségbeesett leány s vasárnap fel­akasztotta magát Ugyancsak vasárnap akart Dobozon véget vetni életének Balogh Sári is Este, mikor lefeküdtek szülői, fölakasz­totta magát az istálóban, de észrevet­ték és levágták a kötélről. Tettének okául azt hozta fel, hogy csalódottan szeretett. „Békésmegyei Közlöny" táviratai. Wekerle Ischlben. W e k e r 1 e Sándor miniszterelnök tegnap Bécsbe utazott és minden való­színűség szerint ma délben jelenik meg a király előtt, hogy részletes jelentést tegyen a királynak a karlócai patriárka­választásról és egyben a* uralkodó elé terjessze a minisztertanács döntését is. Wekerle jelentést fog tenni az adó­reformról, a már megszavazott végre­hajtási novelláról, a jövő évi költség­vetésről, a delegációk egybehivásáról és a katolikus autonómiáról. Ez az utóbbi a legfontosabbak egyike a miniszter­elnök előterjesztései közül. A néppárt több, mint egy évtized óta hiába köve­telte az autonómiát. Most megkapja. Apponyi ígérte neki ós a közoktatás­ügyi miniszter nagyon ragaszkodik j ahhoz, hogy beváltsa Ígéreteit. Már tudniillik azokat, amelyeket a néppárt­nak tett. Miniszterek nyaralása. Kossuth Ferenc kereskedelmi mi­niszter ma reggel 8 órakor több heti üdülésre Pöstyénbe utazott. G ü n t h e r Antal igazságügyi mi­niszter tegnap este Iglóra utazott. A fiumei pá'yaudvar kibővítése. Fiuméből jelentik : Az államvasutak igazgatósága elhatározta, hogy a már elrendelt és tervbevett kibővítési mun­kálatokon kivül a fiumei anyagpálya­udvart ugy a haditengerészeti akadémia, mint a tenger felőli oldalon feltöltéssel kibővitteti és Buccariban rendező-pálya­udvart építtet. A kibővítési munkálatok közel 4,000,000 koronába kerülnek. Zeppelin gróf léghajó-utja. A Zeppelin-féle léghajó Oppenheim­mal szemben egy nyugodt öbölben tar­tózkodik. A délután folyamán kiegészí­tette a benzinkészletet. A parton óriási néptömeg gyűlt össze, mely gróf Zep­pelint viharosan éltette és a „Deutsch­land, Deutschland über alles !" cimü dalt énekelte. Amint lealkonyodott, megtették az előkészületeket a továbbutazásra. A léghajó a mainzi utászok segítségé­véi a partról el lett vonszolva és ne­gyed 11 órakor este a közönség viha­ros hurrá-k áltásai közben biztosan felszállt. A léghajó először a Rajna folyása ellenében ment és később Mainz felé indult. Mannheimból jelentik: Zeppelin gróf léghajója egy órakor Mannheim fölött szállt el. Stuttgartból jelentik : Zeppelin gróf léghajójával itt reggeli négy órakor haladt el, öt óra tiz perckor pedig Ludwigsburg fölött látták. Stuttgartból jelentik, hogy Zeppelin gróf pár perccel nyolc óra előtt motor­hiba miatt Esterdingen mellett nyilt me­zőn leszállott. Útját csak hat órakor folytathatta tovább. Zeppelin gróf nem mint gondolták, a Rajna völgyén tért vissza, hanem ma reggel 4 órakor a württenbergi határon ment át és 7 óra 10 pe'rckor reggel ismét Ludwigsburg felett látták. ÚJDONSÁGOK. - Időjárás. Az országos központi időjelző ál­lomás mára meleg időt jelez, elvétve csapadékkal és zivatarral. — A csabai képviselőtestület közgyűlése. Holnap délelőtt 9 órakor rendkívüli közgyűlést tart Békéscsaba község kép­viselőtestülete. A tárgysorozatnak igen érdekes pontja lesz az a tanácsi javas­lat, melyet a hatósági husszék, kenyér­sütőde és faraktár tárgyában terjesztenek a közgyűlés elé Ez a kérdés aligha fog vitát provokálni, mert átment már a köztudatba az, hogy mindezen ható­sági intézményeknek létesítése okvet­lenül szükséges. A rendőrlegénység fize­tésjavitásáról is szó esik majd a közgyű­lésen, melynek tárgysorozata is jelen­téktelen pontból áll. — A csabai róm. kath. templom. Mult számunkban megírtuk, hogy a csabai római kath templom építését egyelőre beszüntette Hoffhauser tanár, mert hibásnak találta a téglákat. Most arról értesitik szerkesztőségünket, hogy a téglák egyáltalán nem annyira kifogá­solhatók, mint ahogy azt első pillanat­ban hinni lehetett s ez a kifogás is in­kább csak szépészeti szempontból tehető. A burkolati téglák — bárhon­nan szerezték is be azokat — mindenütt mésztartalmuak. A kicsapott meszet, h a a templom teljesen elkészül, le lehet mosni s akkor nem fog újra előtörni. Az építkezés különben, ujabb szakértői vizsgálat utáa, megint zavar­talanul folyik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom